17. szabály: Büntetőterületek

A szabály célja: A 17. szabály a büntetőterületre vonatkozó speciális szabály. Büntetőterületnek számít a Bizottság által annak nyilvánított vízterületek vagy egyéb olyan területek, ahol a labda gyakran elveszik vagy megjátszhatatlan. Egy büntetőütésért a játékosok meghatározott könnyítési lehetőségeket vehetnek igénybe a labda büntetőterületen kívülről való megjátszásához.

17.1. A büntetőterületen lévő labdára vonatkozó lehetőségek

A büntetőterületeket vagy piros vagy sárga színnel jelölik. E színek határozzák meg azt, hogy a játékos milyen könnyítési lehetőségeket vehet igénybe (lásd: 17.1d szabály).

A játékos a büntetőterületen belül állva is megjátszhat egy a büntetőterületen kívül fekvő labdát az után is, hogy a büntetőterületről könnyítést vett igénybe.

17.1a. Amikor a labda büntetőterületen van

A labda akkor van a büntetőterületen, ha a labda bármely része:

a büntetőterületen fekszik vagy érinti azt vagy bármi mást (pl. egy természetes vagy mesterséges tárgyat), aminek a széle a büntetőterületen belül van, vagy
a büntetőterület határa vagy a büntetőterület egyéb része felett van.

Ha a labda egy része egyszerre fekszik a büntetőterületen és a pálya másik területén, a 2.2c. szabály érvényes.

17.1b. A játékos megjátszhatja a labdát onnan, ahol az fekszik a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe

A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:

vagy az általános területre vonatkozó szabályok értelmében a labdát büntetés nélkül játssza meg onnan, ahol az fekszik (azaz nincs speciális szabály, amely korlátozná, hogy a labdát hogyan kell megjátszani a büntetőterületről);
vagy a labdát a büntetőterületen kívülről játssza meg úgy, hogy a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe.

Kivétel – Könnyítést kötelező igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt (lásd: 17.1e. szabály).

17.1c. Könnyítés a büntetőterületen elveszett labda esetén

Ha a játékos labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy egy büntetőterületen került nyugalomba:

A játékos a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
Ez arra az esetre is érvényes, ha a labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (lásd: 6.3b. szabály).

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda egy büntetőterületen került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.

17.1d. Könnyítés büntetőterületen lévő labda esetén

Ha egy játékos labdája büntetőterületen van – beleértve azt is, amikor tény vagy szinte biztos, hogy büntetőterületen van, noha nem találták meg –, a játékos egy büntetőütésért az alábbi könnyítési lehetőségek valamelyikét veheti igénybe:

(1) Ütés és távolság könnyítés. A játékos az eredeti vagy egy másik labdát az előző ütési helyéről ütheti el (lásd: 14.6. szabály).

(2) Vonalon hátrafelé könnyítés. A játékos ejtheti az eredeti, vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály) a büntetőterületen kívül, azt a becsült pontot, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a büntetőterület határát a lyuk és az ejtés helye között tartva (az ejtés távolságának korlátozása nélkül). Az a pont a vonalon, ahol az ejtett labda először talajt ér, egy könnyítési területet határoz meg, amelynek mérete egy ütőtávolság a ponttól mérve bármely irányban, azonban a következő korlátokkal:

A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátok:
Nem lehet közelebb a lyukhoz, mint az a becsült pont, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a büntetőterület határát, és
bármely pályaterületen lehet kivéve az adott büntetőterületet, azonban
ugyanazon pályaterületen kell lennie, mint ahol az ejtett labda először talajt ért.

(3) Oldalsó könnyítés (csak piros büntetőterület esetében): amikor a labda utoljára keresztezte egy piros büntetőterület határát, a játékos az alábbi oldalsó könnyítési területen ejtheti az eredeti vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

Viszonyítási pont: az a becsült pont, ahol az eredeti labda utoljára haladt át a piros büntetőterület határán.
A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, és
a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, B-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a piros büntetőterület ellenkező oldalán, a lyuktól ugyanakkora távolságra engedélyezi az oldalsó könnyítést).

Lásd a 25.4m. szabályt (kerekesszéket használó játékosok esetén a 17.1d(3) szabály módosítása kiterjeszti az oldalsó könnyítési terület méretét négy ütőhossz távolságra).

17.1e. Könnyítést kötelező igénybe venni a büntetőterületen levő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt

A játékosnak az alábbiak közül egyik esetben sem szabad a labdát onnan megjátszania, ahol az fekszik:

(1) Amikor a labda büntetőterületen lévő játékon kívüli területen van. A játékosnak a 17.1d. vagy 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie.

(2) Amikor a pályán lévő játékon kívüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen fekvő labdához. Ha a játékos labdája egy büntetőterületen belül és a játékon kívüli területen kívül van, de a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyok között vagy büntetőterületen) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, a játékos:

vagy büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen kívül a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint,
vagy büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe úgy, hogy az eredeti vagy egy másik labdát a büntetőterület alábbi könnyítési területén (ha van ilyen) ejti (lásd: 14.3. szabály):
Viszonyítási pont: a játékon kívüli területtől számított legközelebbi teljes könnyítési pont
A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
a könnyítési területnek ugyanazon a büntetőterületen kell lennie, ahol a labda fekszik, és
nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.

(3) Nem jár könnyítés, ha a labda megjátszása teljességgel észszerűtlen. Nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés a játékon kívüli terület miatt fennálló zavaró hatás (2) pontban ismertetett esetében:

amikor a labda megjátszása adott fekvésből nyilvánvalóan értelmetlen, mert valamilyen körülmény lehetetlenné teszi a büntetés nélküli könnyítést (pl. amikor a játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik), vagy
amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.

Amikor a játékon kívüli terület zavaró hatása büntetőterületen kívül bárhol lévő labdára terjed ki, arra a 16.1f. szabály vonatkozik.

Büntetés a 17.1. szabály megsértésével idegen helyről játszott labdáért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

17.2. A labda büntetőterületről való megjátszása utáni lehetőségek

17.2a. Amikor a büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba

Ha egy büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba, a játékos onnan játszhatja meg a labdát, ahol az fekszik (lásd: 17.1b. szabály).

A másik lehetőség, hogy egy büntetőütésért igénybe veheti az alábbi könnyítések egyikét:

(1) Szokásos könnyítési lehetőségek. A játékos alkalmazhat ütés és távolság könnyítést a 17.1d(1), vonalon hátrafelé könnyítést a 17.1d(2) vagy piros büntetőterület esetén oldalsó könnyítést a 17.1d(3) szabály szerint.

A 17.1d(2) vagy (3) szabály szerint a könnyítési terület meghatározásához használt becsült pont az, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a labda aktuális fekvésének helye szerinti büntetőterület határát.

Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:

A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett könnyítésért.

(2) Extra könnyítési lehetőség a büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől. Az (1) pont szerinti szokásos könnyítési lehetőségek helyett a játékos azt is választhatja, hogy az eredeti vagy egy másik labdát a büntetőterületen kívüli utolsó ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

17.2b. Amikor a büntetőterületről kiütött labda elveszett, pályahatáron kívülre került vagy a büntetőterületen kívül játszhatatlan

Egy büntetőterületről megjátszott labda esetében a játékosnak olykor ütés és távolság könnyítést kell vagy lehet igénybe vennie, mert az eredeti labda vagy:

pályahatáron kívül van, vagy elveszett a büntetőterületen kívül (lásd: 18.2. szabály), vagy
játszhatatlan a büntetőterületen kívül (lásd: 19.2a. szabály).

A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3) és a 17.2a(2) szabály szerint.
Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés (első) igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett (második) könnyítésért.

Ezt a könnyítést a játékos közvetlenül a büntetőterületen kívül veheti igénybe anélkül, hogy a labdát először a büntetőterületen kellene ejtenie, azonban így is kap összesen két büntetőütést.

Büntetés a 17.2. szabály megsértésével idegen helyről játszott labdáért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

17.3. Könnyítést más szabályok alapján nem lehet igénybe venni büntetőterületen lévő labda esetén

Amikor egy játékos labdája a büntetőterületen van, az alábbi esetekben nem lehet könnyítést igénybe venni:

rendellenes pályaviszony okozta zavaró hatás miatt (16.1. szabály);
besüppedt labda miatt (16.3. szabály) vagy
játszhatatlan labda miatt (19. szabály).

A fenti esetekben a játékos csak a 17. szabályban előírt, büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe.

Azonban amikor egy büntetőterületen egy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja a labda megjátszását, a játékos választhat: büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést a büntetőterületen kívül (lásd: 16.2b(2) szabály).

Összes hír