Azt hittük, ez a magyar elitnek szól, de most a golfszövetség megrengetné a status quót

Az Index.hu Dala Somával, a Magyar Golf Szövetség elnökével a magyar golf új korszakáról, az elkövetkezendő feladatokról, a szakmai, szervezeti és pénzügyi fejlesztési irányokról készített interjút, amelyet teljes terjedelmében teszünk most közzé.

„A Magyar Golf Szövetség új vezetése mindössze fél év alatt olyan átalakulást indított el, amelyre évtizedek óta nem volt példa a hazai golféletben. Dala Soma elnök szerint vége az üres ígéretek korszakának: stabil pénzügyi háttérrel, új pályafejlesztésekkel és országos terjeszkedéssel építenek új alapot egy sokáig elitista sportnak tartott ágazatnak. A cél világos: négy év alatt megtöbbszörözni az aktív golfozók számát, egész Magyarországot megnyitni a sport előtt és regionális tényezővé tenni hazánkat a golfban.

A Magyar Golf Szövetség hétfői évzáró közgyűlésén már nem a jövőre vonatkozó ígéretek domináltak, hanem a fél év alatt elvégzett munka konkrét eredményei. Az új vezetés 2025. májusi megválasztása óta olyan fejlesztések és szervezeti reformok indultak be, amelyekhez hasonló léptékű átalakulást évtizedek óta nem látott a hazai golfélet. Dala Soma, a Magyar Golf Szövetség elnöke szerint már kijelölték a pályát: nem új ígéreteket kell tenni, hanem következetesen végigvinni azt, amit elkezdtek.

Az első 180 nap arról szólt, hogy stabil alapokra kerüljön a golf jövője: erősödjenek az intézményi keretek, nagyobb szakmai súlyt kapjon a sportág, valamint új lendületet vegyenek az együttműködések. Közben olyan mérföldkövek is létrejöttek, amelyek korábban nem látott ütemű fejlődést vetítenek előre. Ma már jól látszik, hogy egy energikus, előremutató korszak indult el, és erre a következő években magabiztosan lehet építeni. A közgyűlésen világossá tették: a májusi elnökségváltás nem egyszerű személycsere volt, hanem egy új szemléletű működés indulópontja. Az Index most Dala Somával, a Magyar Golf Szövetség elnökével beszélgetett a részletekről.

Elitsportból nyitott közösség: honnan indult és merre tart a magyar golf?

A szakmai helyzetkép nem volt túl derűs, amikor az új vezetés átvette a szövetséget. Egy hátrányos helyzetű sportágat kellett talpra állítani – részben történelmi, részben társadalmi okok miatt. A magyar golfosközösség létszáma évek óta zsugorodott, versenyzőkből és aktív játékosokból is egyre kevesebb volt. Ehhez társult egy többszörösen problémás, instabil pénzügyi háttér, valamint az a tény, hogy a sportág földrajzilag is széttöredezett: Kelet-Magyarországon például egyetlen pálya sincs.

Mindezt tovább nehezítette a golf társadalmi megítélése. Mivel korábban  a kommunikáció nem tudott széles tömeget elérni, a sportágról egy leegyszerűsített, elitista kép rögzült a közvéleményben. A feladat tehát kettős volt: egyszerre kellett építkezni – elérést teremteni, stabilizálni a finanszírozást – és lebontani a tévhiteket – mondta az Indexnek a Magyar Golf Szövetség elnöke.

Innen indult az új elnökség a május végi tisztújítás után. Dala Soma szerint sikerült olyan csapatot felállítani, amelynek tagjai külön-külön is aktív szereplői a magyar golfnak, együtt pedig valódi szakmai erőt képviselnek. Egyébként Dala Soma háttere magyarázza, miért indult gyors átalakulás a szövetségnél. Külföldi tapasztalattal rendelkező vezető, több iparágban épített már vállalkozásokat, és a rendszerszintű működésben hisz. Ezt a szemléletet hozza most a sportág irányításába is: átláthatóbb működést és kiszámíthatóbb struktúrát szeretne.

Első lépésként stabilizálták a szövetség pénzügyeit, amihez a magyar golf történetének első, piaci alapon érkező fő szponzora, a Master Good is hozzájárult. A példamutató magyar családi nagyvállalat nemcsak anyagi biztonságot ad, hanem hitelességet is épít a sportág köré – és hosszú távon ez legalább annyira fontos, mint az anyagi támogatás.

Ugyanakkor az a kérdés óhatatlanul felmerül: ha egyszer a golf varázsának része az a bizonyos „elitfaktor”, akkor miért kellene ezen változtatni? Hiszen sokan épp azért szeretnek pályára lépni, mert a sport eleganciát, nyugalmat, egyfajta exkluzív világot sugároz. Ha valaki beiratkozik egy klubba, pontosan ezt az élményt keresi. Akkor miért nyitná szélesebbre a kapukat a szövetség? Nem éppen az teszi különlegessé a golfot, hogy egy kicsit más, egy kicsit „elitebb”, mint a többi sport?

Dala Soma szerint a golf nem attól értékes, hogy elitista, sőt: határozottan nem ebbe az irányba kell menni. A sportág eredeti szelleme épp az ellenkezőjét mutatja. „Olyan országokban, ahol komoly hagyománya van – Angliában vagy akár a skótoknál, ahonnan az egész indult –, teljesen természetes, hogy bárki pályára léphet. Láttam olyan driving range-et, ahol a kőműves a munka után, poros nadrágban állt be ütni. És senki nem nézett rá furcsán.”

Szerinte ez a lényeg: a golf nem lehet kiváltságos kevesek sportja. Ha a szövetség valóban fejlődést akar, akkor a belépési küszöböt le kell vinni – különösen a fiatalok számára. „Minél többen próbálják ki, annál élőbb lesz a sportág” – fogalmazott. Dala szerint az, hogy a golf itthon még mindig elitsportnak tűnik, leginkább a hazai közeg sajátossága. Nyugat-Európában vagy akár Ázsiában már régen nem így van: ott a golf teljesen hétköznapi, bárki számára elérhető sportág. „Csak mi látjuk még egy kicsit különlegesnek, mert nem volt mögötte erős hagyomány és kommunikáció. Máshol ez ugyanúgy a mindennapok része, mint a futás vagy az úszás” – fogalmazta meg a különbséget.

Az új korszak: bázisépítés, stabil pénzügyek és a hazai golf újraindítása

Jelenleg nagyjából 1800 aktív golfozóval számolhatunk Magyarországon, és ha mellé tesszük a környező országok adatait, gyorsan kiderül, mennyire alacsony ez a szám. Szlovákiában, ahol négymillióval kevesebben élnek, 9 ezer golfozó van. Ausztriában 95 ezer, Csehországban több mint 50 ezer. És Szlovénia is jelentősen megelőzött minket, ahol 2 millió lakosra 7 ezer golfozó jut. „Nálunk ez nagyon csekély bázis – fogalmazta meg Dala –, de legalább már látszik az építkezés, és az irány jó.”

Az új vezetés szlogenje – „Az új korszak” – nem puszta retorika, hanem tudatos irányváltás. A Magyar Golf Szövetség az elmúlt fél évben valóban egy új működési modellre állt át: tisztább struktúrákra, átlátható folyamatokra és olyan partnerségekre épít, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Dala Soma szerint ehhez nemcsak szakmai, hanem gazdasági stabilitás is kellett. A Master Good fő szponzorként új, stabil pénzügyi hátteret biztosít a szövetség számára, míg a Hilaris Hotels stratégiai partnerként támogatja a munkát, elsősorban szakmai és megjelenési együttműködéseken keresztül.

A fő szponzori támogatás a menedzsmentszemlélet bevezetésével válik igazán hatékonnyá: pontos költségtervezés, kiszámítható működés és olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek nem kampányszerűen, hanem következetes építkezéssel formálják át a magyar golf jövőjét. Dala szerint ez az alapfeltétele annak, hogy a sportág fenntartható pályára álljon, országossá váljon, és idővel ne csak felzárkózzon, hanem akár le is hagyja a régiós szomszédait.

Nemzetközi szinten a magyar válogatott eredményei nem igazán értelmezhetők – egyszerűen nincs mögötte elég erős bázis. Az utánpótlás is szűk, és bár vannak tehetségek, jelenleg nem áll rendelkezésre az a létszám, infrastruktúra és képzési rendszer, amelyből valódi, stabil nemzeti csapatot lehetne felépíteni. A lényeg az, hogy az utánpótlás felépítése hosszú folyamat, és a szövetség ezt gyakorlatilag a nulláról vette át. „Ebben a ciklusban nem az a reális cél, hogy olimpikonokat vagy nemzetközi dobogósokat neveljünk. Egyrészt ehhez jelenleg nincs meg a merítés, másrészt teljesen eltolná a fókuszt” – mondta Dala.

MOST A LEGFONTOSABB FELADAT AZ AKTÍV GOLFOZÓI BÁZIS BŐVÍTÉSE: A JELENLEGI 1800 FŐT NEM CSUPÁN MEGDUPLÁZNI, HANEM MEGSOKSZOROZNI SZERETNÉK, 6-10 EZER KÖZÉ EMELVE A SZÁMOT.

Csak így lesz elég nagy merítés ahhoz, hogy világosan el lehessen különíteni a sportolói, a hobbijátékosi és az aktív versenyzői réteget. „Amíg nincs megfelelő bázis, addig értelemszerűen komoly válogatottat sem tudunk kiállítani” – foglalta össze az elnök. Jelenleg 13 golfpálya működik Magyarországon, és mind egyetlen térségre koncentrálódik: a Dunántúlra, illetve Budapestre és környékére. Van közöttük valóban kimagasló minőségű.

A golf keletre is megérkezik: országos terjeszkedés és új belépők bevonzása

A nyugati országrész tehát jól ellátott, 18 szakaszos pályákkal is. A probléma az, hogy mindez kizárólag az ország felére korlátozódik. Kelet-Magyarországon ma gyakorlatilag nem érhető el a sportág – nincs egyetlen pálya sem, ahol a helyiek be tudnának kapcsolódni a golf vérkeringésébe. Az új korszak egyik legfontosabb vállalása az volt, hogy a golf ne csak Nyugat-Magyarországra szorítkozzon, hanem valóban országos sportág legyen. A szövetség célzottan a nagy vidéki városokban kezdte el megteremteni a jelenlétet: Debrecen, Kecskemét, Eger, Szeged és Győr kerültek fókuszba.

Győrben már kézzelfogható az áttörés. A Széchenyi István Egyetemmel közösen elindult az ország első egyetemi golfkurzusa – ilyen még soha nem volt a sport hazai történetében. Szeptemberben három kurzus startolt, mind túljelentkezéssel. Lényegében ezt a kurzust a hallgatók a testnevelés tantárgy keretében választhatják, mikrotanúsítványos képzésként pedig bárki elvégezheti.

A másik nagy előrelépés Debrecen. A város korábbi golfpályája 2019-ben bezárt, de a klubház és a driving range – három pár 3-as gyakorlóterülettel – tökéletes alapot jelentett az újraindításhoz. A létesítmény márciusban nyit újra, a terület pedig ideális belépési pont a sportággal ismerkedőknek. A debreceni és nyíregyházi régió, Hajdú-Bihar vármegye és a teljes Nyírség így újra felkerülhet a magyar golf térképére. „Ez mindössze az első fél év kezdete – fogalmazott Dala –, de már most látszik, hogy hatalmas az érdeklődés ott, ahol eddig semmilyen lehetőség nem létezett.”

Az első lépés szerinte egyszerű: az embereknek egyáltalán tudniuk kell, mi a golf, hol érhető el, és miért értékes. „Teljesen jogos, ha valaki elsőre elitsportnak látja” – mondta Dala, majd hozzátette: „De ez sokkal több ennél. Egy olyan sport,  amely valódi értékeket és készségeket ad, és ezt mindenféle marketing nélkül állítom. A golfban ugyanis nincs ellenfél – csak te és a pálya vagytok. Nincs olyan, mint a tenisznél, hogy az ellenfél hibázik, és abból te pontot szerzel. Itt neked kell egy néhány centis labdát egy tízcentis lyukba eljuttatni akár 500 méterről, miközben a szél, a terep és az időjárás minden részlete befolyásolja  a játékot.”

Komoly mentális felkészültséget igényel, miközben fizikailag is rendesen megmozgat: egy kör alatt 11-12 kilométert sétál a játékos, dombra fel, dombról le. És van még egy különlegesség: kevés sport létezik, amit három generáció együtt tud játszani. Egy nagyszülő, a gyereke és az unoka egymás mellett, akár versenyszerűen is végigjátszhatja ugyanazt a pályát. A handicaprendszernek köszönhetően az ötéves és a 85 éves játékos is közel azonos feltételekkel indulhat. „Nincs korhatár, addig játszol, amíg tudsz sétálni és lendíteni.”

Persze, de mennyibe kerül mindez? A kérdés jogos: míg a fociban egy cipő és némi tandíj elég, a golf látszólag drágább. A valóság Dala szerint árnyaltabb. Egy 18 szakaszos játék 4-4,5 óra, a pályától függően 25–40 ezer forintos green feevel. Ez óradíjra lebontva maximum 10 000 forint – nagyjából annyi, mint egy egyéni teniszóra, különösen a téli sátoridőszakban. Az éves tagság már 300 ezer forinttól elérhető, és onnantól annyit játszhat valaki, amennyit csak szeretne – akár egész nap. A fiatalok számára ennél is kedvezőbb csomagok vannak. A felszerelés szintén hosszú távú befektetés: egy jó szett 7-8 évig, akár tovább is kiszolgálja a játékost.

A SZÖVETSÉG CÉLJA VISZONT AZ, HOGY A FIATALOK SZÁMÁRA TOVÁBB CSÖKKENJEN A BELÉPÉSI KÜSZÖB. EHHEZ STABIL PÉNZÜGYI HÁTTÉRRE ÉS A KLUBOKKAL VALÓ KÖZÖS GONDOLKODÁSRA VAN SZÜKSÉG.

„A klubok forprofit szervezetek, mi pedig nem szólhatunk bele az árpolitikájukba. De közös érdekünk, hogy több fiatal jöjjön a sportba, mert ami ma rövid távon nem tűnik kifizetődőnek, az közép- és hosszú távon mindenkinek előnyös. Mindenekelőtt pedig társadalmi felelősségünk, hogy a jövőt jobbá tegyük. A jövő pedig a fiatalokban van.”

Egy huszon- vagy harmincéves olvasó számára Dala szerint fontos üzenet, hogy a golf kiváló kapcsolatépítési terep is – és ezt újságíróként is meg lehet erősíteni. A klubok country club jelleggel működnek: az ember játszik pár órát, majd beül egy kávéra vagy egy falatra, beszélget, ismerkedik. „Ez nem titok: a golf remek hálózatépítési lehetőség” – mondja. Ráadásul az erősödő nemzetközi kapcsolatok ezt tovább erősítik.

A golf mint híd: nemzetközi nyitás, kezdők bevonzása és a sport valódi értéke

A szövetség nemrég írt alá együttműködést egy kínai golfklubbal és sportszervezettel, amely egyszerre sportdiplomáciai és kulturális jelentőségű. A két évre tervezett program keretében magyar oktatók és fiatalok mehetnek ki tapasztalatot szerezni Kínába, és ugyanúgy érkeznek kínai oktatók és diákok Magyarországra. „Ez nem csak a sportág fejlődését segíti, hanem új gondolkodásmódokat, új kapcsolatokat hoz be. A golf ilyen: egyszerre sport, közösség és híd kultúrák között.”

Dala szerint a golf legfontosabb üzenete egyszerű: bárki elkezdheti. A klubok kezdőcsomagjai – legyenek egyéniek vagy csoportosak – pont erre épülnek. „Egy 5–7 fős csoport 10 órát tölt együtt egy oktatóval, és ez idő alatt megkapják az összes alap technikai és elméleti tudást. Ha valaki ezt követően még beletesz 10–15 egyéni vagy páros órát, már olyan szintre jut, ahonnan önállóan tud fejlődni” – mondja. A kurzus végén jön a belépőjegy a sportba: a pályaengedély, vagyis a zöldkártya.

Ezután már nincs más akadály: bárki kimehet játszani barátokkal, akár csak gyakorolni a driving range-re, oktató nélkül is. „Ez egy óriási különbség sok más sporthoz képest – nem kell pályát vagy edzőt foglalni. Fogod magad, kimész, ütögetsz, kikapcsolsz, és kész.” Dala szerint sok kezdő ugyanazzal az előítélettel érkezik: „nyugdíjassport”. Aztán eltelik két óra, és másnap minden porcikájukban izomláz jelentkezik.

A golf ugyanis a test egészét dolgoztatja: a speciális beállás, a teljes swingsorozat és a finom mozgáskoordináció egyszerre terheli meg a hátat, a vállat, a kart, a lábakat. Nincs olyan izom, amely ne kapna szerepet. A mentális oldal legalább ilyen fontos. Egy rossz ütés bármikor „veszélyeztetheti” az összeredményt, de ugyanúgy helyre is lehet hozni, ha az ember képes fókuszálni és elengedni a hibát.

„Ez az egyik legnagyobb értéke a golfnak: megtanít elengedni. Egy rossz ütést már akkor el kell felejteni, amikor a labda elhagyja az ütőt – mondta Dala. – Ez a szemlélet az élet bármely területén megtérül.” A sportág szépsége szerinte az is, hogy ezt a mentális tisztaságot semmi nem zavarja meg – ellentétben más sportokkal.  Rengeteg sportban ott van a külső zaj. „A golfban etikai alapelv, hogy nem telefonálunk, és a csapat, a flight is elvárja az összpontosítást. Három-négy óra teljes kikapcsolás a természetben – ilyen élményt nagyon kevés sport ad.”

És ami a mindennapokat illeti: a golf az a sport, amely valóban kiránt a napi ritmusból. „Ha csak egyszer ránézel a telefonodra, szétesik a koncentráció. Ez tényleg egy másik világ” – teszi hozzá. Ez a csendes fókusz végül sok játékos számára a nap csúcspontjává válik: van, aki hetente egyszer, van, aki kéthetente lép pályára, de amikor megtörténik, az a nap legjobb része. A golf ezért több mint szabadidős mozgás – egyfajta mentális kikapcsolás, közösségi élmény és teljes testi-lelki edzés egyszerre.

Dala Soma négy évre kapott mandátumot, és nem titkolja: a céljai az élete minden területén mindig ambiciózusabbak a realitásnál, de szerinte így érdemes élni és vezetni. A következő ciklus végére három nagy eredményt szeretne felmutatni:

1. Golfcentrumok nyitása és fejlesztések a nagyvárosokban. A Debrecen–Kecskemét–Eger–Szeged–Győr-tengely mentén kijelölt új központoknak addigra már működniük kell – vagy fejlesztés alatt állniuk. A cél, hogy a sportág végre valóban országossá váljon.
2. A golfozók számának megsokszorozása. Az 1800 aktív játékost 6000-re szeretnék növelni. Dala szerint ez reális cél, de túl is szeretné szárnyalni. „Ez a minimum” – mondja.
3. Magyarország regionális golfközpont legyen Európában. Dala a magyar szövetséget nem megfigyelői pozícióban képzeli el, hanem motorjaként a közép-európai együttműködésnek. Jövő tavasszal – történetében először – Magyarország adhat otthont a régiós golfszövetségek vezetői találkozójának. A cél a közös utánpótlásprogramok, több országon átívelő versenysorozatok és a sportolók kölcsönös támogatása.

És plusz egy kiemelt cél: erős utánpótlás és országos egyetemi jelenlét. A következő ciklus végére már olyan utánpótlásbázist szeretne látni, amelyre a következő négy év építhető – és amely képes nemzetközi versenyeken is dobogóra állni. Emellett a Széchenyi István Egyetemen elindított golfkurzust országossá tenné, Debrecentől kezdve más kulcsfontosságú városokig.”