Az újrakezdés és a modern kor 1975-től napjainkig

ÚJJÁSZÜLETÉS (1975-1988)

A magyar golfsport hamvadozó parazsát dr. Gáti Ferenc agrár-vegyészmérnök hivatástudata élesztette újra. 1976-ban, kubai kiküldetéséből hazatérve, szinte a lehetetlennel dacolva kezdte meg a hazai golfélet újjászervezését. Fáradhatatlan munkájának gyümölcseként, 1979-ben megalapította a Kék Duna Golf Clubot, és lefektette a kisoroszi pálya alapköveit, ezzel új korszakot nyitva a sportág hazai történetében.

A hazai golfsport újkori történelmének meghatározó dátumaként, 1979. május 21-én hivatalosan is megalakult a Kék Duna Golf Club, melynek elnöki tisztségét dr. Gáti Ferenc vállalta magára. Miután elkészültek a kisoroszi pálya hatvanöt hektáros területének rendezési tervei, megkezdődhetett az első szakaszok kiépítése – mindez a folyamatosan bővülő tagság áldozatos tagdíjaiból, önzetlen társadalmi munkájából és erejéből valósulhatott meg. A sportág hivatalos elismerése felé tett fontos lépésként, 1982-ben az Országos Testnevelési és Sporthivatal engedélyével a klub helyet kapott egy országos szervezet keretein belül, megalakult a Gyeplabda Szövetség golf szekciója, melynek vezetésével Minder Rezsőt bízták meg.

Kép: Gáti-Szlávyné-Hirschler

A folyamatosan szépülő kisoroszi pályán az építkezés mellett már számos kisebb viadalnak adott otthont a zöld gyep. Kiemelkedő mérföldkő volt az 1986-os esztendő, amikor a Kelet–Nyugat Jóakarat versennyel a golfozók – a sport nemes eszközeivel – kívántak hozzájárulni a nagy politikai tömbök közötti enyhüléshez. A nemzetközi elismertség felé tett újabb lépésként, 1987-ben, Koppenhágában, Magyarország első ízben vehetett részt megfigyelői státuszban az Európai Golf Szövetség közgyűlésén. Végül 1988-ban a Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat gondozásában megnyílt a kisoroszi Budapest Golfpark kilencszakaszos pályája, ahol harmincnyolc esztendőnyi kényszerű szünet után ismét felhangozhatott a magyar bajnokság nyitóütése.

ÖNÁLLÓSÁG ÉS FEJLŐDÉS 1989-TŐL NAPJAINKIG

Az 1989-es esztendő kettős ünnepet hozott a hazai sportéletbe: a Kék Duna Golf Club fennállásának tizedik évfordulóját méltatta, miközben a történelmi körülmények is megértek a magyar golfsport teljes önállósodására.

1989. szeptember 14-én ünnepélyes keretek között megalakult a Magyar Golf Szövetség, melynek elnöki tisztségét dr. Gáti Ferenc foglalta el. Programjának központi elemévé a hazai infrastruktúra bővítését – három-négy új pálya létesítését –, valamint az ifjúsági tehetségek felkarolását tette. A szervezet megalakulásával a magyar golfsport ismét elfoglalta méltó helyét a nemzetközi porondon is: a szövetség újra tagja lett az Európai Golf Szövetségnek (EGA) és a Világ Amatőr Golf Tanácsának, mai nevén a Nemzetközi Golf Szövetségnek (IGF).

A hazai golfsport újjáéledésének ékköveként, 1990-ben a Magyar Golf Szövetség ismét megrendezhette a felnőtt, ifjúsági és szenior kategóriák országos bajnokságait. E történelmi pillanat fényét emelte Mérey Lóránd részvétele, aki egyedüli versenyzőként képviselte a folytonosságot a harminckilenc esztendővel korábbi küzdelmekkel. Ugyanebben az évben útjára indult a Köztársaság Kupa is, a későbbi Magyar Kupa méltó elődje. A szakmai professzionalizmus mérföldköveként 1991-ben megalakult a PGA of Hungary, melyet rövid időn belül tagjai közé fogadott a Professzionális Golfozók Európai Szövetsége is. A szervezet 2002-ben Profi Magyar Golf Egyesület néven újult meg, elkötelezve magát a hivatásos versenyrendszer, az oktatóképzés és a szakmai érdekvédelem mellett.

A sportág elméleti hátterének megteremtésére 1992-ben megrendezték az első hazai golfbírói tanfolyamot, a nagy múltú Royal and Ancient Golf Club of St. Andrews hozzájárulásával pedig magyar nyelven is napvilágot látott a hivatalos szabálykönyv. A közösségi élet kiteljesedéseként 1995-ben életre hívták a Magyar Senior Golfozók Társaságát, amely azóta is az Európai Senior Golf Unió tagjaként fogja össze és irányítja a korosztályos sporttevékenységet.

Az ezredforduló a sportág akadémiai elismerését is elhozta, 2000-től a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának rekreáció szakán a golf is helyet kapott az oktatásban. A hazai versenysport fejlődését jelezte a 2001-ben útjára indított első Klubcsapatbajnokság, miközben a magyar sportdiplomácia újabb sikereként Vatay Richárdot, a szövetség alelnökét az EGA Versenybizottságának tagjai közé választották. A tudatos építkezés zálogaként 2005-ben, majd 2011-ben is átfogó, hosszú távú Sportágfejlesztési Stratégia készült, melynek fókuszában az ifjúság nevelése és a nemzetközi versenyképesség állt.

A golfsport globális és hazai reneszánsza 2009-ben teljesedett ki, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság százöt esztendőnyi szünet után ismét az olimpiai család tagjai közé fogadta a golfot. Ezzel egy időben, a hölgyek körében is új lendületet vett a sportág a Magyar Golfozó Nők Egyesületének megalakulásával, amely az egészségmegőrzés mellett a golf nemes szellemiségének népszerűsítését tűzte zászlajára. A Magyar Golf Szövetség napjainkban is ezen értékek mentén munkálkodik a jövő bajnokainak nevelésén és az olimpiai felkészülés sikerén.

Golfklubok

Választott vezető tisztségviselők a magyar golf történetében