A golf hazai első bemutatójára 1902. december 13-án, a fővárosi Lóversenypályán került sor, melyet Gróf Andrássy Géza, a Magyar Atlétikai Club elnöke tartott. Az eseményt követően, a Tátralomnici Tátra Club vezetése - a hazánkba akkreditált R. Williams angol ezredes, katonai attasé javaslatára - elhatározta, hogy a hazai golf meghonosítása érdekében pályaépítésbe kezd. A tervezéssel és az építéssel összefüggő feladatokra Lauber Dezső építészmérnököt, ismert sportembert, olimpikont, a klub titkárát kérték fel. Magyarország első golfversenyét 1909. augusztus 11-én rendezték meg a tátralomnici kilenc szakaszos pályán.

Játék a Tátralomnici green-en

Lauber Dezső, a Magyar Olimpiai Bizottság titkáraként egyre gyakrabban tartózkodott Budapesten, ezért gróf Zichy Géza Lipóttal és Hatvany Károllyal közösen már egy fővárosi golfpálya megépítésén kezdtek gondolkodni. A tervezés során a Széchenyi-hegy (Sváb-hegy) varázslatos környezetét találták a legmegfelelőbbnek ahhoz, hogy a világ egyik legszebb fekvésű pályáját építsék meg.

Lauber Dezső

Lauber Dezső

A magyar golfsport első klubja, a Budapesti Golf Club 1911. június 7-én alakult meg. Elnökének a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, gróf Andrássy Gézát választották, aki ebben az időben már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként is tevékenykedett, titkára Lauber Dezső lett.

gróf Andrássy Géza

gróf Andrássy Géza

Az első golfbajnokságot 1912-ben rendezték Tátralomnicon, melynek győztese ifj. dr. Magyar László, a Tátra Club játékosa lett. A következő évben azonban már a svábhegyi új pálya adott otthont a bajnokság küzdelmeinek, melyet Lauber Dezső, a magyar golfsport meghatározó személyisége, későbbi többszörös egyéni és páros bajnok nyert. A klubtagok szakmai fejlődéséhez Malcolm Goodwillie-t, skót trénert szerződtették, aki végül 1943-ig volt a magyar golfsport világraszóló sikereinek kovácsa.

Malcolm Goodwillie

Malcolm Goodwillie

Az I. világháborút követően lassan kezdődött el a konszolidáció, hiszen 1914-1919. között nem szervezhettek golfversenyeket. Lauber Dezső is visszatért, Magyar Golf Club néven újjászervezete a klubot, és játszhatóvá tette a svábhegyi kilenc szakaszos pályát. 2020-ban indult ismét útjára a magyar bajnokság, melyet Gyurkovics Béla nyert, női bajnokságot 2021-ben rendezetek először, melyet Gyurkovich Béláné, Hevesi Erzsébet hódított el.

A kiváló skót edzőnek köszönhetően, a magyar versenyzők egyre kiemelkedőbb eredményeket értek el a nemzetközi színtéren, számos osztrák, német, cseh és olasz nagydíj trófeáját hódították el. Az európai sikerek meghozták a hazai eredményeket is: a golf egyre népszerűbbé vált, és jelentősen növekedetet a golfozók létszáma, így 1926–1936. között hazánk egyre meghatározóbb szerepet töltött be Európa golféletében.
Szlávy Béláné
Szlávy Béláné
A magyar golfsport legkiemelkedőbb egyénisége Dr. Szlávy Béláné, Hevesi Erzsébet volt, aki 1920 és 1947 között 31 magyar, öt osztrák és négy cseh bajnoki címet mondhatott magáénak. 1926-ban a német bajnoki cím elnyerése után Európa legjobbjaként s egyben a világ ötödik legkiválóbb női játékosaként ismerték el.Ebben az időszakban épült Balatonföldváron egy újabb 9 szakaszos pálya. Balatonfüreden és Galyatetőn is kitűzték a 18 szakaszos pályák helyét, azonban ezek végül nem épültek meg. A Margit-szigeten viszont megnyílt a Lauber Dezső tervei alapján készült gyakorló pálya. 1929 május 19-én nyitották meg a Széchenyi-hegyi pálya újabb 9 szakaszát (Par 71, férfi hossz: 4820 m, női hossz: 4413 m), amely már lehetővé tette, hogy nemzeti és nemzetközi versenyeket egyaránt rendezhessenek.

Fotó a svábhegyi 3-as green-en

Fotó a svábhegyi 3-as green-en

1930-ban a Földművelésügyi Minisztérium a lillafüredi Palota Szálló átadása után döntött arról, hogy a közeli Hollóstetőn is golfpályát építtet. Ugyanakkor a golf népszerűsége, valamint a budapesti pályahiány megszüntetése miatt megkezdődött a hűvösvölgyi pálya tervezése is.

1936-ban a Magyar Golf Club nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg a klub megalakulásának 25. évfordulójáról. Erre Bobby Jones-t, minden idők legnagyobb amatőr golfjátékosát is meghívták. Az évforduló alakalmából jelent meg dr. Szlávy Béla szakkönyve, „A golfjáték rövid ismertetése és szabályai”, amely a St. Andrews-i szabályok pontos angol fordítását tartalmazta. Ebben az időszakban a Magyar Golf Club taglétszáma 148 fő, ebből 24 nő volt.

Bobby Jones a svábhegyi pályán

Bobby Jones a svábhegyi pályán

Luxemburgban 1937. november 20-án alakult meg az Európai Golf Szövetség (European Golf Association, EGA) tizenegy alapító szövetség – köztük Magyarország – részvételével. Hazánkat Lauber Dezső, a Magyar Golf Club titkára képviselte.

1939-ben a Széchenyi-hegyen még megnyitották a Lauber Dezső tervezete Golf Szállót,  Radványban pedig 18 szakaszos magánpálya nyílt a Károlyi kastély parkjában, azonban a II. világháború kitörése, a politikai és gazdasági szigorítások valamint a háborús események 1943-ra teljesen ellehetetlenítették a golfpályák működését és a golf életben tartását Magyarországon.

Fotó a Golf Szállóról

Fotó a Golf Szállóról

 

1914-ben nyitotta meg kapuit a harmadik magyar golfpálya Pöstyénben. Ezen kivül magánpályák is épültek Martonvásáron (tulajdonos: Dreher Jenő), Fóton (tulajdonos:gróf Károlyi László) és Alag (tulajdonos: nemeskéri Kiss Kázmér) mellett. 1915-ben a Budapesti Golf Club átszervezés után Magyar Golf Clubbá alakult.

Az I. világháború azonban beleszólt a hazai golfélet töretlen fejlődésébe. A játékosok katonának mentek, a svábhegyi pálya harci színtérré vált, a Tanácsköztársaság idején pedig Lauber Dezsőnek is menekülnie kellett. A Trianoni békeszerződés elvette Tátralomnicot és Pöstyént. Az akkori győztes hatalmak hazánkat sújtó sportblokádja a hazai golféletet teljesen elszigetelte Európa sok nemzetétől.

A háborús viszonyok miatt harminc évnyi magyarországi tartózkodás után, a skót tréner, Malcolm Goodwillie visszaköltözött Angliába. Utóda Stammel József lett, aki 1952-ig  a Magyar Golf Club főedzője, majd 1978-tól haláláig a Kisoroszi Kék Duna Golf Club edzője volt.  A háborús események miatt a golfélet teljesen megszűnt Magyarországon, hiszen a tagok és a támogatók többsége katonának állt, eltűnt vagy gazdaságilag ellehetetlenült. A II. világháború, mint minden hazai sportágra, a golfra is negatív hatással volt. Újra játszani csak 1946-tól lehetett. Gazdasági okokból akkor is csak kilenc szakaszon, hiszen a harcok tönkretették a svábhegyi pályát is.

Stammel József

Stammel József

A 1946-ban a szovjet megszállás miatt hazánkba érkezett Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) angol-amerikai tagjai, valamint az akkreditált diplomáciai és kereskedelmi delegáltak is csak 9 szakaszon versenyezhettek a Széchenyi-hegyi pályán. Sajnos 1947-ben a SZEB küldöttség hazautazott és ezáltal megszűnt a Magyar Golf Club támogatása is. Ettől az időtől kezdve a klub versenynaplóját már nem vagy csak hiányosan vezették, mert a klubkapitányt egy koncepciós per során börtönre ítélték. A hatalom mindent megtett, hogy megnehezítse és ellehetetlenítse a golfsportot, a kerületi pártszervezet szinte rögtön a klub bezárását szorgalmazta. A golf nemkívánatos sportág lett Magyarországon.

1950-ben a Magyar Golf Clubot feloszlatják, a klubházat és a pályát Budapest Főváros Szabadsághegyi Sporttelep néven hatósági biztos felügyelete alá helyezik. Dacolva a politikai nyomással ebben az évben még kilenc versenyt rendeztek, köztük a Bobby Jones- emlékversenyt és a magyar bajnokságot. Olyan kiváló játékosok álltak a rajthoz, mint Jámbor Antal, a Zachán testvérek, ifj.Seenger Gyula, Szíva Marianne továbbá folytatta a versenyzést dr. Szlávy Béláné tanítványa Mérey Lóránd is. A politikai nyomás miatt az egykori Magyar Golf Club lelkes csapatának létszáma napról napra csökkent: egyeseket börtönbe zártak vagy kitelepítették, mások disszidáltak. 1952-ben a fokozódó nemzetközi feszültség és a hidegháború hatására a Széchenyi-hegyi pályát a szovjet csapatok elfoglalták és radarállomást telepítettek a helyére, amely egészen 1991-ig működött.

Karikatúra egy vicclapból

Karikatúra egy vicclapból

A hatvanas évek közepén a Vörös Csillag (volt Golf) Szálló kertjében idegenforgalmi céllal létrehoztak ugyan két green-t és három elütőt, azonban  ebben az időszakban lehetetlen volt az ún. „fehér sportok” űzése, mert a kapitalizmus és az amerikai imperializmus sportjának titulálták. Ezért egészen 1975-ig a golfról Magyarországon csak álmodozni lehetett.