Meghatározások
Meghatározások
A pálya területei (Areas of the Course)
A pályát alkotó öt meghatározott terület:
- az általános terület
- az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie
- az összes büntetőterület,
- az összes bunker, és
- a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Bármilyen mesterséges tárgy, kivéve a pálya szerves részét képező tárgyakat vagy a pályahatárt jelző tárgyakat.
Példák az akadályokra:
- mesterségesen burkolt utak és gyalogutak, beleértve azok mesterséges szegélyét is
- épületek és csapadék ellen védő menedékek
- öntöző szórófejek, lefolyócsövek és öntöző- vagy kapcsolódobozok
- karók, falak, korlátok és kerítések (azonban nem akkor, ha ezek pályahatárt jelző tárgyak, amelyek a pálya határvonalát jelölik ki vagy jelzik)
- golfkocsik, fűnyírók, autók vagy egyéb járművek
- hulladékgyűjtők, jelzőtáblák és padok
- a játékosok felszerelései, zászlórudak és gereblyék.
Egy akadály vagy mozdítható vagy mozdíthatatlan. Ha a mozdíthatatlan akadály egy része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a mozdítható akadály meghatározásának, akkor ezt mozdítható akadálynak kell tekinteni.
Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, F-23. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat arra, hogy bizonyos akadályokat ideiglenes mozdíthatatlan akadálynak kell tekinteni, amelyre speciális könnyítések vonatkoznak).
Az ütés iránya (játék vonala, Line of Play)
Vonal, amelyen az ütés után a játékos szándéka szerint a labdája haladni fog, beleértve a vonal mentén a talaj felett, illetve a vonal két oldalától észszerű távolságban húzódó területet.
Az ütés iránya nem szükségszerűen két pont közötti egyenes vonal (lehet pl. ívelt vonal is attól függően, hogy a játékos hova szándékozik a labdát juttatni).
Az ütés környezete (Conditions Affecting the Stroke)
A játékos nyugalomban levő labdájának fekvése, a szándékolt beállás területe, a szándékolt lendítés területe, a játék vonala és a könnyítési terület, ahol a játékos ejteni vagy helyezni fogja a labdát.
- A „szándékolt beállás területe” egyfelől az a terület, ahol a játékos a lábát megveti, másfelől az a teljes terület, amely észszerű módon befolyásolhatja a játékos testtartását a szándékolt ütésre való felkészülés és az ütés során.
- A „szándékolt lendítés területe” az a teljes terület, amely észszerű módon befolyásolhatja a hátra- vagy előrelendítés bármely mozdulatrészét vagy a szándékolt ütéshez szükséges lendítést.
- A „fekvés”, a „játék vonala” és a „könnyítési terület” meghatározásait lásd külön e Meghatározások részben.
Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).
Állat vájta üreg (Animal Hole)
Állat által földbe ásott üreg, kivéve a laza természetes anyagnak minősített állatok (pl. férekg vagy rovarok) által ásott üreg.
Az állat vájta üreg fogalmába tartoznak az alábbiak:
- az állat által az üregből kiásott fellazított anyag
- az üreghez vezető kitaposott ösvény vagy csapás, és
- az állat által földalatti ásás közben feltúrt vagy megváltoztatott talajrész.
Általános büntetés (General Penalty)
Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.
Általános terület (General Area)
A pálya teljes területe, kivéve a másik négy meghatározott területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.
Az általános területbe tartozik:
- a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és
- az összes idegen green.
Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.
Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.
A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).
A versenyért vagy a pályáért felelős személy vagy csoport.
Lásd: Bizottsági eljárások, 1. fejezet (a Bizottság hatáskörének ismertetése).
Bíró (Referee)[1]
A Bizottság által kijelölt hivatalos személy, akinek feladata a ténykérdések eldöntése és a Szabályok alkalmazása.
Lásd: Bizottsági eljárások, 6C. fejezet (amely elmagyarázza a bíró feladatait és hatáskörét).
[1] Lektori megjegyzés: Magyarországon a bírók kötelezően tagjai a Bizottságnak. Szövetségi versenyekre a bírókat a Magyar Golf Szövetség küldi, klub- és egyéb versenyekre a rendező kéri fel őket, vagy a szövetségtől kérik a bírók kiküldését.
Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.
Az alábbiak nem a bunker részei:
- a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,
- a kialakított terület szélén belüli föld, ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),
- a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és
- a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).
A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.
Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.
A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.
Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.
A büntetőterület:
- a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és
- a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pálya
A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:
- sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)
- piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.
Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.
A büntetőterület széle a földtől felfelé és a föld alá is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.
- Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.
A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai jellemzőkkel kell meghatározni:
- Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.
- Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe
- Fizikai jellemzők: a fizikai jellemzőkkel (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.
Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai jellemzőkkel jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.[2]
[2] Lektori megjegyzés: a karók itt csak a figyelemfelhívás eszközei, a büntetőterület széleit vonalak vagy fizikai jellemzők jelölik, de nem a karók.
Amikor a Bizottság nem határozza meg egy vízfelület határát, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talajszint elkezd lejteni a víz meder felé.
Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).
Az a személy, aki a játékosnak a versenykör során segít, pl. azzal, hogy:
- viszi, szállítja vagy kezeli az ütőket: a caddie – függetlenül attól, hogy a játékos így nevezi-e őt – az a személy, aki pl. golfkocsin vagy golftrolin a játékos ütőit viszi, szállítja vagy a játék közben kezeli, kivéve, ha ezt azzal a céllal teszi, hogy félretegye az útból a játékos ütőit, táskáját vagy golfkocsiját, vagy ha ezt szívességből teszi (pl. egy ott felejtett ütőt a játékos után visz).
- tanácsot ad: a játékos caddie-je (a partneren vagy a partner caddie-jén kívül) az egyetlen személy, akitől a játékos tanácsot kérhet.
A caddie más módon is segíthet a játékosnak, ha azt a Szabályok megengedik (lásd: 10.3b. szabály).
A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.
Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).
Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.
A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:
- függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és
- földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).
Elérhető legnagyobb könnyítési pont (Point of Maximum Available Relief)
A bunkerben (16.1c. szabály) vagy a greenen (16.1d. szabály) található rendellenes pályaviszony miatti – büntetés nélküli könnyítésre vonatkozó – viszonyítási pont, amikor nincs legközelebbi teljes könnyítési pont.
Az elérhető legnagyobb könnyítési pont a labda számára becsléssel kiválasztott olyan hely, amely:
- a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz,
- a pálya területén van, és
- ahol a rendellenes pályaviszony a legkisebb mértékben befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró hatás nem állt volna fenn.
A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.
A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a pontos becslés érdekében a játékos ezt megtegye).
Az elérhető legnagyobb könnyítési pont meghatározásához a labda fekvését akadályozó zavaró hatás relatív mértékét, a játékos szándékolt beállásának és lendítésének területét, valamint – kizárólag a greenen – az ütésirányt kell összevetni. Például az ideiglenes víz miatti könnyítéskor:
- az elérhető legnagyobb könnyítési pont ott lehet, ahol a labda sekélyebb vízben van, mint amilyenben a játékos állna (ami a beállást befolyásolja jobban a labda fekvéséhez és a lendítéshez képest) vagy a labda mélyebb vízben van, mint amilyenben a játékos állna (ami a fekvést és a lendítést befolyásolja jobban a beálláshoz képest)
- a greenen az elérhető legnagyobb könnyítési pontot az ütésirány alapján lehet meghatározni, vagyis amely mentén a labdának haladnia kell az ideiglenes víz legsekélyebb vagy legrövidebb szakaszán.
Az a személy, aki ellen egy játékos mérkőzést játszik. Az ellenfél szó csak match playben használatos.
Amikor a nyugvó labda az eredeti helyét elhagyva egy másik helyen kerül nyugalomba, és ez szabad szemmel is látható (függetlenül attól, hogy azt történetesen látta-e valaki vagy sem).
Ez a labda – eredeti helyéről – felfelé, lefelé és vízszintesen bármely irányba történt elmozdulására egyaránt értendő.
Ha a labda csak inog (néha ezt a billegés szóval illetik) és az eredeti helyén marad, vagy oda visszatér, a labda nem mozdult el.
Az a terület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie.
Az elütőterület téglalap alakú és két ütőhossz mélységű, amelynek:
- elülső szélét a Bizottság által felállított két elütőbója legelülső pontjai közötti vonal jelöli, és
- az oldalsó széleit az elütőbóják legkülsőbb pontjaitól visszafelé húzódó vonal jelöli ki.
Az elütőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.
A pályán lévő összes egyéb elütőhely (akár ugyanazon, akár bármelyik másik szakaszon) az általános terület része.
A labda állapota, ha három percen belül nem találják meg attól kezdve, hogy a játékos vagy a caddie-je (vagy a játékos partnere vagy annak caddie-je) keresni kezdi.
Ha a keresés elkezdődik, majd nyomós okból egy időre megszakad (pl. a játékos abbahagyja a keresést, amikor a játékot felfüggesztik vagy félre kell állnia, hogy egy másik játékos játszhasson) vagy amikor a játékos tévedésből idegen labdát gondol a sajátjának:
- a megszakítás és a keresés újrakezdése között eltelt idő nem számít, és
- a keresésre engedélyezett idő összesen három perc, beleértve a megszakítás előtti és az újrakezdés utáni keresési időt is.
Az a dokumentum, ahova stroke playben a játékos minden egyes szakaszon elért eredményét feljegyzik.
Az eredménykártyát a Bizottság által jóváhagyott bármilyen papír alapú vagy elektronikus formátumban vezethetik oly módon, hogy azon:
- minden egyes szakaszra feljegyzendő a játékos eredménye
- feljegyzendő a játékos hendikepje, amennyiben hendikepversenyt játszanak, és
- a jegyzőnek és a játékosnak hitelesítenie kell az eredményeket, valamint hendikepverseny esetén a játékosnak hitelesítenie kell a saját hendikepjét vagy kézzel történő aláírással vagy a Bizottság által elfogadott elektronikus hitelesítéssel.
Match playben nincs előírva az eredménykártya használata, de a játékosok használhatják azt az eredmény követésére.
Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van.
A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.
Minden olyan tárgy, amelyet a játékos vagy a caddie-je használ, visel, fog vagy visz.
A pálya gondozásához használt tárgyak (pl. gereblyék) csak addig tekintendők felszerelésnek, amíg azokat a játékos vagy a caddie a kezében tartja vagy viszi.
Felszerelésre vonatkozó szabályok (Equipment Rules)
A játékosok által a versenykörben használható ütőkre, labdákra és egyéb felszerelésre vonatkozó előírások és más szabályok. A felszerelésre vonatkozó szabályokat lásd: www.RandA.org.
Felújítás alatti terület (Ground Under Repair)
Bármely olyan része a pályának, amelyet a Bizottság (annak megjelölésével vagy más módon) felújítás alatti területként határoz meg. A felújítás alatti terület fogalmába mindkét alábbi terület beletartozik:
- a meghatározott terület kerületén belül lévő összes terület és
- a meghatározott területen belül gyökeret eresztett bármely fű, bokor, fa vagy egyéb ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, beleértve azok bármely részét, amely a meghatározott terület szélén kívülre, a talaj felett túlnyúlik, azonban kivéve az említett tárgyak bármely részét (például a fa gyökerét), amely a meghatározott terület szélén a talajhoz illeszkedve vagy a talajban nyúlik át.[3]
[3] Lektori megjegyzés: azaz a felújítás alatti területről átnyúló növényzet vagy annak bármely része a felújítás alatti területhez tartozik. Azonban a felújítás alatti területen kívül gyökeret eresztett növényzet vagy annak bármely átnyúló része miatt ez a növényzet nem tartozik a felújítás alatti területhez.
A felújítás alatti területbe emellett beletartoznak az alábbiak, akkor is, ha azokat a Bizottság nem ekként határozza meg:
- bármely lyuk, amelyet a Bizottság vagy a pályakarbantartók hoztak létre:
- a pálya kialakításának területe (pl. egy kihúzott karó után maradt lyuk vagy a dupla greenen lévő lyuk, amelyet egy másik szakasz megjátszásához használnak), vagy
- a pálya karbantartás alatt álló területe (pl. egy gyeptégla vagy fatönk eltávolítása, csővezeték lefektetése után maradt lyuk, azonban a gyeplevegőztetés okozta szellőzőlyukak nem tartoznak ide).
- későbbi elszállítás céljából halomba gyűjtött fű- és lombhulladék vagy bármilyen más anyag. Azonban:
- későbbi elszállítás céljából halomba gyűjtött természetes anyag laza természetes anyagnak is számít, továbbá
- a pályán hagyott bármilyen anyag, amelyet nem szándékoznak eltávolítani, nem tekintendő felújítás alatti területnek, kivéve, ha a Bizottság akként határozza meg;
- bármely állati élőhely (pl. madárfészek), amely olyan közel van a játékos labdájához, hogy a játékos ütése vagy beállása kárt tenne benne, kivéve, ha ezt az élőhelyet laza természetes anyagként meghatározott állat (pl. féreg vagy rovar) hozta létre.
A felújítás alatti terület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai jellemzőkkel kell meghatározni:
- Karók: karókkal történő jelölés esetén a felújítás alatti terület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, a karók pedig beletartoznak a felújítás alatti területbe.
- Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a felújítás alatti terület széle, a vonal pedig beletartozik a felújítás alatti területbe.
- Fizikai jellemzők: a fizikai jellemzőkkel (pl. virágágyással vagy gyepiskolával) történő jelölés esetén a Bizottságnak meg kell határoznia, hogy mi képezi a felújítás alatti terület szélét.
Amikor a felújítás alatti terület szélét vonallal vagy fizikai jellemzőkkel jelölik, karókat is használhatnak a felújítás alatti terület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.[4]
[4] Lektori megjegyzés: azaz a karók csak a figyelemfelhívás eszközei, a felújítás alatti terület szélét vagy vonal vagy fizikai alakzat jelöli, de nem a karók.
Két vagy több partner, akik egységként versenyeznek egy versenykörben match playben vagy stroke playben.
A partnerek mindegyik csoportja egy-egy felet alkot, függetlenül attól, hogy minden partner a saját labdáját játssza-e meg (Four-Ball) vagy a partnerek egy labdával játszanak (Foursome).
A fél fogalma nem ugyanaz, mint a csapaté. Csapatversenyben minden csapat egyénekként vagy felekként versenyző játékosokból áll.
Játékforma, amelyben a feleket két-két partner alkotja, és mindenki a saját labdáját játssza meg. A fél adott szakaszon elért eredményének a két partner közül az adott szakaszt alacsonyabb eredménnyel teljesítő játékos eredménye számít.
A Four-Ball játszható match-play versenyként, amikor egy két partnerből álló fél játszik egy másik két partnerből álló féllel, vagy stroke-play versenyként, amikor több két-két partnerből álló fél játszik egymással.
Foursome, más néven „felváltva ütés” (Foursomes, Alternate shots)
Ebben a játékformában két partner alkot egy felet, akik minden szakaszon ugyanazt a labdát játsszák meg felváltva.
A Foursome játszható match-play versenyként, amikor egy két partnerből álló fél játszik egy másik két partnerből álló féllel, vagy stroke-play versenyként, amikor több két-két partnerből álló fél játszik egymással.
A pályán lévő bármelyik green, kivéve a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje. Az idegen green fogalmába tartozik:
- a többi szakasz greenje, amelyeket az adott időben a játékos nem játszik meg,
- egy olyan szakasz rendes greenje, ahol helyette ideiglenes greent használnak, és
- a gurításra (putting), a chip ütésre vagy a pitch ütésre használt összes gyakorlógreen, kivéve, ha a Bizottság ezt helyi szabályban kizárja.
Az idegen greenek az általános terület részei.
A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a játékosnak a labdáját meg kell vagy meg lehet játszania.
Példák az idegen helyről való játékra:
- Úgy játsszák meg a labdát, hogy előzőleg a labda visszahelyezése rossz helyen történt vagy a Szabályokkal ellentétben a labdát nem helyezték vissza.
- Ejtett labdát játszanak meg az előírt könnyítési területen kívülről.
- Rossz szabály szerint végeznek el könnyítést, így a labdát a Szabályok által nem megengedett helyen ejtik, és onnan játsszák meg.
- Játékon kívüli területről játszanak meg egy labdát vagy a játékon kívüli területen van a játékos szándékolt beállásának vagy lendítésének helye.
Ha egy labdát a szakasz megjátszásának kezdetén vagy egy hiba kijavítása közben az elütőterületen kívülről játszanak meg, az nem számít idegen helyről való játéknak (lásd: 6.1b. szabály).
Bármelyik labda, amelyik nem a játékosé:
- játékban lévő labdája (függetlenül attól, hogy az az eredeti vagy egy cserelabda)
- ideiglenes labdája (mielőtt azt a 18.3c. szabály szerint feladják), vagy
- a stroke playben a 14.7b. vagy a 20.1c. szabály szerint megjátszott második labdája.
Példák az idegen labdára:
- másik játékos játékban lévő labdája;
- gazdátlan labda;
- a játékos saját labdája, amely pályahatáron kívül van, elveszett, felvették vagy még nem került vissza a játékba.
Ideiglenes labda (Provisional Ball)
Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:
- pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy
- a büntetőterületen kívül elveszhetett.
Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
Ideiglenes víz (Temporary Water)
A talaj felszínén összegyűlt bármilyen víz (pl. esőből, öntözésből származó pocsolyák vagy egy felszíni víztest túlfolyása), ami:
- nem a büntetőterületen van, és
- a játékos beállása előtt vagy után is látható (anélkül, hogy a játékos erős nyomást gyakorolna a talajra).
Nem elég, hogy a talaj csupán vizes, sáros vagy puha, illetve hogy a víz csak akkor látszódik átmenetileg, amikor a játékos a talajra lép; az összegyűlt víznek a beállás előtt vagy után is jelen kell lennie.
Különleges esetek:
- A harmat és a dér nem ideiglenes víz.
- A hó és a természetes jég (nem dér) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.
- A műjég akadálynak számít.
Az ütés környezetét befolyásoló egy vagy több tényező vagy más fizikai körülmény változtatása, ami hatással van a pálya állapotára, azért, hogy a játékos az ütésnél előnyhöz jusson.
A játékos labdájának minősítése akkor, amikor a labda a pályán fekszik és egy szakasz megjátszásához használják:
- a labda akkor válik játékban lévő labdává egy szakaszon:
- ha a játékos az elütőterületen belülről ütést tesz, vagy
- ha match playben a játékos az elütőterületen kívül üti el, és az ellenfél nem érvényteleníti az ütést a 6.1b. szabály szerint;
- a labda mindaddig játékban marad, amíg nem kerül a lyukba, kivéve, ha tovább már nincs játékban, mert:
- felvették a pályáról,
- elveszett (akkor is, ha a pályán van nyugalomban) vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy
- egy másik labdára cserélték ki – még akkor is, ha ezt szabály nem engedi.
A játékban nem lévő labda idegen labda.
A játékosnak egyszerre csak egy labdája lehet játékban. (Lásd: a 6.3d. szabály azokra a korlátozott esetekre, amikor a játékos egy időben és egy szakaszon egynél több labdát is megjátszhat.)
A Szabályokban a „nyugvó labda” vagy „mozgásban lévő labda” kifejezés azt jelenti, hogy a labda játékban van.
Amikor a labdajelölő a játékban lévő labda pontos helyét jelző pozícióban van:
- ha a labdát nem vették fel, az még mindig játékban van és
- ha a labdát felvették és visszahelyezték, a labda akkor is játékban van, ha a labdajelölőt nem távolították el.
Játékon kívüli terület (No Play Zone)
A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.
A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület használatáról, pl.:
- a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;
- a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;
- a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és
- a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.
A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.
Az a személy, aki stroke playben egy játékos eredményét annak eredménykártyájára feljegyzi és azt hitelesíti. A jegyző lehet egy másik játékos, de nem lehet a játékos partnere.
A Bizottság meghatározhatja, hogy ki legyen a játékos jegyzője vagy meghatározhatja, hogy a játékosok hogyan választhatnak maguknak jegyzőt.
Megjelölni azt a helyet, ahol a labda nyugalomba került:
- vagy úgy, hogy a labdajelölőt közvetlenül a labda mögé vagy mellé helyezik;
- vagy úgy, hogy egy ütőt tartanak közvetlenül a labda mögé vagy mellé.
E művelet célja, hogy jelezze azt a helyet, ahova a labdát a felvétele után vissza kell helyezni.
A játékos azon joga, amely szerint elsőként játszhat az elütőterületről (lásd: 6.4. szabály).
Könnyítési terület (Relief Area)
Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. A vonalon hátrafelé könnyítés kivételével (lásd a 16.1c.(2), 17.1d.(2), 19.2b és 19.3 szabályokat) mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:
- Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:
- csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, csak az általános területen, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;
- nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy
- ott helyezkedik el, ahol már nem érvényesül annak a körülménynek a (szabályban meghatározott) zavaró hatása, amitől könnyítést alkalmaznak.
Vonalon hátrafelé könnyítés esetén a játékosnak a vonalon egy olyan helyen kell ejtenie a labdát, amelyet a vonatkozó szabály megenged, és az a pont, ahol az ejtett labda először talajt ér, egy könnyítési területet határoz meg, amelynek mérete egy ütőtávolság a ponttól mérve bármely irányban.
Amikor a játékosnak újra kell ejtenie a labdát, vagy a második alkalommal vonalon hátrafelé könnyítést alkalmaz, a játékos megteheti, hogy:
- választhat másik helyet, ahová a labdát ejti (pl. ejthet a lyukhoz közelebb, vagy attól távolabb), ezzel megváltoztatva a helytől függő könnyítési területet, és
- ejthet másik pályaterületre.
De ezáltal nem változik meg a 14.3c szabály alkalmazása.
Amikor ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos azt mérheti légvonalban árok, gödör, és hasonló képződmények fölött, illetve egy tárgyon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) keresztül vagy azon át, egyébként azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.
Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékosok számára a kijelölt ejtési zóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).
Külső tényező (Outside Influence)
Az alábbiak közül bármely személy vagy dolog, aki vagy ami befolyásolhatja, hogy mi történik a játékos labdájával, felszerelésével vagy a pályával:
- bármely más személy (beleértve egy másik játékost is), kivéve a játékos, annak caddie-je, a játékos partnere vagy ellenfele vagy caddie-jeik;
- bármely állat és
- bármely természetes vagy mesterséges tárgy, vagy bármi más (beleértve egy mozgásban levő másik labdát), kivéve a természeti erőket.
A játékos által egy szakaszon játszott labda kicserélése egy másikra, amely attól kezdve a játékban lévő labda lesz.
A játékos akkor végezte el a labdacserét, ha az eredeti labdája helyett az új labdát bármilyen módon játékba hozta (lásd: 14.4. szabály), függetlenül attól, hogy az eredeti labda:
- játékban volt-e vagy
- már nem volt játékban, mert a pályáról felvették, elveszett vagy pályahatáron kívülre került.
A cserelabda lesz a játékos játékban lévő labdája akkor is, ha:
- azt szabálytalanul vagy idegen helyen ejtették, tették vissza, vagy helyezték, vagy
- a Szabályok értelmében a játékosnak a cserelabda helyett az eredeti labdát kellett volna újra játékba
A felveendő labda pontos helyének megjelölésére használt mesterséges tárgy, például tee, pénzérme, labdajelölőnek készített tárgy vagy egyéb apró felszerelési tárgy.
Ha valamely szabály a labdajelölő elmozdításáról szól, akkor az a felvett, de még nem visszahelyezett labda helyét jelző, a pályán elhelyezett labdajelölőre vonatkozik.
Laza természetes anyag (Loose Impediment)
A szabadban található bármely természetes tárgy, pl.:
- kövek, fűnyesedék, levelek, ágak és gallyak;
- állati tetem vagy állati hulladék;
- könnyen elmozdítható férgek, rovarok vagy hasonló állatok és az általuk épített túrások vagy hálók (pl. gilisztatúrások vagy hangyabolyok), és
- földkoloncok (beleértve a gyep szellőztetésekor eltávolított talajdarabokat is).
Ezek a természetes tárgyak nem tekinthetők lazának, ha:
- rögzültek vagy növésben vannak;
- a talajba erősen beágyazottak (vagyis nem lehet őket könnyen kihúzni), vagy
- hozzátapadtak a labdához.
Különleges esetek:
- A homok és a laza talaj nem laza természetes anyag.
- A harmat, dér és víz nem laza természetes anyag.
- A hó és a természetes jég (nem dér) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.
- A pókhálók akkor is laza természetes anyagnak számítanak, ha egy másik tárgyhoz tapadnak.
Legközelebbi teljes könnyítési pont (Nearest Point of Complete Relief)
Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.
A legközelebbi teljes könnyítési pont a labda számára becsléssel kijelölt olyan hely, amely:
- a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;
- a pálya területén van, és
- a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.
A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.
A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos szabály szerint ezt megtegye a pontos becslés érdekében).
A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést igénybe vették, és ez lehet olyan a helyen, ahol valami más zavaró hatás érvényesül:
- Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újból a könnyítést, hogy újból meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.
- A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (olyan legközelebbi teljes könnyítési pont alapján, amely egyidejűleg mindkét zavaró hatástól mentesítk), miután már mindegyik körülményre külön igénybe vette a könnyítést és egyértelművé vált, hogy ekkor valamelyik zavaró hatás továbbra is fennállna.
Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:
- A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).
- Ha a lyuk bélelt, a bélés külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a felszínhez közelebb kell lennie.
A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettől, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. Egy szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).
Lyukban van, lyukba került (Holed)
Amikor a labda egy ütést követően nyugvó állapotban a lyukban van, és az egész labda a green felszíne alatt van.
A Szabályokban a „labdát lyukba juttat” vagy a „labda a lyukban” kifejezés azt jelenti, hogy a játékos labdája lyukba került.
Abban a speciális esetben, amikor a labda a lyukban a zászlórúdnak támaszkodik, a 13.2c. szabály alkalmazandó (lásd: a labdát lyukban lévőnek kell tekinteni, ha annak bármely része a green felszíne alatt van).
Játékforma, ahol egy játékos vagy fél közvetlenül egy ellenfél vagy egy szembenálló fél ellen játszik egy vagy több körből álló mérkőzést:
- a mérkőzés során az a játékos vagy fél nyer meg egy szakaszt, aki kevesebb ütéssel (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) teljesíti az adott szakaszt, és
- a mérkőzés akkor számít megnyertnek, ha a játékos vagy fél több szakasszal vezet az ellenfele vagy a szembenálló fél előtt, mint a hátralévő szakaszok száma.
A match playt egyéni mérkőzésként (azaz ha egy játékos közvetlenül egy ellenfél ellen játszik), Three-Ball mérkőzésként, Foursome vagy Four-Ball mérkőzésként is játszhatják két-két partnerből álló felek.
Maximális ütésszám (Maximum Score)
A stroke play egy formája, ahol egy játékos vagy fél szakaszonkénti eredményét úgy számolják ki, hogy a játékos vagy fél ütéseinek számát (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) összevetik a Bizottság által arra a szakaszra meghatározott rögzített ütésszámmal (pl. dupla par, nettó dupla bogey vagy egy fix szám).
Mozdíthatatlan akadály (Immovable Obstruction)
Bármely akadály, amely:
- észszerű erőkifejtéssel, illetve az akadály vagy a pálya rongálása nélkül nem mozdítható el, és
- egyéb módon nem felel meg a mozdítható akadály meghatározásának.
A Bizottság bármely akadályt definiálhat mozdíthatatlan akadályként, még akkor is, ha az megfelel a mozdítható akadály meghatározásának.
Mozdítható akadály (Movable Obstruction)
Olyan akadály, amely észszerű erőkifejtéssel és az akadály vagy a pálya rongálása nélkül elmozdítható.
Ha a mozdíthatatlan akadály vagy a pálya szerves részét képező tárgy valamely része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a fenti két kritériumnak, akkor azt a részt mozdítható akadálynak kell tekinteni.
Ez azonban nem alkalmazható akkor, amikor egy mozdíthatatlan akadály vagy a pálya szerves részét képező tárgy nem mozdíthatónak szánt része elmozdítható lenne (pl. egy kőfal részét képező kilazult kődarab).
Még ha egy akadály mozdítható is, a Bizottság átminősítheti mozdíthatatlan akadálynak.
A stroke play azon formája, ahol az eredményszámítás ugyanaz, mint a match playben, és ahol:
- az a játékos vagy fél nyer vagy veszít el egy szakaszt, aki kevesebb ütéssel teljesíti az adott szakaszt (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) vagy több ütéssel, mint a Bizottság által arra a szakaszra meghatározott rögzített ütésszám, és
- a versenyt az a játékos vagy fél nyeri, aki a legtöbb szakaszt megnyerte az elveszített szakaszokhoz képest (azaz összeadják a megnyert szakaszokat és kivonják az elvesztett szakaszokat).
Egy másik játékossal egy felet alkotva match playt vagy stroke playt játszó játékos.
A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett játékterület:
- A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek számít, és a pálya része.
- A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít, és nem a pálya része.
- A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.
A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.
Pálya szerves részét képező tárgy (Integral Object)
A Bizottság által a pálya megjátszásának egyik kihívásaként definiált mesterséges tárgy, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.
A pálya szerves részét képező tárgyakat mozdíthatatlannak kell tekinteni (lásd: 8.1a. szabály). Ha azonban a pálya szerves részét képező tárgy egy része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a mozdítható akadály meghatározásának, akkor azt a részt mozdítható akadálynak kell tekinteni.
A Bizottság által a pálya szerves részét képező tárgyként definiált mesterséges tárgyak nem akadályok vagy pályahatárt jelző tárgyak.
Pályahatáron kívüli terület (Out of Bounds)
A pálya határvonalán kívüli összes terület, amelyet a Bizottság határoz meg. A határ szélén belüli összes terület pályahatáron belüli résznek tekintendő.
A pálya határvonala a földtől felfelé és lefelé a föld alá is kiterjed:
- Ez azt jelenti, hogy a pályahatáron belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) pályán belül van attól függetlenül, hogy a földfelszínen, azon felül vagy az alatt található.
- Ha egy tárgy egyszerre van a pálya határvonalán belül és kívül (pl. a határt jelző kerítéshez illesztett lépcsők vagy a határ szélén kívül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai benyúlnak a határon belülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít pályahatáron kívülinek, amely a határon kívül van.
A pálya határvonalát pályahatárt jelző tárgyakkal vagy vonalakkal kell jelölni:
- Pályahatárt jelző tárgyak: a karókkal vagy kerítéssel történő jelölés esetén a pálya határvonala a karók vagy kerítésoszlopok pályaoldali pontjai között a talajszint vonalában húzódó vonal (kivéve a ferde támasztékokat), és ezek a karók vagy kerítésoszlopok pályahatáron kívüli területek.
Más tárgyakkal, pl. fallal történő jelölés esetén, illetve amikor a Bizottság másként kívánja kezelni a pálya határvonalát jelző kerítést, a pálya határvonalát a Bizottság jelöli ki.
- Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a pálya határvonala a vonal pálya felőli széle, a vonal maga pedig pályahatáron kívüli terület.
Amikor a pálya határvonalát vonallal jelölik, karókat is használhatnak annak jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.[5]
[5] Lektori megjegyzés: azaz a karók csak a figyelemfelhívás eszközei, a pályahatárt vonal jelöli, de nem a karók.
A pályahatárt jelző karóknak vagy vonalaknak fehérnek kell lenniük.
Pályahatárt jelző tárgy (Boundary Object)
A pályahatáron kívüli területet meghatározó vagy jelző mesterséges tárgy, pl. fal, kerítés, karó és korlát, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.
Pályahatárt jelző tárgy a pályahatárt jelző kerítés alapja és oszlopai, az alábbiak azonban nem:
- a falhoz vagy kerítéshez rögzített ferde támasztékok vagy feszítődrótok, vagy
- a falon vagy kerítésen való átjutáshoz használt lépcsők, hidak vagy ehhez hasonló építmények.
A pályahatárt jelző tárgyakat akkor is mozdíthatatlannak kell tekinteni, ha van mozdítható alkatrészük (lásd: 8.1a. szabály).
A pályahatárt jelző tárgyak nem akadályok és nem a pálya szerves részét képező tárgyak.
A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:
- kimondottan gurításra van kiképezve, vagy
- a Bizottság azt greenként jelöli ki (pl. amikor ideiglenes greent használnak).
Egy szakasz putting greenjén található a lyuk, amelybe a játékosnak be kell juttatnia a labdát.
A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenje (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.
A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).
Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:
- Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.
- Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green
Rendellenes pályaviszony (Abnormal Course Condition)
Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:
- állat vájta üreg
- felújítás alatti terület
- mozdíthatatlan akadály, vagy
- ideiglenes víz.
A stroke play egyik formája, ahol:
- egy játékos vagy fél szakaszonkénti eredményét – amely az elért pontszámokon alapul – úgy számolják ki, hogy a játékos vagy a fél ütéseinek számát (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), összevetik a Bizottság által arra a szakaszra meghatározott rögzített ütésszámmal, és
- a versenyt az a játékos vagy fél nyeri, akinek a legtöbb pontja van az összes versenykör teljesítése után.
Az a játékforma, ahol egy játékos vagy fél a versenyben induló összes többi játékos vagy fél ellen játszik.
A stroke play szokásos formájában (lásd: 3.3. szabály):
- a játékos vagy fél versenykörönkénti eredménye az összes olyan ütés száma (beleértve a tényleges ütéseket és az esetleges büntetőütéseket), amelyet minden szakaszon a labda lyukba juttatásához elvégzett, és
- az a játékos vagy fél nyer, aki a legkevesebb ütéssel teljesíti az összes versenykört.
A stroke play más eredményszámítással játszott egyéb formái a Stableford, maximális ütésszám és a Par/Bogey (lásd: 21. szabály).
A stroke play összes fajtája játszható egyéni versenyként (minden játékos saját maga versenyzik) vagy partnerekből álló felek által játszott versenyként (Foursome vagy Four-Ball).
Súlyos szabálysértés (Serious Breach)
Stroke playben, amikor a megfelelő helyről való elütéshez viszonyítva a labda idegen helyről való megjátszása jelentős előnyt adna a játékosnak.
A szabályszegés súlyosságának eldöntésére az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
- az ütés nehézsége
- a labda lyuktól való távolsága
- az ütésirány akadályok általi befolyásolása, és
- az ütés környezete.
A súlyos szabályszegés fogalma nem alkalmazandó match play esetén, mert itt a játékos elveszíti a szakaszt, ha idegen helyről játszik.
Szóbeli megjegyzés vagy cselekedet (pl. a legutóbbi ütéshez használt ütő felmutatása), amely befolyásolhatja a játékos döntését:
- az ütőválasztásban
- az ütés elvégzésében, vagy
- a játék módjának eldöntésében egy szakaszon vagy versenykörnél.
Nem tanács az olyan közismert információ, mint:
- a pályán lévő dolgok, úgymint a lyuk, a green, a fairway, a büntetőterületek, a bunkerek elhelyezkedése vagy hogy hol van egy másik játékos labdája,
- két pont közötti távolság, vagy
- a Szabályok.
Olyan tárgy, amire fel lehet támasztani a labdát, hogy kiemelkedjen a talajból annak érdekében, hogy azt az elütőterületről megjátsszák. Nem lehet hosszabb mint négy hüvelyk (101,6 mm), és meg kell felelnie a felszerelésre vonatkozó Szabályoknak.
Természeti erők (Natural Forces)
A természet, pl. szél vagy víz által okozott hatás, illetve a nyilvánvaló ok nélkül, a gravitáció hatására bekövetkező esemény.
Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)
Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.
A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen „lehetséges” vagy „valószínű”. Azt jelenti, hogy:
- vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),
- vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.
Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.
A match play egyik formája, ahol:
- három játékos mindegyike a másik két játékos ellen egy időben egyéni mérkőzést játszik, és
- mindegyik játékos egy saját labdát játszik meg, és ugyanazt használja mindkét mérkőzésén.
A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.
Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:
- úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;
- véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.
A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.
A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).
Ütés és távolság (Stroke and Distance)
Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).
Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:
- egy büntetőütést kap, és
- elveszít minden olyan előnyt, amely a lyuktól való távolság lecsökkenésével járna arról a helyről, ahol a korábbi ütést elvégezte.
A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül a putter kivételével leghosszabb ütő hossza.
Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (a putteren kívül) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.
Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.
18 vagy annál kevesebb szakasz megjátszása a Bizottság által meghatározott sorrendben.
A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.
Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából helyezi el a labdát, az nem tekinthető visszahelyezettnek és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).
Amikor egy szabály előírja egy labda visszahelyezését, az adott szabály pontosan meghatározza azt a helyet, ahová a labdát vissza kell helyezni.
A Bizottság által biztosított és a lyukba állított mozdítható rúd, amely a lyuk helyét jelzi a játékosoknak. A zászlórúd meghatározásába a zászló vagy a rúdhoz erősített egyéb anyag vagy tárgy is beletartozik.
A zászlórúdra vonatkozó előírásokat lásd a felszerelésre vonatkozó szabályokban.
