20. szabály: A versenykör során felmerült vitás esetek eldöntése; a bírók és a Bizottság döntései

A szabály célja: A 20. szabály ismerteti, hogy mi a teendő, ha egy versenykörben kérdés merül fel a Szabályokkal kapcsolatban, továbbá kitér azokra a – match playben és stroke playben eltérő – eljárásokra, amelyek értelmében a játékosnak joga van ahhoz, hogy későbbi időpontban kérjen döntést.

A szabály emellett a ténykérdések eldöntésére és a Szabályok alkalmazására felhatalmazott bírók szerepét is meghatározza. A bírók és a Bizottság döntései minden játékosra nézve kötelezőek.

 

20.1.  A versenykör közben felmerült szabálykérdések eldöntése

a. A játékosoknak kerülniük kell, hogy indokolatlan késedelmet okozzanak

A játékosoknak nem szabad indokolatlanul késleltetniük a játékot, amikor a versenykörben a Szabályokkal kapcsolatban segítséget kérnek:

  • Ha észszerű időn belül nem érhető el a bíró vagy a Bizottság, hogy egy szabálykérdésben segítséget nyújtson, a játékosnak kell eldöntenie, hogy mit tegyen, és folytatnia kell a játékot.
  • A játékos megvédheti jogait oly módon, hogy match playben döntést kér (lásd: 20.1b(2) szabály), stroke playben pedig két labdát játszik meg (lásd: 20.1c(3) szabály).
b. Szabálykérdések match playben

(1) Szabályviták megoldása egyezséggel: a versenykörben a mérkőzésben részt vevő játékosok megegyezhetnek arról, hogy miként döntsenek egy szabálykérdésben:

  • A kölcsönösen elfogatott egyezség akkor is végérvényesnek számít, ha később kiderül, hogy szabályellenes, feltéve hogy a játékosok nem szándékosan állapodtak meg abban, hogy figyelmen kívül hagynak egy olyan szabályt vagy büntetést, amelyről tudták, hogy alkalmazniuk kellett volna (lásd: 1.3b(1) szabály).
  • Azonban ha a mérkőzéshez bírót jelöltek ki, ő köteles az időben tudomására jutott kérdésben dönteni, amelyet a játékosoknak végre kell hajtaniuk.

Ha nincs bíró, és a játékosok nem tudnak megegyezni vagy bizonytalanok a Szabályok alkalmazását illetően, 20.1b(2) szabály szerint bármelyikük döntést kérhet.

(2) Döntés kérése a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt: ha a játékos saját vagy ellenfele játékával kapcsolatban a bíró vagy a Bizottság döntését igényli a Szabályok alkalmazásáról, akkor a játékos döntést kérhet.

Ha észszerű időn belül a bíró vagy a Bizottság nem érhető el, a játékos úgy is kérheti a döntést, hogy közli ellenfelével: a döntést akkor fogja kérni, ha a bíró vagy a Bizottság elérhető lesz.

Ha a játékos a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt kér döntést:

  • döntés csak akkor hozható, ha a játékos a megfelelő időben kéri, ez attól függ, hogy mikor jutottak a tudomására a szabálykérdés felmerüléséhez vezető tények:
    • Ha a játékos akkor szerez tudomást a tényekről, amikor még egyik játékos sem kezdte el a mérkőzés utolsó szakaszának lejátszását: ha a játékos megismerte a tényeket, még az előtt kell kérnie a döntést, mielőtt a csoporton belüli bármely játékostársa elvégezné a következő szakasz kezdőütését.
    • Ha a játékos a mérkőzés utolsó szakaszának lejátszása közben vagy után ismeri meg a tényeket: még a mérkőzés eredményének véglegessé válása előtt kell kérnie a döntést (lásd: 3.2a(5) szabály).
  • Ha a játékos az említett időn belül nem kér döntést, akkor nem születik bírói vagy Bizottsági döntés, és a kérdéses szakasz(ok) (pályán elért) eredménye érvényes, még akkor is, ha a Szabályokat hibásan alkalmazták.

Ha a játékos egy korábbi szakasszal kapcsolatban kér döntést, azt csak akkor kapja meg, ha az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:

  • az ellenfele megszegte a 3.2d(1) szabályt (helytelen ütésszámot közölt) vagy a 3.2d(2) szabályt (elmulasztotta a büntetést közölni az ellenfelével), és
  • a kérés olyan tényeken alapul, amelyeket a játékos nem ismert, mielőtt a játékosok egyike a megjátszott szakaszon az első ütést megtette, vagy a két szakasz között volt, vagy éppen befejezte a szakaszt és
  • e tények megismerése után a játékos időben kéri a döntést (a fent meghatározott módon).

(3) Döntés kérése a mérkőzés eredményének véglegesítése után: ha a játékos a mérkőzés eredményének véglegesítése után kér döntést:

  • Bizottság csak akkor dönt, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
    • a kérés olyan tényeken alapul, amelyeket a játékos még nem ismert a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt, és
    • az ellenfele megszegte a 3.2d(1) szabályt (helytelen ütésszámot közölt) vagy a 3.2d(2) szabályt (elmulasztotta a büntetést közölni az ellenfelével), és tudott a szabályszegésről a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt.
  • Az ilyen döntés meghozatalának időbeli korlátja nincs.

(4) Két labda megjátszására vonatkozó tilalom: az a játékos, aki match play során nem biztos abban, hogy mi a követendő helyes eljárás, a szakaszt nem teljesítheti két labdával. Ez a szabály csak stroke playben alkalmazható (lásd: 20.1c. szabály).

c. Szabálykérdések stroke playben

(1) Tilos a vitatott esetek megoldása egyezséggel: ha a bíró vagy a Bizottság észszerű időn belül nem érhető el, hogy a Szabályokkal kapcsolatban segítséget nyújtson:

  • Tanácsos, hogy a játékosok segítsék egymást a Szabályok alkalmazásában, de tilos a szabálykérdéseket egyezséggel megoldaniuk; az ilyen egyezség sem a játékosok, sem a bíró, sem a Bizottság számára nem lesz kötelező.
  • A játékosnak bármilyen szabálykérdéssel mindig eredménykártyájának leadása előtt kell a Bizottsághoz fordulnia.

(2) A verseny során a játékosoknak meg kell védeniük a többi játékost: a többi játékos érdekeinek védelme érdekében:

  • Ha a játékos tudja vagy feltételezi, hogy a másik játékos megszegte vagy megszeghette a Szabályokat, és azt a másik játékos nem ismeri fel vagy figyelmen kívül hagyja, a szabályszegést vélelmező játékos köteles ezt a másik játékos, annak jegyzője, a bíró vagy a Bizottság tudomására hozni.
  • Ezt a szabályszegés észrevétele után azonnal, de legkésőbb az előtt meg kell tennie, hogy a másik játékos leadná az eredménykártyáját, kivéve, ha a bíró vagy a Bizottság értesítésére nincs lehetőség.

Ha ezt elmulasztja, a szabálysértést észlelő játékost az 1.2a. szabály szerint a Bizottság kizárhatja, ha úgy dönt, ez olyan súlyos etikai vétség, amely ellentétes a játék szellemiségével.

(3) Két labda megjátszása akkor, ha a játékos nem biztos abban, hogy mi a teendő: az a játékos, aki a szakasz megjátszása során nem biztos abban, hogy mi a követendő helyes eljárás, büntetés nélkül két labdával teljesítheti a szakaszt úgy, hogy:

  • A játékos köteles a kétséget okozó helyzet kialakulása után, de még az ütés előtt dönteni a két labda megjátszásáról.
  • A játékos köteles kiválasztani, hogy melyik labda fog számítani akkor, ha a Szabályok az adott labdánál alkalmazott eljárást megengedik, és ezt a választását még az ütés előtt közölnie kell a jegyzőjével vagy egy másik játékossal.
  • Ha a játékos nem választ időben, az elsőként megjátszott labda lesz az alapértelmezett labda.
  • A játékosnak még eredménykártyájának leadása előtt jelentenie kell a történteket a Bizottságnak, akkor is, ha mindkét labdával ugyanazt az eredményt érte el. Ha ezt elmulasztja, kizárják a versenyből.
  • Ha a játékos az előtt elvégezte az ütést, hogy döntött volna a második labda megjátszásáról:
    • Ez a szabály egyáltalán nem alkalmazható, és az az eredmény számít, amelyet a játékos a második labda megjátszására vonatkozó döntése előtt megjátszott labdával ért el.
    • A játékosnak azonban nem jár büntetés a második labda megjátszásáért.

Az e szabály szerint megjátszott második labda nem ugyanaz, mint a 18.3. szabály szerinti ideiglenes labda.

(4) A szakasz eredményére vonatkozó Bizottsági döntés: amikor a játékos a (3) pont szerint két labdát játszik meg, az adott szakaszon elért eredményét a Bizottság az alábbi módon határozza meg:

  • Az az eredmény számít, amelyet a játékos (saját maga által vagy alapértelmezettként) választott labdával ért el, ha a Szabályok az adott labdánál alkalmazott eljárást megengedik.
  • Ha a Szabályok nem engedik meg az alkalmazott eljárást az adott labdára, akkor a másik labdával elért eredmény számít, feltéve hogy a Szabályok a másik labdánál alkalmazott eljárást megengedik.
  • Ha a Szabályok mindkét labdánál alkalmazott eljárást tiltják, a (játékos által vagy alapértelmezettként) választott labdával elért eredmény számít, kivéve, ha azt idegen helyről ütötték el, ami súlyos szabálysértésnek minősül, és ebben az esetben a másik labdával elért eredmény számít.
  • Ha mindegyik labdát idegen helyről játszották meg, ami súlyos szabálysértésnek számít, a játékost kizárják.
  • A nem számító labdával végrehajtott ütések (beleértve a tényleges és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott esetleges büntetőütéseket) nem számítanak bele a játékos adott szakaszon elért eredményébe.

„Az alkalmazott eljárást megengedő Szabályok” kitétel jelentése: a) az eredeti labdát onnan játszották meg, ahol feküdt, és ahol a játék meg volt engedve vagy b) a megjátszott labda a Szabályoknak megfelelő helyes eljárással, helyes módon és a megfelelő helyen került játékba.

20.2.  Vitás esetek eldöntése a Szabályok alapján

a. Bírói döntések

bíró a Bizottság által kijelölt hivatalos személy, akinek a feladata a ténykérdések eldöntése és a Szabályok alkalmazása.

A tényeken és a Szabályok alkalmazásán alapuló bírói döntés a játékosra nézve kötelező.

  • bírói döntésekkel kapcsolatban a játékos nem nyújthat be óvást a Bizottsághoz.
  • bíró a döntés meghozatala előtt kérheti a Bizottság segítségét vagy egy döntést felülvizsgálatra a Bizottsághoz továbbíthat, azonban ez nem kötelező.

Lásd: Bizottsági eljárások, 6C. fejezet (a bírói hatáskör ismertetése).

b. Bizottsági döntések

Amennyiben nincs bíró, aki döntene, vagy a bíró a döntést felülvizsgálatra a Bizottsághoz továbbítja:

  • a döntést a Bizottság hozza meg, és
  • Bizottság döntése végleges.

Ha a Bizottság nem tud döntést hozni, a tisztázandó kérdést továbbküldheti az R&A Rules of Golf Committee-jéhez, amelynek döntése végleges.

c. A „szabad szem” elvének alkalmazása a bizonyítékul szolgáló videofelvételnél

Amikor a Bizottság ténykérdésben dönt, a bizonyítékul szolgáló videofelvétel csak korlátozottan, a „szabad szem” elvének alapján vehető figyelembe, azaz:

  • Ha a videón látható tények szabad szemmel nem lettek volna láthatóak, a felvétel akkor sem használható fel bizonyítékként, ha az a Szabályok megszegését mutatja.
  • Azonban még ahol a videofelvétel a „szabad szem” elv alapján sem használható fel bizonyítékként, és a játékos egyébként tisztában volt a szabálysértést megalapozó körülményekkel (pl. egy bunkerben érezte, hogy az ütője hozzáért a homokhoz, noha az szabad szemmel nem volt látható), akkor a szabályszegés megállapíthatóvá válik.
d. Téves döntések helyesbítése

Ha a bíró vagy a Bizottság döntése később tévesnek bizonyul:

  • A döntést helyesbíteni kell, ha azt a Szabályok lehetővé teszik.
  • Ha azonban már túl késő helyesbíteni, a téves döntés marad érvényben.

Ha a játékos a bíró vagy a Bizottság instrukcióját a versenykör alatt vagy a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt az észszerűség határain belül félreérti és ezzel szabálysértést követ el (pl. felveszi a játékban lévő labdát, amikor a Szabályok szerint ez tilos), nem jár büntetés, és az instrukció téves döntésnek számít.

Lásd: Bizottsági eljárások, 6C. fejezet (a Bizottság teendője téves döntés esetén).

e. Játékosok kizárása a mérkőzés vagy a verseny eredményének véglegessé válása után

(1) Match playben nincs időbeli korlát arra, hogy a játékos mikor zárható ki az 1.2. szabály (súlyos etikai vétség) vagy az 1.3b(1) szabály (észlelt szabályszegés vagy büntetés szándékos figyelmen kívül hagyása, illetve két játékos megállapodása egy előttük is ismert alkalmazandó szabály és büntetés figyelmen kívül hagyásáról) alapján.

A játékos akkor is kizárható, ha a mérkőzés eredménye már véglegessé vált (lásd: 3.2a(5) szabály).

Arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen feltételekkel dönthet olyan kérdésben, amelyet a mérkőzés végeredményének véglegessé válása után nyújtottak be, lásd a 20.1b(3) szabályt.

(2) Stroke playben: rendszerint nem lehet további büntetést adni vagy (korábbi) büntetést módosítani a stroke play verseny befejezése után, amely:

  • akkor ér véget, ha az eredmény a Bizottság által meghatározott módon véglegessé válik, vagy
  • stroke play selejtező után match play verseny következik, és a játékos már elvégezte az első mérkőzésének kezdőütését.

Azonban kötelező a játékos kizárása még akkor is, amikor már vége a versenynek, ha:

  • vagy az általa leadott eredmény bármelyik szakaszon alacsonyabb, mint a ténylegesen elért eredménye, és ennek oka nem az, hogy nem tüntetett fel egy vagy több olyan büntetőütést, amelyről a verseny befejezése előtt nem tudta, hogy kirótták rá (lásd: 3.3b(3) szabály);
  • vagy a játékos a verseny lezárása előtt tudta, hogy a leadott eredménykártyán a valódi hendikepjénél magasabb hendikep szerepel, és ez befolyásolta az eredményének módosításához figyelembe vett ütéselőnyök számát (lásd: 3.3b(4) szabály);
  • vagy a játékos a verseny lezárása előtt tudta, hogy szabályszegést követett el, amelynek büntetése kizárás;
  • vagy egy másik játékossal szándékosan megegyezett arról, hogy figyelmen kívül hagynak egy olyan szabályt vagy büntetést, amelyről tudták, hogy alkalmazniuk kellett volna (lásd: 1.3b(1) szabály).

Bizottság a verseny befejezése után a játékost az 1.2. szabály (súlyos magatartási vétség) alapján is kizárhatja.

20.3.  A Szabályokban nem szereplő helyzetek

A Szabályokban nem szereplő helyzetekről a Bizottság dönt:

  • az összes körülményt figyelembe véve, és
  • a helyzetet úgy kezelve, hogy az méltányos, tisztességes és a Szabályokban szereplő hasonló helyzetek kezelésével következetes módon történik.
Összes hír