16. szabály: Könnyítés rendellenes pályaviszonyok (beleértve a mozdíthatatlan akadályokat), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet és besüppedt labda miatt

A szabály célja: A 16. szabály arra vonatkozik, hogy a játékos mikor és hogyan vehet igénybe büntetés nélküli könnyítést azáltal, hogy a labdáját máshonnan játssza meg például akkor, amikor a játékot rendellenes pályaviszony zavaró hatása vagy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja meg.

Ezek a körülmények nem tartoznak a pálya kihívásai közé, és többnyire büntetés nélküli könnyítés jár értük – kivéve a büntetőterületen.
A játékos rendszerint úgy veszi igénybe a könnyítést, hogy a labdát a legközelebbi teljes könnyítési pont alapján megállapított könnyítési területen ejti.

Ez a szabály arra a büntetés nélküli könnyítésre is vonatkozik, amikor a játékos labdája az általános területen süppedt az általa ütött mélyedésbe.

16.1. Rendellenes pályaviszonyok (beleértve a mozdíthatatlan akadályokat)

Ez a szabály az állat vájta üregek, felújítás alatti terület, mozdíthatatlan akadályok vagy ideiglenes víz miatt igénybe vett büntetés nélküli könnyítésre vonatkozik:

Ezeket összefoglaló néven rendellenes pályaviszonyoknak nevezzük, de az egyes fogalmak saját meghatározással is rendelkeznek.
Ez a szabály nem ad könnyítést mozdítható akadályokra (amelyekre a 15.2a. szabály szerint másfajta büntetés nélküli könnyítés jár), pályahatárt jelző tárgyakra vagy a pálya szerves részét képező tárgyakra (amelyekért viszont nem jár büntetés nélküli könnyítés).

16.1a. Amikor a könnyítés megengedett

(1) A rendellenes pályaviszony miatti zavaró hatásról beszélünk, ha:

a játékos labdája hozzáér a rendellenes pályaviszonyt jelentő területhez/tárgyhoz, abban vagy azon van;
a rendellenes pályaviszony fizikailag zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, vagy
kizárólag, amikor a labda a greenen van, a greenen vagy azon kívül lévő rendellenes pályaviszony zavarja a játék irányát.

Ha a rendellenes pályaviszony elég közel van ahhoz, hogy elvonja a játékos figyelmét, de a fenti feltételek egyikét sem teljesíti, e szabály szerint nem érvényesül zavaró hatásnak.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, F-6. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben megtiltja az olyan rendellenes pályaviszony miatti könnyítést, amely csak a szándékolt beállás területét zavarja).

(2) Könnyítés engedélyezése a pálya bármely területén, kivéve azt az esetet, amikor a labda büntetőterületen van. A 16.1. szabály szerint a rendellenes pályaviszony okozta zavaró hatás miatt igénybe vett könnyítés csak az alábbi két feltétel együttes fennállása esetén engedélyezett:

a rendellenes pályaviszony a pályán (és nem a pályahatáron kívül) áll fenn, és
a labda a pályán van – de nem büntetőterületen (ahol a játékos kizárólag a 17. szabály szerinti könnyítést veheti igénybe).

(3) Nem jár könnyítés, ha a labda megjátszása teljességgel észszerűtlen. A 16.1. szabály szerint az alábbi esetekben nem jár könnyítés:

amikor a labda megjátszása onnan, ahol fekszik, egy rendellenes pályaviszonyon kívüli körülmény miatt nyilvánvalóan értelmetlen (pl. amikor a játékos ideiglenes vízben vagy mozdíthatatlan akadályon áll, de nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban van), vagy
amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, F-23. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a pályán vagy azon kívül lévő ideiglenes mozdíthatatlan akadály miatt büntetés nélküli könnyítést engedélyez).

16.1b. Könnyítés általános területen lévő labda esetén

Ha a játékos labdája az általános területen van, és játékát a pályán fennálló rendellenes pályaviszony zavarja, büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe úgy, hogy az adott könnyítési területen belül ejti az eredeti vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

Viszonyítási pont a legközelebbi teljes könnyítési pont az általános területen.
A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
legyen az általános területen;
nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, és
a rendellenes pályaviszony okozta összes zavaró hatás miatt teljes könnyítést kell alkalmazni.

16.1c. Könnyítés bunkerben lévő labda esetén

Ha a játékos labdája egy bunkerben van, és a játékát a pályán lévő rendellenes pályaviszony zavarja, a játékos vagy az (1) pont szerint büntetés nélküli könnyítést vagy a (2) pont szerint büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe:

(1) Büntetés nélküli könnyítés: játék a bunkerből. A játékos a 16.1b. szabály szerint büntetés nélküli könnyítést vehet azzal a különbséggel, hogy:

A legközelebbi teljes könnyítési pontnak és a könnyítési területnek a bunkerben kell lennie.
Ha a bunkerben nincs ilyen legközelebbi teljes könnyítési pont, a játékos akkor is igénybe veheti ezt a könnyítést úgy, hogy a bunkerben elérhető legnagyobb könnyítés pontját használja viszonyítási pontként.

(2) Büntetéssel járó könnyítés: játék a bunkeren kívülről (vonalon hátrafelé könnyítéssel). Egy büntetőütésért a játékos ejtheti az eredeti, vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály) a bunkeren kívül, az eredeti labda helyét a lyuk és az ejtés helye között tartva (az ejtés távolságának korlátozása nélkül). Az a pont a vonalon, ahol az ejtett labda először talajt ér, egy könnyítési területet határoz meg, amelynek mérete egy ütőtávolság a ponttól mérve bármely irányban, azonban a következő korlátokkal:

A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
nem lehet közelebb a lyukhoz, mint az eredeti labda helye, és
bármely pályaterületen lehet kivéve az adott bunkert, azonban

ugyanazon pályaterületen kell lennie, mint ahol az ejtett labda először talajt ért.

16.1d. Könnyítés a greenen lévő labda esetén

Ha a játékos labdája a greenen van és a játékát a pályán fennálló rendellenes pályaviszony zavarja, büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe úgy, hogy a labda visszahelyezésre vonatkozó 14.2b(2) és 14.2e. szabály szerint az eredeti vagy másik labdát a legközelebbi teljes könnyítési pontra helyezi.

A legközelebbi teljes könnyítési pontnak vagy a greenen vagy az általános területen kell lennie.
Ha ilyen legközelebbi teljes könnyítési pont nincs, a játékos akkor is igénybe veheti ezt a büntetés nélküli könnyítést, méghozzá úgy, hogy az elérhető legnagyobb könnyítés pontját használja viszonyítási pontként, amelynek vagy a greenen vagy az általános területen kell lennie.

16.1e. Könnyítés rendellenes pályaviszony területén elveszett labda esetén

Ezt a könnyítési lehetőséget a játékos akkor veheti igénybe az ütés és távolság könnyítés helyett, ha a labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy az egy rendellenes pályaviszonynak minősülő tárgyon/területen belül került nyugalomba a pályán:

A játékos a 16.1b., c. vagy d. szabály szerint könnyítést vehet igénybe oly módon, hogy a legközelebbi teljes könnyítési pont megtalálásához azt a becsült pontot használja a labda helyeként, ahol a labda a pályán lévő rendellenes pályaviszony szélét utoljára átlépte.
Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
Az arra az esetre is érvényes, ha a labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (lásd: 6.3b. szabály).

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda rendellenes pályaviszonyok között került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.

16.1f. A könnyítést a rendellenes pályaviszonynál a játékon kívüli terület (No Play Zone) okozta zavaró hatás miatt kell igénybe venni

Ezekben a helyzetekben a labdát soha nem szabad megjátszani onnan, ahol fekszik:

(1) Amikor a labda játékon kívüli területen van: Ha a játékos labdája az általános területen bunkerben vagy a greenen lévő rendellenes pályaviszonynak számító területen kijelölt játékon kívüli területen van:

általános területen lévő játékon kívüli terület esetén: a játékosnak a 1b. szabály szerint büntetés nélküli könnyítést kell igénybe vennie.
a bunkerben lévő játékon kívüli terület esetén: a játékosnak a 1c(1) és (2) szabály szerint büntetés nélküli vagy büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie.
greenen lévő játékon kívüli terület esetén: a játékosnak a 1d. szabály szerint büntetés nélküli könnyítést kell igénybe vennie.

(2) Amikor a játékon kívüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen kívül bárhol a pályán. Ha a játékos labdája játékon kívüli területen kívül és általános területen, bunkerben vagy a greenen van, és a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyokon belül vagy büntetőterületen) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének területét, a játékos:

vagy könnyítést vesz igénybe, ha azt a 16.1b., c. vagy d. szabály engedélyezi attól függően, hogy a labda az általános területen, bunkerben vagy a greenen van,
vagy a 19. szabály szerint játszhatatlan labda miatti könnyítést vesz igénybe.

Arra az esetre, amikor a büntetőterületen lévő labdát játékon kívüli terület zavarja, a 17.1e. szabály vonatkozik.

Büntetés a 16.1. szabály megsértésével idegen helyről játszott labdáért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

16.2. Veszélyes állat okozta fenyegető helyzet

16.2a. Amikor a könnyítés megengedett

A „veszélyes állat okozta fenyegetés” akkor áll fenn, amikor a labda közelében lévő veszélyes állat (pl. mérges kígyó, méh, aligátor, tűzhangya vagy medve) súlyos fizikai sérülést okozna a játékosnak, ha ő a labdát onnan játszaná meg, ahol az fekszik.

A 16.2b. szabály szerint a játékos a veszélyes állat okozta fenyegető helyzet miatt könnyítést vehet igénybe, függetlenül attól, hogy a pályán hol van a labdája.

Ez a szabály nem érvényes a pályán előforduló más veszélyes helyzetekre, melyek fizikai sérülést okozhatnak (mint pl. a kaktusz).

16.2b. Könnyítés veszélyes állat okozta fenyegető helyzet esetén

Veszélyes állat okozta fenyegető helyzetben:

(1) Amikor a labda büntetőterületen kívül bárhol van: a játékos a 16.1b., c. vagy d. szabály szerint könnyítést vehet igénybe attól függően, hogy a labda az általános területen, bunkerben vagy a greenen van.

(2) Amikor a labda büntetőterületen van: a játékos büntetés nélküli vagy büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe:

Büntetés nélküli könnyítés a büntetőterületről megjátszott labda esetén. A játékos a 16.1b. szabály szerint büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe, azonban a legközelebbi teljes könnyítési pontnak és a könnyítési területnek a büntetőterületen belül kell lennie.
Büntetéssel járó könnyítés a büntetőterületen kívülről megjátszott labda esetén.
A játékos a 17.1d. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
Ha a veszélyes állat okozta fenyegető helyzet ott áll fenn, ahol a labdát a büntetőterületen kívül a fenti büntetéssel járó könnyítés után elütnék, a játékos az (1) pont szerint további könnyítést vehet igénybe újabb büntetés nélkül.

(3) Nem jár könnyítés, ha a labda megjátszása teljességgel észszerűtlen. A 16.1. szabály szerint az alábbi esetekben nem jár könnyítés:

amikor a labda megjátszása onnan, ahol fekszik nyilvánvalóan értelmetlen, mert valami miatt a büntetés nélküli könnyítés nem vehető igénybe (pl. amikor a játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban van), vagy
amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.

E szabály alkalmazásában a legközelebbi teljes könnyítési pont az a legközelebbi pont (ami nem lehet közelebb a lyukhoz), ahol a veszélyes állat miatti fenyegetettség nem áll fenn.

Büntetés a 16.2. szabály megsértésével idegen helyről játszott labdáért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

16.3. Besüppedt labda

16.3a. Amikor a könnyítés megengedett

(1) A labdának az általános területen kell besüppednie. A 16.3b. szabály szerinti könnyítés csak akkor jár, ha a játékos labdája az általános területen süppedt be.

E szabály szerint nem lehet könnyítést igénybe venni, ha a labda az általános területen kívül süppedt be.
Azonban ha a labda a greenen süppedt be, a játékos megjelölheti a labda helyét, felveheti és megtisztíthatja a labdát, kijavíthatja a labda saját súlya által ütött mélyedést és visszahelyezheti a labdát az eredeti helyére (lásd: 13.1c(2) szabály).

Kivételek – Amikor nem megengedett a könnyítés az általános területen besüppedt labda miatt: a 16.3b. szabály szerinti könnyítés nem megengedett, ha:

a labda homokba süppedt be az általános terület azon részén, amely nincs fairway magasságra vagy annál rövidebbre vágva, vagy
a besüppedt labdán kívüli bármilyen egyéb zavaró hatás miatt az ütés nyilvánvalóan értelmetlen (pl. ha a játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik).

(2) Annak eldöntése, hogy a labda besüppedt-e. A játékos labdája csak akkor tekinthető besüppedtnek, ha:

az a játékos előző ütésének eredményeként létrejött, saját maga ütötte mélyedésben van, és
a labda egy része a talajszint alatt helyezkedik el.

Ha a játékos nem biztos abban, hogy a labda a saját vagy egy másik labda ütötte benyomódásban van, a játékos besüppedtnek tekintheti a labdát, ha a rendelkezésre álló információk alapján indokoltnak tekinthető az a következtetés, hogy a labda a saját benyomódásában van.

A labda nem minősül besüppedtnek, ha nem a játékos előző ütése miatt került a talajszint alá, pl. amikor:

a labda azért nyomódott a talajba, mert valaki rálépett,
a labdát egyből a talajba ütötték anélkül, hogy a levegőbe került volna, vagy
a labdát egy szabály szerinti könnyítés igénybevételekor ejtették.

16.3b. Könnyítés besüppedt labda miatt

Ha a játékos labdája az általános területen süppedt be, és a 16.3a. szabály könnyítést tesz lehetővé, a játékos büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe úgy, hogy az adott könnyítési területen belül ejti az eredeti vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

Viszonyítási pont: közvetlenül a besüppedt labda mögötti pont.
A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
az általános területen kell lennie, és
nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, F-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat arra, hogy a könnyítés csak a fairway magasságra vagy annál kisebbre vágott területen besüppedt labda esetében megengedett).

Büntetés a 16.3. szabály megsértésével idegen helyről játszott labdáért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

16.4. A labda felvétele annak ellenőrzésére, hogy fekvésének körülményei lehetővé teszik-e könnyítés igénybevételét

Ha egy játékos joggal feltételezi, hogy a labdája olyan helyen van, ahol a 15.2., a 16.1. vagy a 16.3. szabály szerint büntetés nélküli könnyítés jár, de ezt a labda felvétele nélkül nem tudja eldönteni:

a játékos felveheti a labdát annak megállapítására, hogy jár-e a könnyítés, azonban:
először meg kell jelölnie a labda helyét, a felvett labdát pedig tilos megtisztítania (lásd: kivéve a greenen) (lásd: 14.1. szabály).

Ha a játékos a fenti megalapozott feltételezés nélkül veszi fel a labdát (kivéve a greenen, ahol a 13.1b. szabály ezt lehetővé teszi), egy büntetőütést kap.

Ha jár a könnyítés és a játékos él is azzal, akkor sem jár büntetés, ha a játékos nem jelölte meg a labda helyét, mielőtt felvette vagy megtisztította.

Ha tilos a könnyítés vagy a játékos nem kíván könnyítést igénybe venni:

a játékos egy büntetőütést kap, ha nem jelölte meg a labda helyét, mielőtt azt a tiltás ellenére felvette vagy megtisztította, és
a labdát vissza kell helyeznie az eredeti helyére (lásd: 14.2. szabály).

Büntetés a 16.4. szabály megsértésével idegen helyről játszott labdáért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

Összes hír