A KEZDETEK (1902-1919)
A golf hazai első bemutatójára 1902. december 13-án, a fővárosi Lóversenypályán került sor, melyet Gróf Andrássy Géza, a Magyar Atlétikai Club elnöke tartott. Az eseményt követően, a Tátralomnici Tátra Club vezetése – a hazánkba akkreditált R. Williams angol ezredes, katonai attasé javaslatára – elhatározta, hogy a golf meghonosítása érdekében pályaépítésbe kezd.
A tervezéssel és az építéssel összefüggő feladatokra Lauber Dezső építészmérnököt, ismert sportembert, olimpikont, a klub titkárát kérték fel. Magyarország első golfversenyét 1909. augusztus 11-én rendezték meg a tátralomnici kilenc szakaszos pályán.
Kép: Játék a tátralomnici greenen
Lauber Dezső, a Magyar Olimpiai Bizottság titkáraként egyre gyakrabban tartózkodott Budapesten, ezért gróf Zichy Géza Lipóttal és Hatvany Károllyal közösen, egy fővárosi golfpálya megépítésén kezdtek gondolkodni. A tervezés során a Széchenyi-hegy (Sváb-hegy) varázslatos környezetét találták a legmegfelelőbbnek ahhoz, hogy a világ egyik legszebb fekvésű pályáját építsék meg.
Kép: Lauber Dezső
A magyar golfsport első klubja, a Budapesti Golf Club 1911. június 7-én alakult meg. Elnökének a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, gróf Andrássy Gézát választották, aki ebben az időben már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként is tevékenykedett, titkára Lauber Dezső lett.
Kép: gróf Andrássy Géza
Az első golfbajnokságot 1912-ben rendezték Tátralomnicon, melynek győztese ifj. dr. Magyar László, a Tátra Club játékosa lett. A következő évben azonban már a svábhegyi új pálya adott otthont a bajnokság küzdelmeinek, melyet Lauber Dezső, a magyar golfsport meghatározó személyisége, későbbi többszörös egyéni és páros bajnok nyert. A klubtagok szakmai fejlődéséhez Malcolm Goodwillie-t, skót trénert szerződtették, aki végül 1943-ig volt a magyar golfsport világraszóló sikereinek kovácsa.
Kép: Malcolm Goodwillie
1914-ben nyitotta meg kapuit a harmadik magyar golfpálya Pöstyénben, de magánpályák is épültek Martonvásáron (tulajdonos: Dreher Jenő), Fóton (tulajdonos: gróf Károlyi László) és Alag (tulajdonos: nemeskéri Kiss Kázmér) mellett. 1915-ben a Budapesti Golf Club átszervezése során Magyar Golf Clubbá alakult.
Az I. világháború azonban beleszólt a hazai golfélet töretlen fejlődésébe. A játékosok katonának mentek, a svábhegyi pálya harci színtérré vált, a Tanácsköztársaság idején pedig Lauber Dezsőnek is menekülnie kellett. A Trianoni békeszerződés elvette Tátralomnicot és Pöstyént. Az akkori győztes hatalmak hazánkat sújtó sportblokádja a magyar golféletet teljesen elszigetelte Európa sok nemzetétől.
AZ ARANYKOR (1920-1936)
Az I. világháborút követően lassan kezdődött el a konszolidáció, hiszen 1914-1919. között nem szervezhettek golfversenyeket. Lauber Dezső is visszatért, Magyar Golf Club néven újjászervezete a klubot, és játszhatóvá tette a svábhegyi kilenc szakaszos pályát.
1920-ban indult ismét útjára a magyar bajnokság, melyet Gyurkovics Béla nyert, női bajnokságot 1921-ben rendeztek először, melyet Gyurkovich Béláné, Hevesi Erzsébet hódított el. A kiváló skót edzőnek köszönhetően, a magyar versenyzők egyre kiemelkedőbb eredményeket értek el a nemzetközi színtéren, számos osztrák, német, cseh és olasz nagydíj trófeáját hódították el. Az európai sikerek meghozták a hazai eredményeket is: a golf mindinkább népszerűbbé vált, és jelentősen növekedetet a golfozók létszáma is, így 1926–1936. között hazánk egyre meghatározóbb szerepet tölthetett be Európa golféletében.
Kép: a svábhegyi 3-as green
A magyar golfsport legkiemelkedőbb egyénisége dr. Szlávy Béláné, Hevesi Erzsébet volt, aki 1920 és 1947 között 31 magyar, öt osztrák és négy cseh bajnoki címet mondhatott magáénak. 1926-ban a német bajnoki cím elnyerése után Európa legjobbjaként, s egyben a világ ötödik legkiválóbb női játékosaként ismerték el.
Ebben az időszakban épült Balatonföldváron egy újabb 9 szakaszos pálya. Balatonfüreden és Galyatetőn is kitűzték a 18 szakaszos pályák helyét, azonban ezek végül nem épültek meg. A Margit-szigeten viszont megnyílt a Lauber Dezső tervei alapján készült gyakorló pálya. 1929 május 19-én nyitották meg a Széchenyi-hegyi pálya újabb 9 szakaszát (Par 71, férfi hossz: 4820 m, női hossz: 4413 m), amely már lehetővé tette, hogy nemzeti és nemzetközi versenyeket egyaránt rendezhessenek.
Kép: dr. Szlávy Béláné
1930-ban a Földművelésügyi Minisztérium a lillafüredi Palota Szálló átadása után döntött arról, hogy a közeli Hollóstetőn is golfpályát építtet. Ezzel egyidőben a golf népszerűsége, valamint a budapesti pályahiány miatt megkezdődött a hűvösvölgyi pálya tervezése is.
1936-ban a Magyar Golf Club nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg a klub megalakulásának 25. évfordulójáról. Erre Bobby Jones-t, minden idők legnagyobb amatőr golfjátékosát is meghívták. Az évforduló alakalmából jelent meg dr. Szlávy Béla szakkönyve, „A golfjáték rövid ismertetése és szabályai”, amely a St. Andrews-i szabályok pontos angol fordítását tartalmazta. Ebben az időszakban a Magyar Golf Club taglétszáma 148 fő, ebből 24 női játékos volt.
Kép: Bobby Jones a svábhegyi pályán
1937. november 20-án, Luxemburgban alakult meg az Európai Golf Szövetség (European Golf Association, EGA) tizenegy alapító szövetség – köztük Magyarország – részvételével. Hazánkat Lauber Dezső, a Magyar Golf Club titkára képviselte.
1939-ben a Széchenyi-hegyen még megnyitották a Lauber Dezső tervezete Golf Szállót, Radványban pedig 18 szakaszos magánpálya nyílt a Károlyi kastély parkjában. A II. világháború kitörése, a politikai és gazdasági szigorítások valamint a háborús események 1943-ra azonban teljesen ellehetetlenítették a golfpályák működését és a golf életben tartását Magyarországon.
Kép: Golf Szálló a Széchenyi-hegyen
ÁTMENETI IDŐSZAK (1942-1975)
A háborús események miatt a golfélet teljesen megszűnt Magyarországon, a tagok és a támogatók többsége katonának állt, eltűnt vagy gazdaságilag ellehetetlenült. A II. világháború, mint minden hazai sportágra, a golfra is súlyos negatív hatást gyakorolt. Játszani csak 1946-tól lehetett, de gazdasági okokból akkor is csak kilenc szakaszon, hiszen a harcok tönkretették a svábhegyi pályát is.
A háborús viszonyok miatt, harminc éves magyarországi tartózkodás után, a skót tréner, Malcolm Goodwillie visszaköltözött Angliába. Utóda Stammel József lett, aki 1952-ig a Magyar Golf Club főedzője, majd 1978-tól haláláig a Kisoroszi Kék Duna Golf Club edzője volt.
Kép: Stammel József
A 1946-ban a szovjet megszállás miatt hazánkba érkezett Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) angol-amerikai tagjai, valamint az akkreditált diplomáciai és kereskedelmi delegáltak is 9 szakaszon versenyezhettek a Széchenyi-hegyi pályán. A SZEB-küldöttség 1947-ben hazautazott és ezáltal megszűnt a Magyar Golf Club támogatása is. Ettől az időtől kezdve a klub versenynaplóját már nem, vagy csak hiányosan vezették, mert a klubkapitányt egy koncepciós per során börtönbüntetésre ítélték. A hatalom mindent megtett, hogy megnehezítse és ellehetetlenítse a golfsportot. A kerületi pártszervezet a klub bezárását szorgalmazta. A golf nemkívánatos sportág lett Magyarországon.
1950-ben a Magyar Golf Clubot feloszlatják, a klubházat és a pályát Budapest Főváros Szabadsághegyi Sporttelep néven, hatósági biztos felügyelete alá helyezik. Dacolva a politikai nyomással, ebben az évben még kilenc versenyt rendeztek, köztük a Bobby Jones Emlékversenyt, valamint a Magyar Bajnokságot. Olyan kiváló játékosok álltak a elütőre, mint Jámbor Antal, a Zachán testvérek, ifj.Seenger Gyula, Szíva Marianne, de folytatta a versenyzést dr. Szlávy Béláné tanítványa, Mérey Lóránd is. A politikai nyomás miatt az egykori Magyar Golf Club lelkes csapatának létszáma napról napra fogyatkozott, egyeseket börtönbe zártak vagy kitelepítették, mások disszidáltak. 1952-ben a fokozódó nemzetközi feszültség és a hidegháború hatására a Széchenyi-hegyi pályát a szovjet csapatok elfoglalták és radarállomást telepítettek a helyére, amely egészen 1991-ig működött.
A hatvanas évek közepén a Vörös Csillag Szlló (volt Golf Szálló) kertjében idegenforgalmi céllal létrehoztak ugyan két green-t és három elütőt, azonban ebben az időszakban lehetetlen volt az ún. „fehér sportok” űzése, mert a kapitalizmus és az amerikai imperializmus sportjának titulálták. Ezért egészen 1975-ig a golfról Magyarországon csak álmodozni lehetett.
Kép: Karikatúra egy vicclapból