Profilok 8. – Interjú Jaczkovics Emmával

Profilok 8. - Interjú Jaczkovics Emmával

Sikeres szezonnyitás, küszöbön álló nemzetközi kihívás

Jaczkovics Emma neve mostanában sűrűn kerül elő, hiszen fantasztikus formában kezdte meg az idei szezonját. Sorra hozza a jó eredményeket és gyanítjuk, hogy egész évben sokat fogunk hallani a sikereiről. De ki is rejlik egy fiatal, sikeres junior golfozó mögött? Emmával készített interjúnkból kiderül.

– Fel tudod idézni azt a pillanatot, amikor úgy döntöttél, hogy golfozni szeretnél?

Jaczkovics Emma: Első labdáimat alig háromévesen, még a gödi pályán ütögettem. Egyáltalán nem akartam golfozó lenni, bár a szüleim szenvedélye miatt szinte minden szabadidőnket a golfpályákon töltöttük, de nagyon tetszett a golfkocsikázás! Később a kisoroszi gyerekedzések és a GolFiesta gyerektáborok élményei folytán hétéves korom körül már komolyabban kezdett érdekelni a játék. Azóta rendszeresen gyakorlok és versenyzem. Először kilenc évesen vettem részt a Junior Tour-on és nagy vetélkedést csaptunk U10-ben Koharek Pancsával, Szántó Sárával és Lengyel Letíciával. Azt hiszem, ott éreztem rá először a versengés ízére, attól kezdve minden junior versenyen ott akartam lenni.

– Az iskolások élete nem egyszerű, főleg, ha annyira komolyan sportolnak, mint te. Hogyan telnek a mindennapjaid?

1. E.: A hétfő és a szerda általában az otthoni edzős és nyelvtanulós napom. Igyekszem intenzíven haladni az angollal és elkezdtem mellette tanulni a spanyolt is. Kedden és csütörtökön Csikós Gáborral háromórás range- és kondiedzéseket tartunk, péntek délutánonként a Pannónia Junior Akadémia edzésein pedig elsősorban rövid- és minél több pályajátékot gyakorlunk. Hétvégén pedig jöhetnek a versenyek!

– Hogyan tudod összeegyeztetni a sportot és a tanulást?

1. E.: Nyolcosztályos gimnáziumba járok Gödöllőn, ahol az iskolai vezetése és tanári kara nagyon megértő a sportolást illetően. Elég jól tolerálják a többnapos vagy akár többhetes hiányzásokat, és kapok időt a pótlásokra is. Szüleim mindent elkövetnek, hogy öcsémmel együtt minden edzésre, tanórára, foglalkozásra, fontos programra odaérjünk. Az osztályomat nagyon szeretem, az osztályfőnökünk pedig különösen sokat tesz azért, hogy a világ általában érdekes és fontos dolgait közösen is megbeszéljük.

– A sok tanulás, az edzések és a versenyek mellett hogyan tudsz kikapcsolódni?

1. E.: Zenét hallgatok minden szabad percemben, edzések és utazások alatt is. És beszélgetek a barátaimmal!

– Jut idő a barátaidra? Mit szoktatok csinálni? A barátaid mit szólnak, hogy ilyen eredményes golfozó vagy? El szoktak kísérni a versenyekre?

1. E.: A barátok a legfontosabbak! Folyamatosan dumálunk, akár közel, akár távol vagyunk. Az iskolai barátaimat nem igazán érdekli a golf, de szoktak gratulálni. Megszokták, hogy sokat vagyok távol és küldik a házi feladatokat, de nem jelentkeznek tömött sorokban, hogy a versenyekre elkísérnének, hiszen ezeket nem a suliban az udvaron vagy a tornateremben rendezik meg, hanem sokat kell utazni és rá kell szánni az egész napot. Szóval beérik a rövid hírekkel… Szerencsére mi, junior golfozók is egyre többen vagyunk, egész évben együtt edzünk, versenyzünk és bandázunk. Kialakult egy másik baráti kör, de szerencsére ott sem csak a golf a téma.

– A golf az életed központi része. De azért van más hobbid is?

1. E.: Télen síelni szeretek, nyáron úszni. Futni mindig utálok, de azt meg sajnos minden évszakban kell… Szívesen járok színházba, főleg zenés darabokra. A Szigetre idén is legalább egy napra ki szeretnék jutni! A sportesemények közül leginkább jégkorong meccseken szeretek szurkolni. Testvérem is hokizik, és mindketten vigasztalhatatlanok voltunk pár hete az Arénában a magyar-brit VB-meccs, tegnap meg a Tampa Bay NHL-kiesése után… Rajzolni, festeni és kézműveskedni egyenesen imádok!

– A szezonkezdet sikeres a számodra. Hogyan értékeled az eddigi szereplésed?

1. E.: A téli hazai alapozás kemény volt, alig vártam a tenerifei és ciprusi edzéseket, hogy végre igazi fűről lehessen ütni. Szinte az egész márciust edzőtáborban töltöttem, összesen 128 órányi edzésmunkát végezve. Onnan tudom, hogy edzésnaplót kell vezetnünk… De megérte, mert tényleg jól indult a szezon! A Pannónián kezdtem egy 79-cel, aztán a csehországi Kaskadán folytattam egy 82-vel, amivel az U16-os közép-európai lánymezőny közepén végeztem, megelőzve az idősebb német, cseh, szlovén és szlovák válogatott játékosokat, az utolsó matchplay napon pedig megszereztem életem (harmadik EOHT-versenyén) első (és a magyar lánycsapat egyetlen) győzelmét. A hazai ranglista versenyeken is sikerült single score-okkal faragni a hendikepen, persze a Magyar Kupa volt a legnagyobb élmény!

– Te lettél az idei Magyar Kupa Bajnoka! Mit éreztél, amikor átvetted a serleget?

1. E.: Meg voltam illetődve. Sok érzés tört fel bennem egyszerre. Nagyon nagy csata volt! Rájátszás döntött jó barátnőmmel, Czernecki Larával szemben, és Berkenyei Daniella is mindvégig versenyben volt. Csapattársak és barátok vagyunk, most mégis egymás ellen játszottunk. Nagy közös sírás lett a vége.

– Mik a terveid a jövőre?

1. E.: A hosszújáték stabilizálásán túl legfontosabb feladatom a rövidjáték és a pályastratégai képességek fejlesztése, hiszen a stroke-indexemet szeretném jövőre már 80 alá nyomni. Szeretnék megküzdeni a bajnoki címért a Junior Touron és jól szerepelni a küszöbön álló hazai felnőtt bajnokságokon (Matchplay Bajnokság, Magyar Bajnokság, Csapatbajnokság) és a nemzetközi junior (magyar, szlovén, szlovák és horvát) nyílt versenyeken, amelyeken a nemzetközi megmérettetés és a tapasztalatszerzés számomra a fő cél. A legnagyobb kihívásnak pedig egyértelműen a skóciai St. Andrews-ban júliusban megrendezendő The Junior Open-en való szereplés ígérkezik, ahol Závaczki Bálint mellett a magyar színeket képviselhetem.

– Ki a példaképed és miért?

1. E.: Mindenki, aki valamilyen alkotást hoz létre! Nem tudok csak egyetlen személyt megnevezni. Tanulok történelmi személyekről, írókról, költőkről és csodálattal nézek a világ fejlődésére, a tudósok, orvosok, mérnökök, (különösen az okostelefont és a közösségi médiát) feltalálók eredményeire, lenyűgöz a színpadon a színészek, az énekesek, zenészek játéka is. Szüleim szerint mindegy, mit csinálok, csak értékes teljesítmény legyen, mint ahogy most még gyerekként a szabadidő golfozással töltése is az.

– Mit javasolsz azoknak, akik csak most gondolkodnak azon, hogy golfozók szeretnének lenni?

1. E.: Ragadjanak ütőt bátran! A gyerekeknek az elején mindenképpen csoportos foglalkozást javaslok, mert a csapatsportokhoz képest a golf kezdetben túl magányosnak tűnhet számukra. A felnőtteknek pedig azt üzenem, hogy a sok munka mellett szakítsanak időt egy kis mozgásra! Ha a futást, úszást vagy bringázást unalmasnak találják, jöjjenek ütögetni a golfpályákra és hozzák magukkal a gyerekeiket is!