(1) A szakasz megnyerése. A játékos akkor nyeri meg az adott szakaszt, ha:

• kevesebb ütéssel teljesíti az adott szakaszt (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), mint az ellenfél;
• az ellenfél megadja a szakaszt, vagy
• az ellenfél általános büntetést (szakaszvesztés) kap.

Ha az ellenfél mozgásban levő labdájának lyukba kell kerülnie ahhoz, hogy a szakasz döntetlennel fejeződjön be, és bárki szándékosan eltéríti vagy megállítja a labdát akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerüljön (pl. mert túlgurult a lyukon és nem gurul vissza), a szakasz eredménye eldőlt, és a játékos nyeri a szakaszt (lásd: 11.2a. szabály, kivétel).

(2) Döntetlenre végződő szakasz. Egy szakasz döntetlenre végződik (úgy is mondják, hogy felezték), ha:

• a játékos és ellenfele egyenlő számú ütéssel fejezi be a szakaszt (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), vagy
• a játékos és ellenfele megegyeznek, hogy a következő szakaszt döntetlenre adják (azonban erre csak akkor van lehetőség, ha legalább az egyik játékos egy ütés elvégzésével megkezdte a szakasz megjátszását).

(3) A mérkőzés megnyerése. A játékos akkor nyeri meg a mérkőzést, ha:

• több szakasszal vezet ellenfelével szemben, mint a hátralévő megjátszandó szakaszok száma;
• az ellenfél megadja a mérkőzést, vagy
• az ellenfelet kizárják.

(4) Döntetlen mérkőzés meghosszabbítása. Ha egy mérkőzés az utolsó szakasz után döntetlenre áll:

• a mérkőzést egy-egy szakasszal meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg az egyik játékos nem nyer; lásd: 5.1. szabály (a meghosszabbított mérkőzés nem új versenykör, hanem az adott versenykör folytatása);
• a szakaszokat ugyanolyan sorrendben kell megjátszani, mint a versenykörben, kivéve, ha a Bizottság más sorrendet határoz meg.

Azonban a versenykiírásban az is szerepelhet, hogy a mérkőzést hosszabbítás nélkül döntetlennel is be lehet fejezni.

(5) Amikor az eredmény végleges. A mérkőzés eredménye a Bizottság által meghatározott módon – ezt a versenykiírásban kell meghatározni – válik véglegessé, és a következő lehet

• az eredményt hivatalos eredményhirdető táblán vagy más meghatározott helyen vezetik, vagy
• az eredményt bejelentik a Bizottság által kijelölt személynek.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5A(7) fejezet (javaslatok a mérkőzés eredményének véglegesítéséhez).

(1) A játékos ütést, szakaszt vagy mérkőzést adhat meg. A játékos az ellenfele következő ütését, egy szakaszt vagy a mérkőzést adhatja meg

• A következő ütés megadása: Erre bármikor lehetőség van, mielőtt az ellenfél végrehajtja a következő ütését.
  • Ekkor az ellenfél olyan eredménnyel fejezi be a szakaszt, amely tartalmazza a megadott ütést, a labdát pedig bárki felveheti.
  • Ha a megadásra akkor kerül sor, amikor az ellenfél labdája az előző ütés után még mozgásban van, akkor a megadás az ellenfél következő ütésére érvényes, kivéve, ha a labda lyukban van (ebben az esetben a megadás nem számít).
  • A játékos csak akkor adhatja meg ellenfele következő ütését az ellenfél mozgásban levő labdájának eltérítésével vagy megállításával, ha ezt kifejezetten a következő ütés megadása érdekében teszi, és nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerül.
• Szakasz megadása. Erre bármikor lehetőség van, mielőtt a szakaszt befejeznék (lásd: 6.5. szabály), de akár a szakasz megkezdése előtt is.
• Mérkőzés megadása. Erre bármikor lehetőség van, mielőtt a mérkőzés eredménye eldőlne (lásd: 3.2.a(3) és (4) szabály), beleértve azt is, mielőtt a játékosok elkezdenék az első szakaszt.

(2) A megadás módja: A megadás csak egyértelmű jelzéssel történhet:

• Ez történhet szóban vagy olyan magatartással, amely egyértelműen utal a játékos arra irányuló szándékára, hogy meg kívánja adni az adott ütést, szakaszt vagy mérkőzést (pl. kéz- vagy testmozdulattal jelezve).
• Ha az ellenfél egy szabályt megszegve azért veszi fel a labdáját, mert okkal félreértette, hogy a játékos kijelentése vagy magatartása arra utalt, hogy meg kívánja adni a következő ütést, a szakaszt vagy a mérkőzést, nem kap büntetést és a labdát vissza kell helyeznie az eredeti (vagy ha az nem ismert, akkor annak valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).

A megadás végleges, nem lehet elutasítani vagy visszavonni.

(1) Hendikep bejelentése. A játékosnak és ellenfelének a mérkőzés előtt közölniük kell egymással, hogy milyen hendikeppel rendelkeznek.

Ha a mérkőzés előtt vagy alatt a játékos nem megfelelő hendikepet jelent be és a tévedését nem helyesbíti mielőtt ellenfele elvégzi a következő ütést:

• Túl magas a bejelentett hendikep. A játékost kizárják, ha a bejelentett hendikep túl magas, befolyásolja a játékos által adott vagy kapott ütések számát. Ha nem befolyásolja, nincs büntetés.
• Túl alacsony a bejelentett hendikep. Nincs büntetés és a játékosnak a bejelentett alacsonyabb hendikeppel kell játszania.

(2) Ütéselőny alkalmazása a szakaszokra.

• A játékosok szakaszonként kapják az ütéselőnyöket, és a szakaszt az alacsonyabb nettó eredményt elérő játékos nyeri.
• Ha egy döntetlen mérkőzésen hosszabbításra kerül sor, a játékosok szakaszonként kapják az ütéselőnyöket ugyanúgy, mint a versenykörben (kivéve, ha a Bizottság erre más módszert határoz meg).

A játékos felelőssége, hogy tudja, melyek azok a szakaszok, amelyeknél a Bizottság által meghatározott hendikep index (mindez általában megtalálható az eredménykártyán) szerinti ütéselőnyt fog adni vagy kapni.

Ha a játékos egy szakaszon szabálytalanul alkalmaz ütéselőnyt, annak a szakasznak a közösen megállapított eredménye érvényes, kivéve, ha a játékosok időben helyesbítik (lásd: 3.2d(3) szabály).

(1) A megtett ütések számának közlése az ellenféllel. Az ellenfél egy szakasz megjátszása során vagy a szakasz befejezését követően is bármikor megkérdezheti a játékostól a játékos által az adott szakaszon megtett ütések számát (beleértve a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is).
Ez az ellenfél számára lehetőséget biztosít arra, hogy eldöntse, hogyan játssza meg a következő ütést és a szakasz fennmaradó részét, vagy jóváhagyja az éppen teljesített szakasz eredményét.

Ha a játékostól megkérdezik az általa megtett ütések számát, vagy ő kérdezés nélkül közli azt, akkor:

• A valós ütésszámot kell közölnie.
• Ha a játékos nem válaszol az ellenfél kérdésére, az úgy tekintendő, mint ha helytelen ütésszámot közölt volna

Ha a játékos helytelen ütésszámot közöl ellenfelével, általános büntetést (szakaszvesztés) kap, kivéve, ha időben helyesbít:

• Helytelen ütésszám megadása a szakasz megjátszása közben. A játékos köteles a helyes ütésszámot megadni, mielőtt ellenfele újabb ütést végez, vagy hasonló lépést tenne (pl. megadja a játékos következő ütését vagy a szakaszt)
• Helytelen ütésszám megadása a szakasz befejezése után. A játékos köteles az elvégzett ütések helyes számát megadni:
  • mielőtt bármelyik játékos egy új szakasz megkezdéseként elüt, vagy hasonló lépést tesz (pl. megadja a következő szakaszt vagy a mérkőzést), vagy
  • a mérkőzés utolsó szakasza után, mielőtt a mérkőzés eredménye véglegessé válna (lásd: 3.2a(5) szabály).

Kivétel – Nem jár büntetés, ha az eset a szakasz eredményét nem befolyásolja: Ha egy szakasz befejezése után a játékos helytelen ütésszámot ad meg, de ez nem befolyásolja azt, hogy az ellenfél szerint a szakaszt megnyerte, elveszítette vagy döntetlenre hozta, nincs büntetés.

(2) Büntetés közlése az ellenféllel. Ha a játékos büntetést kap:

• Azt a lehető leghamarabb közölnie kell az ellenféllel, figyelembe véve, hogy a játékos milyen közel van az ellenfélhez, valamint egyéb gyakorlati tényezőket.
• Ez a kötelezettség akkor is érvényes, ha a játékos nincs tisztában a büntetéssel (mivel a játékosokkal szemben elvárás, hogy tudják, mikor követnek el szabálysértést).

Ha ezt a játékos elmulasztja, és nem javítja ki a hibát, mielőtt az ellenfél újabb ütést végez, vagy hasonló lépést tesz (pl. megadja a játékos következő ütését vagy a szakaszt), a játékos általános büntetést (szakaszvesztés) kap.

Kivétel – Nem jár büntetés akkor, ha az ellenfél tudott a játékos büntetéséről: Ha az ellenfél tudta, hogy a játékos büntetést kapott (pl. mert látta, hogy a játékos nyilvánvalóan büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe), a játékos nem kap büntetést azért, mert ezt elmulasztotta közölni az ellenféllel.

(3) A mérkőzés állásának ismerete. A játékosokkal szemben elvárás, hogy ismerjék a mérkőzés állását, vagyis azt, hogy egyikük vezet bizonyos számú szakasszal („holes up”) vagy hogy döntetlen a mérkőzés („all square”).

Ha a játékosok tévedésből hibás állásban egyeznek meg:

• Helyesbíthetik a mérkőzés állását, mielőtt bármelyik játékos kezdőütést végezne egy újabb szakaszon, vagy mielőtt – az utolsó szakasz esetén – a mérkőzés eredménye véglegessé válna (lásd: 3.2a(5) szabály).
• Ha a mérkőzés eredményét akkor nem helyesbítik, a mérkőzés tényleges eredménye a hibás eredmény lesz.

Kivétel – A játékos időben döntést kér: Ha a játékos időben döntést kér (lásd: 20.1b. szabály), és megállapítást nyer, hogy az ellenfél (1) helytelen ütésszámot adott meg, vagy (2) nem közölt a játékossal egy büntetést, a hibás mérkőzéseredményt helyesbíteni kell.

(4) Saját jogok és érdekek védelme. A játékosoknak a mérkőzés során védelmezniük kell a Szabályokból fakadó jogaikat és érdekeiket:

• Ha a játékos tudja, hogy ellenfele olyan szabályt szegett, amely büntetést von maga után, a játékos választhat: érvényt szerez a szabálysértésnek vagy figyelmen kívül hagyja azt.
• Azonban ha a játékos és ellenfele szándékosan megállapodnak abban, hogy figyelmen kívül hagynak egy előttük is ismert szabálysértést vagy büntetést, az 1.3b. szabály szerint mindketten kizárásra kerülnek.
• Ha a játékos és ellenfele nem értenek egyet abban, hogy egyikük szabályt szegett, bármelyik játékos megvédheti a jogait oly módon, hogy a 20.1b. szabály szerint döntést kér.