20. szabály: A versenykör során felmerült vitás esetek eldöntése; a bírók és a Bizottság döntései

A szabály célja: A 20. szabály ismerteti, hogy mi a teendő, ha egy versenykörben kérdés merül fel a Szabályokkal kapcsolatban, továbbá kitér azokra a – match playben és stroke playben eltérő – eljárásokra, amelyek értelmében a játékosnak joga van ahhoz, hogy későbbi időpontban kérjen döntést.

A szabály emellett a ténykérdések eldöntésére és a Szabályok alkalmazására felhatalmazott bírók szerepét is meghatározza. A bírók és a Bizottság döntései minden játékosra nézve kötelezőek.

20.1. A versenykör közben felmerült szabálykérdések eldöntése

20.1a. A játékosoknak kerülniük kell, hogy indokolatlan késedelmet okozzanak

A játékosoknak nem szabad indokolatlanul késleltetniük a játékot, amikor egy versenykörben a Szabályokkal kapcsolatban segítséget kérnek:

Ha észszerű időn belül nem érhető el egy bíró vagy a Bizottság, hogy egy szabálykérdésben segítséget nyújtson, a játékosnak kell eldöntenie, hogy mit tegyen, és folytatnia kell a játékot.
A játékos megvédheti jogait oly módon, hogy match playben döntést kér (lásd: 20.1b(2) szabály), stroke playben pedig két labdát játszik meg (lásd: 20.1c(3) szabály).

20.1b. Szabálykérdések match playben

(1) Szabályviták megoldása egyezséggel. Egy versenykörben a mérkőzésben részt vevő játékosok megegyezhetnek arról, hogy miként döntsenek egy szabálykérdésben:

A kölcsönösen elfogatott egyezség akkor is végérvényesnek számít, ha később kiderül, hogy szabályellenes, feltéve hogy a játékosok nem szándékosan állapodtak meg abban, hogy figyelmen kívül hagynak egy olyan szabályt vagy büntetést, amelyről tudták, hogy alkalmazniuk kellett volna (lásd: 1.3b(1) szabály).
Azonban ha a mérkőzéshez bírót jelöltek ki, ő köteles az időben tudomására jutott kérdésben dönteni, amelyet a játékosoknak végre kell hajtaniuk.

Ha nincs bíró, és a játékosok nem tudnak megegyezni vagy bizonytalanok a Szabályok alkalmazását illetően, 20.1b(2) szabály szerint bármelyikük döntést kérhet.

(2) Döntés kérése a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt. Ha a játékos saját vagy ellenfele játékával kapcsolatban egy bíró vagy a Bizottság döntését igényli a Szabályok alkalmazásáról, akkor a játékos döntést kérhet.

Ha észszerű időn belül egy bíró vagy a Bizottság nem érhető el, a játékos úgy is kérheti a döntést, hogy közli ellenfelével: a döntést akkor fogja kérni, ha egy bíró vagy a Bizottság elérhető lesz.

Ha a játékos a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt kér döntést:

döntés csak akkor hozható, ha a játékos a megfelelő időben kéri, ez attól függ, hogy mikor jutottak a tudomására a szabálykérdés felmerüléséhez vezető tények:
Ha a játékos akkor szerez tudomást a tényekről, amikor még egyik játékos sem kezdte el a mérkőzés utolsó szakaszának lejátszását. Ha a játékos megismerte a tényeket, még az előtt kell kérnie a döntést, mielőtt a csoporton belüli bármely játékostársa elvégezné a következő szakasz kezdőütését.
Ha a játékos a mérkőzés utolsó szakaszának lejátszása közben vagy után ismeri meg a tényeket. Még a mérkőzés eredményének véglegessé válása előtt kell kérnie a döntést (lásd: 3.2a(5) szabály).
Ha a játékos az említett időn belül nem kér döntést, akkor nem születik bírói vagy Bizottsági döntés, és a kérdéses szakasz(ok) (pályán elért) eredménye érvényes, még akkor is, ha a Szabályokat hibásan alkalmazták.

Ha a játékos egy korábbi szakasszal kapcsolatban kér döntést, azt csak akkor kapja meg, ha az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:

az ellenfele megszegte a 3.2d(1) szabályt (helytelen ütésszámot közölt) vagy a 3.2d(2) szabályt (elmulasztotta a büntetést közölni az ellenfelével), és
a kérés olyan tényeken alapul, amelyeket a játékos még nem ismert, mielőtt a kezdőütését elvégezte volna az éppen játszott vagy ‒ két szakasz között ‒ az éppen befejezett szakaszon, és
e tények megismerése után a játékos (a fent meghatározott módon) időben kéri a döntést.

(3) Döntés kérése a mérkőzés eredményének véglegesítése után. Ha a játékos a mérkőzés eredményének véglegesítése után kér döntést:

a Bizottság ezt csak akkor adja meg, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a kérés olyan tényeken alapul, amelyeket a játékos még nem ismert a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt, és
az ellenfele megszegte a 3.2d(1) szabályt (helytelen ütésszámot közölt) vagy a 3.2d(2) szabályt (elmulasztotta a büntetést közölni az ellenfelével), és már a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt tudta, hogy szabályszegés történt.
Az ilyen döntés meghozatalának időbeli korlátja nincs

(4) Két labda megjátszására vonatkozó tilalom. Az a játékos, aki match play során nem biztos abban, hogy mi a követendő helyes eljárás, a szakaszt nem teljesítheti két labdával. Ez a szabály csak stroke playben alkalmazható (lásd: 20.1c. szabály).

20.1c. Szabálykérdések stroke playben

(1) Tilos a vitatott esetek megoldása egyezséggel. Ha egy bíró vagy a Bizottság észszerű időn belül nem érhető el, hogy a Szabályokkal kapcsolatban segítséget nyújtson:

Tanácsos, hogy a játékosok segítsék egymást a Szabályok alkalmazásában, azonban tilos a szabálykérdéseket egyezséggel megoldaniuk; az ilyen egyezség sem a játékosok, sem a bíró, sem a Bizottság számára nem lesz kötelező.
A játékosnak bármilyen szabálykérdéssel mindig eredménykártyájának leadása előtt kell a Bizottsághoz

(2) A verseny során a játékosoknak meg kell védeniük a többi játékost. A többi játékos érdekeinek védelme érdekében:

Ha egy játékos tudja vagy feltételezi, hogy a másik játékos megszegte vagy megszeghette a Szabályokat, és azt a másik játékos nem ismeri fel vagy figyelmen kívül hagyja, a szabályszegést vélelmező játékos köteles ezt a másik játékos, annak jegyzője, a bíró vagy a Bizottság tudomására hozni.
Ezt a szabályszegés észrevétele után azonnal, de legkésőbb az előtt meg kell tennie, hogy a másik játékos leadná az eredménykártyáját, kivéve, ha a bíró vagy a Bizottság értesítésére nincs lehetőség.

Ha ezt elmulasztja, a szabálysértést észlelő játékost az 1.2a. szabály szerint a Bizottság kizárhatja, ha úgy dönt, ez olyan súlyos etikai vétség, amely ellentétes a játék szellemiségével.

(3) Két labda megjátszása akkor, ha a játékos nem biztos abban, hogy mi a teendő. Az a játékos, aki egy szakasz megjátszása során nem biztos abban, hogy mi a követendő helyes eljárás, büntetés nélkül két labdával teljesítheti a szakaszt úgy, hogy:

A játékos köteles a kétséget okozó helyzet kialakulása után, de még az ütés előtt dönteni a két labda megjátszásáról.
A játékos köteles kiválasztani, hogy melyik labda fog számítani akkor, ha a Szabályok az adott labdánál alkalmazott eljárást megengedik, és ezt a választását még az ütés előtt közölnie kell a jegyzőjével vagy egy másik játékossal.
Ha a játékos nem választ időben, az elsőként megjátszott labda lesz az alapértelmezett labda.
A játékosnak még eredménykártyájának leadása előtt jelentenie kell a történteket a Bizottságnak, akkor is, ha mindkét labdával ugyanazt az eredményt érte el. Ha ezt elmulasztja, kizárják a versenyből.
Ha a játékos az előtt elvégezte az ütést, hogy döntött volna a második labda megjátszásáról:
Ez a szabály egyáltalán nem alkalmazható, és az az eredmény számít, amelyet a játékos a második labda megjátszására vonatkozó döntése előtt megjátszott labdával ért el.
Azonban a játékosnak nem jár büntetés a második labda megjátszásáért.

Az e szabály szerint megjátszott második labda nem ugyanaz, mint a 18.3. szabály szerinti ideiglenes labda.

(4) A szakasz eredményére vonatkozó Bizottsági döntés. Amikor egy játékos a (3) pont szerint két labdát játszik meg, az adott szakaszon elért eredményét a Bizottság az alábbi módon határozza meg:

Az az eredmény számít, amelyet a játékos (saját maga által vagy alapértelmezettként) választott labdával ért el, ha a Szabályok az adott labdánál alkalmazott eljárást megengedik.
Ha a Szabályok nem engedik meg az alkalmazott eljárást az adott labdára, akkor a másik labdával elért eredmény számít, feltéve hogy a Szabályok a másik labdánál alkalmazott eljárást megengedik.
Ha a Szabályok mindkét labdánál alkalmazott eljárást tiltják, a (játékos által vagy alapértelmezettként) választott labdával elért eredmény számít, kivéve, ha azt súlyos szabálysértésnek számító idegen helyről ütötték el, és ebben az esetben a másik labdával elért eredmény számít.
Ha mindegyik labdát súlyos szabálysértésnek számító idegen helyről játszották meg, a játékost kizárják.
A nem számító labdával végrehajtott ütések (beleértve a tényleges és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott esetleges büntetőütéseket) nem számítanak bele a játékos adott szakaszon elért eredményébe.

„Az alkalmazott eljárást megengedő Szabályok” kitétel jelentése: a) az eredeti labdát onnan játszották meg, ahol feküdt, és ahol a játék meg volt engedve vagy b) a megjátszott labda a Szabályoknak megfelelő helyes eljárással, helyes módon és a megfelelő helyen került játékba.

20.2. Vitás esetek eldöntése a Szabályok alapján

20.2a. Bírói döntések

A bíró a Bizottság által kijelölt hivatalos személy, akinek feladata a ténykérdések eldöntése és a Szabályok alkalmazása. A bíró kérheti a Bizottság segítségét valamely döntése előtt.

A tényeken és a Szabályok alkalmazásán alapuló bírói döntés a játékosra nézve kötelező.

A bírói döntésekkel kapcsolatban a játékos nem nyújthat be óvást a Bizottsághoz, de a döntésének meghozatala után a bíró:

kérhet véleményt másik bírótól, vagy
továbbíthat egy döntést felülvizsgálatra a Bizottsághoz,

azonban ez nem kötelező.

A bíró döntése végleges, tehát ha a bíró egy játékost tévedésből valamely szabály megsértésére késztet, a játékos nem büntethető. Azonban egy bíró vagy a Bizottság hibás döntésének helyesbítéséről lásd a 20.2d. szabályt.

20.2b. Bizottsági döntések

Amennyiben nincs bíró, aki döntene, vagy a bíró a döntést felülvizsgálatra a Bizottsághoz továbbítja:

a döntést a Bizottság hozza meg, és
a Bizottság döntése végleges.

Ha a Bizottság nem tud döntést hozni, a tisztázandó kérdést továbbküldheti a R&A Golf Szabályok Bizottságához, amelynek döntése végleges.

20.2c. A „szabad szem” elvének alkalmazása a bizonyítékul szolgáló videófelvételnél

Amikor a Bizottság ténykérdésben dönt, a bizonyítékul szolgáló videófelvétel csak korlátozottan, a „szabad szem” elvének alapján vehető figyelembe, azaz:

Ha a videón látható tények szabad szemmel nem lettek volna láthatóak, a felvétel akkor sem használható fel bizonyítékként, ha az a Szabályok megszegését mutatja.
Azonban ha a videófelvétel a „szabad szem” elv alapján nem is használható fel bizonyítékként, de a játékos egyébként tisztában volt a szabálysértést megalapozó körülményekkel (pl. egy bunkerben érezte, hogy az ütője hozzáért a homokhoz, noha az szabad szemmel nem volt látható), akkor a szabályszegés megállapíthatóvá válik.

20.2d. Téves döntések és adminisztratív hibák

(1) Téves döntések. Téves döntés keletkezik, ha egy bíró vagy a Bizottság a Szabályok alkalmazásával próbálkozott, de hibázott. Példák téves döntésekre:

Jogtalan büntetés alkalmazása, vagy jogos büntetés mellőzése,
az esetre nem vonatkozó, vagy nemlétező szabály alkalmazása,
egy szabály félreértelmezése és helytelen alkalmazása.

Ha egy bíró vagy a Bizottság valamely döntéséről később kiderül, hogy téves volt, akkor azt helyesbíteni kell, ha a Szabályok lehetővé teszik. Azonban ha már túl késő helyesbíteni, a téves döntés marad érvényben.

Ha egy játékos a bíró vagy a Bizottság instrukcióját egy versenykör alatt vagy a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt az észszerűség határain belül félreérti és ezzel szabálysértést követ el (pl. felveszi a játékban lévő labdát, amikor a Szabályok szerint ez tilos), nem jár büntetés, és az instrukció téves döntésnek számít.

Lásd: Bizottsági eljárások, 6C. fejezet (a Bizottság teendője téves döntés esetén).

(2) Adminisztratív hibák. Az adminisztratív hiba versenyigazgatással kapcsolatos hiba, és nincs időben korlátozva, hogy meddig kell kijavítani, akár azután is, hogy egy meccs eredménye véglegesült, vagy egy stroke play verseny lezárult. Az adminisztratív hiba nem azonos a téves döntéssel. Példák adminisztratív hibákra:

Döntetlen eredmény hibás kiszámítása stroke play esetén,
hendikep hibás kiszámítása, aminek eredményeképp nem a megfelelő játékos nyeri a versenyt,
díj kiadása nem a megfelelő játékosnak, a győztes eredmény leadásának elmulasztása miatt.

Ezekben a helyzetekben a hibát javítani, és a versenyeredményeket ennek megfelelően módosítani kell.

20.2e. Játékosok kizárása egy mérkőzés vagy verseny eredményének véglegessé válása után

(1) Match playben. Nincs időbeli korlát arra, hogy egy játékos mikor zárható ki az 1.2. szabály (súlyos etikai vétség) vagy az 1.3b(1) szabály (észlelt szabályszegés vagy büntetés szándékos figyelmen kívül hagyása, illetve két játékos megállapodása egy előttük is ismert alkalmazandó szabály és büntetés figyelmen kívül hagyásáról) alapján.

Ezek a kizárások akkor is végrehajthatók, ha a mérkőzés eredménye már véglegessé vált (lásd: 3.2a(5) szabály).

Arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen feltételekkel dönthet olyan kérdésben, amelyet a mérkőzés végeredményének véglegessé válása után nyújtottak be, lásd a 20.1b(3) szabályt.

(2) Stroke playben. Rendszerint nem lehet további büntetést adni vagy (korábbi) büntetést módosítani a stroke play verseny befejezése után, amely:

akkor ér véget, ha az eredmény a Bizottság által meghatározott módon véglegessé válik, vagy
ha a stroke play selejtező után match play verseny következik, és a játékos már elvégezte az első mérkőzésének kezdőütését.

Azonban kötelező a játékos kizárása még akkor is, amikor már vége a versenynek, ha:

vagy az általa leadott eredmény bármelyik szakaszon alacsonyabb, mint a ténylegesen elért eredménye. Kivéve ha ennek oka az, hogy nem tüntetett fel egy vagy több olyan büntetőütést, amelyről a verseny befejezése előtt nem tudta, hogy kirótták rá (lásd: 3.3b(3) szabály) – ekkor a játékos nem zárható ki,
vagy játékos a verseny lezárása előtt tudta, hogy szabályszegést követett el, amelynek büntetése kizárás,
vagy egy másik játékossal szándékosan megegyezett arról, hogy figyelmen kívül hagynak egy olyan szabályt vagy büntetést, amelyről tudták, hogy alkalmazniuk kellett volna (lásd: 1.3b(1) szabály).

A Bizottság a verseny befejezése után egy játékost az 1.2. szabály (súlyos etikai vétség) alapján is kizárhat.

20.2f. Jogosulatlan játékos

Nincs időbeli korlátja a verseny eredményeinek helyesbítésére, ha egy játékosról utólag kiderül, hogy a Versenykiírás szerint jogosulatlanul vett részt a versenyen. Ez akkor is érvényes, ha a mérkőzés eredménye már eldőlt, vagy a stroke play verseny már lezárult.

Ez esetben a játékost nem kizárni kell, hanem úgy kell kezelni, mintha a versenyre be sem nevezett volna. Az eredményeket ennek megfelelően kell újraszámolni.

20.3. A Szabályokban nem szereplő helyzetek

A Szabályokban nem szereplő helyzetekről a Bizottság dönt:

az összes körülményt figyelembe véve, és

a helyzetet úgy kezelve, hogy az méltányos, tisztességes és a Szabályokban szereplő hasonló helyzetek kezelésével következetes módon történik

Összes hír