Az, hogy a 19.2. vagy a 19.3. szabály szerint igénybe vett, büntetéssel járó könnyítéssel játszhatatlannak nyilvánítja a labdáját, kizárólag a játékos döntése.

• Könnyítés játszhatatlan labda miatt a pályán bárhol megengedett, kivéve büntetőterületen.
• Ha a labda egy büntetőterületen belül lesz játszhatatlan, a játékos egyetlen könnyítési lehetősége a 17. szabály szerinti, büntetéssel járó könnyítés.

A játékos a 19.2a., b. vagy c. szabályban biztosított három lehetőség egyikét választva könnyítést vehet igénybe játszhatatlan labda miatt, de ezért bármelyik esetben egy büntetőütés jár.

• A játékos ütés és távolság könnyítést vehet igénybe a 19.2a. szabály szerint akkor is, ha az eredeti labdát nem találták meg és nem azonosították.
• Azonban a 19.2b. szabály szerinti vonalon hátrafelé könnyítéshez vagy a 19.2c. szabály szerinti oldalsó könnyítéshez a játékosnak ismernie kell az eredeti labda helyét.

A játékos az eredeti labdát vagy egy másik labdát onnan üthet, ahol az előző ütést elvégezte (lásd: 14.6. szabály).

A játékos ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát egy olyan könnyítési területen (lásd: 14.3. szabály), amely egy, a lyukat és az eredeti labda helyét összekötő egyenes viszonyítási vonal mentén fekszik:

• Viszonyítási pont: a pálya játékos által választott pontja, amely a viszonyítási vonalon, és távolabb van a lyuktól, mint az eredeti labda helye (nincs korlátozva, hogy ez a pont a vonalon hátrafelé mekkora távolságra lehet a lyuktól):
  • A kiválasztott pontot a játékosnak egy tárggyal (pl. tee-vel) meg kell jelölnie.
  • Ha a játékos e pont kiválasztása nélkül ejti a labdát, a viszonyítási pont a vonal azon pontja lesz, amely ugyanolyan távolságra van a lyuktól, mint az a pont, ahol az ejtett labda először földet ért.

• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
  • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
  • a pálya területén bárhol lehet, azonban:
  • ha a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen lévő könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie, mint amelyet a labda a könnyítési területen történő ejtésénél először érintett.

A játékos ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát az alábbi oldalsó könnyítési területen (lásd: 14.3. szabály):

• Viszonyítási pont: az eredeti labda helye
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
  • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
  • a pálya területén bárhol lehet, azonban:
  • ha a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 19.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

ÁBRA A 19.2. SZABÁLYHOZ: KÖNNYÍTÉSI LEHETŐSÉGEK ÁLTALÁNOS TERÜLETEN LÉVŐ JÁTSZHATATLAN LABDA ESETÉN

A játékos úgy dönt, hogy a bokorban lévő labda játszhatatlan. A játékos három lehetőség közül választhat, és mindegyikért egy büntetőütés jár: (1) vagy a játékos igénybe veheti az ütés és távolság könnyítést úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát az előző ütés helye alapján meghatározott könnyítési területről játszik meg (lásd: 14.6. szabály és 14.6. ábra), (2) vagy a játékos vonalon hátrafelé könnyítést választva ejti az eredeti labdát vagy egy másik labdát egy olyan könnyítési területen, amely egy, a lyukat és az eredeti labda helyét összekötő egyenes viszonyítási vonal mentén fekszik. A viszonyítási pont a pálya játékos által választott pontja, amely a viszonyítási vonalon van, és távolabb van a lyuktól, mint az eredeti labda helye. Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy a viszonyítási pont milyen messze lehet a vonalon hátrafelé. A könnyítési terület a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül van, nincs közelebb a lyukhoz a viszonyítási pontnál, és bármely pályaterületen lehet. A kiválasztott viszonyítási pontot a játékosnak egy tárggyal (pl. tee-vel) meg kell jelölnie.(3) vagy a játékos oldalsó könnyítést vehet igénybe. A viszonyítási pont az eredeti labda helye. A könnyítési terület a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül van, nincs közelebb a lyukhoz a viszonyítási pontnál, és bármely pályaterületen lehet.

Amikor a játékos labdája bunkerben van:

• a játékos játszhatatlan labda miatt egy büntetőütésért a 19.2. szabály szerinti bármelyik könnyítési lehetőséget igénybe veheti, kivéve hogy:
• a labdát a bunkerben lévő könnyítési területen kell ejteni, és annak és annak ott kell nyugalomba kerülnie akár a vonalon hátrafelé könnyítés (lásd: 19.2b. szabály), akár az oldalsó könnyítés (lásd: 19.2c. szabály) választása esetén.

ÁBRA A 19.3. SZABÁLYHOZ: KÖNNYÍTÉSI LEHETŐSÉGEK BUNKERBEN LÉVŐ JÁTSZHATATLAN LABDA MIATT

A játékos úgy dönt, hogy a bunkerben lévő labdája játszhatatlan. A játékosnak négy lehetősége van: (1) vagy egy büntetőütésért a játékos ütés és távolság könnyítést vehet igénybe, (2) vagy egy büntetőütésért a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vehet igénybe a bunkerben, (3) vagy egy büntetőütésért a játékos oldalsó könnyítést vehet igénybe a bunkerben, (4) vagy összesen két büntetőütésért a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vehet igénybe a bunkeren kívül, mely a lyukat és az eredeti labda helyét összekötő egyenes viszonyítási vonalon alapul.

Extra könnyítési lehetőségként amikor a játékos labdája bunkerben van, összesen két büntetőütésért a 19.2b. szabály szerint a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vehet igénybe a bunkeren kívül.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 19.3. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.