A büntetőterületeket vagy piros vagy sárga színnel jelölik. E színek határozzák meg azt, hogy a játékos milyen könnyítési lehetőségeket vehet igénybe (lásd: 17.1d szabály).

A játékos a büntetőterületen belül állva is megjátszhat egy a büntetőterületen kívül fekvő labdát az után is, hogy a büntetőterületről könnyítést vett igénybe.

A labda akkor van a büntetőterületen, ha a labda bármely része:

• a büntetőterületen fekszik vagy érinti azt vagy bármi mást (pl. egy természetes vagy mesterséges tárgyat), aminek a széle a büntetőterületen belül van, vagy
• a büntetőterület határa vagy a büntetőterület egyéb része felett van.

Ha a labda egy része egyszerre fekszik a büntetőterületen és a pálya másik területén, a 2.2c. szabály érvényes.

A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:

• vagy az általános területre vonatkozó szabályok értelmében a labdát büntetés nélkül játssza meg onnan, ahol az fekszik (azaz nincs speciális szabály, amely korlátozná, hogy a labdát hogyan kell megjátszani a büntetőterületről);
• vagy a labdát a büntetőterületen kívülről játssza meg úgy, hogy a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe.

Kivétel – Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt (lásd: 17.1e. szabály).

Ha a játékos labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy egy büntetőterületen került nyugalomba:

• A játékos a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
• Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
  • Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
  • Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda egy büntetőterületen került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.

Ha a játékos labdája büntetőterületen van – beleértve azt is, amikor tény vagy szinte biztos, hogy büntetőterületen van, noha nem találták meg –, a játékos egy büntetőütésért az alábbi könnyítési lehetőségek valamelyikét veheti igénybe:

(1) Ütés és távolság könnyítés: a játékos az eredeti labdát vagy egy másik labdát az előző ütési helyéről ütheti el (lásd: 14.6. szabály).

(2) Vonalon hátrafelé könnyítés: a játékos könnyítési területen ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály). E könnyítési területet egy viszonyítási vonal alapján kell meghatároznia: ez a vonal a lyuktól hátrafelé indulva átszeli azt a valószínűsített pontot, ahol az eredeti labda utoljára áthaladt a büntetőterület szélén:

• Viszonyítási pont: a pálya játékos által kiválasztott pontja, amely a viszonyítási vonalon van, és távolabb van a lyuktól, mint a valószínűsített pont (nincs korlátozva, hogy ez a pont a vonalon hátrafelé mekkora távolságra lehet a lyuktól):
  • A kiválasztott viszonyítási pontot a játékosnak egy tárgy (pl. tee) segítségével meg kell jelölnie.
  • Ha a játékos e pont kiválasztása nélkül ejti a labdát, a viszonyítási pont a vonal azon pontja lesz, amely ugyanolyan távolságra van a lyuktól, mint az a pont, ahol az ejtett labda először földet ért.

• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
  • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
  • a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
  • ha a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen lévő könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie, mint amelyet a labda a könnyítési területen történő ejtésénél először érintett.

[Magyarázat: A vonalban hátrafelé könnyítés referencia pontjának a büntető területen kívül kell lennie]

1. ÁBRA A 17.1d. SZABÁLYHOZ: KÖNNYÍTÉS SÁRGA BÜNTETŐTERÜLETEN LÉVŐ LABDA ESETÉN

Amikor tény vagy szinte biztos, hogy a labda a sárga büntetőterületen van, és a játékos könnyítést kíván igénybe venni, akkor a játékosnak egy büntetőütésért az alábbi két lehetőség áll rendelkezésére: (1) vagy a játékos igénybe veheti az ütés és távolság könnyítést úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát az előző ütés helye alapján meghatározott könnyítési területről játszik meg (lásd: 14.6. szabály és 14.6. ábra), (2) vagy a játékos vonalon hátrafelé könnyítést választva ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát egy olyan könnyítési területen, amely egy, a lyukat és az X pontot összekötő egyenes viszonyítási vonal mentén fekszik. A viszonyítási pont a pálya játékos által választott olyan pont, amely az X ponton (ahol a labda utoljára keresztezte a sárga büntetőterület szélét) áthaladó viszonyítási vonalon helyezkedik el. Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy a viszonyítási pont milyen messze lehet a vonalon hátrafelé. A könnyítési terület a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül van, nincs közelebb a lyukhoz a viszonyítási pontnál, és ugyanazon büntetőterületet kivéve bármely pályaterületen lehet. A kiválasztott viszonyítási pontot a játékosnak egy tárggyal (pl. tee-vel) meg kell jelölnie.

2. ÁBRA A 17.1d. SZABÁLYHOZ: KÖNNYÍTÉS PIROS BÜNTETŐTERÜLETEN LÉVŐ LABDA ESETÉN

Amikor tény vagy szinte biztos, hogy a labda a piros büntetőterületen van, és a játékos könnyítést kíván igénybe venni, akkor a játékosnak egy büntetőütésért az alábbi három lehetőség áll rendelkezésére: (1) vagy a játékos ütés és távolság könnyítést vehet igénybe (lásd a 17.1d/1. ábra (1) pontját), (2) vagy a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vehet igénybe (lásd a 17.1d/1. ábra (2) pontját), (3) vagy a játékos oldalsó könnyítést vehet igénybe (csak a piros büntetőterületnél). Az oldalsó könnyítés viszonyítási pontja az X pont, amely az a valószínűsített pont, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a piros büntetőterület határán. A könnyítési terület a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül található, nincs közelebb a lyukhoz a viszonyítási pontnál, és ugyanazon büntetőterületet kivéve bármely pályaterületen lehet.

(3) Oldalsó könnyítés (csak piros büntetőterület esetében): amikor a labda utoljára keresztezte egy piros büntetőterület határát, a játékos az alábbi oldalsó könnyítési területen ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

• Viszonyítási pont: az a valószínűsített pont, ahol az eredeti labda utoljára haladt át a piros büntetőterület határán.
• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
  • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
  • a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
  • ha a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, B-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a piros büntetőterület ellenkező oldalán, a lyuktól ugyanakkora távolságra engedélyezi az oldalsó könnyítést).

A játékosnak az alábbiak közül egyik esetben sem szabad a labdát onnan megjátszania, ahol az fekszik:

(1) Amikor a labda büntetőterületen lévő játékon kívüli területen van: a játékosnak a 17.1d. vagy 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie.

(2) Amikor a pályán lévő játékon kívüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen fekvő labdához: ha a játékos labdája egy büntetőterületen belül és a játékon kívüli területen kívül van, de a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyok között vagy büntetőterületen) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, a játékos:

• vagy büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen kívül a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint,
• vagy büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterület alábbi könnyítési területén (ha van ilyen) ejti (lásd: 14.3. szabály):
  • Viszonyítási pont: a játékon kívüli területtől számított legközelebbi teljes könnyítési pont
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • a könnyítési területnek ugyanazon a büntetőterületen kell lennie, ahol a labda fekszik, és
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.

Azonban nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés a játékon kívüli terület miatt fennálló zavaró hatás (2) pontban ismertetett esetében, azaz amikor:

• amikor a labda megjátszása adott fekvésből nyilvánvalóan értelmetlen egy olyan körülmény miatt, ami nem a játékon kívüli terület (pl. amikor egy játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik), vagy
• amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.

Arra az esetre, amikor labdát, amely a büntetőterületen kívül bárhol lehet, játékon kívüli terület zavarja, a 16.1f. szabály vonatkozik.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 17.1. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

Ha egy büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba, a játékos onnan játszhatja meg a labdát, ahol az fekszik (lásd: 17.1b. szabály).

Avagy egy büntetőütésért igénybe veheti az alábbi könnyítések egyikét:

(1) Szokásos könnyítési lehetőségek: a játékos alkalmazhat ütés és távolság könnyítést a 17.1d(1), vonalon hátrafelé könnyítést a 17.1d(2) vagy piros büntetőterület esetén oldalsó könnyítést a 17.1d(3) szabály szerint.

A 17.1d(2) vagy (3) szabály szerint a könnyítési terület meghatározásához használt valószínűsített pont az, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a labda aktuális fekvésének helye szerinti büntetőterület határát.

Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:

• A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
• Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett könnyítésért.

(2) Extra könnyítési lehetőség: a büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől: az (1) pont szerinti szokásos könnyítési lehetőségek helyett a játékos azt is választhatja, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterületen kívüli utolsó ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

1. ÁBRA A 17.2a. SZABÁLYHOZ: A BÜNTETŐTERÜLETRŐL MEGJÁTSZOTT LABDA UGYANAZON A BÜNTETŐTERÜLETEN KERÜL NYUGALOMBA

A játékos az elütőterületről a labdát büntetőterületen lévő „A” pontra juttatja. A játékos az „A” pontból a „B” pontba játssza meg a labdát. Ha a játékos úgy dönt, hogy könnyítést vesz igénybe, akkor egy büntetőütésért az alábbi négy lehetőség közül választhat. A játékos: (1) vagy ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát az „A” pontból elvégzett előző ütés helye alapján meghatározott könnyítési területről játszik meg (lásd: 14.6. szabály és 14.6. ábra), és innen a 4. ütés fog következni, (2) vagy egy olyan könnyítési területen ejti az eredeti labdát vagy egy másik labdát, amely egy, a lyukat és az X pontot összekötő egyenes viszonyítási vonal mentén (a lyuktól távolabb) fekszik, és innen a 4. ütés fog következni, (3) vagy oldalsó könnyítést vesz igénybe (csak a piros büntetőterületen). A könnyítés igénybevételének viszonyítási pontja az X, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát a két ütőhossznyi könnyítési területen belül kell ejteni és megjátszani, és innen a 4. ütés fog következni, (4) vagy az eredeti labdát vagy egy másik labdát az elütőterületről játszik meg, mivel a büntetőterületen kívül onnan végezte el az utolsó ütést, és innen a 4. ütését fog következni. Ha a játékos az (1) lehetőséget választotta, majd úgy döntött, hogy nem játssza meg az ejtett labdát, akkor a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vagy oldalsó könnyítést vehet igénybe az X ponthoz viszonyítva, illetve egy további büntetőütésért – azaz összesen már két büntetőütésért – ismét az elütőterületről játszhatja meg a labdát, amely így már az 5. ütése lesz.

2. ÁBRA A 17.2a. SZABÁLYHOZ: A BÜNTETŐTERÜLETRŐL MEGJÁTSZOTT LABDA UGYANAZON A BÜNTETŐTERÜLETEN KERÜL NYUGALOMBA, MIUTÁN (ÚTJA SORÁN A BÜNTETŐTERÜLETET) ELHAGYTA, MAJD ISMÉT VISSZATÉRT ODA

A játékos az elütőterületről a labdát büntetőterületen lévő „A” pontra juttatja. A játékos az „A” pontból a „B” pontba játssza meg a labdát úgy, hogy a labda elhagyja a büntetőterületet, de az X pontnál újra keresztezi a büntetőterület határát. Ha a játékos könnyítést kíván igénybe venni, akkor egy büntetőütésért az alábbi négy lehetőség közül választhat. A játékos: (1) vagy ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát az „A” pontból elvégzett előző ütés helye alapján meghatározott könnyítési területről játszik meg (lásd: 14.6. szabály és 14.6. ábra), és innen a 4. ütés fog következni, (2) vagy egy olyan könnyítési területen ejti az eredeti labdát vagy egy másik labdát, amely egy, a lyukat és az X pontot összekötő egyenes viszonyítási vonal mentén (a lyuktól távolabb) fekszik, és innen a 4. ütés fog következni, (3) vagy oldalsó könnyítést vesz igénybe (csak a piros büntetőterületen). A könnyítés igénybevételének viszonyítási pontja az X, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát a két ütőhossznyi könnyítési területen belül kell ejteni és megjátszani, és innen a 4. ütés fog következni, (4) vagy az eredeti labdát vagy egy másik labdát az elütőterületről játszik meg, mivel a büntetőterületen kívül onnan végezte el az utolsó ütést, és innen a 4. ütését fog következni. Ha a játékos az (1) lehetőséget választotta, majd úgy döntött, hogy nem játssza meg az ejtett labdát, akkor a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vagy oldalsó könnyítést vehet igénybe az X ponthoz viszonyítva, illetve egy további büntetőütésért – azaz összesen már két büntetőütésért – ismét az elütőterületről játszhatja meg a labdát, amely így már az 5. ütése lesz.

Egy büntetőterületről megjátszott labda esetében a játékosnak olykor ütés és távolság könnyítést kell vagy lehet igénybe vennie, mert az eredeti labda vagy:

• pályahatáron kívül van, vagy elveszett a büntetőterületen kívül (lásd: 18.2. szabály), vagy
• játszhatatlan a büntetőterületen kívül (lásd: 19.2a. szabály).

Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:

• A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3) és a 17.2a(2) szabály szerint.
• Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés (első) igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett (második) könnyítésért.

Ezt a könnyítést a játékos közvetlenül a büntetőterületen kívül veheti igénybe anélkül, hogy a labdát először a büntetőterületen kellene ejtenie, azonban így is kap összesen két büntetőütést.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 17.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

Amikor a játékos labdája a büntetőterületen van, az alábbi esetekben nem lehet könnyítést igénybe venni:

• rendellenes pályaviszony okozta zavaró hatás miatt (16.1. szabály);
• besüppedt labda miatt (16.3. szabály) vagy
• játszhatatlan labda miatt (19. szabály).

A fenti esetekben a játékos csak a 17. szabályban előírt, büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe.

Azonban amikor egy büntetőterületen egy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja a labda megjátszását, a játékos választhat: büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést a büntetőterületen kívül (lásd: 16.2b(2) szabály).