17. szabály: Büntetőterületek
A szabály célja: A 17. szabály a büntetőterületre vonatkozó speciális szabály. Büntetőterületnek számít a Bizottság által annak nyilvánított vízterület vagy egyéb olyan terület, ahol a labda gyakran elvész vagy megjátszhatatlan. Egy büntetőütésért a játékosok meghatározott könnyítési lehetőségeket vehetnek igénybe a labda büntetőterületen kívülről való megjátszásához.
17.1. A büntetőterületen lévő labdára vonatkozó lehetőségek
A büntetőterületeket vagy piros vagy sárga színnel jelölik. E színek határozzák meg azt, hogy a játékos milyen könnyítési lehetőségeket vehet igénybe (lásd: 17.1d szabály).
A játékos a büntetőterületen belül állva is megjátszhat egy a büntetőterületen kívül fekvő labdát az után is, hogy a büntetőterületről könnyítést vett igénybe.
a. Amikor a labda büntetőterületen van
A labda akkor van a büntetőterületen, ha a labda bármely része:
- a büntetőterületen fekszik vagy érinti azt vagy bármi mást (pl. egy természetes vagy mesterséges tárgyat), aminek a széle a büntetőterületen belül van, vagy
- a büntetőterület határa vagy a büntetőterület egyéb része felett van.
Ha a labda egy része egyszerre fekszik a büntetőterületen és a pálya másik területén, a 2.2c. szabály érvényes.
b. A játékos megjátszhatja a labdát onnan, ahol az fekszik a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe
A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:
- vagy az általános területre vonatkozó szabályok értelmében a labdát büntetés nélkül játssza meg onnan, ahol az fekszik (azaz nincs speciális szabály, amely korlátozná, hogy a labdát hogyan kell megjátszani a büntetőterületről);
- vagy a labdát a büntetőterületen kívülről játssza meg úgy, hogy a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe.
Kivétel – Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt (lásd: 17.1e. szabály).
c. Könnyítés a büntetőterületen elveszett labda esetén
Ha a játékos labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy egy büntetőterületen került nyugalomba:
- A játékos a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
- Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
- Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
- Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).
Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda egy büntetőterületen került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.
d. Könnyítés büntetőterületen lévő labda esetén
Ha a játékos labdája büntetőterületen van – beleértve azt is, amikor tény vagy szinte biztos, hogy büntetőterületen van, noha nem találták meg –, a játékos egy büntetőütésért az alábbi könnyítési lehetőségek valamelyikét veheti igénybe:
(1) Ütés és távolság könnyítés: a játékos az eredeti labdát vagy egy másik labdát az előző ütési helyéről ütheti el (lásd: 14.6. szabály).
(2) Vonalon hátrafelé könnyítés: a játékos könnyítési területen ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály). E könnyítési területet egy viszonyítási vonal alapján kell meghatároznia: ez a vonal a lyuktól hátrafelé indulva átszeli azt a valószínűsített pontot, ahol az eredeti labda utoljára áthaladt a büntetőterület szélén:
- Viszonyítási pont: a pálya játékos által kiválasztott pontja, amely a viszonyítási vonalon van, és távolabb van a lyuktól, mint a valószínűsített pont (nincs korlátozva, hogy ez a pont a vonalon hátrafelé mekkora távolságra lehet a lyuktól):
- A kiválasztott viszonyítási pontot a játékosnak egy tárgy (pl. tee) segítségével meg kell jelölnie.
- Ha a játékos e pont kiválasztása nélkül ejti a labdát, a viszonyítási pont a vonal azon pontja lesz, amely ugyanolyan távolságra van a lyuktól, mint az a pont, ahol az ejtett labda először földet ért.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
- nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
- a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
- ha a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen lévő könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie, mint amelyet a labda a könnyítési területen történő ejtésénél először érintett.
[Magyarázat: A vonalban hátrafelé könnyítés referencia pontjának a büntető területen kívül kell lennie]
(3) Oldalsó könnyítés (csak piros büntetőterület esetében): amikor a labda utoljára keresztezte egy piros büntetőterület határát, a játékos az alábbi oldalsó könnyítési területen ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):
- Viszonyítási pont: az a valószínűsített pont, ahol az eredeti labda utoljára haladt át a piros büntetőterület határán.
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
- nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
- a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
- ha a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.
Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, B-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a piros büntetőterület ellenkező oldalán, a lyuktól ugyanakkora távolságra engedélyezi az oldalsó könnyítést).
e. Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen levő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt
A játékosnak az alábbiak közül egyik esetben sem szabad a labdát onnan megjátszania, ahol az fekszik:
(1) Amikor a labda büntetőterületen lévő játékon kívüli területen van: a játékosnak a 17.1d. vagy 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie.
(2) Amikor a pályán lévő játékon kívüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen fekvő labdához: ha a játékos labdája egy büntetőterületen belül és a játékon kívüli területen kívül van, de a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyok között vagy büntetőterületen) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, a játékos:
- vagy büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen kívül a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint,
- vagy büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterület alábbi könnyítési területén (ha van ilyen) ejti (lásd: 14.3. szabály):
- Viszonyítási pont: a játékon kívüli területtől számított legközelebbi teljes könnyítési pont
- A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
- A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
- a könnyítési területnek ugyanazon a büntetőterületen kell lennie, ahol a labda fekszik, és
- nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.
Azonban nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés a játékon kívüli terület miatt fennálló zavaró hatás (2) pontban ismertetett esetében, azaz amikor:
- amikor a labda megjátszása adott fekvésből nyilvánvalóan értelmetlen egy olyan körülmény miatt, ami nem a játékon kívüli terület (pl. amikor egy játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik), vagy
- amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.
Arra az esetre, amikor labdát, amely a büntetőterületen kívül bárhol lehet, játékon kívüli terület zavarja, a 16.1f. szabály vonatkozik.
Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 17.1. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.
17.2. A labda büntetőterületről való megjátszása utáni lehetőségek
a. Amikor a büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba
Ha egy büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba, a játékos onnan játszhatja meg a labdát, ahol az fekszik (lásd: 17.1b. szabály).
Avagy egy büntetőütésért igénybe veheti az alábbi könnyítések egyikét:
(1) Szokásos könnyítési lehetőségek: a játékos alkalmazhat ütés és távolság könnyítést a 17.1d(1), vonalon hátrafelé könnyítést a 17.1d(2) vagy piros büntetőterület esetén oldalsó könnyítést a 17.1d(3) szabály szerint.
A 17.1d(2) vagy (3) szabály szerint a könnyítési terület meghatározásához használt valószínűsített pont az, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a labda aktuális fekvésének helye szerinti büntetőterület határát.
Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:
- A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
- Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett könnyítésért.
(2) Extra könnyítési lehetőség: a büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől: az (1) pont szerinti szokásos könnyítési lehetőségek helyett a játékos azt is választhatja, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterületen kívüli utolsó ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).
b. Amikor a büntetőterületről kiütött labda elveszett, pályahatáron kívülre került vagy a büntetőterületen kívül játszhatatlan
Egy büntetőterületről megjátszott labda esetében a játékosnak olykor ütés és távolság könnyítést kell vagy lehet igénybe vennie, mert az eredeti labda vagy:
- pályahatáron kívül van, vagy elveszett a büntetőterületen kívül (lásd: 18.2. szabály), vagy
- játszhatatlan a büntetőterületen kívül (lásd: 19.2a. szabály).
Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:
- A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3) és a 17.2a(2) szabály szerint.
- Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés (első) igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett (második) könnyítésért.
Ezt a könnyítést a játékos közvetlenül a büntetőterületen kívül veheti igénybe anélkül, hogy a labdát először a büntetőterületen kellene ejtenie, azonban így is kap összesen két büntetőütést.
Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 17.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.
17.3. Könnyítést más szabályok alapján nem lehet igénybe venni büntetőterületen lévő labda esetén
Amikor a játékos labdája a büntetőterületen van, az alábbi esetekben nem lehet könnyítést igénybe venni:
- rendellenes pályaviszony okozta zavaró hatás miatt (16.1. szabály);
- besüppedt labda miatt (16.3. szabály) vagy
- játszhatatlan labda miatt (19. szabály).
A fenti esetekben a játékos csak a 17. szabályban előírt, büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe.
Azonban amikor egy büntetőterületen egy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja a labda megjátszását, a játékos választhat: büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést a büntetőterületen kívül (lásd: 16.2b(2) szabály).