3. szabály: A verseny

3. szabály: A verseny

A szabály célja: A 3. szabály a golfversenyek három alapelemével foglalkozik:

• játék vagy match playben vagy stroke playben;

• játék egyénileg vagy partnerrel közösen egy játszó felet képezve, és

• eredmény számítása bruttó eredmény (ütéselőny alkalmazása nélkül) vagy nettó eredmény (ütéselőny alkalmazásával) alapján.

3.1. Minden versenyre érvényes alapelemek

3.1a. A játék formája: match play vagy stroke play

(1) Match play vagy szokásos stroke play. Ezek igen eltérő játékformák:

• Match playben (lásd: 3.2. szabály) egy játékos és egy ellenfél versenyez egymással a megnyert, elvesztett vagy döntetlen szakaszok alapján.
• A stroke play szokásos formájában (lásd: 3.3. szabály) a játékosok egymással versenyeznek az összesített eredmény alapján, amelyhez össze kell adni a játékosok által minden versenykör minden egyes szakaszán teljesített ütések összesített számát (azaz a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is).

A legtöbb szabály mindkét játékformára érvényes, de vannak olyan szabályok, amelyek csak az egyik vagy csak a másik játékra vonatkoznak.

Lásd: Bizottsági eljárások, 6C(11). fejezet (szempontok, amelyeket a Bizottságnak akkor kell figyelembe vennie, ha az általa tartott versenyen egyetlen versenykörön belül mindkét játékforma szerepel).

(2) A stroke play egyéb formái. A stroke play olyan egyéb formáival (Stableford, maximális ütésszám és Par/Bogey), amelyeknél eltérő eredményszámítási módszert alkalmaznak, a 21. szabály foglalkozik. A 21. szabállyal módosított 1–20. szabály ezekre a játékformákra is vonatkozik.

3.1b. Versenyformák: játék egyénileg vagy partnerként

A golf kétféleképpen játszható: vagy a játékosok egyénileg versenyeznek vagy partnerekből álló felek versenyeznek egymással.

Bár az 1–20. valamint a 25. szabály elsősorban az egyéni játékra vonatkozik, az alábbiakra is alkalmazni kell őket:

• partnerekből álló felek által játszott versenyek (Foursome és Four-Ball) a 22. és 23. szabály általi módosítás értelmében, és
• csapatversenyek a 24. szabály általi módosítás értelmében.

3.1c. Eredmény számítása: bruttó eredmény és nettó eredmény

(1) Scratch versenyek. Scratch versenyen:

• A játékos által egy szakaszon vagy a versenykörben elért „bruttó eredmény” azonos az ütéseinek számával (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve).
• A játékos hendikepjét nem veszik figyelembe.

(2) Hendikepversenyek. Hendikepversenyen:

• A játékos által egy szakaszon vagy a versenykörben elért „nettó eredmény” azonos a játékos ütéselőnyeivel módosított bruttó eredménnyel.
• Ennek célja, hogy a különböző képességű játékosok egyenlő eséllyel versenyezhessenek.

3.2. Match play

A szabály célja: A match playnek speciális szabályai vannak (főleg a megadásra és az elvégzett ütések számának közlésére vonatkozóan), mivel a játékos és ellenfele:

• mindegyik szakaszon kizárólag egymás ellen versenyez;

• látja a másik játékát, és 

• meg tudja védeni saját érdekeit.

3.2a. A szakasz és a mérkőzés eredménye

(1) A szakasz megnyerése. A játékos akkor nyeri meg az adott szakaszt, ha:

• kevesebb ütéssel teljesíti az adott szakaszt (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), mint az ellenfél;
• az ellenfél megadja a szakaszt, vagy
• az ellenfél általános büntetést (szakaszvesztés) kap.

Ha az ellenfél mozgásban levő labdájának lyukba kell kerülnie ahhoz, hogy a szakasz döntetlennel fejeződjön be, és bárki szándékosan eltéríti vagy megállítja a labdát akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerüljön (pl. mert túlgurult a lyukon és nem fordul vissza), a szakasz eredménye eldőlt, és a játékos nyeri a szakaszt (lásd: 11.2a. szabály, kivétel).

(2) Döntetlenre végződő szakasz. Egy szakasz döntetlenre végződik (úgy is mondják, hogy felezték), ha:

• a játékos és ellenfele egyenlő számú ütéssel fejezi be a szakaszt (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), vagy
• a játékos és ellenfele megegyeznek, hogy a következő ütést, szakaszt vagy mérkőzést döntetlenre adják (azonban erre csak akkor van lehetőség, ha legalább az egyik játékos egy ütés elvégzésével megkezdte a szakasz megjátszását).

(3) A mérkőzés megnyerése. A játékos akkor nyeri meg a mérkőzést, ha:

• több szakasszal vezet ellenfelével szemben, mint a hátralévő megjátszandó szakaszok száma;
• az ellenfél megadja a mérkőzést, vagy
• az ellenfelet kizárják.

(4) Döntetlen mérkőzés meghosszabbítása. Ha egy mérkőzés az utolsó szakasz után döntetlenre áll:

• a mérkőzést egy-egy szakasszal meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg az egyik játékos nem nyer; Lásd: 5.1. szabály (a meghosszabbított mérkőzés nem új versenykör, hanem az adott versenykör folytatása);
• a szakaszokat ugyanolyan sorrendben kell megjátszani, mint a versenykörben, kivéve, ha a Bizottság más sorrendet határoz meg.

Azonban a versenykiírásban az is szerepelhet, hogy a mérkőzést hosszabbítás nélkül döntetlennel is be lehet fejezni.

(5) Amikor az eredmény végleges. A mérkőzés eredménye a Bizottság által meghatározott módon – ezt a versenykiírásban kell meghatározni – válik véglegessé, és a következő lehet:

• az eredményt hivatalos eredményhirdető táblán vagy más meghatározott helyen vezetik, vagy
• az eredményt bejelentik a Bizottság által kijelölt személynek.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5A(7)  fejezet (javaslatok a mérkőzés eredményének véglegesítéséhez).

3.2b. Megadások

(1) Egy játékos ütést, szakaszt vagy mérkőzést adhat meg. A játékos az ellenfele következő ütését, egy szakaszt vagy a mérkőzést adhatja meg:

• A következő ütés megadása. Erre bármikor lehetőség van, mielőtt az ellenfél végrehajtja a következő ütését.
• Ekkor az ellenfél olyan eredménnyel fejezi be a szakaszt, amely tartalmazza a megadott ütést, a labdát pedig bárki felveheti.
• Ha a megadásra akkor kerül sor, amikor az ellenfél labdája az előző ütés után még mozgásban van, akkor a megadás az ellenfél következő ütésére érvényes, kivéve, ha a labda a lyukba került (ebben az esetben a megadás nem számít).
• A játékos csak akkor adhatja meg ellenfele következő ütését az ellenfél mozgásban levő labdájának eltérítésével vagy megállításával, ha ezt kifejezetten a következő ütés megadása érdekében teszi, és nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerül.
• Szakasz megadása. Erre bármikor lehetőség van, mielőtt a szakaszt befejeznék (lásd: 6.5. szabály), de akár a szakasz megkezdése előtt is.

Azonban a játékos és ellenfele nem egyezhetnek meg abban, hogy kölcsönösen megadnak egymásnak szakaszokat a mérkőzés lerövidítése céljából. Ha ezt megteszik, tudván, hogy nem megengedett, akkor mindkettőjük büntetése kizárás.

• Mérkőzés megadása. Erre bármikor lehetőség van, mielőtt a mérkőzés eredménye eldőlne (lásd: 3.2.a(3) és (4) szabály), beleértve azt is, mielőtt a játékosok elkezdenék az első szakaszt.

(2) A megadás módja. A megadás csak egyértelmű jelzéssel történhet:

• Ez történhet szóban vagy olyan magatartással, amely egyértelműen utal a játékos arra irányuló szándékára, hogy meg kívánja adni az adott ütést, szakaszt vagy mérkőzést (pl. kéz- vagy testmozdulattal jelezve).
• Ha az ellenfél egy szabályt megszegve azért veszi fel a labdáját, mert okkal félreértette, hogy a játékos kijelentése vagy magatartása arra utalt, hogy meg kívánja adni a következő ütést, a szakaszt vagy a mérkőzést, nem kap büntetést és a labdát vissza kell helyeznie az eredeti (vagy ha az nem ismert, akkor annak becsült) helyére (lásd: 14.2. szabály).

A megadás végleges, nem lehet elutasítani vagy visszavonni.

3.2c. Hendikep alkalmazása hendikepmérkőzésen

(1) Hendikep bejelentése. A játékosnak és ellenfelének a mérkőzés előtt közölniük kell egymással, hogy milyen hendikeppel rendelkeznek.

Ha a mérkőzés előtt vagy alatt a játékos nem megfelelő hendikepet jelent be és a tévedését nem helyesbíti mielőtt ellenfele elvégzi a következő ütést:

• A bejelentett hendikep túl magas. A játékost kizárják, ha a túl magas bejelentett hendikep befolyásolja a játékos által adott vagy kapott ütések számát. Ha nem befolyásolja, nincs büntetés.
• Túl alacsony a bejelentett hendikep. Nincs büntetés és a játékosnak a bejelentett alacsonyabb hendikeppel kell játszania.

(2) Ütéselőny alkalmazása a szakaszokra.

• A játékosok szakaszonként kapják az ütéselőnyöket, és a szakaszt az alacsonyabb nettó eredményt elérő játékos nyeri.
• Ha egy döntetlen mérkőzésen hosszabbításra kerül sor, a játékosok szakaszonként kapják az ütéselőnyöket ugyanúgy, mint a versenykörben (kivéve, ha a Bizottság erre más módszert határoz meg).

A játékos felelőssége, hogy tudja, melyek azok a szakaszok, amelyeknél a Bizottság által meghatározott hendikep index alapján ütéselőnyt fog adni vagy kapni. (Mindezek általában megtalálhatók az eredménykártyán.)

Ha a játékos egy szakaszon szabálytalanul alkalmaz ütéselőnyt, annak a szakasznak a közösen megállapított eredménye érvényes, kivéve, ha a játékos időben helyesbít (lásd: 3.2d(3) szabály).

3.2d. A játékos és ellenfelének feladatai

(1) Az elvégzett ütések számának közlése az ellenféllel. Az ellenfél egy szakasz megjátszása során vagy a szakasz befejezését követően is bármikor megkérdezheti a játékostól a játékos által az adott szakaszon elvégzett ütések számát (beleértve a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is).

Ez az ellenfél számára lehetőséget biztosít arra, hogy eldöntse, hogyan játssza meg a következő ütést és a szakasz fennmaradó részét, vagy jóváhagyja az éppen teljesített szakasz eredményét.

Ha egy játékostól megkérdezik az általa elvégzett ütések számát, vagy ő kérdezés nélkül közli azt, akkor:

• A valós ütésszámot kell közölnie.
• Ha a játékos nem válaszol az ellenfél kérdésére, az úgy tekintendő, mint ha helytelen ütésszámot közölt volna.

Ha a játékos helytelen ütésszámot közöl ellenfelével, általános büntetést (szakaszvesztés) kap, kivéve, ha időben helyesbít:

• Helytelen ütésszám megadása a szakasz megjátszása közben. A játékos köteles a helyes ütésszámot megadni, mielőtt ellenfele újabb ütést végez, vagy hasonló lépést tenne (pl. megadja a játékos következő ütését vagy a szakaszt).
• Helytelen ütésszám megadása egy szakasz befejezése után. A játékos köteles az elvégzett ütések helyes számát megadni:
• mielőtt bármelyik játékos egy új szakasz megkezdéseként elüt, vagy hasonló lépést tesz (pl. megadja a következő szakaszt vagy a mérkőzést), vagy
• a mérkőzés utolsó szakasza után, mielőtt a mérkőzés eredménye véglegessé válna (lásd: 3.2a(5) szabály).

Kivétel – Nem jár büntetés, ha az eset a szakasz eredményét nem befolyásolja: Ha egy szakasz befejezése után a játékos helytelen ütésszámot ad meg, de ez nem befolyásolja azt, hogy az ellenfél szerint a szakaszt megnyerte, elveszítette vagy döntetlenre hozta, nincs büntetés.

(2) Büntetés közlése az ellenféllel. Ha a játékos büntetést kap:

• Azt a lehető leghamarabb közölnie kell az ellenféllel, figyelembe véve, hogy a játékos milyen közel van az ellenfélhez, valamint egyéb gyakorlati tényezőket. Nem mindig lehetséges az ellenfél következő ütése előtt közölni vele a kapott büntetést.
• Ez a kötelezettség akkor is érvényes, ha a játékos nincs tisztában a büntetéssel (mivel a játékosokkal szemben elvárás, hogy tudják, mikor követnek el szabálysértést).

Ha ezt a játékos elmulasztja, és nem javítja ki a hibát, mielőtt az ellenfél újabb ütést végez, vagy hasonló lépést tesz (pl. megadja a játékos következő ütését vagy a szakaszt), a játékos általános büntetést (szakaszvesztés) kap.

Kivétel – Nem jár büntetés akkor, ha az ellenfél tudott a játékos büntetéséről: Ha az ellenfél tudta, hogy a játékos büntetést kapott (pl. mert látta, hogy a játékos nyilvánvalóan büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe), a játékos nem kap büntetést azért, mert ezt elmulasztotta közölni az ellenféllel.

(3) A mérkőzés állásának ismerete. A játékosokkal szemben elvárás, hogy ismerjék a mérkőzés állását, vagyis azt, hogy egyikük vezet bizonyos számú szakasszal („holes up”) vagy hogy döntetlenre áll a mérkőzés („all square”).

Ha a játékosok tévedésből hibás állásban egyeznek meg:

• Helyesbíthetik a mérkőzés állását, mielőtt bármelyik játékos kezdőütést végezne egy újabb szakaszon, vagy mielőtt – az utolsó szakasz esetén – a mérkőzés eredménye véglegessé válna (lásd: 3.2a(5) szabály).
• Ha a mérkőzés eredményét akkor nem helyesbítik, a mérkőzés tényleges eredménye a hibás eredmény lesz.

Kivétel – A játékos időben döntést kér: Ha a játékos időben döntést kér (lásd: 20.1b. szabály), és megállapítást nyer, hogy az ellenfél (1) helytelen ütésszámot adott meg, vagy (2) nem közölt a játékossal egy büntetést, a hibás mérkőzéseredményt helyesbíteni kell.

(4) Saját jogok és érdekek védelme. A játékosoknak a mérkőzés során védelmezniük kell a Szabályokból fakadó jogaikat és érdekeiket:

• Ha egy játékos tudja, hogy ellenfele olyan szabályt szegett, amely büntetést von maga után, a játékos választhat: érvényt szerez a szabálysértésnek vagy figyelmen kívül hagyja azt.
• Azonban ha a játékos és ellenfele szándékosan megállapodnak abban, hogy figyelmen kívül hagynak egy előttük is ismert szabálysértést vagy büntetést, az 1.3b. szabály szerint mindketten kizárásra kerülnek.
• Ha a játékos és ellenfele nem értenek egyet abban, hogy egyikük szabályt szegett, bármelyik játékos megvédheti a jogait oly módon, hogy a 20.1b. szabály szerint döntést kér.

Ha a mérkőzéshez bíró van kirendelve a teljes versenykörre, akkor a bíró felelős azért, hogy intézkedjen minden olyan szabályszegés esetén, amit észlel, vagy amit közölnek vele (lásd: 20.1b(1) szabály).

3.3. Stroke play

A szabály célja: A stroke playnek speciális szabályai vannak (különösen az eredménykártyákra és a szakaszok teljesítésére vonatkozóan), mert:

• a mérkőzés során mindegyik játékos az összes többi játékossal versenyez, és

• a Szabályok értelmében minden játékost egyenlő bánásmódban kell részesíteni.

A versenykör után a játékosnak és a játékos eredményét vezető jegyzőnek igazolnia kell, hogy a játékos minden egyes szakaszon elért eredménye helyes, és a játékosnak le kell adnia az eredménykártyáját a Bizottságnak.

3.3a. A stroke play győztese

A győztes az a játékos, aki az összes versenykört a legkevesebb ütéssel teljesíti (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve).

Hendikepversenyen ez a legkevesebb nettó ütésszámot jelenti.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5A(6) fejezet (a versenykiírásban kell meghatározni az együttállások feloldásának módját).

3.3b. Eredmények vezetése stroke playben

A játékos eredményeit a jegyző vezeti a játékos eredménykártyáján. A jegyzőt a Bizottság jelöli ki, vagy a játékos választja ki a Bizottság által meghatározott módon.

A játékosnak a teljes versenykörben ugyanazt a jegyzőt kell igénybe vennie, hacsak a Bizottság a változtatást annak megtörténte előtt vagy után jóvá nem hagyja.

(1) A jegyző feladata: a szakasz eredményeinek feljegyzése és hitelesítése az eredménykártyán. A jegyzőnek a versenykörben minden egyes szakasz után egyeztetnie kell a játékossal az adott szakaszon elért ütések számát (beleértve a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket), és a bruttó eredményt rögzítenie kell az eredménykártyán.

A versenykör végén:

• A jegyzőnek hitelesítenie kell a szakaszok eredményét az eredménykártyán.
• Ha a játékosnak egynél több jegyzője van, mindegyik jegyzőnek azon szakaszok eredményeit kell hitelesítenie, amelyekben jegyző volt, azonban ha valamelyik jegyző látta játszani a játékost az összes szakaszon, akkor egyedül is hitelesítheti az összes eredményt.

A jegyző megtagadhatja egy szakasz eredményének hitelesítését, ha úgy látja, hogy az eredmény rossz. Ez esetben a Bizottságnak kell figyelembe vennie az elérhető bizonyítékokat, és döntenie a játékos eredményéről a szakaszon. Ha a jegyző még ekkor is visszautasítja a játékos eredményének hitelesítését, akkor a Bizottság hitelesítheti azt, vagy elfogadhatja olyan másvalaki hitelesítését, aki látta a játékost játszani az adott szakaszon.

Ha a jegyző, aki egyben játékos is, tudatosan hitelesít egy rossz eredményt valamely szakaszon, akkor a büntetése kizárás az 1.2a szabály alapján.

(2) A játékos feladata: a szakasz eredményének hitelesítése és az eredménykártya leadása. A játékosnak a versenykörben számon kell tartania az egyes szakaszokon elért eredményeit.

A versenykör végén a játékos(nak):

• gondosan ellenőriznie kell a jegyző által feljegyzett szakaszeredményeket, és az esetleges problémákat jeleznie kell a Bizottság felé;
• meg kell győződnie arról, hogy a jegyző hitelesítette a szakaszok eredményét az eredménykártyán;
• nem módosíthatja a jegyző által feljegyzett szakaszeredményt, kivéve, ha ahhoz a jegyző vagy a Bizottság hozzájárul;
• hitelesítenie kell a szakaszok eredményét az eredménykártyán és azt haladéktalanul le kell adnia a Bizottságnak; ezután a játékos már nem módosíthatja az eredménykártyát.

Ha a játékos a 3.3b. szabály bármelyik fenti előírását megszegi, kizárásra kerül.

Kivétel – Nem jár büntetés a jegyző mulasztása miatt bekövetkező szabálysértésért: Nincs büntetés, ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy a játékos azért szegte meg a 3.3b(2) szabályt, mert a jegyző nem tett eleget a kötelezettségének (pl. a jegyző elviszi a játékos eredménykártyáját vagy annak hitelesítése nélkül távozik), amennyiben ez a játékoson kívül álló okok miatt történt.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5A(5) fejezet (javaslatok arra, hogyan lehet meghatározni, hogy mikorra kell leadni az eredménykártyát).

Lásd: Bizottsági eljárások 8 fejezet; L-1. helyi mintaszabály (büntetés csökkentése, ha a leadott eredménykártyán a szakaszeredmények nincsenek hitelesítve).

(3) Hibás szakaszeredmény. Ha a játékos bármelyik szakaszhoz tartozó helytelen szakaszeredménnyel adja le az eredménykártyát:

• A leadott eredmény magasabb, mint a tényleges eredmény. A szakaszon elért magasabb eredmény tekintendő érvényesnek.
• A leadott eredmény alacsonyabb, mint a tényleges eredmény vagy nem adnak le eredményt. A játékost kizárják.

Kivétel – Ismeretlen büntetés beszámításának elmulasztása: Ha a játékos által egy vagy több szakaszon jegyzett eredmény azért alacsonyabb a tényleges eredménynél, mert a játékos egy vagy több büntetőütést kihagyott, amelyről az eredménykártya leadása előtt nem volt tudomása:

• A játékost nem zárják ki.
• Ha a hibára a verseny befejezése előtt derül fény, a Bizottság úgy módosítja a játékos adott szakasz(ok)on elért eredményét, hogy ahhoz hozzáadja azokat a büntetőütéseket, amelyeket a Szabályok értelmében az adott szakasz(ok)on figyelembe kellett volna venni.

E kivétel nem alkalmazható, ha:

• a kihagyott büntetés kizárás, vagy
• a játékost figyelmeztették, hogy esetlegesen büntetést kell alkalmazni, vagy nem volt biztos abban, hogy kell-e alkalmazni büntetést, ugyanakkor eredménykártyájának leadása előtt ezt nem jelezte a Bizottságnak.

(4) A játékos nem felelős a hendikepjének feltüntetéséért az eredménykártyán, és az eredmények összeadásáért sem. Nem követelmény, hogy a játékos hendikepje szerepeljen az eredménykártyán, és az sem, hogy a játékos összeadja a saját eredményeit. Ha a játékos olyan eredménykártyát ad le, amelyen hibásan van feltüntetve vagy alkalmazva a hendikep, vagy amelyen hibásan vannak összegezve az eredmények, akkor nincs büntetés.

Amikor a Bizottság átveszi az eredménykártyát a játékostól a versenykör végén, attól kezdve a Bizottság a felelős:

• A játékos eredményeinek összesítéséért, és
• a játékost a versenyen megillető hendikep ütések kiszámításáért, és azok figyelembevételéért a játékos nettó eredményének kiszámításakor.

Lásd a Bizottsági eljárások 8. fejezetét; L-2. helyi mintaszabály (a játékos kötelezése a hendikepjének feltüntetésére az eredménykártyán).

3.3c. A szakasz befejezésének elmulasztása

A játékosnak egy versenykör minden szakaszát be kell fejeznie. Ha a játékos bármelyik szakaszt elmulasztja befejezni:

• A játékosnak egy új szakasz kezdőütése vagy – a versenykör utolsó szakasza esetén – az eredménykártyájának leadása előtt ki kell javítania a hibát.
• Ha akkor nem javítja ki a hibát, a játékost kizárják.

Lásd: 21.1., 21.2. és 21.3. szabály (a stroke play más formáira [Stableford, maximális ütésszám és Par/Bogey] vonatkozó szabályok], ahol más eredményszámítást alkalmaznak, és a játékost nem zárják ki, ha nem fejezi be a szakaszt).