A golf szabályai

Érvényes 2019. január 1-től

A golf szabályai 2019 teljes verzió

 

A 2019.évi golf szabályok legfontosabb változásai

A szabály célja: Az 1. szabály a játék következő alapelveit mutatja be:

  • Játszd meg a pályát úgy, ahogy találod, és játszd meg a labdát onnan, ahol fekszik!
  • A játék során játssz a Szabályok és a játék szellemisége szerint!
  • Szabálysértés esetén minden játékos felelős azért, hogy a büntetését alkalmazza magára, hogy ne szerezhessen lehetséges előnyt match playben az ellenféllel szemben, stroke playben pedig más játékosokkal szemben.

1.1.  A golfjáték

A golfot egy versenykörben egy 18 (vagy kevesebb) szakaszból álló pályán játsszák, ahol a labdát egy ütővel kell megütni.

Minden egyes szakasz az elütőterületről történő ütéssel kezdődik és akkor ér véget, ha a labda a greenen található lyukba kerül (vagy ha a Szabályok másként nem határoznak a szakasz befejezéséről).

A játékosnak minden ütésnél:

  • úgy kell megjátszania a pályát, ahogy találja, és
  • a labdát onnan kell megjátszania, ahol az fekszik.

A Szabályok kivételes esetekben azonban lehetővé teszik, hogy a játékos a pályán megváltoztassa a körülményeket, és előírják vagy lehetővé teszik, hogy a játékos más helyről játssza meg a labdát, mint ahol fekszik.

1.2.  A játékos magatartására vonatkozó követelmények

a. A játékosoktól elvárt magatartás

Minden játékosnak a játék szellemiségéhez méltóan kell játszania, azaz:

  • tisztességesen kell eljárnia (pl. betartja a Szabályokat, alkalmaz minden büntetést és a játék minden területén becsületes),
  • tekintettel kell lennie a többi játékosra (pl. megfelelő tempóban játszik, ügyel mások biztonságára, nem zavarja más játékos játékát);
  • vigyáznia kell a pálya állapotára (pl. visszahelyezi a kiütött fűcsomókat, elsimítja a bunkereket, kijavítja a labdanyomokat és nem rongálja szükségtelenül a pályát).

A Szabályok szerint a fentiek elmulasztására nincs büntetés, azonban a Bizottság kizárhatja a játék szellemiségével ellentétesen viselkedő játékost, amennyiben úgy ítéli meg, hogy súlyos magatartási vétséget követett el.

A játékos helytelen magatartása a kizáráson kívüli egyéb büntetéssel csak akkor sújtható, ha azt az 1.2b. szabályban meghatározott magatartási kódex rögzíti.

b. Magatartási kódex

Bizottság helyi szabályban rögzítheti a magatartási kódexet, azaz a játékos magatartására vonatkozó saját követelményeit.

  • A magatartási kódex előírásainak megsértése esetén büntetés (pl. egy büntetőütés vagy általános büntetés) szabható ki.
  • Bizottság a magatartási kódex előírásainak súlyos megszegése esetén ki is zárhatja a játékost.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5H. fejezet (amely a játékos magatartására vonatkozó esetlegesen elfogadandó követelményeket ismerteti).

1.3.  Szabályos játék

a. A „Szabályok” jelentése; a Versenykiírás

A „Szabályok” szó alatt értendőek az alábbiak:

  • Az „A golf szabályai” című jelen dokumentumban szereplő 1–24. szabály és Meghatározások, valamint
  • Bizottság által a verseny vagy a pálya tekintetében elfogadott „helyi szabályok”.

A játékosok kötelesek betartani a Bizottság által elfogadott Versenykiírásban szereplő feltételeket is (pl. nevezési feltételek, a játék formája és időpontjai, a versenykörök száma, valamint a szakaszok száma és sorrendje egy versenykörön belül).

Lásd: Bizottsági eljárások, 5C. és 8. fejezet (helyi szabályok és az összes jóváhagyott minta helyi szabályokra), valamint 5A. fejezet (versenykiírás).

b. A Szabályok alkalmazása

(1) A játékos feladata a Szabályok alkalmazása. A játékos köteles a Szabályokat magára nézve alkalmazni:

  • A játékostól elvárható, hogy a szabálysértést felismerje, a büntetést pedig becsületesen alkalmazza magára.
    • Az a játékos, aki tudja, hogy az elkövetett szabályszegés büntetést von maga után, és e büntetés alkalmazását szándékosan elmulasztja, kizárásra kerül.
    • Ha két vagy több játékos szándékosan megállapodik abban, hogy figyelmen kívül hagynak egy előttük is ismert alkalmazandó szabályt vagy büntetést, és egyikük már elkezdte a versenykörtkizárásra kerülnek (akkor is, ha még nem cselekedtek megállapodásuk szerint).
  • Amikor a tényszerűség megállapítása szükséges, a játékos felelőssége, hogy a tényekkel kapcsolatban a saját ismeretein kívül az ésszerűség határain belül hozzáférhető minden, egyéb információt figyelembe vegyen.
  • A Szabályokkal kapcsolatban a játékos segítségért fordulhat egy bíróhoz vagy a Bizottsághozazonban ha a segítségnyújtás észszerű határidőn belül nem történik meg, a játékosnak folytatnia kell a játékot, majd a problémát akkor kell ismét jeleznie, ha egy bíró vagy a Bizottság elérhető (lásd: 20.1. szabály).

(2) A Szabályok által előírt hely meghatározása során a játékos által hozott „észszerű döntés” elfogadása

  • Több olyan szabály is megköveteli a játékostól, hogy egy helyet, pontot, vonalat, területet vagy más helyszínt a Szabályok alapján meghatározzon, pl. amikor:
    • meg kell becsülnie, hogy a labda hol keresztezte utoljára a büntetőterület határát;
    • becsülnie vagy mérnie kell, ha a labdát egy könnyítés igénybevételekor ejti vagy helyezi, vagy
    • a labdát vissza kell helyeznie az eredeti (ismert vagy valószínűsített) helyére.
  • Ezeket a helyeket azonnal és körültekintően kell kijelölni, ez azonban gyakran nem lehet pontos.
  • Amíg a játékos azt teszi, ami az adott körülmények között a hely pontos kijelölése érdekében tőle észszerűen elvárható, a hely játékos általi észszerű megítélését akkor is el kell fogadni, ha az ütés után a hely kijelölése – videofelvétel vagy egyéb információ alapján – tévesnek bizonyul.
  • Ha a játékos még az ütés előtt észreveszi, hogy a hely kijelölése téves, helyesbítenie kell (lásd: 14.5. szabály).
c. Büntetések

(1) Büntetésre okot adó cselekmények. Büntetést kell alkalmazni, ha a játékos vagy a caddie-je a saját cselekményével szabálysértést követ el (lásd: 10.3c. szabály).

Büntetendő az is, ha:

  • egy másik személy olyan cselekményt követ el, amellyel a játékos vagy annak caddie-je megszegné a Szabályokat, és e személy az adott cselekményt a játékos kérésére vagy engedélyével követi el, vagy
  • a játékos a szemtanúja annak, hogy egy másik személy olyan cselekményt készül elkövetni a játékos labdájával vagy felszerelésével, amelyről tudja, hogy azzal ő maga vagy caddie-je szabálysértést követne el, de ennek megakadályozása érdekében nem tesz észszerű lépéseket.

(2) A büntetések fokozatai. A büntetések célja annak megakadályozása, hogy a játékos bármilyen előnyhöz jusson. A büntetések három fő fokozatát különböztetjük meg:

  • Egy büntetőütés. Ez a büntetés bizonyos szabályok alapján match playben és stroke playben egyaránt kiszabható, ha: a) a szabálysértésből származó lehetséges előny nem jelentős, vagy b) a játékos büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe oly módon, hogy a labdát az eredeti fekvésétől eltérő helyről játssza meg.
  • Általános büntetés (match playben szakaszvesztés, stroke playben két büntetőütés). Ez a büntetés a legtöbb szabály megszegése esetén alkalmazandó, ha a lehetséges előny jelentősebb, mint azokban az esetekben, amikor csak egy büntetőütést alkalmaznának.
  • Kizárás. A játékos match play és stroke play esetén is kizárható a versenyből bizonyos cselekményekért vagy szabálysértésért (pl. súlyos etikai vétség, lásd: 1.2. szabály), vagy ha a lehetséges előny már olyan nagy, hogy a játékos eredménye nem tekinthető érvényesnek.

(3) A büntetések között a játékos nem válogathat. A büntetéseket kizárólag a Szabályokban meghatározott módon lehet alkalmazni, ami azt jelenti, hogy:

  • sem a játékos, sem a Bizottság nem jogosult a büntetéseket a Szabályokban meghatározottaktól eltérő módon alkalmazni;
  • egy büntetés hibás alkalmazása vagy alkalmazásának elmulasztása csak akkor maradhat érvényben, ha már túl késő kijavítani azt (lásd: 20.1b(2)–(4), valamint 20.2d. és 20.2e. szabály).

Match playben a játékos és ellenfele megállapodhatnak abban, hogyan döntsenek egy szabálykérdésben, kivéve, ha ez a megállapodás az adott szabály szándékosan helytelen alkalmazására vonatkozik (lásd: 20.1b(1) szabály).

(4) Büntetések alkalmazása többszörös szabályszegés esetén. Ha a játékos több szabályt is megszeg vagy többször megszegi ugyanazt a szabályt, mielőtt valamilyen közbenső esemény (pl. egy ütés végrehajtása vagy a szabályszegés felismerése) történne, az alkalmazandó büntetés mértéke attól függ, mit tett a játékos:

  • Ha a szabálysértések egymástól független cselekményekből származnak: a játékos minden egyes szabálysértésért külön büntetést kap.
  • Ha a szabálysértések egyetlen cselekményből vagy egymással összefüggő cselekményekből származnak: a játékos csak egy büntetést kap, ha azonban a cselekménnyel vagy cselekményekkel több különböző büntetendő szabálysértést követett el, a súlyosabb büntetést kell alkalmazni. Például:
    • Többszörös eljárásbeli szabálysértés. Ha a játékos egyetlen cselekményével vagy azzal összefüggő cselekményeivel egynél több, a labda lejelölésével, felvételével, megtisztításával, ejtésévelvisszahelyezésével vagy helyezésével kapcsolatos eljárási szabályt szeg meg (pl. labdát a helyének megjelölése nélkül vette fel és a felvett labdát engedély nélkül tisztította meg) amelyért büntetésként egy ütés jár, a játékos összesen egy büntetőütést kap.
    • Szabálytalanul kicserélt labda megjátszása idegen helyről. Ha a játékos stroke playben a 6.3b. szabályt megszegve cserelabdát játszik meg, és ráadásul a 14.7a. szabályt is megszegve ezt idegen helyről teszi, összesen két büntetőütést kap.
    • Összetett eljárási és labdacserével/idegen hellyel kapcsolatos szabálysértések: Ha a játékos stroke playben egyetlen cselekményével vagy azzal összefüggő cselekményeivel egy vagy több olyan eljárási szabálysértést követ el, amelyért büntetésként egy ütés jár, ugyanakkor megszegi a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásával és a labda idegen helyről történő megjátszásával kapcsolatos két szabály egyikét vagy mindkét szabályt, a játékos összesen két büntetőütést kap.

Ugyanakkor a büntetéssel járó könnyítések büntetéseit (pl. egy büntetőütés a 17.1.18.1. és 19.2. szabály szerint) mindig hozzá kell adni az egyéb büntetésekhez.

A szabály célja: A 2. szabály azokat a pályával kapcsolatos alapvető tudnivalókat mutatja be, amelyeket minden játékosnak ismernie kell:

  • A pályának öt meghatározott területe van.
  • A játékot számos meghatározott tárgy és körülmény zavarhatja.

Fontos, hogy a játékos ismerje a pályának azt a területét, ahol a labda fekszik, és tisztában legyen azzal, mi számít zavaró tárgynak vagy zavaró hatásnak, mert ezek gyakran befolyásolják a labda megjátszásának és a könnyítés igénybevételének lehetőségeit.

2.1.  A pálya határai és a pályahatáron kívüli terület (Out-of-Bounds, OB)

A golfot olyan pályán játsszák, amelynek határait a Bizottság jelöli ki. A nem a pályán lévő területeket pályahatáron kívüli területnek nevezzük

2.2.  A pálya meghatározott területei

A pályának öt területe van.

a. Az általános terület

Az általános terület a 2.2b. szabályban meghatározott négy különleges terület kivételével a teljes pályát magában foglalja.

Azért nevezzük „általános” területnek, mert:

  • egyfelől magában foglalja a pálya legnagyobb részét, és ez az a terület, ahol a játékos a legtöbbször megjátssza a labdáját, mielőtt az a greenre kerülne;
  • különféle terepeket – pl. fairway, rough és fás területek –, az ott növő és oda rögzült természetes tárgyakat tartalmaz.

b. A négy különleges terület

Külön szabályok vonatkoznak a pályának arra a négy területére, amelyek nem tartoznak az általános területbe. Ezek:

  • az elütőterület, ahonnan a játékosnak a szakasz megjátszását el kell kezdenie (6.2. szabály);
  • az összes büntetőterület (17. szabály);
  • az összes bunker (12. szabály), és
  • a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje (13. szabály).
c. A labda fekvése szerinti terület meghatározása

pálya azon területe, ahol a játékos labdája fekszik, azt is befolyásolja, hogy mely szabályok vonatkoznak a labda megjátszására és a könnyítések igénybevételére.

A labdát mindig úgy kell tekinteni, mint ami a pályának csak az egyik területén fekszik:

  • Ha a labda egy része az általános területen, másik része pedig a pálya egyik különleges területén fekszik, a labda úgy tekintendő, mint ami a pályának a különleges területén fekszik.
  • Ha a labda egy része a pálya két különleges területén fekszik, az úgy tekintendő, mint ami azon a különleges területen fekszik, amely ebben a sorrendben előbb jön: büntetőterületbunkergreen.

2.3.  A játékot esetlegesen zavaró tárgyak és körülmények

Egyes szabályok értelmében büntetés nélküli könnyítés jár azokra az esetekre, amikor a játékot olyan meghatározott tereptárgyak és körülmények zavarják, mint:

  • laza természetes anyagok (15.1. szabály)
  • mozdítható akadályok (15.2. szabály)
  • rendellenes pályaviszonyok, azaz: állatvájta üregfelújítás alatti területmozdíthatatlan akadályok és ideiglenes víz (16.1. szabály).

Nem jár azonban büntetés nélküli könnyítés a játékot zavaró olyan tárgyakért, amelyek a pálya szerves részét képezik, vagy a pályahatárt jelzik.

2.4.  Játékon kívüli területek (No Play Zones)

játékon kívüli terület egy rendellenes pályaviszony (lásd: 16.1f. szabály) vagy egy büntetőterület (lásd: 17.1e. szabály) azon meghatározott része, ahol a játék nem engedélyezett.

A játékosnak kötelező könnyítést igénybe vennie, ha:

  • labdája játékon kívüli területen van, vagy
  • a labdája nincs játékon kívüli területen, de a játékon kívüli terület a labda megjátszásakor zavarja a játékos szándékolt beállását vagy lendítését (lásd: 16.1f. és 17.1e. szabály).

Lásd: Bizottsági eljárások, 5H(1) fejezet (a magatartási kódex előírhatja, hogy a játékosok egyáltalán ne lépjenek be a játékon kívüli területre).

A szabály célja: A 3. szabály a golfversenyek három alapelemével foglalkozik:

  • játék vagy match playben vagy stroke playben;
  • játék egyénileg vagy partnerrel közösen egy játszó felet képezve, és
  • eredmény számítása bruttó eredmény (ütéselőny alkalmazása nélkül) vagy nettó eredmény (ütéselőny alkalmazásával) alapján.

3.1.  Minden versenyre érvényes alapelemek

a. A játék formája: match play vagy stroke play

(1) Match play vagy szokásos stroke play. Ezek igen eltérő játékformák:

  • Match playben (lásd: 3.2. szabály) egy játékos és egy ellenfél versenyez egymással a megnyert, elvesztett vagy döntetlen szakaszok alapján.
  • stroke play szokásos formájában (lásd: 3.3. szabály) a játékosok egymással versenyeznek az összesített eredmény alapján, amelyhez össze kell adni a játékosok által minden versenykör minden egyes szakaszán teljesített ütések összesített számát (azaz a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is).

A legtöbb szabály mindkét játékformára érvényes, de vannak olyan szabályok, amelyek csak az egyik vagy csak a másik játékra vonatkoznak.

Lásd: Bizottsági eljárások, 6c. fejezet (szempontok, amelyeket a Bizottságnak akkor kell figyelembe vennie, ha az általa tartott versenyen egyetlen versenykörön belül mindkét játékforma szerepel).

(2) A stroke play egyéb formái. A stroke play olyan egyéb formáival (Stablefordmaximális ütésszám és Par/Bogey), amelyeknél eltérő eredményszámítási módszert alkalmaznak, a 21. szabály foglalkozik. A 21. szabállyal módosított 1–20. szabály ezekre a játékformákra is vonatkozik.

b. Versenyformák: játék egyénileg vagy partnerként

A golf kétféleképpen játszható: vagy a játékosok egyénileg versenyeznek vagy partnerekből álló felek versenyeznek egymással.

Bár az 1–20. szabály elsősorban az egyéni játékra vonatkozik, az alábbiakra is alkalmazni kell őket:

  • partnerekből álló felek által játszott versenyek (Foursome és Four-Ball) a 22. és 23. szabály általi módosítás értelmében, és
  • csapatversenyek a 24. szabály általi módosítás értelmében.
c. Eredmény számítása: bruttó eredmény és nettó eredmény

(1) Scratch versenyek. Scratch versenyen:

  • A játékos által egy szakaszon vagy a versenykörben elért „bruttó eredmény” az összütésszám (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve).
  • A játékos hendikepjét nem veszik figyelembe

(2) Hendikepversenyek. Hendikepversenyen:

  • A játékos által egy szakaszon vagy a versenykörben elért „nettó eredmény” a játékos ütéselőnyeivel módosított bruttó eredmény.
  • Ennek célja, hogy a különböző képességű játékosok egyenlő eséllyel versenyezhessenek

3.2.  Match play

A szabály célja: A match playnek speciális szabályai vannak (főleg a megadásra és az elvégzett ütések számának közlésére vonatkozóan), mivel a játékos és ellenfele:

  • mindegyik szakaszon kizárólag egymás ellen versenyez;
  • látja a másik játékát, és
  • meg tudja védeni saját érdekeit.
a. A szakasz és a mérkőzés eredménye

(1) A szakasz megnyerése. A játékos akkor nyeri meg az adott szakaszt, ha:

  • kevesebb ütéssel teljesíti az adott szakaszt (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), mint az ellenfél;
  • az ellenfél megadja a szakaszt, vagy
  • az ellenfél általános büntetést (szakaszvesztés) kap.

Ha az ellenfél mozgásban levő labdájának lyukba kell kerülnie ahhoz, hogy a szakasz döntetlennel fejeződjön be, és bárki szándékosan eltéríti vagy megállítja a labdát akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerüljön (pl. mert túlgurult a lyukon és nem gurul vissza), a szakasz eredménye eldőlt, és a játékos nyeri a szakaszt (lásd: 11.2a. szabály, kivétel).

(2) Döntetlenre végződő szakasz. Egy szakasz döntetlenre végződik (úgy is mondják, hogy felezték), ha:

  • a játékos és ellenfele egyenlő számú ütéssel fejezi be a szakaszt (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), vagy
  • a játékos és ellenfele megegyeznek, hogy a következő szakaszt döntetlenre adják (azonban erre csak akkor van lehetőség, ha legalább az egyik játékos egy ütés elvégzésével megkezdte a szakasz megjátszását).

(3) A mérkőzés megnyerése. A játékos akkor nyeri meg a mérkőzést, ha:

  • több szakasszal vezet ellenfelével szemben, mint a hátralévő megjátszandó szakaszok száma;
  • az ellenfél megadja a mérkőzést, vagy
  • az ellenfelet kizárják.

(4) Döntetlen mérkőzés meghosszabbítása. Ha egy mérkőzés az utolsó szakasz után döntetlenre áll:

  • a mérkőzést egy-egy szakasszal meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg az egyik játékos nem nyer; lásd: 5.1. szabály (a meghosszabbított mérkőzés nem új versenykör, hanem az adott versenykör folytatása);
  • a szakaszokat ugyanolyan sorrendben kell megjátszani, mint a versenykörben, kivéve, ha a Bizottság más sorrendet határoz meg.

Azonban a versenykiírásban az is szerepelhet, hogy a mérkőzést hosszabbítás nélkül döntetlennel is be lehet fejezni.

(5) Amikor az eredmény végleges. A mérkőzés eredménye a Bizottság által meghatározott módon – ezt a versenykiírásban kell meghatározni – válik véglegessé, és a következő lehet

  • az eredményt hivatalos eredményhirdető táblán vagy más meghatározott helyen vezetik, vagy
  • az eredményt bejelentik a Bizottság által kijelölt személynek.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5A(7) fejezet (javaslatok a mérkőzés eredményének véglegesítéséhez).

b. Megadások

(1) A játékos ütést, szakaszt vagy mérkőzést adhat meg. A játékos az ellenfele következő ütését, egy szakaszt vagy a mérkőzést adhatja meg

  • A következő ütés megadása: Erre bármikor lehetőség van, mielőtt az ellenfél végrehajtja a következő ütését.
    • Ekkor az ellenfél olyan eredménnyel fejezi be a szakaszt, amely tartalmazza a megadott ütést, a labdát pedig bárki felveheti.
    • Ha a megadásra akkor kerül sor, amikor az ellenfél labdája az előző ütés után még mozgásban van, akkor a megadás az ellenfél következő ütésére érvényes, kivéve, ha a labda lyukban van (ebben az esetben a megadás nem számít).
    • A játékos csak akkor adhatja meg ellenfele következő ütését az ellenfél mozgásban levő labdájának eltérítésével vagy megállításával, ha ezt kifejezetten a következő ütés megadása érdekében teszi, és nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerül.
  • Szakasz megadása. Erre bármikor lehetőség van, mielőtt a szakaszt befejeznék (lásd: 6.5. szabály), de akár a szakasz megkezdése előtt is.
  • Mérkőzés megadása. Erre bármikor lehetőség van, mielőtt a mérkőzés eredménye eldőlne (lásd: 3.2.a(3) és (4) szabály), beleértve azt is, mielőtt a játékosok elkezdenék az első szakaszt.

(2) A megadás módja: A megadás csak egyértelmű jelzéssel történhet:

  • Ez történhet szóban vagy olyan magatartással, amely egyértelműen utal a játékos arra irányuló szándékára, hogy meg kívánja adni az adott ütést, szakaszt vagy mérkőzést (pl. kéz- vagy testmozdulattal jelezve).
  • Ha az ellenfél egy szabályt megszegve azért veszi fel a labdáját, mert okkal félreértette, hogy a játékos kijelentése vagy magatartása arra utalt, hogy meg kívánja adni a következő ütést, a szakaszt vagy a mérkőzést, nem kap büntetést és a labdát vissza kell helyeznie az eredeti (vagy ha az nem ismert, akkor annak valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).

A megadás végleges, nem lehet elutasítani vagy visszavonni.

c. Hendikep alkalmazása hendikepmérkőzésen

(1) Hendikep bejelentése. A játékosnak és ellenfelének a mérkőzés előtt közölniük kell egymással, hogy milyen hendikeppel rendelkeznek.

Ha a mérkőzés előtt vagy alatt a játékos nem megfelelő hendikepet jelent be és a tévedését nem helyesbíti mielőtt ellenfele elvégzi a következő ütést:

  • Túl magas a bejelentett hendikep. A játékost kizárják, ha a bejelentett hendikep túl magas, befolyásolja a játékos által adott vagy kapott ütések számát. Ha nem befolyásolja, nincs büntetés.
  • Túl alacsony a bejelentett hendikep. Nincs büntetés és a játékosnak a bejelentett alacsonyabb hendikeppel kell játszania.

(2) Ütéselőny alkalmazása a szakaszokra.

  • A játékosok szakaszonként kapják az ütéselőnyöket, és a szakaszt az alacsonyabb nettó eredményt elérő játékos nyeri.
  • Ha egy döntetlen mérkőzésen hosszabbításra kerül sor, a játékosok szakaszonként kapják az ütéselőnyöket ugyanúgy, mint a versenykörben (kivéve, ha a Bizottság erre más módszert határoz meg).

A játékos felelőssége, hogy tudja, melyek azok a szakaszok, amelyeknél a Bizottság által meghatározott hendikep index (mindez általában megtalálható az eredménykártyán) szerinti ütéselőnyt fog adni vagy kapni.

Ha a játékos egy szakaszon szabálytalanul alkalmaz ütéselőnyt, annak a szakasznak a közösen megállapított eredménye érvényes, kivéve, ha a játékosok időben helyesbítik (lásd: 3.2d(3) szabály).

d. A játékosnak és ellenfelének feladatai

(1) A megtett ütések számának közlése az ellenféllel. Az ellenfél egy szakasz megjátszása során vagy a szakasz befejezését követően is bármikor megkérdezheti a játékostól a játékos által az adott szakaszon megtett ütések számát (beleértve a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is).
Ez az ellenfél számára lehetőséget biztosít arra, hogy eldöntse, hogyan játssza meg a következő ütést és a szakasz fennmaradó részét, vagy jóváhagyja az éppen teljesített szakasz eredményét.

Ha a játékostól megkérdezik az általa megtett ütések számát, vagy ő kérdezés nélkül közli azt, akkor:

  • A valós ütésszámot kell közölnie.
  • Ha a játékos nem válaszol az ellenfél kérdésére, az úgy tekintendő, mint ha helytelen ütésszámot közölt volna

Ha a játékos helytelen ütésszámot közöl ellenfeléveláltalános büntetést (szakaszvesztés) kap, kivéve, ha időben helyesbít:

  • Helytelen ütésszám megadása a szakasz megjátszása közben. A játékos köteles a helyes ütésszámot megadni, mielőtt ellenfele újabb ütést végez, vagy hasonló lépést tenne (pl. megadja a játékos következő ütését vagy a szakaszt)
  • Helytelen ütésszám megadása a szakasz befejezése után. A játékos köteles az elvégzett ütések helyes számát megadni:
    • mielőtt bármelyik játékos egy új szakasz megkezdéseként elüt, vagy hasonló lépést tesz (pl. megadja a következő szakaszt vagy a mérkőzést), vagy
    • a mérkőzés utolsó szakasza után, mielőtt a mérkőzés eredménye véglegessé válna (lásd: 3.2a(5) szabály).

Kivétel – Nem jár büntetés, ha az eset a szakasz eredményét nem befolyásolja: Ha egy szakasz befejezése után a játékos helytelen ütésszámot ad meg, de ez nem befolyásolja azt, hogy az ellenfél szerint a szakaszt megnyerte, elveszítette vagy döntetlenre hozta, nincs büntetés.

(2) Büntetés közlése az ellenféllel. Ha a játékos büntetést kap:

  • Azt a lehető leghamarabb közölnie kell az ellenféllel, figyelembe véve, hogy a játékos milyen közel van az ellenfélhez, valamint egyéb gyakorlati tényezőket.
  • Ez a kötelezettség akkor is érvényes, ha a játékos nincs tisztában a büntetéssel (mivel a játékosokkal szemben elvárás, hogy tudják, mikor követnek el szabálysértést).

Ha ezt a játékos elmulasztja, és nem javítja ki a hibát, mielőtt az ellenfél újabb ütést végez, vagy hasonló lépést tesz (pl. megadja a játékos következő ütését vagy a szakaszt), a játékos általános büntetést (szakaszvesztés) kap.

Kivétel – Nem jár büntetés akkor, ha az ellenfél tudott a játékos büntetéséről: Ha az ellenfél tudta, hogy a játékos büntetést kapott (pl. mert látta, hogy a játékos nyilvánvalóan büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe), a játékos nem kap büntetést azért, mert ezt elmulasztotta közölni az ellenféllel.

(3) A mérkőzés állásának ismerete. A játékosokkal szemben elvárás, hogy ismerjék a mérkőzés állását, vagyis azt, hogy egyikük vezet bizonyos számú szakasszal („holes up”) vagy hogy döntetlen a mérkőzés („all square”).

Ha a játékosok tévedésből hibás állásban egyeznek meg:

  • Helyesbíthetik a mérkőzés állását, mielőtt bármelyik játékos kezdőütést végezne egy újabb szakaszon, vagy mielőtt – az utolsó szakasz esetén – a mérkőzés eredménye véglegessé válna (lásd: 3.2a(5) szabály).
  • Ha a mérkőzés eredményét akkor nem helyesbítik, a mérkőzés tényleges eredménye a hibás eredmény lesz.

Kivétel – A játékos időben döntést kér: Ha a játékos időben döntést kér (lásd: 20.1b. szabály), és megállapítást nyer, hogy az ellenfél (1) helytelen ütésszámot adott meg, vagy (2) nem közölt a játékossal egy büntetést, a hibás mérkőzéseredményt helyesbíteni kell.

(4) Saját jogok és érdekek védelme. A játékosoknak a mérkőzés során védelmezniük kell a Szabályokból fakadó jogaikat és érdekeiket:

  • Ha a játékos tudja, hogy ellenfele olyan szabályt szegett, amely büntetést von maga után, a játékos választhat: érvényt szerez a szabálysértésnek vagy figyelmen kívül hagyja azt.
  • Azonban ha a játékos és ellenfele szándékosan megállapodnak abban, hogy figyelmen kívül hagynak egy előttük is ismert szabálysértést vagy büntetést, az 1.3b. szabály szerint mindketten kizárásra kerülnek.
  • Ha a játékos és ellenfele nem értenek egyet abban, hogy egyikük szabályt szegett, bármelyik játékos megvédheti a jogait oly módon, hogy a 20.1b. szabály szerint döntést kér.

3.3.  Stroke play

A szabály célja: A stroke playnek speciális szabályai vannak (különösen az eredménykártyákra és a szakaszok teljesítésére vonatkozóan), mert:

  • a mérkőzés során mindegyik játékos az összes többi játékossal versenyez, és
  • a Szabályok értelmében minden játékost egyenlő bánásmódban kell részesíteni.

A versenykör után a játékosnak és a játékos eredményét vezető jegyzőnek igazolnia kell, hogy a játékos minden egyes szakaszon elért eredménye helyes, és a játékosnak le kell adnia az eredménykártyáját a Bizottságnak.

a. A stroke play győztese

Az a játékos a győztes, aki az összes versenykört a legkevesebb ütéssel teljesíti (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve).

Hendikepversenyen ez a legkevesebb nettó ütésszámot jelenti.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5a(6) fejezet (a versenykiírásban kell meghatározni az együttállások feloldásának módját).

b. Eredmények vezetése stroke playben

A játékos eredményeit a jegyző vezeti a játékos eredménykártyáján. A jegyzőt a Bizottság jelöli ki, vagy a játékos választja ki a Bizottság által meghatározott módon.

A játékosnak a teljes versenykörben ugyanazt a jegyzőt kell igénybe vennie, hacsak a Bizottság a változtatást annak megtörténte előtt vagy után jóvá nem hagyja.

(1) A jegyző feladata: a szakasz eredményeinek feljegyzése és hitelesítése az eredménykártyán. A jegyzőnek a versenykörben minden egyes szakasz után egyeztetnie kell a játékossal az adott szakaszon elért ütések számát (beleértve a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket), és a bruttó eredményt rögzítenie kell az eredménykártyán.

versenykör végén:

  • jegyzőnek hitelesítenie kell a szakaszok eredményét az eredménykártyán.
  • Ha a játékosnak egynél több jegyzője van, mindegyik jegyzőnek azon szakaszok eredményeit kell hitelesítenie, amelyekben jegyző volt.

(2) A játékos feladata: a szakasz eredményének hitelesítése és az eredménykártya leadása. A játékosnak a versenykörben számon kell tartania az egyes szakaszokon elért eredményeit.

versenykör végén a játékos(nak):

  • gondosan ellenőriznie kell a jegyző által feljegyzett szakaszeredményeket, és az esetleges problémákat jeleznie kell a Bizottság felé;
  • meg kell győződnie arról, hogy a jegyző hitelesítette a szakaszok eredményét az eredménykártyán;
  • nem módosíthatja a jegyző által feljegyzett szakaszeredményt, kivéve, ha ahhoz a jegyző vagy a Bizottság hozzájárul;
  • hitelesítenie kell a szakasz eredményeket az eredménykártyán és azt haladéktalanul le kell adnia a Bizottságnak; ezután a játékos már nem módosíthatja az eredménykártyát.

Ha a játékos a 3.3b. szabály bármelyik fenti előírását megszegi, kizárásra kerül.

Kivétel – Nem jár büntetés a jegyző mulasztása miatt bekövetkező szabálysértésért: Nincs büntetés, ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy a játékos azért szegte meg a 3.3b(2) szabályt, mert a jegyző nem tett eleget a kötelezettségének (pl. a jegyző elviszi a játékos eredménykártyáját vagy annak hitelesítése nélkül távozik), amennyiben ez a játékoson kívül álló okok miatt történt.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5A(5) fejezet (javaslatok arra, hogyan lehet meghatározni, hogy mikorra kell leadni az eredménykártyát).

(3) Hibás szakaszeredmény. Ha a játékos bármelyik szakaszhoz tartozó helytelen szakaszeredménnyel adja le az eredménykártyát:

  • A leadott eredmény magasabb, mint a tényleges eredmény: a szakaszon elért magasabb eredmény tekintendő érvényesnek.
  • A leadott eredmény alacsonyabb, mint a tényleges eredmény vagy nem adnak le eredményt: A játékost kizárják.

Kivétel – Ismeretlen büntetés beszámításának elmulasztása: Ha a játékos által egy vagy több szakaszon jegyzett eredmény azért alacsonyabb a tényleges eredménynél, mert a játékos egy vagy több büntetőütést kihagyott, amelyről az eredménykártya leadása előtt nem volt tudomása:

  • A játékost nem zárják ki.
  • Ha a hibára a verseny befejezése előtt derül fény, a Bizottság úgy módosítja a játékos adott szakasz(ok)on elért eredményét, hogy ahhoz hozzáadja azokat a büntetőütéseket, amelyeket a Szabályok értelmében az adott szakasz(ok)on figyelembe kellett volna venni.

E kivétel nem alkalmazható, ha:

  • a kihagyott büntetés kizárás, vagy
  • a játékost figyelmeztették, hogy esetlegesen büntetést kell alkalmazni, vagy nem volt biztos abban, hogy kell-e alkalmazni büntetést, ugyanakkor eredménykártyájának leadása előtt ezt nem jelezte a Bizottságnak.

(4) Eredmények vezetése hendikepversenyen. A játékos köteles meggyőződni arról, hogy saját hendikepje szerepel-e az eredménykártyán. Ha a játékos a helyes hendikep nélkül adja le eredménykártyát:

  • Túl magas hendikep az eredménykártyán vagy nincs feltüntetve hendikep. Amennyiben ez befolyásolja a játékos által kapott ütéselőnyt, a játékost kizárják a hendikepversenyből. Ha nem befolyásolja, nincs büntetés.
  • Túl alacsony hendikep az eredménykártyán: Nincs büntetés, és a feltüntetett alacsonyabb hendikeppel érvényes a játékos nettó eredménye.

(5) A játékos nem felelős az eredmények összesítéséért és a hendikep alkalmazásáért. A Bizottság feladata, hogy összesítse a játékos által az egyes szakaszokon elért eredményeket és hendikepverseny esetén figyelembe vegye a játékos ütéselőnyeit.

Nincs büntetés, ha a játékos úgy adja le az eredménykártyáját, hogy azon hibás összesített eredmény szerepel, vagy nem szerepelnek rajta ütéselőnyök.

c.  A szakasz befejezésének elmulasztása

A játékosnak egy versenykör minden szakaszát be kell fejeznie. Ha a játékos bármelyik szakaszt elmulasztja befejezni:

  • A játékosnak egy új szakasz kezdőütése vagy – a versenykör utolsó szakasza esetén – az eredménykártyájának leadása előtt ki kell javítania a hibát.
  • Ha akkor nem javítja ki a hibát, a játékost kizárják.

Lásd: 21.1.21.2. és 21.3. szabály (a stroke play más formáira [Stablefordmaximális ütésszám és Par/Bogey] vonatkozó szabályok], ahol más eredményszámítást alkalmaznak, és a játékost nem zárják ki, ha nem fejezi be a szakaszt).

A szabály célja: A 4. szabály a játékos által egy versenykörben használható felszereléssel foglalkozik. A golf egy olyan kihívást jelentő játék, amelyben a siker kulcsát a játékos döntései, ügyessége és képességei jelentik:

  • A játékosnak az előírásoknak megfelelő ütőket és labdákat kell használnia.
  • A játékos legfeljebb 14 ütőt használhat, és a sérült vagy elveszett ütőit szabály szerint nem cserélheti ki.
  • Minden olyan egyéb felszerelés használata tilos, amely mesterséges úton segíti a játékos játékát.

 

4.  A játékos felszerelése

Az ütőkre, labdákra és egyéb felszerelésre vonatkozó részletes előírásokat, valamint a felszerelés megfelelőségével kapcsolatos egyeztetés és a bevizsgálásra való benyújtása során követendő eljárást lásd: Felszerelésre vonatkozó szabályok.

4.1.  Ütők

a. Az ütéshez engedélyezett ütők

(1) Szabályos ütők. A játékosnak az ütéshez olyan ütőt kell használnia, amely megfelel a felszerelésre vonatkozó szabályokban meghatározott követelményeknek. Ezek az alábbiak:

  • Az ütéshez használt ütőnek nem csak új állapotában kell megfelelnie az előírásoknak, hanem akkor is, ha azon szándékosan vagy véletlenül bármilyen módosítást hajtottak végre
  • Azonban ha egy szabályos ütő teljesítményjellemzői a rendeltetésszerű használatból eredő kopás miatt változnak meg, továbbra is szabályos ütőnek minősül.

A „teljesítményjellemző” szó alatt az ütő azon részei és tulajdonságai értendőek, amelyek az ütés során befolyásolják az ütő viselkedését, ezek: a markolat, a nyél, az ütőfej, a fekvés vagy a dőlésszög (beleértve az állítható ütő fekvését és dőlésszögét is).

(2) A versenykörben megsérült ütő használata és megjavítása. Ha egy szabályos ütő megsérül a versenykörben vagy a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt, a játékos szabály szerint a sérült ütőt nem cserélheti másik ütőre. (Arról a korlátozott kivételről, amikor a sérülést nem a játékos okozta, lásd a 4.1b(3) szabályt.)

Azonban a sérülés jellegétől és okától függetlenül a versenykör hátralévő részében a sérült ütőt szabályos ütőként kell kezelni (stroke playben való rájátszásban azonban nem, az ugyanis új versenykörnek számít).

versenykör hátralévő részében a játékos:

  • folytathatja az ütéseket a sérült ütővel, vagy
  • megjavíttathatja az ütőt oly módon, hogy az minél jobban megközelítse a versenykörben vagy a játék megállításakor keletkezett sérülés előtti állapotát, miközben a játékos továbbra is az eredeti markolatot, nyelet és ütőfejet használja. Azonban ennek során:
    • a játékos indokolatlanul nem késleltetheti a játékot (lásd: 5.6a. szabály), és
    • versenykör előtt már esetlegesen meglévő sérüléseket tilos megjavítani.

A „versenykörben megsérült” kitétel azt jelenti, hogy az ütő teljesítményjellemzői a versenykörben (és a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt) történt cselekmény következtében változtak meg, és ezt a változást:

  • a játékos idézte elő (pl. ütést vagy próbalendítést végzett az ütővel, az ütőt golftáskába tette vagy kivette onnan, leejtette, rátámaszkodott, eldobta vagy szabálytalanul használta), vagy
  • bárki más követte el, illetve külső tényező vagy természeti erők okozták

Azonban az ütőre nem igaz a „versenykörben megsérült” kitétel akkor, ha a játékos annak teljesítményjellemzőit szándékosan változtatta meg a versenykörben a 4.1a(3) szabályban foglaltak szerint.

(3) Az ütő teljesítményjellemzőinek szándékos megváltoztatása a versenykörben. A játékos nem üthet olyan ütővel, amelynek teljesítményjellemzőit a versenykörben (és a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt) szándékosan módosította az alábbi módok egyikével

  • igénybe vette az ütő beállítási lehetőségeinek egyikét vagy fizikailag megváltoztatta az ütőt (kivéve, ha a sérülés megjavítását a 4.1a(2) szabály lehetővé teszi), vagy
  • anyagot vitt fel az ütőfejre (kivéve, ha az az ütőfej megtisztításának céljával történik), hogy az befolyásolja az ütést.

Kivétel – Állítható ütő visszaállítása eredeti állapotba: Ha az ütő teljesítményjellemzőit egy beállítási lehetőség igénybevételével módosították, és ütés végrehajtása előtt ugyanezzel a beállítással az ütőt amennyire csak lehetséges, visszaállítják az eredeti állapotába, nincs büntetés, és az ütés az ütővel elvégezhető.

A 4.1a. szabály megszegésével végrehajtott ütésért járó büntetés: Kizárás.

  • E szabály alapján nincs büntetés a nem szabályos vagy az olyan ütő puszta birtoklásáért, amelynek teljesítményjellemzőit a versenykörben szándékosan változtatták meg, de nem ütöttek vele.
  • Azonban a 4.1b(1) szabályban előírt 14 ütős korlátozás az ilyen ütőre is vonatkozik.
b. 14 ütős korlát, az ütők megosztása és cseréje, az ütők számának növelése a versenykörben

(1) A 14 ütős korlát. A játékos:

  • nem kezdheti meg a versenykört 14-nél több ütővel, vagy
  • versenykörben nem rendelkezhet 14-nél több ütővel.

Ha a versenykört a játékos 14-nél kevesebb ütővel kezdi el, a versenykörben mindaddig növelheti ütőinek számát, amíg az nem éri a 14-et (az ezzel kapcsolatos megszorításokat lásd a 4.1b(4) szabályban).

Ha a játékos észreveszi, hogy 14-nél több ütővel rendelkezvén megszegte a szabályt, a többletütő(ke)t a 4.1c(1) szabályban meghatározott eljárás szerint köteles azonnal kivonni a játékból, azaz ha a játékos:

  • 14-nél több ütővel kezdett, megválaszthatja, hogy melyik ütő(ke)t vonja ki a játékból.
  • versenykörben újabb ütők hozzáadásával lépte túl a megengedett ütőszámot, a hozzáadott többletütő(ke)t kell kivonnia a játékból.

Ha a játékos a versenykör elkezdése után felveszi egy másik játékos otthagyott ütőjét, vagy egy ütő a játékos tudtán kívül véletlenül a játékos golftáskájába kerül, az az ütő a 14 ütős korlátozás szempontjából nem tekintendő a játékos ütőjének (használata azonban tilos).

(2) Az ütők megosztásának tilalma. A játékos csak azokat az ütőket használhatja, amelyekkel kezdett vagy amelyekkel az (1) pont értelmében növelte ütőinek számát:

  • A játékos nem üthet olyan ütővel, amellyel éppen más játszik a pályán (akkor sem, ha ez a másik játékos másik csoportban vagy versenyben játszik).
  • Ha a játékos észreveszi, hogy ezt a szabályt megszegi azáltal, hogy egy másik játékos ütőjével üt, az adott ütőt a 4.1c(1) szabályban meghatározott eljárás szerint köteles haladéktalanul kivonni játékból

Lásd: 22.5. és 23.7. szabály (korlátozott kivétel partnerrel játszott játék esetén, ekkor ugyanis a partnerek megoszthatják egymással ütőiket, ha együttesen nem rendelkeznek 14-nél több ütővel).

(3) Elveszett vagy sérült ütők cseréjének tilalma. Ha a játékos 14 ütővel kezdett vagy a megengedett 14-ig növelte ütőinek számát, majd a versenykörben vagy a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt egy ütője elveszik vagy megsérül, nem cserélheti ki azt másik ütőre.

Kivétel – Sérült ütő cseréje, ha a sérülést nem a játékos okozta: Ha a játékos ütője a versenykörben (akkor is, amikor a játék le van állítva) (lásd: 4.1a(2) szabálykülső tényezőtermészeti erők vagy a játékoson, illetve caddie-jén kívül más személy miatt megsérül:

  • A játékos a sérült ütőt bármilyen ütőre kicserélheti (4.1b(4) szabály).
  • Azonban ebben az esetben a sérült ütőt köteles a 4.1c(1) szabályban meghatározott eljárás szerint haladéktalanul kivonni játékból.

(4) Az ütők számának növelésére és az ütők cseréjére vonatkozó korlátozások. Ha a játékos a (1) vagy a (3) pont alapján növeli ütőinek számát vagy kicserél egy ütőt:

  • indokolatlanul nem késleltetheti a játékot (lásd: 5.6a. szabály);
  • nem vehet igénybe és nem kérhet kölcsön olyan ütőt, amellyel más játszik a pályán (akkor sem, ha a másik játékos másik csoportban vagy versenyben játszik), vagy
  • nem állíthat össze ütőt a játékos számára a versenykörben bárki más által hozott alkatrészekből.

Büntetés a 4.1b. szabály megszegéséért: a büntetés attól függ, hogy a játékos mikor veszi észre a szabálysértést:

  • Ha a játékos a szakasz megjátszása során veszi észre a szabálysértést: a büntetést az éppen megjátszott szakasz végén kell alkalmazni. Match playben a játékosnak előbb be kell fejeznie a szakaszt, majd a szakasz eredményét be kell számítania a mérkőzés eredményébe, végül a büntetéssel módosítania kell azt.
  • Ha a játékos két szakasz között veszi észre a szabálysértést: a büntetést az éppen befejezett szakasz végén, nem pedig a következő szakasznál kell alkalmazni.

Büntetés match playben: a mérkőzés eredményének módosítása szakaszvesztéssel, legfeljebb két szakasz levonásával:

  • Ez a büntetés a mérkőzés eredményét módosítja, de nem azonos a szakaszvesztés-büntetéssel.
  • Az éppen megjátszott vagy befejezett szakasz végén a mérkőzés állását módosítani kell oly módon, hogy minden olyan szakasznál, ahol szabályszegés történt, le kell vonni egy szakaszt, ez azonban egy versenykörben nem haladhatja meg a két szakaszt.
  • Például ha a játékos, aki 15 ütővel kezdett, a 3. szakasz megjátszásakor veszi észre a szabálysértést, majd a szakaszt megnyerve három szakasszal vezeti a mérkőzést, a maximális két szakaszt kell levonni, így a játékos előnye egy szakaszra csökken

Büntetés stroke playben – két büntetőütés, legfeljebb négy ütés: A játékos általános büntetést (két büntetőütést) kap minden olyan szakaszra, ahol szabályszegés történt; ez az adott versenykörben legfeljebb négy büntetőütés lehet (két-két büntetőütést kell hozzáadni az első két olyan szakasz eredményéhez, ahol szabályszegés történt).

c. Ütők kivonása a játékból

(1) A versenykörben. Ha a játékos a versenykörben észleli, hogy megszegi a 4.1.b(1)(2) vagy (3) szabályt azzal, hogy 14-nél több ütője van vagy egy másik játékos ütőjével üt, köteles haladéktalanul olyan intézkedést tenni, amely egyértelműen jelzi, hogy mely ütőket vonja ki a játékból.

Ez az alábbiak szerint történhet:

  • ezt match playben közli az ellenfelével vagy stroke playben a jegyzővel, vagy a csoport másik játékosával, vagy
  • más egyértelmű lépést tesz (pl. az ütőt fejjel lefelé teszi a golftáskába, a golfkocsi padlójára fekteti vagy átadja egy másik személynek).

A játékos a versenykör hátralévő részében nem üthet a játékból kivont ütőkkel.

Ha a játékból kivont ütő egy másik játékosé, a másik játékos továbbra is használhatja az ütőt.

Büntetés a 4.1c(1) szabály megszegéséért: kizárás.

(2) A versenykör előtt. Ha a játékos röviddel a versenykör megkezdése előtt észreveszi, hogy véletlenül 14-nél több ütő van nála, a többletütő(ke)t meg kell próbálnia hátrahagyni

Azonban a játékos büntetés nélküli lehetőségként:

  • versenykör megkezdése előtt az (1) pontban foglalt eljárás szerint kivonhatja a játékból a többletütőket, és
  • versenykörben magánál tarthatja ezeket a (játékból kivont) ütőket (használnia azonban nem szabad őket), azok nem számítanak a 14 ütős korlátba

Ha a játékos az első elütőterületre szándékosan visz magával 14-nél több ütőt, és a versenykört anélkül kezdi meg, hogy hátrahagyná a többletütőket, ezt a lehetőséget nem lehet igénybe venni, és a 4.1.b(1) szabály lép életbe.

4.2.  Labdák

a. A versenykörben engedélyezett labdák

(1) Szabályos labdával kell játszani. A játékosnak minden ütéshez olyan labdát kell használnia, amely megfelel a felszerelésre vonatkozó szabályokban meghatározott követelményeknek.

A játékos bárki mástól – így a pályán tartózkodó másik játékostól is – kaphat szabályos labdát a játékhoz.

(2) Szándékosan módosított labdát tilos megjátszani. játékos nem üthet olyan labdával, amelynek teljesítményjellemzőit szándékosan módosították (pl. a labda koptatásával vagy hevítésével, illetve bármilyen anyag felvitelével, kivéve, ha az tisztítási céllal történt).

A 4.2a. szabály megszegésével végrehajtott ütésért járó büntetés: kizárás.

b. A labda a szakasz megjátszása közben darabokra törik

Ha a játékos labdája egy ütés után darabokra törik, nincs büntetés, és az ütés nem számít.

A játékosnak arról a helyről, ahonnan az ütést elvégezte, egy másik labdát kell megjátszania (lásd: 14.6. szabály).

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszásának a 4.2b. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

 

c. A labdán a szakasz megjátszása közben vágás vagy repedés keletkezik

(1) A labda felvétele annak megvizsgálásához, hogy keletkezett-e rajta vágás vagy repedés. Ha a játékos joggal feltételezi, hogy egy szakasz megjátszása közben labdáján vágás vagy repedés keletkezett:

  • felveheti a labdát ennek megtekintése érdekében, de:
  • először meg kell jelölni a labda helyét, a felemelt labdát tilos megtisztítani (kivéve a greenen) (lásd: 14.1. szabály);

Ha a játékos a fenti jogos feltételezés nélkül veszi fel a labdát (kivéve a greenen, ahol a 13.1b. szabály ezt lehetővé teszi), és a felvétel előtt nem jelöli meg a labda helyét vagy megtisztítja azt, amikor az nem megengedett, egy büntetőütést kap.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több, egy büntetőütéssel járó szabályt is megszegnek, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

(2) Amikor másik labda használható. A játékos csak akkor cserélhet labdát, ha az eredeti labdán egyértelműen látható vágás vagy repedés a szakasz megjátszása során keletkezett, akkor azonban nem, ha a labda csupán megkarcolódott vagy festése megsérült vagy elszíneződött.

  • Ha az eredeti labdán vágás vagy repedés keletkezett, a játékosnak egy másik labdát vagy az eredeti labdát kell visszahelyeznie a labda eredeti helyére (lásd: 14.2. szabály).
  • Ha az eredeti labdán nem keletkezett vágás vagy repedés, a játékosnak azt vissza kell helyeznie az eredeti helyére (lásd: 14.2. szabály).

A jelen szabályban foglaltak nem tiltják, hogy a játékos egy másik szabály alapján másik labdát használjon vagy két szakasz között labdát cseréljen.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 4.2c. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

4.3.  Felszerelés használata

A 4.3. szabály minden olyan felszerelésre vonatkozik, amelyet a játékos egy versenykörben használhat, kivéve a szabályos ütők és labdák használatára vonatkozó előírásokat, amelyekre nem ez a szabály, hanem a 4.1. és a 4.2. szabály vonatkozik.

A jelen szabály kizárólag a felszerelés használatának módját írja elő. Nem korlátozza azt a felszerelést, amely a játékosnál lehet egy versenykörben.

a. A felszerelés engedélyezett és tiltott használata

A játékos egy versenykör megjátszásának elősegítése érdekében használhat felszereléstazonban nem teremthet lehetséges előnyt azáltal, hogy:

  • olyan felszerelést használ (ütő vagy labda kivételével), amely mesterséges eszközökkel biztosítja, hogy ne vagy csak kevésbé legyen szükség olyan készségekre vagy ítélőképességre, amelyek nélkül a játék által támasztott kihívások nem küzdhetők le, vagy
  • egy ütés során rendellenes módon használja a felszerelést (beleértve az ütőt és a labdát is). A „rendellenes módon” kitétel azt jelenti, hogy a rendeltetésszerű használattól alapvetően eltérő és nem a golfjátéknak megfelelő módon.

Ez a szabály nem zárja ki más olyan szabályok alkalmazását, amelyek korlátozzák a játékos számára, hogy mit tehet egy ütővel, labdával vagy egyéb felszereléssel (például hogy leteheti-e az ütőjét vagy más felszerelési tárgyát az ütésirányba való beállás elősegítéséhez, lásd: 10.2b(3) szabály).

E szabály szerint a felszerelés versenykörben való használatának leggyakoribb engedélyezett és tiltott formái az alábbiak:

(1) Tájékozódás a távolságról és az irányról

  • Engedélyezett:
    • tájékozódás a távolságról és az irányról (pl. távolságmérővel vagy iránytűvel).
  • Nem engedélyezett:
    • a szintkülönbség mérése, vagy
    • a távolságra vagy az irányra vonatkozó adatok értelmezése (pl. olyan eszköz használata, amely a játékos labdájának helyzete alapján segít az ütésirány meghatározásában vagy az ütőválasztásban).

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetG-5. helyi mintaszabály (a Bizottság hozhat helyi szabályt a távolságmérő eszközök használatának megtiltására).

(2) Tájékozódás a szélviszonyokról és egyéb időjárási körülményekről.

  • Engedélyezett:
    • időjárás-jelentésből származó bármilyen időjárási információ beszerzése (szélsebesség is), vagy
    • pályán uralkodó hőmérséklet és páratartalom mérése.
  • Nem engedélyezett:
    • pályán uralkodó szélsebesség mérése, vagy
    • mesterséges tárgy használata a széllel kapcsolatos egyéb információk megszerzéséhez (pl. hintőpor a szél irányának megállapításához).

(3) Versenykör előtt vagy közben gyűjtött információk.

  • Engedélyezett:
    • versenykör előtt begyűjtött információk felhasználása (pl. előző versenykörökből szerzett információk, lendítési tippek vagy ütőjavaslatok), vagy
    • az adott versenykörből származó és a játékra vonatkozó vagy fiziológiai információk (pl. ütőtávolság, játékstatisztikák, szívritmus) feljegyzése (versenykör utáni felhasználás céljára).
  • Nem engedélyezett:
    • az adott versenykörből származó és a játékkal kapcsolatos információk (pl. ütőjavaslat az aktuális versenykör távolságai alapján) feldolgozása vagy értelmezése, vagy
    • versenykörben feljegyzett fiziológiai információk felhasználása.

(4) Hang- és képanyagok.

  • Engedélyezett:
      • az aktuális versenytől független hanganyagok (pl. háttérzene) meghallgatása vagy képanyagok (pl. hírműsorok) megtekintése;
      • azonban ennek során tekintettel kell lenni másokra (lásd: 1.2. szabály).
  • Nem engedélyezett:
      • zene vagy egyéb hanganyag hallgatása a zavaró hatások kiiktatása vagy a lendítés ütemének elősegítése érdekében, vagy
      • a játékost vagy más játékosokat bemutató képanyag megtekintése a verseny során, ami segíti a játékost az ütőválasztásban, az ütés elvégzésében vagy annak eldöntésében, hogyan játssza meg a versenykört.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetG-8. helyi mintaszabály (a Bizottság hozhat helyi szabályt, amelyben megtiltja vagy korlátozza az audio- és videoberendezések használatát a versenykörben).

(5) Kesztyűk és tapadást segítő anyagok.

  • Engedélyezett:
    • felszerelésre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásoknak megfelelő sima kesztyű viselése;
    • gyanta, hintőpor és egyéb nedvesítő vagy szárító anyagok alkalmazása, vagy
    • a markolat körbetekerése törülközővel vagy zsebkendővel.
  • Nem engedélyezett:
    • felszerelésre vonatkozó szabályok előírásainak nem megfelelő kesztyű viselése, vagy
    • egyéb olyan felszerelés használata, amely a fogás vagy annak erőssége szempontjából tisztességtelen előnyt biztosít.

(6) Nyújtást, edzést és lendítést segítő eszközök.

  • Engedélyezett:
    • Bármilyen felszerelés használata általános nyújtáshoz (a próbalendítés kivételével), függetlenül attól, hogy a felszerelés golfban való felhasználásra (pl. vállakon keresztbe tett irányjelző pálca) vagy golftól független egyéb célra szolgál-e (pl. gumicső vagy csődarab).
  • Nem engedélyezett:
    • Bármilyen fajta, golfedzést vagy lendítést segítő eszköz (pl. irányjelző pálca, nehezített ütővédő vagy az ütőre tehető nehezék) vagy nem szabályos ütő használata próbalendítés elvégzéséhez vagy bármilyen olyan módon, amely lehetséges előnyt jelent azáltal, hogy a játékos számára megkönnyíti az ütés előkészítését vagy elvégzését (pl. az ütés síkjával, fogással, irányával, a labda pozíciójával vagy a testtartással kapcsolatban).

A fent ismertetett felszerelés és más típusú felszerelés (pl. ruházat és cipő) használatára vonatkozóan a Felszerelésre vonatkozó szabályok tartalmaznak további iránymutatást.

Ha a játékos nem biztos abban, hogy egy felszerelési tárgyat használhat-e egy konkrét módon, a Bizottság döntését kell kérnie (lásd: 20.2b. szabály).

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetG-6. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben megtiltja a motoros szállítóeszközzel történő szállítást a versenykörben).

 

b. Egészségügyi okokból használt felszerelés

(1) Egészségügyileg indokolt kivétel. A játékos nem szegi meg a 4.3. szabályt, ha a felszerelés használata egészségügyi okokból indokolt:

  • felszerelést valóban egészségügyi okból használja, és
  • Bizottság úgy dönt, hogy ez a többi játékossal szemben nem biztosít számára tisztességtelen előnyt

(2) Ragtapasz vagy hasonló eszközök. A játékos egészségügyi okokból (pl. sérülés megelőzéséhez vagy egy meglévő sérülés bekötözéséhez) használhat ragtapaszt vagy hasonló eszközt, azonban a ragtapasz vagy hasonló eszköz:

  • nem alkalmazható túlzott mértékben, vagy
  • nem biztosíthat az orvosilag indokoltnál nagyobb segítséget a játékos számára (pl. nem rögzíthet ízületet az ütő lendítésének könnyítése érdekében).

Amennyiben a játékos nem biztos abban, hogy hol és hogyan alkalmazhat ragtapaszt vagy hasonló eszközt, a Bizottság döntését kell kérnie.

Büntetés a 4.3. szabály megszegéséért:

  • Büntetés egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatti első szabálysértésért: általános büntetés.
  • Büntetés az első szabálysértéstől független második szabálysértésért: kizárás. Ezt a büntetést kell alkalmazni akkor is, ha a szabályszegés jellege teljesen eltér az első büntetéssel járó szabálysértéstől.
A szabály célja: Az 5. szabály tárgya a versenykör lejátszása: pl. hol és hogyan gyakorolhat a játékos a pályán a versenykör előtt és közben, mikor kezdődik és ér véget a versenykör és mi történik, ha a játékot meg kell állítani vagy folytatni kell. A játékosokkal szemben elvárás, hogy:

  • a versenyköröket időben megkezdjék, és
  • minden szakasznál folyamatosan és megfelelő tempóban játsszanak egészen a versenykör befejezéséig

Amikor a játékos sorra kerül, javasolt legfeljebb 40 másodpercen belül, illetve általában rövidebb idő alatt elvégezni az ütést.

5.1.  A versenykör jelentése

A „versenykör” 18 vagy annál kevesebb, a Bizottság által meghatározott sorrendben megjátszandó szakaszból áll.

Ha a versenykör döntetlenre végződik, és a játékot folytatják, amíg az egyik játékos nem nyer, akkor:

  • A döntetlen mérkőzés (match play) meghosszabbítása szakaszonként történik. Ez nem új versenykörnek, hanem az adott versenykör folytatásának számít.
  • Stroke play esetén rájátszás következik. Ez új versenykörnek számít.

A játékos a versenykörét annak megkezdésétől a végéig játssza (lásd: 5.3. szabály), kivéve mialatt a játék az 5.7a. szabály szerint le van állítva.

Ha egy szabály a „versenykörben” történtekre vonatkozik, az a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt nem érvényes, hacsak a szabály másként nem rendelkezik.

5.2.  Gyakorlás a pályán a versenykörök előtt vagy között

E szabály alkalmazásában:

  • a „gyakorlás a pályán” egy labda megjátszását vagy bármely szakaszhoz tartozó green felületének labdagurítással vagy tapintással történő tesztelését jelenti, és
  • pályán a versenykörök előtt és alatt végzett gyakorlásra vonatkozó korlátozások kizárólag a játékosra érvényesek, a játékos caddie-jére nem.
a. Match play

A játékos a match play versenykör előtt és a versenykörök között gyakorolhat a pályán.

b. Stroke play

stroke play verseny napján:

  • A játékos nem gyakorolhat a pályán a versenykör előtt, de gyakorolhatja a gurítást és a chip ütést az első elütőterületén vagy annak közelében, és gyakorolhat bármelyik gyakorlóterületen.
  • A játékos az adott nap utolsó versenykörének befejezése után gyakorolhat a pályán.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetI-1. helyi mintaszabály (a Bizottság az összes játékformánál helyi szabályt hozhat, amelyben megtiltja, korlátozza vagy engedélyezi a pályán való gyakorlást a versenykörök előtt vagy közben).

Büntetés az 5.2. szabály megszegéséért:

  • Első szabálysértésért járó büntetés: általános büntetés (a játékos első szakaszára).
  • Második szabálysértésért járó büntetés: kizárás.

5.3.  A versenykör megkezdése és befejezése

a. A versenykör megkezdése

A játékos versenyköre azzal az ütéssel kezdődik, amellyel a játékos az első szakaszát megkezdi (lásd: 6.1a. szabály).

A játékosnak a megadott kezdési időpontban (és nem előtte) kell elkezdenie a játékot:

  • Ez azt jelenti, hogy a Bizottság által meghatározott kezdési időpontban és kezdési helyen a játékosnak készen kell állnia a játékra.
  • Bizottság által meghatározott kezdési időpontot pontos időpontnak kell tekinteni (pl. a reggel 9 óra 9:00:00 órát jelent, nem bármely más időpontot reggel 9:01 előtt).

Ha a kezdési időpont bármilyen okból (pl. időjárás, más csoportok lassú játéka vagy egy bírói döntés szükségessége miatt) csúszik, a játékos nem szegi meg a jelen szabályt, amennyiben a kezdési helyen tartózkodik és játékra kész akkor, amikor a csoportja el tudja kezdeni a játékot.

Büntetés az 5.3a. szabály megszegéséért: kizárás, kivéve az alábbi eseteket:

  • 1. kivétel – Ha a játékos legfeljebb öt perccel később érkezik a kezdési helyre és készen áll a játékra: az általános büntetést kap az első szakaszra.
  • 2. kivétel – Ha a játékos legfeljebb öt perccel korábban kezdi a játékot: az általános büntetést kap az első szakaszra.
  • 3. kivétel – Ha a Bizottság úgy dönt, hogy a játékost kivételes körülmények akadályozták meg a pontos kezdésben: a játékos nem szegi meg a jelen szabályt, és nem kap büntetést.
b. A versenykör vége

A játékos versenyköre akkor ér véget, amikor:

  • Match playben a 3.2a(3) vagy (4) szabály szerint a mérkőzés eredménye eldőlt.
  • Stroke playben a játékos az utolsó szakaszon a lyukba juttatja a labdáját (beleértve az esetleges hibák javítását is, pl. a 6.1. vagy 14.7b. szabály szerint).

Lásd a 21.1e.21.2e.21.3e. és 23.3b. szabályt (a versenykör kezdete és vége a stroke play más formáiban és a Four-Ball játéknál).

5.4.  Játék csoportban

a. Match play

versenykörben a játékosnak és ellenfelének az összes szakaszt ugyanabban a csoportban kell lejátszania.

b. Stroke play

versenykörben a játékosnak a Bizottság által meghatározott csoportban kell maradnia, kivéve, ha a Bizottság jóváhagyja a változtatást annak megtörténte előtt vagy után.

Büntetés az 5.4. szabály megszegéséért: kizárás.

5.5.  Gyakorlás a versenykörben vagy mialatt a játék le van állítva

a. A szakasz megjátszása közben tilos gyakorlóütést végezni

Egy szakasz megjátszása közben a játékos semmilyen labdával nem végezhet gyakorlóütést a pályán vagy azon kívül.

Nem számítanak gyakorlóütésnek az alábbiak:

  • próbalendítés a labda elütésének szándéka nélkül;
  • labda visszaütése a gyakorlóterületre vagy egy másik játékosnak kizárólag szívességből;
  • egy szakasz befejezésére irányuló ütések olyan játékos esetében, aki számára a szakasz eredménye már eldőlt.
b. Két szakasz közötti gyakorlóütésre vonatkozó korlátozás

Két szakasz között a játékos nem végezhet gyakorlóütést.

Kivétel – Ahol a játékos a gurítást és a chip ütést gyakorolhatja: A játékos az alábbi területeken vagy azok közelében gyakorolhatja a gurítást és a chip ütést:

  • az éppen befejezett szakasz greenje és bármely gyakorlógreen (lásd: 13.1e. szabály), és
  • a következő szakasz elütőterülete.

Azonban gyakorlóütés nem végezhető bunkerből, és indokolatlanul nem késleltetheti a játékot (lásd: 5.6a. szabály).

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetI-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben megtiltja a gurítás és a chip ütés gyakorlását a szakasz greenjén vagy annak közelében).

c. Gyakorlás a játék felfüggesztése vagy egyéb módon történő megállítása esetén

Ha a játékot az 5.7a. szabály szerint felfüggesztik vagy egyéb módon megállítják, a játékos nem végezhet gyakorlóütéstkivéve:

  • az 5.5b. szabályban foglaltak szerint;
  • pályán kívül bárhol, és
  • pálya Bizottság által engedélyezett bármely részén.

Ha a játékosok megállapodnak abban, hogy abbahagyják a mérkőzést és nem folytatják azt még ugyanazon a napon, a játékosok a mérkőzés folytatásáig korlátozás nélkül gyakorolhatnak a pályán.

Büntetés az 5.5. szabály megsértéséért: általános büntesés.

Ha a szabályszegés két szakasz között történik, a büntetés a következő szakaszra érvényes.

5.6.  Indokolatlan késedelem, a játék megfelelő tempója

a. A játék indokolatlan késleltetése

A játékos a játékot sem a szakasz megjátszása során, sem két szakasz között indokolatlanul nem késleltetheti.

A játékos számára rövid késleltetés ugyanakkor bizonyos esetekben megengedett, pl. ha:

  • a játékos segítséget kér egy bírótól vagy a Bizottságtól;
  • a játékos megsérül vagy rosszul lesz, vagy
  • egyéb indokolt esetben.

Büntetés az 5.6a. szabály megszegéséért:

  • Első szabálysértésért járó büntetés: egy büntetőütés.
  • Második szabálysértésért járó büntetés: általános büntetés.
  • Büntetés a harmadik szabálysértésért: kizárás.

Ha a játékos két szakasz között indokolatlanul késlelteti a játékot, a büntetés a következő szakaszra érvényes.

b. A játék megfelelő tempója

versenykört megfelelő tempóban kell megjátszani.

A játékosnak figyelembe kell vennie, hogy játékának tempója a többi játékos – így a játékos saját csoportjában és a következő csoportokban lévő játékosok – számára befolyásolhatja a versenykör megjátszásának időtartamát.

A játékosok számára javasolt a gyorsabb csoportokat átengedni.

(1) A játék tempójára vonatkozó ajánlások. A játékosnak a versenykörben a megfelelő tempóban kell játszania, beleértve az alábbi időszakokat:

  • az egyes ütésekre való felkészülés és azok végrehajtása;
  • az ütések között az egyik helyről a másikra történő haladás, és
  • a szakasz befejezése után a következő elütőterületre történő haladás.

A játékosnak előre fel kell készülnie a következő ütésre, és amikor sorra kerül, készen kell állnia annak elvégzésére.

Amikor a játékos sorra kerül:

  • Ajánlott nem több, mint 40 másodpercen belül elvégeznie az ütést az után, hogy zavaró vagy akadályozó körülmények hiányában készen (kellene) áll(nia) a játékra.
  • A játékosoknak általában ennél rövidebb idő alatt is képesnek kell lenniük végrehajtani egy ütést, és javasolt is, hogy törekedjenek erre.

(2) Sorrenden kívüli játék a megfelelő játéktempó elősegítése érdekében. A játék megfelelő tempójának elősegítése érdekében játékformától függően a játékosok bizonyos esetekben sorrenden kívül játszhatnak:

  • Match playben a játékosok megállapodhatnak abban, hogy időnyerés érdekében egyikük a szabályostól eltérő sorrendben játszik (lásd: 6.4a. szabály).
  • Stroke playben a játékosok biztonságos és felelősségteljes módon játszhatnak „ready golfot” (lásd: 6.4b. szabály, kivétel).

(3) A Bizottság játék tempójára vonatkozó szabályozása. A megfelelő tempó ösztönzéséhez és megvalósításához a Bizottságnak helyi szabályt kell hoznia, amelyben meghatározza a játék tempójára vonatkozó szabályokat.

Ez a szabályozás előírhatja a versenykör, a szakasz vagy az egymást követő szakaszok és az ütés elvégzésére engedélyezett maximális időt, a szabályok be nem tartásának esetére pedig büntetéseket állapíthat meg.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5G. fejezet (ajánlások a játéktempóra vonatkozó szabályozás tartalmára).

5.7.  A játék abbahagyása és folytatása

a. Amikor a játékosnak a játékot abba lehet vagy abba kell hagynia

versenykörben a játékos nem hagyhatja abba a játékot, kivéve, ha:

  • A Bizottság felfüggeszti a játékot. Minden játékosnak abba kell hagynia a játékot, ha a Bizottság felfüggeszti azt (lásd: 5.7b. szabály).
  • Match playben a játék abbahagyása megállapodás alapján. A játékosok a mérkőzésen megállapodhatnak abban, hogy valamely okból abbahagyják a játékot, kivéve, ha azzal késleltetik a versenyt. Amennyiben e megállapodás után az egyik játékos mégis folytatni szeretné a játékot, a megállapodás érvényét veszti és a játékot a másik játékosnak is folytatnia kell.
  • Villámlás miatt a játékos abbahagyja a játékot. Bármelyik játékos abbahagyhatja a játékot, ha joggal feltételezi, hogy villámlás veszélye áll fenn, de ezt a lehető leghamarabb jelentenie kell a Bizottságnak.

pálya elhagyása önmagában még nem jelenti a játék abbahagyását. A játéknak a játékos általi késleltetésére nem ez, hanem az 5.6a. szabály vonatkozik.

Ha a játékos a jelen szabály szerint nem megengedett okból abbahagyja a játékot, és ezt, noha elvárt lenne, nem jelzi a Bizottságnakkizárásra kerül.

b. Amit a játékosoknak tenniük kell, amikor a Bizottság felfüggeszti a játékot

Bizottság kétféle módon függesztheti fel a játékot, és mindegyiknél más előírás vonatkozik arra, hogy a játékosoknak mikor kell abbahagyniuk a játékot.

(1) Azonnali felfüggesztés (pl. közvetlen veszély esetén). Ha a Bizottság a játék azonnali felfüggesztése mellett dönt, a játékosoknak haladéktalanul abba kell hagyniuk a játékot, és addig nem végezhetnek újabb ütést, amíg a Bizottság a játék folytatásáról nem dönt.

Bizottságnak megkülönböztetett jelzést kell alkalmaznia az azonnali felfüggesztés kihirdetésére.

(2) Rendes felfüggesztés (pl. sötétség vagy játszhatatlan pálya miatt). Ha a Bizottság rendes okból függeszti fel a játékot, a felfüggesztést követő események sorrendjét az határozza meg, hogy az egyes csoportok hol tartanak:

  • Két szakasz között: Ha a csoport összes tagja két szakasz között tart, a játékot abba kell hagyniuk, és addig nem hajthatnak végre ütést egy új szakaszon, amíg a Bizottság a játék folytatásáról nem dönt.
  • Szakasz megjátszása közben: Ha a csoport egyik tagja elkezdett egy szakaszt, a játékosok választhatnak: abbahagyják a játékot vagy végigjátsszák a szakaszt.
    • A játékosoknak ekkor egy rövid idő (szabály szerint maximum 2 perc) áll rendelkezésre arra, hogy eldöntsék: abbahagyják vagy végigjátsszák a szakaszt.
    • Ha a játékosok folytatják a szakaszt, be is fejezhetik azt, de dönthetnek úgy is, hogy a szakasz befejezése előtt abbahagyják a játékot.
    • Miután a játékosok befejezték a szakaszt vagy a szakasz befejezése előtt abbahagyták a játékot, addig nem hajthatnak végre újabb ütést, amíg a Bizottság az 5.7c. szabály szerint a játék folytatásáról nem dönt.

Ha a játékosok nem tudnak megegyezni a továbbiakban:

    • Match play. Ha az ellenfél abbahagyja a játékot, a játékosnak is így kell tennie, és egyik játékos sem játszhat tovább addig, amíg a Bizottság a játék folytatásáról nem dönt. Ha a játékos nem hagyja abba a játékot, általános büntetést (szakaszvesztés) kap.
    • Stroke play. A csoport többi tagjának döntésétől függetlenül a csoport bármelyik játékosa dönthet a játék abbahagyása vagy a szakasz folytatása mellett azzal a megkötéssel, hogy a játékos csak akkor folytathatja a játékot, ha jegyzője továbbra is vezeti a játékos eredményét.

Büntetés az 5.7b. szabály megszegéséért: Kizárás.

Kivétel – Nem jár büntetés, ha a Bizottság úgy dönt, hogy a játék abbahagyásának elmulasztása indokolt volt: Ha a Bizottság úgy dönt, hogy a játék abbahagyásának elmulasztását a körülmények indokolták, a játékos nem követ el szabálysértést és nem kap büntetést.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetJ-1 helyi mintaszabály (ajánlások a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy hogyan közölheti a játékosokkal a játék azonnali és rendes felfüggesztését).

c. Amit a játékosoknak tenniük kell a játék folytatásakor

(1) Ahonnan a játékot folytatni kell. A játékosnak arról a helyről kell folytatnia a játékot, ahol azt az adott szakaszon abbahagyta, vagy – ha az két szakasz között történt – a következő elütőterületen, akkor is, ha a játékot egy későbbi napon folytatják.

(2) Amikor a játékot folytatni kell. A játékosnak az (1) pontban meghatározott helyen kell tartózkodnia, játékra készen:

  • Bizottság által a játék folytatására meghatározott időpontban, és
  • a játékosnak ebben az időpontban (és nem korábban!) kell folytatnia a játékot.

Ha a játék folytatásának lehetősége bármilyen okból elhúzódik (pl. mert először az előző csoport játékosainak kell játszaniuk, mert előreengedték őket), a játékos nem követ el szabálysértést, ha játékra készen a kezdési helyen várja, hogy a csoportja folytatni tudja a játékot.

Büntetés az 5.7c. szabály megszegéséért: Kizárás.

Kivétel a játék időben történő folytatásának elmulasztásáért járó kizárás alól: Az 5.3a. szabály 1., 2. és 3. kivétele, valamint az 5.7b. szabály alóli kivétel ebben az esetben is érvényes.

d. A labda felvétele a játék abbahagyásakor, valamint visszahelyezése és cseréje a játék folytatásakor

(1) Labda felvétele a játék abbahagyásakor vagy a játék folytatása előtt. Amikor a játékos a jelen szabály szerint abbahagyja a szakasz megjátszását, megjelölheti labdájának helyét és felveheti azt (lásd: 14.1. szabály).

A játék folytatása előtt vagy a játék folytatásakor:

  • Amikor a játékos a játék abbahagyásakor felvette a labdát: Az eredeti labdát vagy egy másik labdát vissza kell helyeznie az eredeti (ha az nem ismert, akkor annak valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).
  • Amikor a játékos a játék abbahagyásakor nem vette fel a labdát: Onnan játszhatja meg a labdát, ahol az fekszik, vagy megjelölheti a labda helyét, felveheti a labdát (lásd: 14.1. szabály) és azt vagy egy másik labdát visszahelyezheti az eredeti helyre (lásd: 14.2. szabály).

Mindkét esetben fontos, hogy

  • Ha a labda felvétele következtében megváltozik annak fekvése, a labdát vagy egy másik labdát a játékosnak a 14.2d. szabályban meghatározott módon kell visszahelyeznie.
  • Ha a labda fekvése a felvétel után és a visszahelyezés előtt változik meg, a 14.2d. szabály nem érvényes:
    • Az eredeti labdát vagy egy másik labdát vissza kell helyezni az eredeti (vagy ha az nem ismert, annak valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).
    • Ha ez idő alatt a fekvés vagy az ütés környezete rosszabbodik, a 8.1d. szabály lép életbe.

(2) Teendő, amikor a labda vagy a labdajelölő elmozdult, miközben a játék állt. Ha a játékos labdája vagy labdajelölője bármilyen módon (pl. természeti erők folytán) elmozdult, a játék folytatása előtt a játékosnak vagy:

  • vissza kell helyeznie az eredeti labdát vagy egy másik labdát az eredeti (vagy ha az nem ismert, annak valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály), vagy
  • labdajelölővel meg kell jelölnie a labda eredeti helyét, majd az eredeti labdát vagy egy másik labdát vissza kell helyeznie a megjelölt helyre (lásd: 14.1. és 14.2. szabály).

Ha a játék állása alatt az ütés környezete a játékos számára rosszabbodott, a 8.1d. szabály lép életbe

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszásának a 5.7d. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

A szabály célja: A 6. szabály a szakasz megjátszásával foglalkozik: előírja, hogy milyen speciális szabályok vonatkoznak a szakasz elkezdésekor elvégzett kezdőütésre, hogy a teljes szakaszon ugyanazt a labdát kell használni (kivéve, ha a labdacsere engedélyezett), valamint meghatározza a játék sorrendjét (amely match playben jobban számít, mint stroke playben) és a szakasz befejezésének módját.

 

6.1.  A szakasz megjátszásának elkezdése

a. A szakasz megkezdése

A játékos akkor kezdi el a szakaszt, amikor elvégzi a szakasz kezdőütését.

A szakasz akkor is elkezdettnek számít, ha a játékos az ütést az elütőterületen kívülről végzi el (lásd: 6.1b. szabály), vagy az ütést egy konkrét szabály alapján törlik.

b. A labdát az elütőterületről kell megjátszani

A játékosnak minden szakaszt úgy kell elkezdenie, hogy a labdát a 6.2b. szabály szerint az elütőterületen belül, annak bármely részéről játssza meg.

Ha a szakaszt elkezdő játékos az elütőterületen kívülről játssza meg a labdát (beleértve azt is, amikor akár ugyanannak, akár egy másik szakasznak egy idegen elütőhelyéről (bójapárjától) játssza meg:

(1) Match play. Nincs büntetés, azonban az ellenfél érvénytelenítheti az ütést:

  • Ezt haladéktalanul és még az előtt meg kell tennie, hogy bármelyik játékos elvégezne egy újabb ütést. Ha az ellenfél érvényteleníti az ütést, az nem vonható vissza.
  • Ha az ellenfél érvényteleníti az ütést, a játékosnak az elütőterületen belülről kell megjátszania a labdát, és továbbra is ő következik.
  • Ha az ellenfél nem érvényteleníti az ütést, az ütés számít, a labda játékban van, és onnan kell megjátszani, ahol fekszik.

(2) Stroke play. A játékos általános büntetést (két büntetőütést) kap, és a hibát úgy kell javítania, hogy az elütőterületen belülről újra megjátssza a labdát:

  • Az elütőterületen kívülről megjátszott labda nincs játékban.
  • A hibás ütés és a hiba kijavítása előtt esetlegesen elvégzett többi ütés (pl. a tényleges ütések és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott esetleges büntetőütések) nem számít.
  • Ha a játékos egy új szakasz kezdőütése előtt – vagy a versenykör utolsó szakasza esetén eredménykártyájának leadása előtt nem javítja ki a hibát, kizárják.

6.2.  A labda elütőterületről történő megjátszása

a. Amikor az elütőterületre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell

6.2b. szabály elütőterületre vonatkozó előírásait kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a játékosnak az elütőterületről kell vagy lehet megjátszania egy labdát. Ez azokat az eseteket jelenti, amikor:

  • a játékos elkezdi megjátszani a szakaszt (lásd: 6.1. szabály);
  • a játékos egy adott szabály alapján ismét az elütőterületről játszik (lásd: 14.6. szabály), vagy
  • a játékos labdája egy ütést vagy azt követően, hogy a játékos könnyítést vett igénybe, játékban van az elütőterületen.

Ez a szabály kizárólag arra az elütőterületre vonatkozik, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie; a pályán levő többi elütőhelyre nem (függetlenül attól, hogy azok az adott szakaszon vagy egy másik szakaszon vannak-e).

b. Az elütőterületre vonatkozó szabályok

(1) Amikor a labda az elütőterületen van

  • A labda akkor van az elütőterületen, ha bármely része az elütőterület bármely részével érintkezik vagy felette van (feltee-elve).
  • A játékos az elütőterületen kívül állva is elütheti az elütőterületen lévő labdát.

(2) A labda a tee-ről vagy közvetlenül a talajról egyaránt megjátszható. A labdát a következő helyek egyikéről kell megjátszani:

  • a talajba szúrt vagy a talajra letett tee-ről, vagy
  • közvetlenül a talajról.

E szabály alkalmazásában a „talaj” szó alatt a homok és más olyan természetes anyag értendő, amelyen a tee-t vagy a labdát el lehet helyezni.

Tilos az ütést nem szabályos tee-n vagy a jelen szabály által meg nem engedett módon feltee-elt labdával elvégezni.

Büntetés a 6.2b(2) szabály megszegéséért:

  • Büntetés egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatti első szabálysértésért: általános büntetés.
  • Büntetés az első szabálysértéstől független második szabálysértésért: kizárás.

(3) Az elütőterület talajviszonyainak javítása. A játékos az ütés előtt az alábbi módokon javíthatja az ütés környezetét az elütőterületen (lásd: 8.1.b(8) szabály):

  • megváltoztathatja a talaj felszínét az elütőterületen (pl. egy ütővel vagy lábbal bemélyedést vájhat bele);
  • elmozdíthat, meghajlíthat vagy letörhet növényeket, pl. füvet, gyomot és egyéb természetes tárgyakat, amelyek az elütőterületen a talajba rögzülnek vagy ott nőnek;
  • eltávolíthatja vagy lenyomkodhatja az elütőterületet borító homokot és földet, és
  • eltávolíthatja az elütőterületen lévő harmatot, deret és vizet.

Azonban a játékos általános büntetést kap, ha a 8.1a. szabályt megsértve bármely egyéb módon javítja az ütés környezetét.

(4) Az elütőbóják elmozdításának korlátozása az elütőterületről történő játék során.

  • Az elütőbóják helyét a Bizottság határozza meg az elütőterületek kijelölésekor. Az elütőbójáknak ezen a helyen kell maradniuk minden olyan játékosnál, aki az adott elütőterületről játszik.
  • Ha a játékos az elütőterületről játszott játék előtt az ütés környezetének javítása érdekében elmozdít egy elütőbóját, általános büntetést kap a 8.1a(1) szabály megszegéséért.

Az elütőbójákat minden egyéb esetben szokásos mozdítható akadályoknak kell tekinteni, amelyek a 15.2. szabály szerint elmozdíthatók.

(5) A labda az ütés elvégzéséig nincs játékban. Függetlenül attól, hogy a labda a tee-n vagy a talajon van-e, a szakasz megkezdésekor vagy egy adott szabály alapján ismét az elütőterületről játszott játék esetén a labda:

  • mindaddig nincs játékban, amíg a játékos el nem végzi az ütést, és
  • az ütés előtt büntetés nélkül felvehető vagy elmozdítható.

Ha a tee-re helyezett labda leesik vagy a játékos az ütés előtt lelöki onnan, az bárhol az elütőterületen büntetés nélkül visszahelyezhető a tee-re.

Azonban nincs büntetés, ha a játékos a tee-ről leesett labdát esés közben vagy esés után megüti: ekkor az ütés számít és a labda játékban van.

(6) A játékban lévő labda az elütőterületen fekszik. Ha a játékban lévő labda az elütőterületen fekszik egy ütés (pl. egy tee-re helyezett labda egy elvétett ütés) vagy könnyítés igénybevétele után, a játékos:

  • büntetés nélkül felveheti vagy elmozdíthatja a labdát (lásd: 9.4b. szabály, 1. kivétel), és
  • a (2) pont értelmében a labdát vagy egy másik labdát (beleértve az eredeti labdát is onnan, ahol fekszik) az elütőterületről bárhonnan megjátszhatja egy tee-ről vagy közvetlenül a talajról.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszásának a 6.2b(6) szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

6.3.  A szakasz megjátszásához használt labda

A szabály célja: A szakasz megjátszása során ütésekkel haladnak az elütőterülettől a greenig, ahol a labdát a lyukba juttatják. A játékosnak a kezdőütés után szabály szerint ugyanazzal a labdával kell játszania a szakasz befejezéséig. Büntetés jár, ha a játékos idegen vagy cserelabdát üt el akkor, amikor a Szabályok a labdacserét nem teszik lehetővé.

a. A szakasz befejezése az elütőterületről megjátszott labdával

Amikor a játékos az elütőterületről elkezdi a szakaszt, bármilyen szabályos labdát megjátszhat, két szakasz között pedig labdát cserélhet.

A szakaszt a játékosnak azzal a labdával kell befejeznie, amelyet az elütőterületről megjátszott, kivéve, ha:

  • a labda elveszett vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy
  • a játékos kicseréli a labdát (függetlenül attól, hogy azt a Szabályok megengedik vagy sem).

A játékos tegyen azonosító jelet a játékba hozni kívánt labdára (lásd: 7.2. szabály).

b. Labdacsere a szakasz megjátszása közben

(1) Amikor a játékos labdát cserélhet, és amikor nem. Bizonyos szabályok megengedik, hogy a játékos a szakasz megjátszásához használt labdát másik labdára cserélje, és azt hozza játékba, más szabályok viszont tiltják ezt:

  • amikor a játékos egy szabály alapján könnyítést vesz igénybe, pl. ejti vagy helyezi a labdát (pl. ha a labda nem a marad meg a könnyítési területen vagy a játékos a greenen vesz igénybe könnyítést), ehhez a játékos használhat akár eredeti labdát, de akár egy másik labdát is (14.3a. szabály);
  • ha a játékos ismét ugyanarról a helyről játszik, ahonnan az előző ütést elvégezte, használhat eredeti labdát, de akár egy másik labdát is (14.6. szabály), és
  • ha a játékos a labdát visszahelyezi egy adott helyre, ahhoz – bizonyos kivételekkel – az eredeti labdát kell használnia, cserelabdát nem használhat (14.2a. szabály).

(2) Amikor a cserelabda lesz a játékban lévő labda. Ha a játékos az eredeti labdát kicserélve egy másik labdát hoz játékba (lásd: 14.4. szabály):

  • Az eredeti labda akkor sem számít már játékban levőnek, ha egyébként a pályán van nyugvó állapotban.
  • Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a játékos:
    • akkor cserélte ki az eredeti labdát egy másik labdára, amikor azt a Szabályok nem tették lehetővé (függetlenül attól, hogy a játékos észrevette-e, hogy másik labdát használ), vagy
    • cserelabdát (1) idegen helyre, (2) szabálytalanul vagy (3) meg nem engedett eljárással helyezte visszaejtette vagy helyezte
  • Az esetleges hibáknak a cserelabda megjátszása előtt történő kijavításáról a 14.5. szabály rendelkezik.

Ha a játékos eredeti labdáját nem találták meg, és ő ezért az ütés és távolság könnyítéssel (lásd: 17.1d.18.1.18.2b. és 19.2a. szabály) vagy a labdával történtek tényleges vagy szinte biztos ismeretében egy vonatkozó szabályra hivatkozva (lásd: 6.3c9.6.11.2c.15.2b.16.1e. és 17.1c. szabály) egy másik labdát hozott játékba, akkor:

  • a játékosnak a cserelabdával kell folytatnia a játékot, és
  • akkor sem játszhatja meg az eredeti labdát, ha azt az engedélyezett háromperces keresési idő alatt megtalálják a pályán (lásd: 18.2a(1) szabály).

(3) Szabálytalanul kicserélt labda elütése. Ha a játékos szabálytalanul kicserélt labdát üt el:

  • általános büntetést kap.
  • Stroke playben a játékosnak a szabálytalanul kicserélt labdával kell végigjátszania a szakaszt.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

c. Idegen labda

(1) Idegen labdával tett ütés. A játékos nem végezhet ütést idegen labdával.

Kivétel – Vízben mozgó labda: Nincs büntetés, ha a játékos olyan idegen labdát üt meg, amely egy büntetőterületen levő vízben vagy ideiglenes vízben mozog:

  • ekkor az ütés nem számít, és
  • a játékosnak a hibát a Szabályoknak megfelelően javítania kell úgy, hogy a megfelelő labdát az eredeti helyről játssza meg, vagy a Szabályok alapján könnyítést vesz igénybe.

Büntetés az idegen labda 6.3.c(1) szabály megszegésével történő megjátszásáért: általános büntetés.

Match playben:

  • Ha egy szakasz megjátszása során a játékos és ellenfele egymás labdáját játsszák meg, az általános büntetést (szakaszvesztés) az elsőként idegen labdát elütő játékos kapja.
  • Ha nem ismert, hogy melyik idegen labdát játszották meg először, nincs büntetés, és a szakaszt a felcserélt labdákkal kell végigjátszani.

Stroke playben a játékosnak javítania kell a hibát, és a játékot az eredeti labda megjátszásával kell folytatnia onnan, ahol az fekszik, vagy a Szabályok értelmében könnyítést kell igénybe vennie:

  • Az idegen labdával elvégzett ütés és a hiba kijavítása előtt elvégzett esetleges további ütések (beleértve a tényleges ütéseket és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott büntetőütéseket) nem számítanak.
  • Ha a játékos egy új szakasz kezdőütése előtt – vagy a versenykör utolsó szakasza esetén eredménykártyájának leadása előtt nem javítja ki a hibát, kizárják.

(2) Teendő, ha a játékos labdáját egy másik játékos idegen labdaként játszotta meg. Ha tény vagy szinte biztos, hogy a játékos labdáját egy másik játékos idegen labdaként játszotta meg, a játékosnak vissza kell helyeznie az eredeti labdát vagy egy másik labdát az eredeti (vagy ha az nem ismert, annak valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).

E szabály alkalmazása nem függ attól, hogy az eredeti labdát megtalálják-e.

d. Amikor a játékos egyszerre több labdát játszhat meg

A játékos egy szakaszon egyszerre több labdát kizárólag akkor játszhat meg, ha:

  • ideiglenes labdát játszik meg (amely a 18.3c. szabály alapján vagy játékba kerül vagy amelyet a játékos feladott), vagy
  • stroke playben két labdát játszik meg azért, hogy egy idegen helyről történő játékkal esetlegesen elkövetett súlyos szabálysértést kijavítson (lásd: 14.7b. szabály), vagy nem biztos abban, hogy mi a helyes eljárás (lásd: 20.1c(3) szabály).

6.4.  A játék sorrendje a szakasz megjátszásakor

A szabály célja: A 6.4. szabály a szakaszon belüli játék sorrendjével foglalkozik. Az elütőterületről játszott játék sorrendjét először az határozza meg, hogy kié a kezdés joga, majd az, hogy melyik labda fekszik távolabb a lyuktól.

  • Match playben a játék sorrendje alapvető fontosságú. Ha a játékos sorrenden kívül játszik, ellenfele érvénytelenítheti az adott ütést, és ezzel új ütésre kényszeríti a játékost.
  • Stroke playben nincs büntetés a sorrenden kívüli játékért, a játékosok számára pedig megengedett és egyúttal javasolt is, hogy „ready golfot” játsszanak, vagyis biztonságos és felelősségteljes módon játsszanak sorrenden kívül.
a. Match play

(1) A játék sorrendje. A játékosnak és ellenfelének az alábbi sorrendben kell játszania:

  • Az első szakasz megkezdése. Az első szakaszon a kezdés jogát a Bizottság által meghatározott sorrend dönti el; ha nincs előre meghatározott sorrend, a kezdés jogát megállapodás útján vagy véletlenszerű kiválasztással (pl. pénzfeldobással) kell eldönteni.
  • A további szakaszok megkezdése.
    • A következő elütőterületen a kezdés joga mindig az előző szakaszt megnyerő játékosé.
    • Ha a szakasz döntetlenre végződött, a kezdés joga azé a játékosé, akié az előző elütőterületen is volt.
    • Ha a játékos a megfelelő időben döntést kért (lásd: 20.1b. szabály), amelyet azonban a Bizottság még nem hozott meg, és amely a következő szakasznál befolyásolhatja a kezdés jogát, azt megállapodás útján vagy véletlenszerű kiválasztással kell eldönteni.
  • Miután mindkét játékos elkezdte a szakaszt.
    • Először a lyuktól távolabb fekvő labdát kell megjátszani.
    • Ha a labdák egyenlő távolságra fekszenek a lyuktól vagy egymáshoz mért viszonylagos távolságuk nem ismert, azt, hogy melyik labda legyen az elsőként megjátszott, megállapodás alapján vagy véletlenszerű kiválasztással kell eldönteni.

(2) Az ellenfél érvénytelenítheti a játékos sorrenden kívül elvégzett ütését. Ha a játékos akkor játszik, amikor az ellenfél következik, nincs büntetés, azonban az ellenfél érvénytelenítheti az ütést:

  • Ezt haladéktalanul és még az előtt meg kell tennie, hogy bármelyik játékos elvégezne egy újabb ütést. Ha az ellenfél érvényteleníti az ütést, az nem vonható vissza.
  • Ha az ellenfél érvényteleníti az ütést, a sorra kerülő játékosnak arról a helyről kell megjátszania a labdát, ahonnan az érvénytelenített ütést elvégezte (lásd: 14.6. szabály).
  • Ha az ellenfél nem érvényteleníti az ütést, az ütés számít, a labda játékban van, és onnan kell megjátszani, ahol fekszik.

Kivétel – Sorrenden kívüli játék megállapodás alapján időnyerés érdekében: Időnyerés érdekében:

  • A játékos megengedi ellenfelének, hogy sorrenden kívül játsszon, vagy elfogadhatja az ellenfél sorrenden kívüli játékra vonatkozó hozzájárulását.
  • Ha ezt követően az ellenfél sorrenden kívül üt, a játékosnak nincs többé joga ennek az adott ütésnek az érvénytelenítésére.

Lásd: 23.6. szabály (a játék sorrendje Four-Ball játékformánál).

b. Stroke play

(1) A játék előírt sorrendje

  • Az első szakasz megkezdése. Az első elütőterületnél a kezdés jogát a Bizottság által előre meghatározott sorrend dönti el; ha nincs előre meghatározott sorrend, a kezdés jogát megállapodás útján vagy véletlenszerű kiválasztással (pl. pénzfeldobással) kell eldönteni.
  • A további szakaszok megkezdése.
    • A következő elütőterületen a csoport azon játékosát illeti meg a kezdés joga, aki az előző szakaszon a legalacsonyabb bruttó eredményt érte el. A következő legalacsonyabb bruttó eredménnyel rendelkező játékos lesz a második, és így tovább.
    • Ha két vagy több olyan játékos is van, aki az előző szakaszon azonos eredményt ért el, ugyanabban a sorrendben kell játszaniuk, mint az előző elütőterületen.
    • kezdés jogát a bruttó eredmény határozza meg – a hendikepversenyen is.
  • Miután mindegyik játékos elkezdte a szakaszt.
    • Először a lyuktól legtávolabb fekvő labdát kell megjátszani.
    • Ha két vagy több labda egyenlő távolságra fekszik a lyuktól vagy viszonylagos távolságuk nem ismert, azt, hogy melyik labda legyen az elsőként megjátszott, megállapodással vagy véletlenszerű kiválasztással kell eldönteni.

Nincs büntetés azért, ha az egyik játékos sorrenden kívül játszik, kivéve, ha két vagy több játékos megegyezik abban, hogy sorrenden kívül játszanak, és ezzel egyiküket előnyhöz juttatják, ekkor ugyanis mindegyikük általános büntetést (két büntetőütést) kap.

(2) Sorrenden kívüli játék biztonságosan és felelősségteljesen („ready golf”). A játékosok számára megengedett és egyben javasolt, hogy biztonságosan és felelősségteljesen játsszanak sorrenden kívül pl. ha:

  • két vagy több játékos kényelmi és időnyerési szempontok miatt ebben állapodik meg;
  • a játékos labdája a lyukhoz nagyon közel kerül nyugalomba, és a játékos szeretné befejezni a szakaszt, vagy
  • a játékos hamarabb készen áll és képes a játékra, mint a játék (1) pontban meghatározott szokásos rendje szerint soron következő játékos, addig, amíg a játékos a sorrenden kívüli játékkal nem veszélyeztet, zavar vagy akadályoz más játékosokat.

Azonban ha az (1) pont alapján soron következő játékos készen áll és képes a játékra, valamint jelzi, hogy ő szeretne először játszani, a többi játékosnak általában meg kell várnia, amíg az adott játékos be nem fejezi az ütést.

A játékos a többi játékossal szembeni előnyszerzés érdekében nem játszhat sorrenden kívül.

c. A játékos ideiglenes labdát vagy másik labdát játszik meg az elütőterületről

Ebben az esetben a játék sorrendje az, hogy a csoport többi játékosának az elütőterületről még az előtt kell elvégeznie az első ütést az adott szakaszon, hogy a játékos az ideiglenes labdát vagy egy másik labdát megjátszana.

Ha több játékos is ideiglenes labdát vagy egy másik labdát játszik meg az elütőterületről, a játék sorrendje közöttük ugyanaz, mint korábban.

A sorrenden kívül megjátszott ideiglenes labdával vagy másik labdával kapcsolatban a 6.4a(2) és 6.4b. szabály alkalmazandó.

d. A játékos könnyítést vesz igénybe vagy az elütőterület kivételével bárhonnan ideiglenes labdát játszik meg

E két esetben a játék sorrendje a 6.4a(1) és 6.4b(1) szabály szerint a következő:

(1) Könnyítés igénybevétele a labda fekvésétől eltérő helyen lévő labda megjátszásához.

  • Amikor kiderül, hogy a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie. A játék sorrendjét az határozza meg, hogy a játékos honnan végezte el az előző ütést.
  • Amikor a játékos választhat, hogy a labdát onnan játssza meg, ahol az fekszik vagy könnyítést vesz igénybe.
    • A játék sorrendjét az eredeti labda fekvésének helye (vagy ha az nem ismert, annak valószínűsített helye) határozza meg (lásd: 14.2. szabály).
    • Ez a szabály akkor is érvényes, ha a játékos már eldöntötte, hogy ütés és távolság könnyítést vesz igénybe vagy könnyítésként más helyről játszik, mint ahol az eredeti labda fekszik (pl. ha az eredeti labda büntetőterületen fekszik vagy játszhatatlan labdának minősül).

(2) Ideiglenes labda megjátszása. A játék sorrendje szerint a játékosnak közvetlenül az előző ütés után, és bárki más előtt kell megjátszania az ideiglenes labdátkivéve, ha

  • az adott szakaszt az elütőterületről kezdi meg (lásd: 6.4c. szabály), vagy
  • a játékos vár, mielőtt eldöntené, hogy ideiglenes labdát játszik-e meg (ebben az esetben – miután a játékos ideiglenes labda megjátszása mellett döntött – a játék sorrendjét az határozza meg, hogy honnan végezte el az előző ütést).

6.5.  A szakasz befejezése

A játékos akkor fejezi be az adott szakaszt, ha:

  • Match playben:
    • a játékos lyukba juttatja a labdáját vagy a következő ütését megadják, vagy
    • eldől a szakasz eredménye (pl. ha az ellenfél megadja a szakaszt; az ellenfélnek az adott szakaszon elért eredménye alacsonyabb annál, mint amelyet a játékos esetlegesen elérhet; vagy a játékos vagy ellenfele általános büntetést [szakaszvesztés] kap).
  • Stroke playben a játékos lyukba juttatja a labdáját a 3.3c. szabály szerint.

Lásd a 21.1b(1)21.2b(1)21.3b(1) és 23.3c. szabályt (mikor fejezi be a játékos a szakaszt a stroke play más formáiban és Four-Ball játékban).

A szabály célja: A 7. szabály megengedi, hogy a játékos az egyes ütések után az észszerűség határain belül mindent megtegyen a játékban lévő labdájának alapos keresése érdekében.

  • Ennek során azonban körültekintően kell eljárnia, mivel ha az eljárása túlzott és javítja a következő ütés környezetét, az büntetést vonhat maga után.
  • A játékos nem kap büntetést, ha a labda a keresés és azonosítás során véletlenül elmozdul, azonban ezt követően a labdát vissza kell helyezni az eredeti helyére.

7.1.  A labda alapos keresése

a. A játékos az észszerűség határain belül mindent megtehet a labda megtalálása és azonosítása érdekében

A játékos kötelessége, hogy minden ütés után megkeresse a játékban lévő labdáját.

A játékos alapos keresést folytathat a labdája után, amelynek során az észszerűség határain belül mindent megtehet annak megtalálása és azonosítása érdekében, pl.:

  • homokot mozdíthat és vizet távolíthat el, és
  • elmozdíthat vagy félrehajlíthat növényeket, füvet, bokrokat, faágakat és egyéb ott növő vagy rögzült természetes tárgyakat, azokat akár el is törheti, azonban csak akkor, ha ez a törés kizárólag a labda megtalálása és azonosítása érdekében az észszerűség határain belül végzett tevékenység következménye.

Amennyiben a labda alapos keresése közben tett észszerű tevékenységek javítják az ütés környezetét:

  • Nincs büntetés a 8.1a. szabály szerint, ha a javulás az alapos keresés eredménye.
  • Azonban ha a javulás olyan tevékenységek miatt következik be, amelyek túllépnek az alapos keresés észszerű keretein, a játékos általános büntetést kap a 8.1a. szabály megsértéséért.

A játékos a labda keresése és azonosítása során a laza természetes anyagokat (15.1. szabály) és a mozdítható akadályokat (15.2. szabály) egyaránt eltávolíthatja.

b. Teendők ha a labda fekvését befolyásoló homok a labda keresése vagy azonosítása során elmozdul
  • Ekkor a játékosnak vissza kell állítania az eredeti fekvést a homokban, de a korábban homokkal teljesen ellepett labdát szabad úgy visszahelyeznie, hogy egy kis része látható maradjon.
  • Ha a játékos az eredeti fekvés rekonstruálása nélkül játssza meg a labdát, általános büntetést kap.

7.2.  A labda azonosítása

A játékos nyugvó labdáját az alábbi módok egyikével lehet azonosítani:

  • Ha a játékos vagy bárki más olyan körülmények között látta a labdát nyugalomba kerülni, amelyek alapján egyértelmű, hogy a játékos labdájáról van szó.
  • A játékos labdáján lévő azonosító jelölés alapján (lásd: 6.3a. szabály).
  • Ha a játékos labdájával megegyező márkájú, típusú, számú és állapotú labdát azon a helyen találja meg, ahol a feltételezések szerint annak lennie kell (azonban ez a szabály nem érvényes akkor, ha az adott területen egy másik ugyanolyan labda van, és nem állapítható meg, hogy melyik a játékos labdája).

Ha a játékos ideiglenes labdáját nem lehet megkülönböztetni az eredeti labdájától, a 18.3c(2) szabály lép életbe.

7.3.  A labda felvétele azonosítás céljából

Ha a labda feltételezhetően a játékosé, de a fekvése alapján nem lehet azonosítani:

  • a játékos felveheti a labdát, hogy azonosítsa (ennek során a labda elforgatása is engedélyezett), de
  • először meg kell jelölni a labda helyét, és a felvett labdát tilos annál jobban megtisztítani, mint ami az azonosításához szükséges (lásd: kivéve a greenen) (lásd: 14.1. szabály).

Ha a felvett labda a játékosé vagy egy másik játékosé, vissza kell helyeznie az eredeti helyére (lásd: 14.2. szabály).

Ha a játékos a jelen szabály szerint annak ellenére is felveszi a labdáját, hogy az azonosításhoz nem szükséges (kivéve a greenen, ahol a 13.1b. szabály ezt lehetővé teszi), vagy a felvétel előtt nem jelöli meg a labda helyét, vagy megtisztítja azt, amikor nem lehet, egy büntetőütést kap.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 7.3. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

7.4.  A labdát a keresése vagy az azonosítása során véletlenül elmozdítják

Nincs büntetés akkor, ha a játékos labdáját a játékos, az ellenfél vagy bárki más véletlenül elmozdítja annak keresése vagy azonosítása során.

Ebben az esetben a labdát vissza kell helyezni az eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály). Ennek során ha:

  • A labda bármilyen mozdíthatatlan akadályona pálya szerves részét képező tárgyonpályahatárt jelző tárgyon, illetve ott növő vagy rögzült természetes tárgyon, e tárgy alatt vagy azzal érintkezve feküdt, a labdát vissza kell helyezni az eredeti helyére, az adott tárgyra, a tárgy alá vagy mellé (lásd: 14.2c. szabály).
  • A labdát homok fedte, vissza kell állítani az eredeti fekvést, a labdát pedig ebben a fekvésbe kell visszahelyezni (lásd: 14.2d(1) szabály). Azonban ennek során a játékos úgy is visszahelyezheti a labdát, hogy annak egy kis része látható legyen

Lásd még: 15.1a. szabály (korlátozások olyan esetekre, amikor a labda visszahelyezése előtt szándékosan eltávolítják a laza természetes anyagokat).

Büntetés a 7.4. szabály megszegéséért: általános büntetés.

 

A szabály célja: A 8. szabály a játék egyik központi alapelvével foglalkozik, amely szerint „a pályát úgy kell megjátszanod, ahogy találod.” Amikor a játékos labdája nyugalomba kerül, a játékosnak el kell fogadnia az ütés környezetét, és azon a labda megjátszása előtt nem javíthat. Ugyanakkor a játékos megtehet bizonyos észszerű lépéseket, még ha azok javítják is az ütés környezetét; és annak javítása vagy rosszabbodása után csak bizonyos körülmények között lehet büntetés nélkül visszaállítani azt.

8.1.  Az ütés környezetét javító lépések

Azon kitétel érvényre juttatása érdekében, hogy „a pályát úgy kell megjátszanod, ahogy találod”, e szabály meghatározza, hogy a játékos (bárhol a pályán vagy azon kívül) milyen lépéseket tehet „az ütés környezetének” javítása érdekében a következő ütésének sikeréért. E lépések érinthetik:

  • a játékos nyugvó labdájának fekvését;
  • a játékos szándékolt beállásának területét;
  • a játékos szándékolt lendítésének területét;
  • a játékos ütésének irányát, és
  • azt a könnyítési területet, ahova a játékos a labdát ejteni vagy helyezni fogja.

Ez a szabály a versenykör alatt és a játék 5.7a. szabály szerinti leállításának idején végzett tevékenységekre egyaránt vonatkozik.

Nem vonatkozik azonban:

  • laza természetes anyagoknak és a mozdítható akadályoknak a 15. szabályban meghatározott mértékű eltávolítására, vagy
  • a labda mozgása közben a játékos által végzett tevékenységre, amely a 11. szabály hatálya alá tartozik.
a. Nem engedélyezett tevékenységek

8.1b.c. és d. szabályban foglalt korlátozások kivételével az alábbi lépések megtétele tilos, amennyiben azok javítják az ütés környezetét:

(1) Tilos elmozdítania, meghajlítania vagy letörnie:

  • az ott növő vagy rögzült természetes tárgyakat;
  • mozdíthatatlan akadályokat, illetve a pálya szerves részét képező vagy a pályahatárt jelző tárgyakat, vagy
  • az elütőterület elütőbójáját a labdának az elütőterületről való megjátszásakor

(2) Tilos laza természetes anyag vagy mozdítható akadály célzatos elhelyezése (pl. a beállás kialakítása vagy a játékvonal javítása érdekében).

(3) Tilos a talaj felszínének megváltoztatása például:

  • a kiütött fűcsomók visszahelyezésével;
  • már visszahelyezett kiütött fűcsomó vagy a helyükön lévő egyéb gyeptégladarabok eltávolításával vagy lenyomkodásával, vagy
  • lyukak, bemélyedések vagy egyenetlen felületek létrehozásával vagy felszámolásával.

(4) Tilos a homok vagy laza föld eltávolítása vagy lenyomkodása.

(5) Tilos a harmat és a dér letörlése, illetve a víz eltávolítása.

Büntetés a 8.1a. szabály megszegéséért: általános büntetés.

b. Engedélyezett tevékenységek

Az ütésre való felkészüléskor és annak elvégzésekor a játékos megteheti az alábbiakat, és ezekért akkor sem jár büntetés, ha a játékos ezzel javítja az ütés környezetét:

(1) Az észszerűség keretein belül alapos keresést folytathat a labda megtalálása és azonosítása érdekében (lásd: 7.1a. szabály).

(2) Észszerű lépéseket tehet a laza természetes anyagok (lásd: 15.1. szabály) és a mozdítható akadályok (lásd: 15.2. szabály) eltávolítása érdekében.

(3) Észszerű lépéseket tehet a labda helyének megjelölése és a labdának a 14.1. és a 14.2. szabály szerinti felvétele és visszahelyezése érdekében.

(4) A játékos közvetlenül a labda előtt vagy mögött lágyan leteheti az ütőjét a talajra.

Ugyanakkor a játékos nem:

  • nyomhatja az ütőt a talajba és
  • nem érintheti meg a homokot közvetlenül a labda előtt vagy mögött, ha a labda bunkerben van (lásd: 12.2b(1) szabály).

(5) Szilárdan megvetheti a lábát a beálláshoz, pl. az észszerűség határain belül a homokba vagy a laza talajba mélyesztheti a lábát.

(6) Az elfogadható beállás érdekében a játékos az észszerűség keretein belül bármit megtehet, hogy a labdához férjen és az ütéshez beállhasson

Azonban ennek során a játékos:

  • nem ragaszkodhat a szokásos beálláshoz vagy lendítési helyhez, és
  • a beállását a pálya lehető legkisebb rongálásával kell felvennie.

(7) Elüthet vagy elvégezheti a hátralendítést, amelyet majd ütés követ.

Azonban ha a labda bunkerben van, a 12.2b(1) szabály szerint a hátralendítés során a bunkerben lévő homokot nem szabad megérinteni

(8) Az elütőterületen:

  • tee-t helyezhet a talajba vagy talajra (lásd: 6.2b(2) szabály);
  • bármilyen növő vagy rögzült természetes tárgyat elmozdíthat, meghajlíthat vagy eltörhet (lásd: 6.2b(3) szabály), és
  • megváltoztathatja a talaj felszínét, eltávolíthatja vagy lenyomkodhatja a homokot és a földet, valamint letörölheti a harmatot és a dért, illetve eltávolíthatja a vizet (lásd: 6.2b(3) szabály).

(9) Miután a bunkerből megjátszott labda a bunkeren kívülre került (lásd: 12.2b(3) szabály), a pálya gondozása érdekében a bunkerben elsimíthatja a homokot.

(10) A greenről eltávolíthatja a homokot és a laza földet, és kijavíthatja a sérüléseket (lásd: 13.1c. szabály).

(11) Elmozdíthat egy természetes tárgyat, hogy megállapítsa, laza-e.

Azonban ha a játékos azt állapítja meg, hogy a természetes tárgy növésben van vagy rögzült, akkor azt úgy kell hagynia, és a lehetőségekhez mérten vissza kell állítania az eredeti helyzetébe.

c. A büntetés elkerülése a 8.1a(1) vagy a 8.1a(2) szabály megszegésével elért javítás előtti állapot visszaállításával

Ha a játékos a 8.1a(1) szabályt megszegve egy tárgy elmozdításával, félrehajlításával vagy eltörésével, illetve a 8.1a(2) szabályt megszegve egy tárgy célzatos elhelyezésével javított az ütés környezetén, akkor:

  • Nincs büntetés azért, ha a játékos a következő ütés előtt megszünteti a javítást oly módon, hogy az alábbi (1) és (2) pontban meghatározottak szerint visszaállítja az eredeti állapotot.
  • Azonban ha a játékos a 8.1a(3)–(5) pontokban meghatározott egyéb módon javít az ütés környezetén, az eredeti állapot visszaállításával nem kerülheti el a büntetést.

(1) Hogyan kell visszaállítani a tárgyak elmozdításával, meghajlításával vagy eltörésével javított környezetet. A játékos az ütés előtt azzal kerülheti el a 8.1a(1) szabály megszegéséért járó büntetést, ha az eredeti tárgyat a lehetőségekhez mérten visszaállítja az eredeti helyzetébe úgy, hogy ezáltal megszűnik a szabálysértéssel elért javítás. Ilyen pl. az alábbiak visszaállítása/visszahelyezése az eredeti helyzetbe:

  • az eltávolított, pályahatárt jelző tárgy (pl. karó) vagy más szögbe állított pályahatárt jelző tárgy, vagy
  • elmozdított faág, fű vagy mozdíthatatlan akadály.

Azonban a játékos nem kerülheti el a büntetést, ha:

  • a visszaállítástól nem szűnik meg a javítás (pl. ha egy pályahatárt jelző tárgy vagy faág oly mértékben elhajlott vagy eltörött, hogy nem lehet visszaállítani az eredeti helyzetébe), vagy ha
  • az eredeti körülmények visszaállításához az eredeti tárgyon kívül mást is felhasznál, pl.:
    • az eredetitől eltérő vagy további tárgyat (pl. egy másik karót helyez abba a lyukba, ahonnan a pályahatárt jelző karót eltávolította, vagy visszakötözi a letört ágat a helyére), vagy
    • más anyagot is felhasznál az eredeti tárgy megjavításához (pl. ragasztószalagot egy törött pályahatárt jelző tárgy vagy ág rögzítéséhez).

(2) Hogyan kell visszaállítani a tárgyak célzatos elhelyezésével javított környezetet. A játékos úgy kerülheti el a 8.1a(2) szabály megszegéséért járó büntetést, ha a célzatosan beállított tárgyat még az ütés előtt távolítja el.

d. A megromlott környezet helyreállítása a labda nyugalmi helyzetbe kerülése után

Amikor a játékos labdájának nyugalomba kerülésekor az ütés környezete rosszabbodik:

(1) Amikor a környezetromlás előtti állapot visszaállítható. Ha az ütés környezetének romlását a játékoson kívüli személy, állat vagy mesterséges tárgy idézte elő, a játékos a 8.1a. szabályban előírt büntetés kiszabása nélkül megteheti az alábbiakat:

  • A lehetőségekhez képest helyreállíthatja az eredeti környezetet.
  • Megjelölheti a labda helyét és felveheti, megtisztíthatja és visszahelyezheti azt az eredeti helyére (lásd: 14.1. és 14.2. szabály), ha az eredeti környezet helyreállítása ezt megkívánja, vagy ha a környezet romlása során valamilyen anyag került a labdára.
  • Ha a környezetromlás előtti állapot nem állítható könnyen vissza, felveheti majd visszahelyezheti a labdát arra a legközelebbi helyre (de a lyukhoz nem közelebb), (1) amelynél az ütés környezete a leginkább hasonló, (2) amely legfeljebb egy ütőhossz távolságra van a labda eredeti helyétől és (3) amely ugyanazon a pályaterületen található.

Kivétel – Ha a labda fekvése a labda felvétele vagy elmozdítása közben vagy után és visszahelyezése előtt rosszabbodik: Ez az eset a 14.2d. szabály hatálya alá tartozik, kivéve, ha a labda fekvése akkor rosszabbodott, amikor a játékot megállították és a labdát felvették; ekkor ugyanis a jelen szabály az irányadó.

(2) Amikor a környezetromlás előtti állapot nem állítható vissza: Ha az ütés környezete a játékos, egy természetes tárgy vagy a természeti erők (pl. szél vagy víz) miatt rosszabbodik, e megromlott környezeten a játékos nem javíthat, mert azzal megszegné a 8.1a. szabályt (kivéve a 8.1c(1)8.1c(2) és 13.1c. szabály által megengedett eseteket).

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 8.1d. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

8.2.  A pálya állapotának szándékos megváltoztatása a játékos saját nyugvó labdájának vagy elvégzendő ütésének befolyásolására

a. Amikor a 8.2. szabály alkalmazandó

A 8.2. szabály kizárólag a játékos azon szándékos cselekményére vonatkozik, amelynek célja a pálya állapotának megváltoztatása saját nyugvó labdájának vagy elvégzendő ütésének befolyásolása érdekében.

A 8.2. szabály nem vonatkozik arra az esetre, amikor a játékos:

  • saját labdáját szándékosan eltéríti, megállítja vagy bármilyen fizikai körülményt szándékosan megváltoztat azzal a céllal, hogy befolyásolja a labda nyugalomba kerülésének helyét (ezzel az esettel a 11.2. és a 11.3. szabály foglalkozik), vagy
  • megváltoztatja az ütésének környezetét (ezzel az esettel a 8.1a. szabály foglalkozik).
b. A pálya állapotának megváltoztatására irányuló tiltott tevékenységek

A játékos szándékoltan nem végezheti el a 8.1a. szabályban felsorolt tevékenységeket (kivéve a 8.1b.c. és d. pontban foglaltakat) a pálya állapotának megváltoztatása céljából, hogy azzal befolyásolja azt, hogy

  • hová kerül a labdája vagy hol kerül nyugalomba a következő vagy egy későbbi ütés után, vagy
  • hová kerül a nyugvó labdája vagy hol kerül nyugalomba, ha az az ütés előtt elmozdul (pl. ha a labda meredek lejtőn van, és a játékos attól tart, hogy bokorba gurul).

Kivétel – A pálya gondozása: E szabály alapján nem büntetendő, ha a játékos a pálya gondozása céljából változtatja meg a pálya állapotát (pl. elsimítja a lábnyomokat egy bunkerben vagy visszateszi a helyére a kiütött fűcsomót).

Büntetés a 8.2. szabály megszegéséért: általános büntetés.

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

8.3.  A pálya állapotának szándékos megváltoztatása egy másik játékos nyugvó labdájának vagy elvégzendő ütésének befolyásolására

a. Amikor a 8.3. szabály alkalmazandó

A 8.3. szabály kizárólag a játékos azon szándékos cselekvésére vonatkozik, amelynek célja a pálya állapotának megváltoztatása egy másik játékos nyugvó labdájának vagy következő ütésének befolyásolására.

A 8.3. szabály nem vonatkozik a játékos azon cselekvéseire, amelyek célja egy másik játékos mozgásban levő labdájának szándékos eltérítése, megállítása vagy bármilyen fizikai körülmény szándékos megváltoztatása azzal a céllal, hogy befolyásolja a labda nyugalomba kerülésének helyét (ezzel az esettel a 11.2. és a 11.3. szabály foglalkozik).

b. A pálya állapotának megváltoztatására irányuló tiltott tevékenységek

A játékos szándékosan nem végezheti a 8.1a. szabályban felsorolt tevékenységeket (kivéve a 8.1b.c. és d. pontban) azzal a céllal, hogy

  • javítsa vagy rontsa egy másik játékos ütésének környezetét, vagy
  • a pálya állapotát megváltoztassa, és ezzel befolyásolja azt, hogy:
    • hová kerül egy másik játékos labdája vagy hol kerül nyugalomba e játékos következő vagy egy későbbi ütése után, vagy
    • hová kerül egy másik játékos nyugvó labdája vagy hol kerül nyugalomba, ha az az ütés előtt elmozdul.

Kivétel – A pálya gondozása: E szabály alapján nem büntetendő, ha a játékos a pálya gondozása céljából változtatja meg a pálya állapotát (pl. elsimítja a lábnyomokat egy bunkerben vagy visszateszi a helyére a kiütött fűcsomót).

Büntetés a 8.3. szabály megszegéséért: általános büntetés.

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

A szabály célja: A 9. szabály a játék egyik központi alapelvével foglalkozik, amely szerint „a labdát onnan kell megjátszani, ahol fekszik”.

  • Ha a játékos labdája nyugalomba kerül, majd természeti erők (pl. szél vagy víz) miatt elmozdul, a játékosnak a labdát általában annak új helyéről kell megjátszania.
  • Ha a nyugvó labdát bárki felveszi vagy elmozdítja, illetve a labda az ütés előtt bármilyen külső tényező miatt elmozdul, azt vissza kell helyezni az eredeti helyére.
  • A játékosoknak a nyugvó labda közelében körültekintéssel kell eljárniuk, és az a játékos, aki miatt a saját vagy az ellenfél labdája elmozdul, általában büntetést kap (kivéve, ha ez a greenen történik).

 

9.  A labda megjátszása onnan, ahol fekszik; a nyugvó labda felvétele vagy elmozdítása

A 9. szabály a pályán játékban lévő nyugvó labdára vonatkozik, és nemcsak a versenykörben, hanem a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt is alkalmazandó.

9.1.  A labda megjátszása onnan, ahol fekszik

a. A labda megjátszása arról a helyről, ahol nyugalomba került

A játékosnak a pályán nyugvó labdáját onnan kell megjátszania, ahol az fekszik, kivéve, ha a Szabályok előírják vagy lehetővé teszik, hogy a játékos:

  • a labdát a pálya egy másik pontjáról játssza meg, vagy
  • felvegye a labdát, majd visszahelyezze az eredeti helyére.
b. Teendő ha a labda a hátralendítés vagy az ütés során elmozdul

Ha a játékos nyugvó labdája elmozdul, miután a játékos elkezdte az ütést vagy a hátralendítést az ütéshez és folytatja az ütés mozdulatsorát:

  • Az elmozdulás okától függetlenül a labdát nem helyezheti vissza.
  • Ehelyett a játékosnak arról a helyről kell megjátszania a labdát, ahol az az ütés után nyugalomba kerül.
  • Ha a labda a játékos miatt mozdult el, a 9.4b. szabály alapján kell eldönteni, hogy ez büntetendő-e.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 9.1. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

9.2.  Annak megítélése, hogy a labda elmozdult-e, és ha igen, mi okozta azt

a. Annak megítélése, hogy a labda elmozdult-e

A játékos nyugvó labdája csak akkor tekinthető elmozdultnak, ha tény vagy szinte biztos, hogy elmozdult.

Ha lehetséges, de se nem tény, se nem biztos, hogy a labda elmozdult, úgy kell tekinteni, hogy a labda nem mozdult el, és onnan kell megjátszani, ahol fekszik.

b. Az elmozdulás okának eldöntése

Ha a játékos nyugvó labdája elmozdult, akkor:

  • El kell dönteni, hogy mitől mozdult el.
  • Ez határozza meg ugyanis, hogy a játékosnak vissza kell-e helyeznie a labdát vagy onnan kell megjátszani, ahol fekszik, illetve hogy ez büntetendő-e.

(1) Négy lehetséges ok. A Szabályok négy olyan okot határoznak meg, amelyek miatt a nyugvó labda egy ütés előtt elmozdulhat:

  • Természeti erők (pl. szél, víz) (lásd: 9.3. szabály)
  • A játékos vagy a caddie-je (lásd: 9.4. szabály)
  • Match playben az ellenfél vagy az ő caddie-je (lásd: 9.5. szabály)
  • Stroke playben külső tényező, beleértve bármelyik másik játékost (lásd: 9.6. szabály).

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

(2) A „tény vagy szinte biztos” elv alkalmazása az elmozdulás okának eldöntéséhez.

  • A játékos, az ellenfél vagy egy külső tényező csak akkor tekinthető a labda elmozdulását okozó tényezőnek, ha tény vagy szinte biztos, hogy az elmozdulást azok okozták.
  • Ha se nem tény, se nem biztos, hogy a labda elmozdulását e három lehetséges ok legalább egyike okozta, akkor úgy kell tekinteni, hogy a labda természeti erők következtében mozdult el.

Ezen elv alkalmazásakor az észszerűség határain belül elérhető minden információt figyelembe kell venni, azaz minden olyan információt, amelyről a játékosnak tudomása van vagy amelyhez az észszerűség keretein belül és a játék túlzott késleltetése nélkül hozzá tud jutni.

9.3.  Természeti erők által elmozdított labda

Ha a játékos nyugvó labdája természeti erők (pl. szél vagy víz) miatt mozdul el:

  • nincs büntetés, és
  • a labdát az új helyéről kell megjátszani.

Kivétel – Ha a greenen lévő labda az után mozdul el, hogy korábban felvették és visszahelyezték, akkor vissza kell helyezni (lásd: 13.1d. szabály): Ha a játékos greenen lévő labdája az után mozdul el, hogy a játékos korábban felvette és visszahelyezte arra a helyre, ahonnan elmozdult:

  • A labdát vissza kell helyezni annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).
  • E szabály érvényessége nem függ a labda elmozdulásának okától (beleértve a természeti erőket is).

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 9.3. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

9.4.  A játékos által felvett vagy elmozdított labda

A 9.4. szabály kizárólag akkor alkalmazandó, ha tény vagy szinte biztos, hogy a nyugvó labdát a játékos (vagy a caddie-je) vette fel vagy mozdította el.

a. Amikor a felvett vagy elmozdult labdát vissza kell helyezni

Ha a játékos a nyugalomban levő labdáját felveszi vagy elmozdítja, azt vissza kell helyeznie annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály), kivéve, ha:

  • a játékos egy szabály alapján azért veszi fel a labdát, hogy könnyítést vegyen igénybe vagy a labdát egy másik helyre helyezze vissza (lásd: 14.2d. és 14.2e. szabály), vagy
  • a labda csak az után mozdul el, hogy a játékos megkezdte az ütést vagy a hátralendítést az ütéshez és folytatja az ütés mozdulatsorát (lásd: 9.1b. szabály).
b. Büntetés a labda felvételéért, szándékos megérintéséért vagy elmozdításáért

Ha a játékos a nyugvó labdáját felveszi, szándékosan megérinti vagy elmozdítja, a játékos egy büntetőütést kap.

Azonban van négy kivétel:

1. kivétel – A játékos felveheti vagy elmozdíthatja a labdát: Nincs büntetés azért, ha a játékos egy olyan szabály alapján veszi fel vagy mozdítja el a labdát, amely:

  • lehetővé teszi a labda felvételét majd az eredeti helyére történő visszahelyezését;
  • előírja az elmozdult labda eredeti helyre való visszahelyezését, vagy
  • előírja vagy lehetővé teszi, hogy a játékos ismét ejtse, helyezze, vagy egy másik helyről játssza meg a labdát

2. kivétel – A labda a megtalálása előtt véletlenül elmozdul: Nincs büntetés, ha a játékos a labda keresése vagy azonosítása során véletlenül elmozdítja azt (lásd: 7.4. szabály).

3. kivétel – A labda véletlenül elmozdul a greenen: Nincs büntetés, ha a játékos véletlenül elmozdítja a labdát a greenen (lásd: 13.1d. szabály), függetlenül attól, hogy az hogyan történt.

4. kivétel – A labda a greenen kívül véletlenül elmozdul egy szabály alkalmazásakor: Nincs büntetés, ha a játékos a greenen kívül véletlenül elmozdítja a labdát, miközben az észszerűség keretein belül kísérletet tesz arra, hogy:

  • megjelölje a labda helyét, felvegye vagy visszahelyezze a labdát, amikor azt a szabályok lehetővé teszik (lásd: 14.1. és 14.2. szabály);
  • eltávolítson egy mozdítható akadályt (lásd: 15.2. szabály);
  • helyreállítsa a megromlott környezetet, amikor azt a szabályok lehetővé teszik (lásd: 8.1d. szabály);
  • igénybe vegyen egy adott szabály szerinti könnyítést, beleértve annak meghatározását, hogy azon szabály szerint a könnyítés alkalmazható-e (pl. meglendíti az ütőjét, hogy megállapítsa, fennáll-e zavaró hatás), vagy hol vehető igénybe a könnyítés (pl. a legközelebbi teljes könnyítési pont meghatározása), vagy
  • mérést végezzen egy adott szabály szerint (pl. a játék sorrendjének meghatározásához a 6.4. szabály szerint).

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 9.4. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

9.5.  Az ellenfél által felvett vagy elmozdított labda match playben

Ez a szabály kizárólag akkor alkalmazandó, ha tény vagy szinte biztos, hogy a játékos nyugvó labdáját az ellenfél (vagy a caddie-je) vette fel vagy mozdította el.

Ha az ellenfél idegen labdaként játssza meg a játékos labdáját, e szabály helyett a 6.3c(1) szabály alkalmazandó.

a. Amikor a felvett vagy elmozdult labdát vissza kell helyezni

Ha az ellenfél felveszi vagy elmozdítja a játékos nyugvó labdáját, a labdát vissza kell helyezni annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály), kivéve, ha:

  • az ellenfél megadja a következő ütést, a szakaszt vagy a mérkőzést (lásd: 3.2b. szabály), vagy
  • az ellenfél a játékos kérésére veszi fel vagy mozdítja el a labdát, mert a játékos egy szabály alkalmazásával könnyítést kíván igénybe venni vagy egy másik helyre kívánja visszahelyezni a labdát.
b. Büntetés a labda felvételéért, szándékos megérintéséért vagy elmozdításáért

Ha az ellenfél felveszi, szándékosan megérinti vagy elmozdítja a játékos nyugvó labdájátegy büntetőütést kap.

Azonban több kivétel is van:

1. kivétel – Az ellenfél felveheti a játékos a labdáját: Nincs büntetés, ha az ellenfél az alábbi esetekben veszi fel a labdát:

  • amikor megadja az ütést, a szakaszt vagy a mérkőzést a játékos számára, vagy
  • ezt a játékos kérésére teszi.

2. kivétel – Az ellenfél tévedésből megjelöli a játékos labdáját a greenen és felveszi azt: Nincs büntetés, amikor az ellenfél megjelöli a játékos labdájának helyét a greenen, majd felveszi azt, tévesen feltételezve, hogy az a saját labdája.

3. kivétel – Ugyanazok a kivételek, mint a játékos esetében: Nincs büntetés, ha az ellenfél véletlenül elmozdítja a labdát, miközben a 9.4b. szabály 2., 3. és 4. kivételében foglalt cselekmények bármelyikét hajtja végre.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 9.5. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

9.6.  Külső tényező által felvett/felkapott vagy elmozdított labda

Amennyiben tény vagy szinte biztos, hogy a játékos labdáját egy külső tényező (stroke playben beleértve egy másik játékost vagy egy másik labdát) emelte fel vagy mozdította el:

  • nincs büntetés, és
  • A labdát vissza kell helyezni annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).

E szabály alkalmazása nem függ attól, hogy a játékos labdáját megtalálták-e.

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labdát külső tényező vette fel/kapta fel vagy mozdította el, és ezáltal elveszett, akkor a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.

Ha egy másik játékos a játékos labdáját idegen labdaként játssza meg, e szabály helyett a 6.3.c(2) szabályt kell alkalmazni.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 9.6. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

9.7.  A felvett vagy elmozdított labdajelölő

Ez a szabály arra vonatkozik, hogy mi a teendő, ha a labda visszahelyezése előtt felveszik vagy elmozdítják a felvett labda helyét jelölő labdajelölőt.

a. A labdát vagy a labdajelölőt vissza kell helyezni

Ha a játékos labdajelölője bármilyen módon elmozdul (beleértve a természeti erők okozta elmozdulást) vagy felveszik, mielőtt a labdát visszahelyeznék, a játékosnak vagy:

  • vissza kell helyeznie a labdát annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály), vagy
  • egy labdajelölőt kell elhelyeznie az eredeti hely megjelöléséhez.
b. Büntetés a labdajelölő felvételéért vagy elmozdításáért

Ha a játékos vagy match playben az ellenfele felveszi vagy elmozdítja a játékos labdajelölőjét akkor, amikor a labdát már felvették, de még nem helyezték vissza, a játékos vagy ellenfele egy büntetőütést kap.

Kivétel – A 9.4b. és 9.5b. szabály kivételei a labdajelölő felvételére és elmozdítására is érvényesek: Azokban az esetekben, amikor a játékos vagy ellenfele nem kap büntetést a játékos labdájának felvételéért vagy véletlen elmozdításáért, a játékos labdajelölőjének felvételéért és véletlen elmozdításáért sem jár büntetés.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 9.7. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

A szabály célja: A 10. szabály azzal foglalkozik, hogyan kell felkészülni az ütésre, hogyan kell elvégezni azt, beleértve a játékos által másoktól (pl. caddie-ktől) kapott tanácsokat és egyéb segítséget. A mögöttes elv az, hogy a golf az ügyességre és a kihívásokra épül.

10.1.  Az ütés

A szabály célja: A 10.1. szabály az ütéssel és ütés során tiltott tevékenységekkel foglalkozik. Ütéskor a labdát szabályosan kell megütni az ütő fejével. Az alapvető kihívás az, hogy az ütő szabadon, rögzítés nélküli lendítésekor hogyan kell az egész ütő mozgását irányítani és kontrollálni.

a. Az elfogadható módon megütött labda

Az ütés során:

  • A játékosnak szabályosan kell megütnie a labdát az ütő fejével úgy, hogy az ütő csak egy pillanatig érintkezzen a labdával, azaz ne tolja, gereblyézze vagy kanalazza azt.
  • Ha a játékos ütője véletlenül többször is megüti a labdát, az csak egy ütésnek számít, és nem büntetendő.
b. Az ütő rögzítése

Ütés közben a játékos nem rögzítheti az ütőt:

  • sem közvetlenül azáltal, hogy az ütőt vagy az ütőt fogó kezét bármely testrészéhez szorítja (kivéve, ha az a testrész a kézfej vagy az alkar), vagy
  • sem közvetve azáltal, hogy „rögzítési pontot” vesz igénybe úgy, hogy az alkarját valamely testrészéhez szorítja azért, hogy az ütőt fogó kezét rögzítse és az ütőt e biztos pont segítségével lendítse a másik kezével

Nem történik szabálysértés, ha ütés közben a játékos ütője, az ütőt fogó keze vagy alkarja csupán érinti a testét vagy a ruházatát, de az ütőt nem szorítja a testéhez.

E szabály alkalmazásában az „alkar” a kar könyökízület alatti részét jelenti, a csuklót is beleértve.

c. Ütés a játék vonalát átlépve vagy azon állva

A játékos nem üthet olyan beállásból, amelynél a játék vonal szándékoltan a két lába között halad át, vagy azt bármelyik lábával érinti. Ez a játékvonal labda mögötti meghosszabbítására is érvényes.

Kizárólag e szabály alkalmazásában a játékvonalhoz nem tartozik oldaltávolság a vonal két oldalán.

Kivétel – Nincs büntetés, ha a játékos a beállást véletlenül vagy azért vette fel, hogy kikerülje egy másik játékos játékvonalát.

d. Mozgó labda megjátszása

A játékos mozgó labdát nem üthet meg.

  • Egy játékban lévő labda akkor „mozog”, ha nem került nyugvó állapotba egy adott helyen.
  • Ha a nyugalomba került labda inog (olykor ezt a „billegés” szóval illetik), de az eredeti helyén marad vagy oda visszatér, akkor azt nyugalomban levő, nem mozgó labdának kell tekinteni.

Azonban van három kivétel, amelyek esetén nincs büntetés:

1. kivétel – A labda csak akkor kezd el mozogni, hogy a játékos megkezdte a hátralendítést az ütéshez: Ebben a helyzetben a mozgó labda megütéséről nem e szabály, hanem a 9.1b. szabály rendelkezik.

2. kivétel – Tee-ről leeső labda: A tee-ről leeső labda megütése esetén e szabály helyett a 6.2b(5) szabályt kell alkalmazni.

3. kivétel – Vízben mozgó labda: Ha a labda ideiglenes vízben vagy büntetőterületen található vízben mozog:

  • a játékos büntetés nélkül megütheti a mozgó labdát, vagy
  • a játékos a 16.1. vagy a 17. szabály szerint könnyítést vehet igénybe, és felveheti a mozgó labdát.

A játékos a fentiek közül egyik esetben sem késleltetheti indokolatlanul a játékot (lásd: 5.6a szabály) azzal, hogy megvárja, amíg a szél vagy a víz áramlása kedvezőbb helyre sodorja a labdát.

Büntetés a 10.1. szabály megszegéséért: általános büntetés.

Stroke playben a jelen szabályt megszegő ütés számít, és a játékos két büntetőütést kap.

10.2.  Tanácsadás és egyéb segítség

A szabály célja: A játékos számára a megfelelő játékstratégia és -taktika megválasztása alapvető kihívást jelent. Ezért a játékos által a versenykörben igénybe vehető tanácsok és egyéb segítségek terén a játékos lehetőségei korlátozottak.

a. Tanácsadás (Advice)

versenykör során a játékos:

  • nem adhat tanácsot senkinek, aki a versenyben a pályán játszik;
  • nem kérhet tanácsot senkitől, kivéve a caddie-jét, vagy
  • nem nyúlhat másik játékos felszereléséhez, hogy olyan információhoz jusson, amely tanácsnak számítana, ha azt a másik játékos adná vagy a játékostól kérdeznék meg (pl. a másik játékos ütőinek vagy golftáskájának a megérintése annak megállapításához, hogy milyen ütőt használ).

Ez a szabály nem érvényes a versenykör előtt és a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt, valamint (többkörös) versenyen a versenykörök közötti időben.

Lásd: 22.23. és 24. szabály (partnerekkel játszott játékformák esetén a játékos tanácsot adhat a partnerének vagy a partner caddie-jének és tanácsot kérhet a partnerétől vagy a partner caddie-jétől).

b. Egyéb segítség

(1) A játék vonalának jelzése a greenen kívül bárhol. A játékos kérheti, hogy jelezzék számára a játék vonalát azáltal, hogy:

  • Megkéri a caddie-jét vagy bárki mást, hogy álljon a játék vonalára vagy annak közelébe, hogy ezzel jelezze annak helyét, azonban az ütés előtt ennek a személynek félre kell állnia.
  • Egy tárgyat (pl. golftáskát vagy törölközőt) helyez a pályára, amely mutatja a játék vonalátazonban az ütés előtt ezt a tárgyat el kell távolítani.

(2) A játék vonalának jelzése a greenen. Az ütés előtt kizárólag a játékos és a caddie-je jelezheti a játék vonalát, a következő korlátozásokkal:

  • a játékos vagy caddie-je kézzel, lábbal vagy bármilyen, kézben tartott tárggyal megérintheti a greentde nem javíthat az ütés környezetén a 8.1a. szabályt megszegve, és
  • a játékos vagy a caddie-je a greenen vagy azon kívül nem helyezhet el olyan tárgyat, amely a játék vonalát mutatja. Ez akkor sem engedélyezett, ha az tárgyat még az ütés előtt eltávolítják.

caddie az ütés során nem állhat szándékosan a játék vonalán vagy annak közelében, és nem tehet semmi olyat (pl. nem mutathat rá egy pontra vagy nem vethet árnyékot a greenen), amellyel kijelölheti az ütés irányát.

Kivétel – Amikor a caddie a zászlórudat kezeli, akkor állhat a játékos játékvonalán vagy annak közelében.

(3) Tilos bármilyen tárgyat elhelyezni a beállás felvételének elősegítéséhez. A játékos az ütéshez nem állhat be úgy, hogy ennek során a megfelelő láb- vagy testtartás kialakításához egy általa vagy részére elhelyezett tárgyat vesz igénybe, pl. egy földre helyezett ütőt, amely mutatja az ütésirányt.

Ha a játékos a jelen szabály megszegésével veszi fel a beállást, azzal, hogy kilép a beállásból és eltávolítja a tárgyat, nem kerülheti el a büntetést.

(4) A játékos mögött álló caddie-re vonatkozó korlátozás. Amikor a játékos elkezdi felvenni a beállást az ütéshez, valamint az ütés elvégzéséig:

  • caddie-je semmilyen okból nem állhat szándékosan a játék vonalának a labda mögötti meghosszabbításán vagy annak közelében,
  • Ha a játékos a jelen szabály megszegésével veszi fel a beállást, azzal, hogy kilép a beállásból, nem kerülheti el a büntetést.

Kivétel – labda a greenen: Ha a játékos labdája a greenen van, e szabály alapján nincs büntetés azért, ha a játékos kilép a beállásból és addig nem kezdi el ismét felvenni a beállást, amíg a caddie el nem hagyta a helyszínt.

 

Lásd: 22.23. és 24. szabály (partnerekkel játszott játékformákban a játékos partnere és caddie-je számára ugyanazok a cselekvések engedélyezettek és ugyanazok a korlátozások vonatkoznak, mint a 10.2b(2) és (4) szabály szerint a játékos caddie-je számára).(5) Fizikai segítség és védelem a természeti erőkkel szemben. A játékos nem üthet:

  • miközben fizikai segítséget kap a caddie-jétől vagy bárki mástól, vagy
  • ha a caddie-je vagy egy másik személy vagy tárgy szándékoltan úgy helyezkedik el, hogy védelmet nyújtson a napsütés, az eső, a szél vagy egyéb természeti erők ellen.

Ilyen segítséget vagy védelmet az ütés előtt lehet igénybe venni – a 10.2b(3) és (4) szabályban meghatározott tilalmak kivételével.

E szabály nem tiltja, hogy a játékos az ütés során maga védekezzen a természeti erőkkel szemben, pl. védőruházatot viseljen vagy esernyőt tartson maga fölé.

Büntetés a 10.2. szabály megszegéséért: általános büntetés.

10.3.  A caddie-k

A szabály célja: A játékos caddie-t vehet maga mellé, aki viszi az ütőit, tanácsot ad vagy egyéb módon segít a versenykörben, a caddie által végezhető tevékenységek köre azonban korlátozott. A caddie versenykörben végzett tevékenységeiért a játékos felel, és büntetést kap, ha a caddie megszegi a Szabályokat.

a. A caddie segítheti a játékost a versenykörben

(1) A játékos egyszerre csak egy caddie-t vehet maga mellé.

A játékos caddie-t vehet maga mellé, aki viszi és kezeli az ütőit, tanácsot ad vagy egyéb engedélyezett módon segít a versenykör során, azonban ezeket az alábbi korlátozások mellett teheti:

  • A játékos mellett egyszerre csak egy caddie lehet.
  • A játékos a versenykörben caddie-t cserélhet, de ezt átmeneti időre nem teheti meg, azzal a kizárólagos céllal, hogy az új caddie-től tanácsot kapjon.

Függetlenül attól, hogy a játékosnak van-e caddie-je, a játékossal együtt gyalogló, utazó vagy a játékos egyéb holmijait (pl. esőkabát, esernyő, étel vagy ital) vivő más személy nem számít a játékos caddie-jének, kivéve, ha ezt a személyt a játékos caddie-ként nevezi meg, vagy ez a személy a játékos ütőit is viszi, szállítja vagy kezeli.

(2) Ugyanazt a caddie-t két vagy több játékos is maga mellé veheti. Ha két játékos közös caddie-jének egy konkrét cselekménye miatt szabálykérdés merül fel, és eldöntésre vár, hogy melyik játékos érdekében történt a cselekmény, az alábbi szempontokat kell szem előtt tartani:

  • Ha a caddie cselekménye kifejezetten a caddie-t alkalmazó egyik játékos konkrét utasítására történt, a cselekmény e játékos érdekében történtnek számít.
  • Ha az adott cselekményre egyik játékos sem kérte fel kifejezetten a caddie-t, azt úgy kell tekinteni, hogy a cselekmény a caddie-t igénybe vevő azon játékos érdekében történt, akinek a labdáját érinti.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetH-1 helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben megtiltja vagy megköveteli a caddie-k igénybevételét vagy korlátozza a caddie játékos általi kiválasztását).

Büntetés a 10.3a. szabály megszegéséért:

  • A játékos minden olyan szakaszra általános büntetést kap, amelynél egyszerre több caddie segítségét vette igénybe.
  • Ha a szabályszegés két szakasz között történik vagy folytatódik, a játékos az általános büntetést kapja a következő szakaszra.
b. A caddie számára engedélyezett tevékenységek

Az alábbi példák ismertetik azokat a tevékenységeket, amelyeket caddie megtehet, és amelyeket nem:

(1) Minden esetben megengedett tevékenységek: A caddie az alábbi tevékenységeket bármikor végezheti, amikor azokat a Szabályok egyébként megengedik:

  • viheti, szállíthatja és kezelheti a játékos ütőjét és egyéb felszerelését (pl. vezetheti a golfkocsit vagy húzhatja a golftrolit);
  • keresheti a játékos labdáját (7.1. szabály);
  • az ütés előtt tájékoztatást, tanácsot adhat, továbbá más segítséget is nyújthat (10.2a. és 10.2b. szabály);
  • elsimíthatja a bunkereket vagy más tevékenységet is végezhet a pálya gondozása érdekében (8.2. szabály kivétele, 8.3. szabály kivétele, 12.2b(2) és (3) szabály);
  • greenen eltávolíthatja a homokot és a laza földet, kijavíthatja a hibákat (13.1c. szabály);
  • kiveheti és kezelheti a zászlórudat (13.2b. szabály);
  • greenen megjelölheti a játékos labdájának helyét, felveheti és visszahelyezheti a labdát (14.1b. szabály kivétele, 14.2b. szabály);
  • megtisztíthatja a játékos labdáját (14.1c. szabály);
  • eltávolíthatja a laza természetes anyagokat és a mozdítható akadályokat (15.1. és 15.2. szabály).

(2) Kizárólag a játékos engedélyével végezhető tevékenységek: Az alábbi tevékenységeket a caddie kizárólag a játékos engedélyével végezheti – amelyet minden alkalommal külön, nem pedig általánosan a versenykörre vonatkozóan kell megadni –, és csak akkor, ha azokat a Szabályok egyébként megengedik a játékos számára:

  • Visszaállíthatja a környezetet, amely azt követően rosszabbodott, hogy a játékos labdája nyugalomba került (8.1d. szabály).
  • Ha a játékos labdája a greenen kívül van, felveheti egy olyan szabály alapján, amely előírja a labda visszahelyezését, vagy miután úgy döntött, hogy egy szabály alapján könnyítést vesz igénybe (14.1b. szabály).

(3) Tilos tevékenységek: A caddie az alábbi tevékenységeket nem végezheti a játékos számára:

  • Nem adhatja meg a következő ütést, a szakaszt vagy a mérkőzést az ellenfél részére és nem egyezhet meg az ellenféllel a mérkőzés eredményében (3.2. szabály).
  • Attól fogva, hogy a játékos elkezdi felvenni a beállást az ütéshez, egészen az ütés elvégzéséig (10.2b(4) szabály) nem állhat szándékosan a játék vonalának a labda mögötti meghosszabbításán vagy annak közelében, és nem végezheti a 10.2b. szabályban tiltott egyéb tevékenységeket.
  • Nem helyezheti vissza a labdát, kivéve, ha azt a caddie vette fel vagy mozdította el (14.2b. szabály).
  • Könnyítési területen nem ejtheti vagy helyezheti a labdát (14.3. szabály).
  • Nem dönthet könnyítés igénybevételéről egy adott szabály szerint (pl. a labda játszhatatlannak minősítése a 19. szabály szerint vagy könnyítés igénybevétele rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület esetén a 16.1. vagy 17. szabály szerint); a caddie erre javaslatot tehet a játékosnak, de a döntést a játékosnak kell meghoznia.
c. A caddie tevékenységéért és az általa elkövetett szabálysértésért a játékos a felelős

versenykörben és a játék 5.7a. szabály szerinti leállításának ideje alatt a játékos felelős a caddie-je tevékenységéért, a versenykör előtti és utáni tevékenységeiért azonban nem.

Ha a caddie tevékenységével szabályt szeg vagy szegne, az olyan, mintha azt a játékos tette volna, így az adott szabály alapján járó büntetést a játékos kapja.

Ha egy adott szabály alkalmazása attól függ, hogy a játékosnak van-e tudomása bizonyos tényekről, azt úgy kell tekinteni, hogy a játékosnak tudomása van mindarról, amiről a caddie-jének is.

A szabály célja: A 11. szabály előírja, hogy mi a teendő, ha a játékos mozgásban levő labdája eltalál egy személyt, állatot, felszerelést vagy bármi mást a pályán. Ha ez véletlenül történik, nincs büntetés, és a játékosnak szabály szerint el kell fogadnia az eredményt, függetlenül attól, hogy az kedvező-e vagy sem, majd a labdát arról a helyről kell megjátszania, ahol az nyugalomba került. A 11. szabály emellett tiltja, hogy a játékos szándékosan befolyásolja, hol kerüljön nyugalomba mozgásban lévő labdája.

 

11.  A mozgásban levő labda véletlenül eltalál egy személyt, állatot vagy tárgyat; a mozgásban lévő labda befolyásolására irányuló szándékos cselekmények

Ez a szabály alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a játékban lévő labda (ütést követően vagy máshogyan) mozgásban van, kivéve, ha a labdát egy könnyítési területen ejtették, és még nem került nyugalomba. Erre a helyzetre a 14.3. szabály vonatkozik.

11.1.  A mozgásban levő labda véletlenül eltalál egy személyt vagy egy külső tényezőt

a. Egyetlen játékosnak sem jár büntetés

Ha a játékos mozgásban levő labdája véletlenül eltalál egy személyt vagy egy külső tényezőt:

  • Egyetlen játékosnak sem jár büntetés.
  • Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a labda a játékost, az ellenfelet vagy egy másik játékost, illetve annak caddie-jét vagy felszerelését találja el.

Kivétel – A greenen megjátszott labda stroke playben: Ha a játékos mozgásban levő labdája eltalál egy másik, a greenen nyugvó labdát, és az ütés előtt mindkét labda a greenen volt, a játékos általános büntetést (két büntetőütés) kap.

b. A labdát onnan kell megjátszani, ahol fekszik

Ha a játékos mozgásban levő labdája véletlenül eltalál egy személyt vagy egy külső tényezőt, a labdát onnan kell megjátszani, ahol fekszik, kivéve két esetet:

1. kivétel – Ha a greenen kívül bárhonnan megjátszott labda egy személyen, egy állaton vagy egy mozgó külső tényezőn kerül nyugalomba: A játékos nem játszhatja meg a labdát onnan, ahol az fekszik. Helyette a játékosnak az alábbi könnyítések egyikét kell igénybe vennie:

  • Amikor a labda a greenen kívül bárhol van: A játékosnak az alábbi könnyítési területen kell ejtenie az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):
    • Viszonyítási pont: az a valószínűsített pont, amely pontosan az alatt a személy, állat vagy mozgó külső tényező alatt van, ahol a labda először nyugalomba került.
    • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
    • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
      • a könnyítési területnek a pálya ugyanazon területén kell lennie, mint a viszonyítási pontnak, és
      • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.
  • Amikor a labda a greenen van: A játékosnak az eredeti labdát vagy egy másik labdát arra a valószínűsített pontra kell helyeznie, amely pontosan az alatt a személy, állat vagy mozgó külső tényező alatt lenne, ahol a labda először nyugalomba került. Ugyanígy kell eljárnia, ha a 14.2b(2) és a 14.2e. szabály szerint helyezi vissza a labdáját.

2. kivétel – Ha a greenen megjátszott labda a greenen talál el véletlenül egy személyt, állatot vagy mozdítható akadályt (beleértve egy másik mozgásban levő labdát): Az ütés nem számít, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát vissza kell helyezni annak eredeti (vagy ha az nem ismert, valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály), kivéve az alábbi két esetet:

  • A mozgásban levő labda eltalál egy másik nyugvó labdát vagy egy labdajelölőt a greenen: Ekkor az ütés számít, és a labdát onnan kell megjátszani, ahol fekszik. (Arról, hogy stroke playben jár-e büntetés, lásd a 11.1a. szabályt.)
  • A mozgásban levő labda véletlenül eltalálja a zászlórudat vagy annak kezelőjét. Erre az esetre nem ez a szabály, hanem a 13.2b(2) szabály alkalmazandó.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 11.1. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

 

11.2..A mozgásban levő labdát egy személy szándékosan eltéríti vagy megállítja

a. Amikor a 11.2. szabály alkalmazandó

Ez a szabály kizárólag akkor alkalmazandó, ha tény vagy szinte biztos, hogy a játékos mozgásban levő labdáját valaki szándékosan eltérítette vagy megállította azáltal, hogy:

  • vagy az adott személy szándékosan megérinti a mozgásban levő labdát;
  • vagy a mozgásban levő labda eltalál valamilyen felszerelést vagy egyéb tárgyat (kivéve a labdajelölőt vagy egy másik nyugvó labdát, mielőtt a labdát megjátszották vagy más módon mozgásba került) vagy személyt (pl. a játékos caddie-jét), amelyet/akit a játékos szándékosan helyezett el vagy hagyott olyan helyen, hogy az adott felszerelés, tárgy vagy személy a mozgásban levő labdát eltéríthesse vagy megállíthassa.

Kivétel – Ha a labdát match playben szándékosan eltérítik vagy megállítják akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerüljön: Ha az ellenfél mozgásban levő labdáját szándékosan eltérítik vagy megállítják akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerüljön, és ezt megadásként vagy akkor teszik, amikor a labdának lyukba kell kerülnie ahhoz, hogy a szakasz döntetlennel végződjön, e szabály helyett a 3.2a(1) vagy 3.2b(1) szabályt kell alkalmazni.

15.3. szabály vonatkozik a játékosnak azon jogára, hogy az ütés előtt felvetetheti a labdát vagy labdajelölőt, ha joggal feltételezi, hogy azok segíthetik vagy zavarhatják a játékot.

b. Amikor a játékos büntetést kap
  • A játékos általános büntetést kap, ha szándékosan eltérít vagy megállít egy mozgásban levő labdát.
  • Ez attól függetlenül érvényes, hogy a játékos saját labdájáról vagy az egyik ellenfél vagy stroke playben egy másik játékos által megjátszott labdáról van-e szó.

Kivétel – Vízben mozgó labda: Nincs büntetés akkor, ha a játékos a 16.1. vagy a 17. szabály szerint könnyítést igénybe véve felveszi az ideiglenes vízben vagy egy büntetőterületen vízben mozgó labdáját (lásd: 10.1d. szabály, 3. kivétel).

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

c. Ahonnan a szándékosan eltérített vagy megállított labdát meg kell játszani

Ha tény vagy szinte biztos, hogy a játékos mozgásban levő labdáját valaki szándékosan eltérítette vagy megállította (függetlenül attól, hogy a labdát megtalálták-e vagy sem), a labdát tilos onnan megjátszani, ahol fekszik. Helyette a játékosnak az alábbi könnyítések egyikét kell igénybe vennie:

(1) Ütés a greenen kívül bárhonnan. Ekkor a játékosnak a könnyítést azon valószínűsített hely alapján kell igénybe vennie, ahol a labda az eltérítés vagy a megállítás nélkül nyugalomba került volna

  • Ha a labda bárhol a greenen kívül került volna nyugalomba. A játékosnak az alábbi könnyítési területen kell ejtenie az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):
    • Viszonyítási pont: az a valószínűsített hely, ahol a labda nyugalomba került volna.
    • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
    • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
      • a könnyítési területnek a pálya ugyanazon területén kell lennie, mint a viszonyítási pontnak, és
      • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.
  • Ha a labda a greenen került volna nyugalomba: A játékosnak a 14.2b(2) és a 14.2e. szabály szerinti módon arra a valószínűsített helyre kell visszahelyeznie az eredeti labdát vagy egy másik labdát, ahol a labda nyugalomba került volna.
  • Ha a labda pályahatáron kívül került volna nyugalomba: A játékosnak a 18.2. szabály szerint ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie

(2) Ütés a greenen: Ekkor az ütés nem számít, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát vissza kell helyezni az eredeti (vagy ha az nem ismert, akkor a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 11.2. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

 

 

11.3.  Tárgyak szándékos elmozdítása vagy a környezet szándékos megváltoztatása a mozgó labda befolyásolására

Ha a labda mozgásban van, a játékos számára az alábbi tevékenységek szándékos végzése tilos annak befolyásolása érdekében, hogy a labda (akár a játékos saját labdája, akár egy másik játékos labdája) hol kerüljön nyugalmi helyzetbe:

  • nem változtathatja meg a pálya állapotát a 8.1a. szabályban felsorolt tevékenységekkel (pl. kiütött fűcsomó visszahelyezése vagy megemelkedett gyeprész lenyomkodása), vagy
  • nem veheti fel vagy mozdíthatja el a következőket:

Kivétel – Zászlórúd elmozdítása, nyugvó labda a greenen és a játékos egyéb felszerelése: A jelen szabály nem tiltja meg, hogy a játékos felvegye vagy elmozdítsa:

  • a lyukból eltávolított zászlórudat;
  • greenen nyugvó labdát, vagy
  • a játékos egyéb felszerelését (kivéve a greenen kívül bárhol máshol található nyugvó labdát és a pálya bármely területén található labdajelölőt).

Mozgó labda esetén a zászlórúd lyukból való kivételéről (és kezeléséről) nem ez a szabály, hanem a 13.2. szabály rendelkezik.

Büntetés az 11.3. szabály megszegéséért: általános büntetés.

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

A szabály célja: A 12. szabály a bunkerekre vonatkozó speciális szabállyal foglalkozik. A bunkerek olyan speciálisan kialakított területek, amelyek célja, hogy próbára tegyék a játékos képességét a labda homokból történő megjátszására. Ahhoz, hogy a játékos számára ez valódi kihívást jelentsen, bizonyos korlátozások vonatkoznak a homok ütés előtti megérintésére és arra, hogy a játékos honnan vehet igénybe könnyítést a bunkerben lévő labdánál.

 

12.1.  Amikor a labda a bunkerben van

A labda akkor van a bunkerben, ha a labda bármely része:

  • a homokhoz hozzáér, amely a bunker szélén belül levő talajon van, vagy
  • nem ér a homokhoz a bunker szélén belül és nyugalmi állapotban van (azért mert):
    • olyan talajon, ahol rendes körülmények között homoknak kellene lennie (pl. ahonnan a szél elfújta vagy a víz elmosta a homokot), vagy
    • olyan laza természetes anyagonmozdítható akadályon vagy akadályban, rendellenes pályaviszonyok között vagy a pálya szerves részét képező tárgyon vagy tárgyban, amely hozzáér a bunkerben lévő homokhoz, vagy ahhoz a talajhoz, ahol rendes körülmények között homoknak kellene lennie.

A labda nincs a bunkerben, ha a földön, füvön vagy egyéb ott növő vagy oda rögzült természetes tárgyon fekszik a bunker szélén belül anélkül, hogy homokot érintene.

Ha a labda egy része egyszerre fekszik a bunkerben és a pálya egy másik területén, a 2.2c. szabály lép életbe.

12.2.  A labda megjátszása a bunkerben

Ez a szabály a versenykör alatt és a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt egyaránt alkalmazandó.

a.  Laza természetes anyagok és mozdítható akadályok eltávolítása

A labda bunkerben történő megjátszása előtt a játékos a 15.1. szabály szerint eltávolíthatja a laza természetes anyagokat, a 15.2. szabály szerint pedig a mozdítható akadályokat.

Ez jelentheti a bunkerben található homok indokolt megérintését és elmozdítását, amire a fent említett anyagok eltávolításához van szükség.

b. A bunkerben található homok megérintésére vonatkozó korlátozások

(1) Amikor büntetés jár a homok megérintéséért: a bunkerben lévő labda megütése előtt a játékosnak tilos:

  • a kezével, ütőjével, gereblyével vagy egyéb tárggyal szándékosan megérintenie a bunkerben lévő homokot, hogy ezáltal a homok állapotának tesztelésével információkat szerezzen a következő ütéshez, vagy
  • ütőjével megérintenie a bunkerben lévő homokot:
    • sem közvetlenül a labda előtt és mögött (kivéve a 7.1a. szabály szerint, azaz a labda alapos keresése során vagy a 12.2a. szabály szerint, azaz a laza természetes anyag vagy mozdítható akadály eltávolítása során),
    • sem a próbalendítéskor,
    • sem ütés előtti hátralendítéskor.

(2) Amikor nem jár büntetés a homok megérintéséért. Az (1) pontban foglaltak kivételével ez a szabály nem tiltja, hogy a játékos bármilyen egyéb módon megérintse a bunkerben lévő homokot, beleértve azt, amikor:

  • a lábát a próbalendítéshez vagy az ütéshez szükséges beálláshoz a homokba mélyeszti;
  • bunkert a pálya gondozása érdekében elsimítja;
  • az ütőket, a felszerelést vagy egyéb tárgyakat a bunkerbe helyezi (akár azok dobásával vagy letevésével);
  • egy adott szabály alapján mérést végez, jelölést tesz, felvesz, visszahelyez vagy egyéb tevékenységet végez;
  • az ütőre támaszkodva pihen, megtartja az egyensúlyát vagy megakadályozza az elesését, vagy
  • a homokot csalódottságában vagy dühében megüti.

Azonban a játékos általános büntetést kap, ha a 8.1a. szabályt megszegve a homok megérintésével javítja az ütés környezetét. (A pálya állapotának a játék befolyásolása érdekében történő javításáról vagy rontásáról lásd: 8.2. és 8.3. szabály.)

(3) A labda bunkerből történő kiütését követően nincs korlátozás. Miután a játékos megjátszotta a bunkerben fekvő labdát úgy, hogy az a bunkeren kívülre került, a játékos:

  • a 12.2b(1) szabályban meghatározott büntetés nélkül megérintheti a bunkerben lévő homokot, és
  • pálya gondozása érdekében a 8.1a. szabályban meghatározott büntetés nélkül elsimíthatja a bunkerben lévő homokot.

Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a labda a bunkeren kívül kerül nyugalomba, és:

  • a játékosnak a Szabályok alapján ütés és távolság könnyítést kell vagy lehet igénybe vennie a labda bunkeren belüli ejtésével, vagy
  • bunkerben lévő homok a játékos által a bunkeren kívülről elvégzendő következő ütés játékvonalán található.

Azonban ha a bunkerből megjátszott labda visszakerül a bunkerbe, vagy a játékos könnyítést vesz igénybe a labda bunkerben történő ejtésével, a 12.2b(1) és a 8.1a. szabályban foglalt korlátozások erre a bunkerben játékban lévő labdára is érvényesek.

Büntetés a 12.2. szabály megszegéséért: általános büntetés.

12.3.  A bunkerben lévő labdára vonatkozó speciális könnyítési szabályok

Ha a labda bunkerben van, a könnyítés igénybevételére az alábbi esetekben külön szabályok vonatkoznak:

A szabály célja: A 13. szabály a greenekre vonatkozó speciális szabály. A greenek kifejezetten a labda talajon történő gurításához kialakított területek, ahol minden egyes greenen zászlórúd jelzi a lyukat, ezért erre a területre a pálya többi területétől eltérő külön szabályok vonatkoznak.

13.1.  A greeneken megengedett és elvárt tevékenységek

A szabály célja: Ez a szabály lehetővé teszi, hogy a játékos olyan tevékenységeket végezzen a greenen, amelyek a greenen kívül nem megengedettek, pl. megjelölheti, felveheti, megtisztíthatja és visszahelyezheti a labdát, kijavíthatja a sérüléseket és eltávolíthatja a homokot és a laza földet a greenről. Azért, ha a greenen a játékos véletlenül elmozdítja a labdát vagy a labdajelölőt, nincs büntetés.

a. Amikor a labda a greenen van

A labda akkor van a greenen, ha a labda bármely része:

  • érinti a greent, vagy
  • green szélén belül bármin vagy bármiben (pl. laza természetes anyagon vagy akadályban) fekszik.

Ha a labda egy része egyszerre fekszik a greenen és a pálya egy másik területén, a 2.2c. szabály lép életbe.

b. A greenen lévő labda megjelölése, felvétele és megtisztítása

greenen lévő labdát fel lehet venni és meg lehet tisztítani (lásd: 14.1. szabály).

A felvétel előtt meg kell jelölni a labda helyét, majd a labdát vissza kell helyezni az eredeti helyére (lásd: 14.2. szabály).

c. Megengedett javítások a greenen

A játékos a versenykör során vagy a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt az alábbi két tevékenységet végezheti a greenen attól függetlenül, hogy a labda a greenen vagy azon kívül fekszik:

(1) A homok és a laza föld eltávolítása: a homokot és a laza földet büntetés nélkül el lehet távolítani a greenről (de a pálya más részeiről nem).

(2) Sérülés kijavítása: a játékos a greenen büntetés nélkül kijavíthatja a sérüléseket úgy, hogy törekszik arra, hogy a lehető legjobban visszaállítsa a green eredeti állapotát, azonban:

  • ehhez kizárólag a saját kezét, lábát vagy egyéb testrészét, szokásos labdanyomjavító eszközt, tee-t, ütőt vagy hasonló szokásos felszerelési tárgyat használhat, és
  • indokolatlanul nem késleltetheti a játékot (lásd: 5.6a. szabály).

Azonban ha a játékos oly módon javít a greenen, amely túllépi a green eredeti állapotának visszaállításához szükséges tevékenységek észszerű kereteit (pl. nyomot alakít ki a lyukhoz vagy egy meg nem engedett tárgyat használ fel), a játékos általános büntetést kap a 8.1a. szabály megszegéséért.

A „green sérülése” kitétel személy vagy külső tényező által okozott rongálódást jelent, pl.:

  • labdanyomok, cipő által okozott sérülések (pl. cipőszegnyom), valamint felszerelés vagy zászlórúd által okozott sérülések és bemélyedések;
  • régi lyukmélyedések, gyepdugók, gyeptéglák illeszkedése és karbantartó eszközök vagy járművek okozta sérülések és keréknyomok;
  • állati csapások és patanyomok, és
  • besüppedt tárgyak (pl. kő, makk vagy tee).

Azonban a „green sérülése” az alábbiak okozta sérülésekre és körülményekre nem vonatkozik:

  • green általános állapotának karbantartása során végzett szokásos tevékenységek (pl. a gyeplevegőztetés okozta szellőzőlyukak és fűnyíró okozta függőleges bevágások) kialakítása);
  • öntözés, eső és egyéb természeti erők;
  • természetes felszíni egyenetlenségek (pl. gyomok, kopár területek, beteg vagy egyenetlenül növő gyep), vagy
  • lyuk természetes elhasználódása.
d. Amikor a labda vagy a labdajelölő elmozdul a greenen

Két speciális szabály vonatkozik arra az esetre, amikor a labda vagy a labdajelölő elmozdul a greenen.

(1) Nem jár büntetés a labda véletlen elmozdításáért. Nincs büntetés, ha a játékos, az ellenfél vagy stroke playben egy másik játékos a greenen véletlenül elmozdítja a játékos labdáját vagy a labdajelölőt.

A játékosnak ekkor:

  • vissza kell helyeznie a labdát annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály), vagy
  • egy labdajelölőt kell elhelyeznie az eredeti hely megjelöléséhez.

Kivétel – Amikor a labda hátralendítéskor vagy ütéskor elmozdul, majd a játékos elvégzi az ütést, a labdát onnan kell megjátszani, ahol az fekszik (lásd: 9.1b. szabály).

Ha a greenen a játékos vagy az ellenfél szándékosan felveszi a játékos labdáját vagy a labdajelölőt, a büntetés megítéléséről a 9.4. vagy a 9.5. szabály rendelkezik.

(2) Amikor a természeti erők által elmozdított labdát vissza kell helyezni. Ha a játékos labdája természeti erők következtében mozdul el a greenen, az, hogy a játékosnak honnan kell megjátszania a következő ütést, attól függ, hogy a labdát felvették-e, majd visszahelyezték-e az eredeti helyére:

  • Ha a labdát már felvették és visszahelyezték: A labdát vissza kell helyezni az eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály) akkor is, ha azt természeti erők mozdították el, nem pedig a játékos, nem az ellenfél vagy nem valamely külső tényező (lásd: 9.3. szabály, kivétel).
  • A labdát még nem vették fel és nem helyezték vissza. Ebben az esetben a labdát az új helyéről kell megjátszani (lásd: 9.3. szabály).
e. Tilos szándékosan tesztelni a greent

A játékos a versenykör során és a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt szándékosan nem végezheti az alábbi tevékenységeket a green vagy az idegen green tesztelésére:

  • a felszín dörzsölése, vagy
  • labda gurítása.

Kivétel – A green tesztelése két szakasz között: A játékos két szakasz között dörzsölheti a felszínt és labdát guríthat az éppen befejezett szakasz greenjén és bármely gyakorlógreenen (lásd: 5.5b. szabály).

Büntetés a 13.1e. szabály megszegésével a green vagy egy idegen green teszteléséért: általános büntetés.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetI-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben megtiltja, hogy a játékos labdát gurítson az éppen befejezett szakasz greenjén).

f. Idegen green esetén könnyítést kell igénybe venni

(1) Az idegen green miatti zavaró hatás meghatározása. E szabály szerint a zavaró hatás akkor áll fenn, ha:

  • a játékos labdájának bármely része érintkezik az idegen greennel, vagy az idegen green szélén belül bármin vagy bármiben (pl. laza természetes anyagon vagy akadályban) fekszik, vagy
  • az idegen green fizikailag zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének területét.

(2) Könnyítést kell igénybe venni: idegen green miatti zavaró hatás esetén a játékos nem játszhatja meg a labdát onnan, ahol az fekszik.

Ehelyett a játékosnak büntetés nélküli könnyítést kell igénybe vennie úgy, hogy a kérdéses könnyítési területen ejtenie kell az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

  • Viszonyítási pont: a legközelebbi teljes könnyítési pont ugyanazon a pályaterületen, ahol az eredeti labda nyugalomba került.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • a könnyítési területnek a pálya ugyanazon területén kell lennie, mint a viszonyítási pontnak
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • teljes könnyítést kell alkalmazni az idegen green okozta összes zavaró hatás miatt.

(3) Nem lehet könnyítést igénybe venni, amikor az egyértelműen észszerűtlen. Nem lehet könnyítést igénybe venni a 13.1f. szabály szerint, ha a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetD-3. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben megtiltja az olyan idegen green miatti könnyítést, amely csak a szándékolt beállás területét zavarja).

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 13.1. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

13.2.  A zászlórúd

A szabály célja: Ez a szabály azt tárgyalja, hogy a játékosnak milyen lehetőségei vannak a zászlórúd kezelésekor. A játékos a lyukban hagyhatja a zászlórudat vagy eltávolíttathatja onnan (pl. megkérhet valakit, hogy kezelje a zászlórudat és a labda megjátszása után vegye ki), erről azonban az ütés előtt kell döntenie. Ha a mozgásban levő labda eltalálja a zászlórudat, nem jár büntetés.

A jelen szabály a pályán bárhonnan – akár a greenről, akár azon kívülről – megjátszott labdára vonatkozik.

a. A zászlórúd a lyukban marad

(1) A játékos bent hagyhatja a zászlórudat a lyukban. A játékos üthet úgy, hogy a zászlórudat a lyukban hagyják, ekkor azonban fennáll annak a lehetősége, hogy a mozgásban levő labda eltalálja azt.

A zászlórúd helyzetéről a játékosnak az ütés előtt kell döntenie:

  • zászlórudat vagy a lyukban hagyják úgy, ahogy ott volt, vagy megigazítják, hogy a lyuk közepén legyen, és úgy hagyják,
  • vagy a játékos az eltávolított zászlórudat visszahelyezteti a lyukba.

Mindkét esetben fontos, hogy

  • A játékos nem próbálhat meg előnyre szert tenni oly módon, hogy a zászlórudat nem a lyuk közepére állíttatja.
  • Ha a játékos így tesz, és a mozgásban levő labda eltalálja a zászlórudatáltalános büntetést kap.

(2) Nem jár büntetés akkor, ha a labda eltalálja a lyukban hagyott zászlórudat. Ha a játékos úgy üt, hogy a zászlórúd a lyukban van, és a mozgásban levő labda eltalálja a zászlórudat:

  • nincs büntetés (kivéve az (1) pontban foglalt esetet), és
  • a labdát onnan kell megjátszani, ahol fekszik.

(3) Korlátozás a lyukban lévő zászlórúd játékos általi elmozdítására és eltávolítására vonatkozóan, amikor a labda mozgásban van. Miután a játékos úgy végezte el az ütést, hogy a zászlórúd a lyukban volt:

  • A játékos és a caddie-je szándékosan nem mozdíthatja meg vagy veheti ki a zászlórudat azért, hogy ezzel befolyásolja azt, hogy a játékos mozgásban levő labdája hol kerüljön nyugalomba (pl. annak elkerülésével, hogy a labda eltalálja a zászlórudat). Ha ez történik, a játékos általános büntetést kap.
  • Azonban nincs büntetés azért, ha a játékos bármilyen egyéb okból mozdíttatja vagy veteti ki a lyukban lévő zászlórudat, pl. ha joggal feltételezi, hogy a mozgásban levő labda nem fogja eltalálni a zászlórudat, mielőtt nyugalomba kerülne.

(4) Korlátozás a lyukban lévő zászlórúd más játékosok általi elmozdítására és eltávolítására vonatkozóan, ha a játékos úgy döntött, hogy a zászlórudat a lyukban hagyja. Ha a játékos a zászlórudat a lyukban hagyta, és senkinek nem adott felhatalmazást arra, hogy kezelje azt (lásd: 13.2b(1) szabály), más játékos szándékosan nem mozdíthatja meg vagy veheti ki a zászlórudat azért, hogy ezzel befolyásolja, hogy a játékos mozgásban levő labdája hol kerüljön nyugalomba.

  • Ha egy másik játékos vagy a caddie-je az ütés előtt vagy közben mégis kiveszi a zászlórudat, és a játékos ezt nem észlelve végzi el az ütést, vagy akkor veszik ki a zászlót, amikor a játékos labdája az ütés után már mozgásban van, a kérdéses másik játékos általános büntetést kap.
  • Nem jár azonban büntetés, ha a másik játékos vagy a caddie-je egyéb okból mozdítja el vagy veszi ki a zászlórudat, pl. azért, mert:
    • joggal feltételezi, hogy a játékos mozgásban levő labdája nem fogja eltalálni a zászlórudat, mielőtt nyugalomba kerül, vagy
    • nem veszi észre, hogy a játékos éppen játszani készül vagy hogy a játékos labdája mozgásban van.

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

b. A zászlórúd kivétele a lyukból

(1) A játékos kiveteti a zászlórudat a lyukból. A játékos üthet úgy, hogy a zászlórudat eltávolíttatja a lyukból, hogy a mozgásban levő labda ne találja el azt.

A zászlórúd helyzetéről a játékosnak az ütés előtt kell döntenie:

  • vagy úgy, hogy a labda megjátszása előtt kiveteti a zászlórudat a lyukból;
  • vagy úgy, hogy felhatalmazást ad valakinek arra, hogy kezelje a zászlórudat, azaz vegye ki azt oly módon, hogy:
    • először az ütés előtt és alatt a lyukban, a lyuk felett vagy a lyuk mellett tartja a zászlórudat, ezzel jelezvén a játékosnak a lyuk helyét,
    • majd az ütés után kiveszi a zászlórudat a lyukból.

Az alábbi esetekben úgy kell tekinteni, hogy a játékos felhatalmazást adott a zászlórúd kezelésére:

  • ha a játékos caddie-je az ütés elvégzésekor a lyukban, a lyuk felett vagy mellett tartja a zászlórudat, vagy közvetlenül a lyuk mellett áll akkor is, ha ezt a játékos nem veszi észre;
  • ha a játékos megkér valaki mást, hogy kezelje a zászlórudat, és ő eleget tesz ennek, vagy
  • ha a játékos azt látja, hogy valaki más a lyukban, a lyuk felett vagy a lyuk mellett tartja a zászlórudat, vagy közvetlenül a lyuk mellett áll, és a játékos úgy végzi el az ütést, hogy ezt a személyt nem kéri meg arra, hogy álljon félre, vagy hogy a zászlórudat hagyja a lyukban.

(2) Teendő akkor, ha a labda eltalálja a zászlórudat vagy annak kezelőjét: ha a játékos mozgásban levő labdája olyan zászlórudat talál el, amelyet a játékos az (1) pont értelmében kivetetett, vagy eltalálja a zászlórúd kezelőjét (vagy bármit, amit ő tart), a következmények attól függnek, hogy ez véletlen volt-e vagy szándékos:

  • Ha a labda véletlenül találja el a zászlórudat vagy a zászlórudat eltávolító/kezelő személyt. Nincs büntetés akkor, ha a játékos mozgásban levő labdája véletlenül találja el a zászlórudat vagy az azt eltávolító/kezelő személyt (vagy bármit, amit ez a személy tart), és a labdát onnan kell megjátszani, ahol fekszik.
  • Ha a zászlórúd kezelője szándékosan téríti el vagy állítja meg a labdát. Ha a zászlórúd kezelője szándékosan téríti el vagy állítja meg a játékos mozgásban levő labdáját, a 11.2c. szabály lép életbe:
    • Ahonnan a labdát meg kell játszani. A játékos nem játszhatja meg a labdát onnan, ahol az fekszik, hanem ehelyett könnyítést kell igénybe vennie a 11.2c. szabály szerint.
    • Amikor büntetés jár. Ha a labdát szándékosan eltérítő vagy megállító személy a játékos vagy annak a caddie-je volt, a játékos általános büntetést kap a 11.2. szabály megszegéséért.

E szabály alkalmazásában a „szándékosan eltérítő vagy megállító” kitétel ugyanazt jelenti, mint a 11.2a. szabályban, továbbá magában foglalja azt az esetet is, amikor a játékos mozgásban levő labdája eltalál:

  • egy olyan eltávolított zászlórudat, amelyet szándékosan azért helyeztek el vagy hagytak egy bizonyos helyen, hogy eltérítse vagy megállítsa a labdát;
  • egy olyan kezelt zászlórudat, amelyet a kérdéses személy szándékosan nem távolított el a lyukból vagy a labda útjából, vagy
  • azt a személyt, aki kezelte vagy kivette a zászlórudat (vagy bármit, amit tartott) és aki szándékosan nem tért ki a labda útjából.

Kivétel – Korlátozások arra az esetre, amikor a mozgásban levő labda befolyásolásához a zászlórudat szándékosan mozdítják el (lásd: 11.3. szabály).

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

c. A lyukban lévő zászlórúdnak támaszkodó nyugvó labda

Ha a játékos labdája úgy kerül nyugalomba, hogy hozzáér a lyukban lévő zászlórúdhoz:

  • Ha a labda bármely része a lyukban van a green felszíne alatt, azt lyukban lévőnek kell tekinteni akkor is, ha nem a teljes felületével van a green felszíne alatt.
  • Ha a labdának egyetlen része sincs a lyukban a green felszíne alatt:
    • A labda nincs lyukban, és onnan kell megjátszani, ahol fekszik.
    • Nincs büntetés, és a labdát vissza kell helyezni a lyuk szélére, ha a zászlórudat eltávolították, és a labda elmozdul (akár beleesik a lyukba akár elgurul a lyuktól) (lásd: 14.2. szabály).

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásának vagy a labda idegen helyről való megjátszásának a 13.2c. szabály megszegésével történő elkövetéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

Stroke playben a játékost kizárják, ha a szakaszt a 3.3c. szabályt megszegve nem fejezi be.

13.3.  A lyuk peremén egyensúlyozó labda

a. Várakozási idő arra, hogy a lyuk peremén egyensúlyozó labda beleesik-e a lyukba

Ha a labda bármely része túlnyúlik a lyuk szélén:

  • A játékosnak észszerű idő alatt oda kell érnie a lyukhoz, majd ott további tíz másodpercet várhat arra, hogy a labda beleesik-e a lyukba.
  • Ha a labda e várakozási idő alatt beleesik a lyukba, a játékos az előző ütésével befejezte a szakaszt.
  • Ha a labda e várakozási idő alatt nem esik a lyukba:
    • A labdát nyugvó labdának kell tekinteni.
    • Ha a labda ezután mégis beleesik a lyukba, mielőtt a játékos megütné, a játékos az előző ütésével befejezte a szakaszt, azonban egy büntetőütést kap, amelyet hozzá kell adni az adott szakaszon elért eredményéhez.
b. Teendő, ha a lyuk peremén egyensúlyozó labdát a várakozási idő letelte előtt felveszik vagy elmozdítják

Ha a lyuk peremén egyensúlyozó labdát a 13.3a. szabályban előírt várakozási idő letelte előtt felveszik vagy elmozdítják, a labdát úgy kell tekinteni, mintha nyugalomba került volna:

  • a labdát vissza kell helyezni a lyuk szélére (lásd: 14.2. szabály), és
  • 13.3a. szabályban előírt várakozási idő már nem érvényes rá. (Arról, hogy mi a teendő, ha a visszahelyezett labda ekkor természeti erők hatására mozdul el, lásd a 9.3. szabályt.)

Ha match playben az ellenfél vagy stroke playben egy másik játékos a várakozási idő letelte előtt szándékosan felveszi vagy elmozdítja a játékos lyuk peremén egyensúlyozó labdáját

  • Match playben a játékos labdáját úgy kell tekinteni, hogy az előző ütéssel lyukba került, és a 11.2b. szabály szerint az ellenfél nem kap büntetést.
  • Stroke playben általános büntetést (két büntetőütést) kap az a játékos, aki felvette vagy elmozdította a labdát. Labdát vissza kell helyezni a lyuk szélére (lásd: 14.2. szabály).

14. szabály: A labda kezelésére vonatkozó szabályok: a labda megjelölése, felvétele és megtisztítása, visszahelyezése, ejtése a könnyítési területen, játék idegen helyről

A szabály célja: A 14. szabály arra vonatkozik, hogy a játékos mikor és hogyan jelölheti meg a nyugvó labda helyét, mikor és hogyan veheti fel és tisztíthatja meg a labdát, valamint a megfelelő helyről történő megjátszásával hogyan hozhatja azt ismét játékba.

 Amikor egy felvett vagy elmozdított labdát vissza kell helyezni, mindig ugyanazt a labdát kell visszatenni annak eredeti helyére.

 Büntetés nélküli vagy büntetéssel járó könnyítés igénybevételekor egy cserelabdát vagy az eredeti labdát kell ejteni egy meghatározott könnyítési területen.

E szabály alkalmazása során elkövetett hibát a labda megjátszása előtt büntetés nélkül ki lehet javítani, de a játékos büntetést kap, ha a labdát idegen helyről játssza meg.

14.1. A labda lejelölése, felvétele és megtisztítása

E szabály a játékos nyugvó labdájának szándékos „felvételére”, pl. kézzel történő felvételére, forgatására vagy az eredeti helyéről való egyéb szándékos elmozdítására vonatkozik.

14.1a. A felveendő és visszahelyezendő labda helyét meg kell jelölni

Mielőtt a játékos felveszi a labdát egy olyan szabály szerint, amely a labda eredeti helyére történő visszahelyezését írja elő, a játékosnak a kérdéses helyet meg kell jelölnie, azaz:

• egy labdajelölőt kell helyeznie közvetlenül a labda mögé vagy mellé, vagy

• egy ütőt kell tartania a talajra közvetlenül a labda mögött vagy mellett.

Ha a játékos a labda helyét labdajelölővel jelöli meg, a labda visszahelyezése után, de még az ütés előtt el kell távolítania azt.

Ha a játékos a labda helyének megjelölése nélkül veszi fel a labdát, szabálytalanul jelöli meg a labda helyét vagy a labdajelölő eltávolítása nélkül üt, egy büntetőütést kap.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

Ha a játékos azért veszi fel a labdát, hogy egy adott szabály alapján könnyítést vegyen igénybe, a felvétel előtt nem szükséges megjelölnie a labda helyét.

14.1b. Aki felveheti a labdát

A játékos labdáját a Szabályok értelmében kizárólag az alábbi személyek vehetik fel:

• vagy a játékos;

• vagy a játékos engedélyével bárki, azonban az engedélyt a labda felvétele előtt minden alkalommal külön, nem pedig általánosan a versenykörre vonatkozóan kell megadni.

Kivétel – A caddie az alábbi esetekben engedély nélkül is felveheti a játékos labdáját a greenről: Ha a játékos labdája a greenen van, a játékos caddie-je a játékos engedélye nélkül is felveheti a labdát.

Ha a caddie engedély nélkül veszi fel a labdát a greenen kívüli más területről, a játékos egy büntetőütést kap (lásd: 9.4. szabály).

14.1c. A felvett labda megtisztítása

A greenről felvett labdát mindig meg lehet tisztítani (lásd: 13.1b. szabály).

A bárhonnan máshonnan felvett labdát mindig meg lehet tisztítani, kivéve, ha a labdát azért vették fel, hogy:

• Megnézzék, keletkezett-e rajta vágás vagy repedés: ebben az esetben a labda megtisztítása nem megengedett (lásd: 4.2c(1) szabály).

• Azonosítsák: ebben az esetben a megtisztítás csak az azonosításhoz szükséges mértékig engedélyezett (lásd: 7.3. szabály).

• Ne zavarja a játékot: ebben az esetben megtisztítás nem megengedett (lásd: 15.3b(2) szabály).

• Megvizsgálják, vajon olyan környezetben fekszik-e, ahol igénybe vehető könnyítés: ebben az esetben a megtisztítás nem megengedett, kivéve, ha a játékos ezt követően igénybe veszi a vonatkozó szabály alapján engedélyezett könnyítést (lásd: 16.4. szabály).

Ha a játékos akkor tisztítja meg a labdát, amikor az nem megengedett, egy büntetőütést kap.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik játékos eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

14.2. A labda visszahelyezése egy konkrét helyre

Ez a szabály akkor alkalmazandó, amikor a labdát felvették vagy elmozdították, és egy szabály előírása szerint egy bizonyos helyre vissza kell helyezni.

14.2a. Az eredeti labdát kell használni

A labda visszahelyezésekor mindig az eredeti labdát kell használni.

Kivétel – Másik labda használható az alábbi esetekben:

• ha az eredeti labda az észszerűség keretein belül megtett próbálkozásokkal és néhány másodperc alatt nem lelhető fel, feltéve hogy nem a játékos idézte elő, hogy a labda keresése ne járjon sikerrel;

• ha az eredeti labdán vágás vagy repedés keletkezett (lásd: 4.2c. szabály);

• ha a játék a leállítás után folytatódik (lásd: 5.7d. szabály), vagy

• ha az eredeti labdát egy másik játékos idegen labdaként játszotta meg (lásd: 6.3c(2) szabály).

14.2b. Akinek és ahogyan a labdát vissza kell helyeznie

(1) Aki visszahelyezheti a labdát: a Szabályok értelmében a játékos labdáját kizárólag:

• vagy a játékos;

• vagy a labdát felvevő vagy az azt elmozdító személy (akkor is, ha a Szabályok értelmében ehhez nem lett volna joga) helyezheti vissza.

Ha a játékos olyan labdát játszik meg, amelyet egy arra engedéllyel nem rendelkező személy helyezett vissza, a játékos egy büntetőütést kap.

(2) A labda visszahelyezésének módja: a labdát úgy kell visszahelyezni, hogy azt az előírt helyen úgy teszik le, hogy ott maradjon.

Ha a játékos olyan labdát játszik meg, amelyet az előírt helyre, de szabálytalanul helyeztek vissza, a játékos egy büntetőütést kap.

14.2c. Ahová a labdát vissza kell helyezni

A labdát eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére kell visszahelyezni, kivéve, ha a 14.2d(2) és a 14.2e. szabály másik helyet ír elő.
Ha a labda bármilyen mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy, pályahatárt jelző tárgy, illetve ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy tetején, alatt vagy azzal közvetlenül érintkezve került nyugvó állapotba:

• A labda „helye” annak a talajhoz viszonyított függőleges helyét is magában foglalja.

• Az azt jelenti, hogy a labdát az eredeti helyére kell visszahelyezni, amely az adott tárgy tetején vagy alatt van, illetve azzal közvetlenül érintkezik.

Ha a labda felvétele vagy elmozdítása miatt, illetve a labda visszahelyezése előtt bármilyen laza természetes anyagot eltávolítottak a helyről, azt nem kell visszahelyezni.

A laza természetes anyagoknak a felvett vagy elmozdított labda visszahelyezése előtti elmozdítására vonatkozó korlátozásokról lásd: 15.1a. szabály, 1. kivétel.

14.2d. Ahová a labdát vissza kell helyezni, ha annak eredeti fekvése megváltozott

Ha egy felvett vagy elmozdított és ezért visszahelyezendő labda fekvése megváltozott, a játékosnak az alábbi módon kell visszahelyeznie azt:

(1) Homokban lévő labda: azaz amikor a labda homokban volt, függetlenül attól, hogy egy bunkerben vagy a pályán bárhol máshol volt:

• Amikor a labdát visszahelyezik annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2c. szabály), a játékosnak törekednie kell arra, hogy a lehető legpontosabban helyreállítsa a labda eredeti fekvését.

• A labda fekvésének helyreállítása során a játékos úgy is visszahelyezheti a korábban homokkal teljesen betakart labdát, hogy annak egy kis része látható legyen.

• Ha a játékos e szabályt megszegve nem állítja helyre a fekvést, a játékos idegen helyről játszik.

(2) Nem homokban lévő labda: amikor a labda nincs a homokban, a játékosnak úgy kell visszahelyeznie, hogy az eredeti fekvéséhez legközelebbi és leginkább hasonlító fekvést biztosító helyre kerüljön, azaz:

• az eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyétől egy ütőhosszon belülre (lásd: 14.2c. szabály);

• nem közelebb a lyukhoz, és

• az eredeti hellyel megegyező pályaterületre.

Ha a játékos tudja, hogy az eredeti fekvés megváltozott, de nem tudja, hogy az milyen volt pontosan, meg kell becsülnie azt, és a labdát az (1) vagy (2) pont szerint kell visszahelyeznie.

Kivétel – A játék megállításának ideje alatt és a labda felvétele során megváltozott fekvés esetén lásd az 5.7d. szabályt.

14.2e. Ha a visszahelyezett labda nem marad az eredeti helyen:

Ha a játékos megpróbálja visszahelyezni a labdát, de az nem marad az eredeti helyen, még egyszer meg kell próbálnia visszahelyezni azt.

Ha a labda ekkor sem marad ott, a játékosnak arra a legközelebbi helyre kell visszahelyeznie, ahol az nyugvó állapotban marad, azonban az eredeti helyétől függően az alábbi korlátozásokkal:

• az új hely nem lehet közelebb a lyukhoz,

• ha az eredeti hely az általános területen van: a legközelebbi helynek is ott kell lennie,

• ha az eredeti hely bunkerben vagy büntetőterületen van: a legközelebbi helynek is ugyanabban bunkerben vagy ugyanazon a büntetőterületen kell lennie,

• ha az eredeti hely a greenen van: a legközelebbi helynek is a greenen vagy az általános területen kell lennie.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásáért, vagy a labda idegen helyről a 14.2. szabály megszegésével való megjátszásáért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik partner eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik partner eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

14.3. A labda ejtése a könnyítési területen

Ez a szabály minden olyan esetben alkalmazandó, amikor a játékosnak egy szabály szerinti könnyítés során ejtenie kell a labdát, beleértve azt is, amikor a játékosnak a könnyítést úgy kell végrehajtania, hogy a 14.3c(2) szabály szerint helyezi a labdát.

Ha a játékos a labda ejtése előtt vagy közben javít a könnyítési területen, lásd a 8.1. szabályt.

14.3a. Az eredeti labda vagy egy másik labda is használható

A játékos eredeti labdát vagy egy másik labdát is használhat.

Ez azt jelenti, hogy a játékos a labda jelen szabály szerinti minden egyes ejtésekor vagy elhelyezésekor bármilyen labdát használhat.

14.3b. A labdát szabályosan kell ejteni

A játékosnak szabályosan kell ejtenie a labdát, és ez alatt az alábbi három kikötés együttes teljesítése értendő:

(1) A játékosnak kell ejtenie a labdát: a labdát csak a játékos ejtheti, tehát sem a játékos caddie-je, sem másik személy.

(2) A labdát térdmagasságból függőlegesen kell ejteni úgy, hogy az ne érjen hozzá a játékoshoz vagy a felszereléshez: ezt azt jelenti, hogy a játékosnak térdmagasságból kell ejtenie a labdát úgy, hogy az:

• függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná a pontot, ahol a labda nyugalmi helyzetbe kerül, és

• földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem.

A „térdmagasság” kitétel az álló játékos térdének magasságát jelenti.

(3) A labdát a könnyítési területre kell ejteni: azaz a labdát a könnyítési területre kell ejteni. A labda ejtésekor a játékos állhat a könnyítési területen belül vagy azon kívül is.

Ha a fenti három előírás bármelyikét vagy mindegyikét megszegve a labda ejtése szabálytalan:

• A játékosnak az ejtést meg kell ismételnie mindaddig, amíg az ejtés szabályos nem lesz.

• A szabálytalanul ejtett labda nem számít bele abba a két ejtésbe, amelyet a 14.3c(2) szabály a labda helyezése előttre előír.

Ha a játékos a labda újbóli ejtése helyett a labdát megüti onnan, ahol az a rossz ejtés után nyugalomba került:

• Ha a labdát a könnyítési területen (de a 14.7a. szabály szerint nem idegen helyről) játszotta meg, a játékos egy büntetőütést kap.

• Ha azonban a labdát a könnyítési területen kívülről játszotta meg vagy a labdát helyezte, holott ejtenie kellett volna (mindegy, hogy honnan játszotta meg), a játékos általános büntetést kap.

14.3c. A szabályosan ejtett labdának a könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie

Ez a szabály csak akkor alkalmazandó, ha a labda ejtése szabályosan, a 14.3b. szabály szerint történik.

(1) A játékos akkor végezte el a könnyítést, amikor a szabályosan ejtett labda a könnyítési területen kerül nyugalomba: a labdának a könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie.

Nem számít, hogy a földet érést követően és a nyugalomba kerülés előtt a labda hozzáér-e bármilyen személyhez, felszereléshez vagy egyéb külső tényezőhöz:

• Ha a labda a könnyítési területen kerül nyugalomba, a játékos elvégezte a könnyítést, és a labdát onnan kell megjátszania, ahol az fekszik.

• Ha a labda a könnyítési területen kívül kerül nyugalomba, a játékosnak a 14.3c(2) szabály szerint kell eljárnia.

A fenti két eset közül egyikben sem jár büntetés egyetlen játékosnak sem, ha a szabályosan ejtett labda nyugalomba kerülése előtt véletlenül bárkihez vagy bármilyen felszereléshez vagy egyéb külső tényezőhöz hozzáér.

Kivétel – Ha a szabályosan ejtett labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja: arra az esetre, ha a szabályosan ejtett labdát annak nyugalomba kerülése előtt valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja, lásd a 14.3d. szabályt.

(2) Ha a szabályosan ejtett labda a könnyítési területen kívül kerül nyugalomba: a játékosnak szabályosan újra ejtenie kell a labdát.

Ha a másodjára ejtett labda is a könnyítési területen kívül kerül nyugalomba, a játékosnak úgy kell alkalmaznia a könnyítést, hogy a labda visszahelyezésére vonatkozó 14.2b(2) és a 14.2e. szabályok szerint jár el, azaz:

• A játékosnak oda kell helyeznie a labdát, ahol a másodjára ejtett labda először ért földet.

• Ha a helyezett labda nem marad a helyén nyugvó állapotban, a játékosnak még egyszer meg kell próbálnia a labdát arra a helyre helyezni.

• Ha a másodszorra helyezett labda sem marad a helyén, a játékosnak arra a legközelebbi helyre kell a labdát helyeznie, ahol az nyugvó állapotban marad, feltéve hogy ez megfelel a 14.2e. szabálynak.

14.3d. Ha a szabályosan ejtett labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja

E szabály alkalmazásában az ejtett labda „szándékos eltérítése vagy megállítása” arra az esetre vonatkozik, amikor:

• valaki szándékosan megérinti a mozgásban levő, de már földet ért labdát, vagy

• a mozgásban levő labda eltalál valamilyen felszerelést, egyéb tárgyat vagy személyt (pl. a játékos caddie-jét), amelyet vagy akit a játékos szándékosan helyezett vagy hagyott olyan helyen, hogy az a felszerelés, tárgy vagy személy eltéríthesse vagy megállíthassa a mozgásban levő labdát.

Amikor a szabályosan ejtett labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja (függetlenül attól, hogy az a könnyítési területen belül vagy kívül történik), mielőtt az nyugalomba kerülne:• a játékosnak a 14.3b. szabály szerint újra ejtenie kell a labdát (ami azt jelenti, hogy a szándékosan eltérített vagy megállított labda nem számít bele abba a két ejtésbe, amit a 14.3c(2) szabály a labda helyezése előtt előír.

• ha a labdát a játékos vagy annak caddie-je térítette el vagy állította meg szándékosan, a kérdéses játékos általános büntetést kap.

Kivétel – Nincs észszerű esély arra, hogy a labda a könnyítési területen belül fog nyugalomba kerülni: ha a szabályosan ejtett labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja (függetlenül attól, hogy az a könnyítési területen belül vagy azon kívül történik), és nincs észszerű esély arra, hogy a labda a könnyítési területen kerül nyugalomba:

• egyetlen játékosnak sem jár büntetés, és

• az ejtett labdát úgy kell tekinteni, mintha a könnyítési területen kívül került volna nyugalomba, és beleszámít abba a két ejtésbe, amelyet a 14.3c(2) szabály a labda helyezése előtt előír.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vagy az ejtett helyett helyezett labda megjátszására vonatkozó 14.3. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.
Lásd a 22.2. szabályt (Foursome játékban bármelyik partner eljárhat a fél nevében és a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni), illetve a 23.5. szabályt (Four-Ball játékban bármelyik partner eljárhat a fél nevében, és a játékos labdájának vagy felszerelésének vonatkozásában a partnere cselekedetét a játékos cselekedeteként kell kezelni).

14.4. Amikor a játékos labdája újra játékba kerül az után, hogy az eredeti labda kikerült a játékból

Amikor egy játékos játékban lévő labdáját felveszik a pályáról, elveszett vagy a pályahatáron kívülre került, a labda már nincs játékban.

A játékos labdája akkor lesz újra játékban, ha a játékos:

• az eredeti labdát vagy egy másik labdát az elütőterületről játszik meg, vagy

• az eredeti labdát vagy egy másik labdát visszahelyezi, ejti vagy helyezi a pályára azzal a szándékkal, hogy azt játékba hozza.

Ha a játékos egy labdát bármilyen módon visszahoz a pályára azzal a szándékkal, hogy azt játékba hozza, a labda játékban lévőnek számít akkor is, ha a labdát:

• kicserélték az eredeti labdára, amikor ez a Szabályok értelmében nem megengedett, vagy

• (1) idegen helyre, (2) szabálytalanul vagy (3) erre az esetre nem alkalmazható eljárás keretében helyezték vissza, ejtették vagy helyezték.

A visszahelyezett labda akkor is játékban van, ha a helyét jelző labdajelölőt nem távolították el.

14.5. A labda cseréje, visszahelyezése, ejtése vagy helyezése során elkövetett hibák kijavítása

14.5a. A játékos felveheti a labdáját egy labdakezelési hiba kijavítása céljából

Amikor a játékos szabályellenesen cserélte ki az eredeti labdát egy másikra, vagy a játékban lévő labdáját helyezték vissza, ejtették vagy helyezték (1) idegen helyre vagy idegen helyen került nyugalomba, (2) szabálytalanul vagy (3) nem erre az esetre alkalmazható eljárással:

• A játékos büntetés nélkül felveheti a labdát és javíthatja a hibát.

• Ez azonban csak a labda megjátszása előtt engedélyezett.

14.5b. Amikor a játékos másik szabályt vagy könnyítési lehetőséget választhat a könnyítés igénybevétele során elkövetett hiba kijavításához

A könnyítés igénybevétele során elkövetett hiba kijavításakor a hiba jellegétől függ, hogy a játékosnak az eredetileg alkalmazott szabályt vagy könnyítési lehetőséget kell használnia, vagy áttérhet egy másik szabály vagy könnyítési lehetőség alkalmazására:

(1) Amikor a labda nem az adott helyzetre alkalmazható szabály szerint került játékba:

• E hiba kijavításához a játékos az adott helyzetére érvényes bármelyik szabályt alkalmazhatja.

• Például, ha a játékos egy büntetőterületen belül tévedésből játszhatatlan labda miatti könnyítést vett igénybe (ami a 19.1. szabály szerint tilos), ezt a hibát úgy kell kijavítania, hogy vagy a 9.4. szabály szerint visszahelyezi a labdát (ha már felvette), vagy a 17. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe, és az adott helyzetére alkalmazható szabály szerint bármelyik könnyítési lehetőséget választhatja.

(2) Amikor a labda az adott helyzetre alkalmazható szabály szerint került játékba, de idegen helyen ejtették vagy helyezték:

• E hiba kijavításához a játékosnak a könnyítést ugyanazon szabály szerint kell igénybe vennie, de azon belül az adott helyzetére alkalmazható bármely könnyítési lehetőséget választhatja.

• Például ha a játszhatatlan labda miatt igénybe vett könnyítéskor a játékos az oldalsó könnyítésre vonatkozó lehetőséget (19.2c. szabály) alkalmazta, és tévedésből az előírt könnyítési területen kívül ejtette a labdát, a hiba kijavításához továbbra is a 19.2. szabály szerinti könnyítést kell igénybe vennie, de azon belül a 19.2a., b. vagy c. lehetőség bármelyikét választhatja.

(3) Amikor a labda az adott helyzetre alkalmazható szabály szerint került játékba, a megfelelő helyen ejtették vagy helyezték, de a szabály a labda újbóli ejtését vagy helyezését írja elő:

• E hiba kijavításához a játékosnak a könnyítést ugyanazon szabály ugyanazon könnyítési lehetősége szerint kell igénybe vennie.

• Például ha a játszhatatlan labda miatt igénybe vett könnyítéskor a játékos az oldalsó könnyítésre vonatkozó lehetőséget (19.2c. szabály) alkalmazta, és a labdát (1) a helyes előírt könnyítési területen, de (2) szabálytalanul ejtette (14.3b. szabály), vagy a labda a könnyítési területen kívül került nyugalomba (14.3c. szabály), a hiba kijavításához a 19.2. szabályt kell alkalmaznia és ugyanazt a könnyítési lehetőséget (oldalsó könnyítés, 19.2c. szabály) kell igénybe vennie.

14.5c. A hiba kijavítása miatt felvett labdáért nem jár büntetés

Amikor egy hiba kijavításakor a labdát a 14.5a. szabály szerint veszik fel:

• A játékos nem kap büntetést azokért a cselekedetekért, amelyek a hiba elkövetése után és a labda felvétele előtt történtek, pl. a labda véletlen elmozdulását okozták (9.4b. szabály).

• Ha azonban a játékos ugyanezen cselekedeteivel egyúttal a hiba kijavítása érdekében játékba hozott labdára vonatkozó valamelyik szabályt is megszegi (pl. amikor ezek a cselekedetek javítottak az ütés környezetén mind az aktuálisan játékban lévő labda, mind a még nem felvett eredeti labda esetében), a büntetés az aktuálisan játékban lévő labdára vonatkozik.

14.6. Az ütés elvégzése az előző ütés helyéről

Ez a szabály minden olyan esetben alkalmazandó, amikor a Szabályok értelmében a játékosnak a következő ütést a korábbi ütés helyéről kell vagy lehet elvégeznie (vagyis amikor ütés és távolság könnyítést vesz igénybe, vagy egy érvénytelenített vagy egyébként nem számító ütés után játszik újra).

• A labda játékba hozása attól függ, hogy az előző ütést a pálya melyik területén végezte.

• A játékos minden ilyen helyzetben használhatja az eredeti labdát vagy egy másik labdát.

14.6a. Ha a játékos az előző ütést az elütőterületről végezte el

A 6.2b. szabály szerint az eredeti labdát vagy egy másik labdát az elütőterületen belül, annak bármely részéről kell megjátszani (akár tee-ről is).

14.6b. Ha a játékos az előző ütést az általános területről, büntetőterületről vagy bunkerből végezte el

Az eredeti labdát vagy egy másik labdát az alábbi könnyítési területen belül kell ejteni (lásd: 14.3. szabály):

• Viszonyítási pont: a hely, ahonnan az előző ütést végezték (amelyet, ha nem ismert, valószínűsíteni kell).

• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:

• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:

 a könnyítési területnek a pálya ugyanazon területén kell lennie, mint a viszonyítási pontnak, és

 nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.

14.6c. Ha a játékos az előző ütést a greenen végezte el

Az eredeti labdát vagy egy másik labdát arra a helyre kell tenni, ahonnan az előző ütést végezték (amelyet, ha nem ismert, valószínűsíteni kell) (lásd: 14.2. szabály), a 14.2b(2) és a 14.2e. szabályokban a labda visszahelyezésére vonatkozó előírásoknak megfelelően.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 14.6. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

14.7. Játék idegen helyről

14.7a. Ahonnan a labdát meg kell játszani

A szakasz megkezdését követően:

• A játékosnak minden ütést onnan kell elvégeznie, ahol a labdája nyugalomba került, kivéve, amikor a Szabályok értelmében a játékosnak másik helyről kell vagy lehet megjátszania a labdáját (lásd: 9.1. szabály).

• A játékos a játékban lévő labdáját idegen helyről nem játszhatja meg.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 14.7a. szabály megszegéséért: általános büntetés.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

14.7b. A szakasz teljesítése idegen helyről történő játék után stroke playben

(1) A játékosnak kell eldöntenie, hogy az idegen helyről megjátszott labdával fejezi be a szakaszt vagy javítja a hibát úgy, hogy a megfelelő helyről játszik: ebben az esetben a játékos következő lépése attól függ, hogy súlyos szabálysértésről van-e szó, azaz a játékos jelentős előnyhöz juthatott volna, ha idegen helyről játszik:

• Nem súlyos szabályszegés esetén: a játékosnak az idegen helyről játszott labdával kell befejeznie a szakaszt a hiba kijavítása nélkül.

• Súlyos szabályszegés esetén:

 A játékosnak úgy kell javítania a hibát, hogy a Szabályok szerinti megfelelő helyről játszott labdával fejezi be a szakaszt.

 Ha a játékos egy új szakasz kezdőütése előtt vagy ‒ a versenykör utolsó szakasza esetén ‒ eredménykártyájának leadása előtt nem javítja ki a hibát, kizárják.

• Ha a játékos bizonytalan abban, hogy szabálysértése súlyos-e: játékosnak a Szabályok szerint két labdával, az idegen helyről játszott és a megfelelő helyről játszott labdával kell befejeznie a szakaszt.

(2) Ha a játékos a hibát javítja, köteles jelenteni a Bizottságnak: ha a játékos az (1) pont szerint próbálja kijavítani a hibáját és megfelelő helyről játszik meg egy labdát:

• A történteket az eredménykártyájának leadása előtt köteles jelenteni a Bizottságnak.

• Ez attól függetlenül kötelező, hogy a játékos az egész szakaszt csak az adott labdával vagy két labdával teljesítette-e (sőt, akkor is, ha a játékos mindkét labdával ugyanazt az eredmény érte el).

Ha a játékos nem jelenti a javítási kísérlet tényét a Bizottságnak, kizárják.

(3) Amikor a játékos megpróbálta a hibát kijavítani, a Bizottság dönt a játékos adott szakaszon elért eredményéről: ebben az esetben a játékos adott szakaszon elért eredménye attól függ, hogy a Bizottság döntése értelmében az eredeti labda idegen helyről való megjátszása súlyos szabálysértésnek minősül-e:

• Ha nem minősül súlyos szabálysértésnek:

 Az idegen helyről megjátszott labdával elért eredményt beszámítják, és a játékos a 14.7a. szabály szerint általános büntetést kap (ami azt jelenti, hogy az adott labdával elért eredményéhez két büntetőütést adnak hozzá).

 Ha a játékos egy második labdát játszott meg, az ezzel a labdával végzett ütések nem számítanak (beleértve a tényleges ütéseket és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott esetleges büntetőütéseket).

• Ha súlyos szabálysértésnek minősül:

 Az idegen helyről való játék miatti hiba kijavításaként megjátszott labdával elért eredményt beszámítják, és a játékos a 14.7a. szabály szerint általános büntetést kap (ami azt jelenti, hogy az adott labdával elért eredményéhez két büntetőütést adnak hozzá).

 Az idegen helyről megjátszott eredeti labdával elvégzett ütés és az e labdával végzett további ütések nem számítanak (így a tényleges ütések és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott esetleges büntetőütések sem).

 Ha a hiba kijavításaként megjátszott labdát ugyancsak idegen helyről játszották meg:

 Ha a Bizottság döntése értelmében ez nem számít súlyos szabálysértésnek, a játékosnak a 14.7a. szabály szerint általános büntetés (további két büntetőütés), így összesen négy büntetőütés jár, amelyet hozzáadnak az ezzel a labdával elért eredményéhez (két büntetőütés jár az eredeti labda idegen helyről való megjátszásáért és kettő a másik labda idegen helyről való megjátszásáért).

 Ha a Bizottság döntése értelmében ez súlyos szabálysértésnek számít, a játékost kizárják.

A szabály célja: A 15. szabály arra vonatkozik, hogy a játékos mikor és hogyan vehet igénybe büntetés nélküli könnyítést laza természetes anyagok és mozdítható akadályok miatt.

  • E mozdítható természetes és mesterséges tárgyak nem tartoznak a pálya kihívásai közé, és amennyiben zavarják a játékot, a játékos szabály szerint elmozdíthatja őket.
  • A játékosnak azonban a greenen kívül lévő labdája mellől óvatosan kell elmozdítania ezeket a laza természetes anyagokat, mert ha az elmozdításuk következtében a labda is elmozdul, büntetést kap.

 

15.1.  Laza természetes anyagok

a. Laza természetes anyag eltávolítása

A játékos büntetés nélkül eltávolíthatja a pályán vagy a pályán kívül levő laza természetes anyagot, és ennek módja nincs meghatározva (pl. kézzel, lábbal, ütővel vagy egyéb felszerelési tárggyal).

Van azonban két kivétel:

1. kivétel – Laza természetes anyag eltávolítása arról a helyről, ahová a labdát vissza kell helyezni: a greenen kívül bárhonnan felvett vagy elmozdított labda visszahelyezése előtt:

  • A játékosnak tilos szándékosan eltávolítania olyan laza természetes anyagot, amely a labda elmozdulását okozta volna, ha azt a labda nyugvó állapotában távolítják el.
  • Ha a játékos ezt mégis megteszi, egy büntetőütést kap, az elmozdított laza természetes anyagot azonban nem kell visszahelyezni.

Ez a kivétel a versenykörben és a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt egyaránt érvényes. A kivétel nem vonatkozik olyan laza természetes anyagra, amelynek eltávolítása a labda helyének jelölése, a labda felvétele, visszahelyezése vagy a labda elmozdítása miatt történt.

2. kivétel – Korlátozások olyan esetekre, amikor a laza természetes anyagokat a mozgásban levő labda befolyásolása céljából szándékosan távolítják el (lásd: 11.3. szabály).

b. Laza természetes anyag eltávolítása közben a labda elmozdult

Ha a laza természetes anyag eltávolítása közben a labda elmozdul:

  • A labdát vissza kell helyezni annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).
  • Ha a megmozdított labda a greenen (lásd: 13.1d. szabály) vagy az elütőterületen (lásd: 6.2b(6) szabály) kívül bárhol máshol volt eredetileg nyugalomban, a játékos a 9.4b. szabály szerint egy büntetőütést kap, kivéve amikor a 7.4. szabály van érvényben (azaz a keresés közben elmozdított labdáért nem jár büntetés), vagy amikor a 9.4b. szabály egyéb kivételeit kell alkalmazni.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásáért, vagy a labda idegen helyről a 15.1. szabály megszegésével való megjátszásáért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

15.2. Mozdítható akadályok

Ez a szabály a mozdítható akadály meghatározásába tartozó mesterséges tárgyak miatt igénybe vehető büntetés nélküli könnyítésre vonatkozik.

Ez a szabály nem ad azonban könnyítést mozdíthatatlan akadályra (amelyre a 16.1. szabály szerint másfajta büntetés nélküli könnyítés jár), pályahatárt jelző tárgyra vagy a pálya szerves részét képező tárgyra (amelyekre nem alkalmazható büntetés nélküli könnyítés).

a. Könnyítés mozdítható akadály miatt

(1) A mozdítható akadály eltávolítása: a játékos büntetés nélkül eltávolíthatja a pályán vagy azon kívül lévő mozdítható akadályt, és ennek módja nincs meghatározva.

Van azonban két kivétel:

1. kivétel – Az elütőbójákat tilos elmozdítani, amikor a labdát a játékos a saját elütőterületéről játssza meg (lásd: 6.2b(4) és a 8.1a(1) szabály).

2. kivétel – Korlátozások olyan esetekre, amikor a mozdítható akadályt egy mozgásban levő labda befolyásolása céljából szándékosan távolítják el (lásd: 11.3. szabály).

Ha a játékos labdája elmozdul, miközben ő egy mozdítható akadályt távolít el:

  • nincs büntetés, és
  • A labdát vissza kell helyezni annak eredeti (vagy ha az nem ismert, a valószínűsített) helyére (lásd: 14.2. szabály).

(2) Könnyítés arra az esetre, amikor a labda egy mozdítható akadályon vagy akadályban van bárhol a pályán, a greenen kívül: ebben az esetben a játékos büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe úgy, hogy felveszi a labdát, eltávolítja a mozdítható akadályt és az alábbi könnyítési területen belül ejti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

  • Viszonyítási pont: az a valószínűsített pont, amely pontosan az alatt a mozdítható akadály alatt van, ahol vagy amiben a labda nyugvó állapotban volt.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • a pálya ugyanazon területén kell lennie, mint a viszonyítási pontnak, és
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.

(3) Könnyítés arra az esetre, amikor a labda egy mozdítható akadályon vagy akadályban van a greenen: a játékos büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe úgy, hogy:

  • felveszi a labdát és eltávolítja a mozdítható akadályt, és
  • 14.2b(2) és a 14.2e. szabály szerint helyezi az eredeti labdát vagy egy másik labdát arra a valószínűsített pontra, amely pontosan az alatt a mozdítható akadály alatt van, amelyen vagy amelyben a labda nyugvó állapotban volt.
b. Könnyítés a mozdítható akadályon vagy abban elveszett labda esetén

Ha a játékos labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy az egy mozdítható akadályon vagy akadályban került nyugalomba a pályán, a játékos ütés és távolság könnyítés helyett igénybe veheti az alábbi könnyítési lehetőségeket:

  • A játékos a 15.2a(2) vagy a 15.2a(3) szabály szerint büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe oly módon, hogy azt a valószínűsített pontot használja viszonyítási pontként, amely közvetlenül az alatt a pont alatt van, ahol a labda legutoljára keresztezte a mozdítható akadály határát a pályán.
  • Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
    • Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
    • Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda egy mozdítható akadályon vagy akadályban került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszására vagy a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 15.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

15.3.  A labda vagy a labdajelölő segíti vagy zavarja a játékot

a. A greenen lévő labda segíti a játékot

A 15.3a. szabály kizárólag a greenen és nem a pálya egyéb területén nyugvó labdára vonatkozik.

Ha a játékos joggal feltételezi, hogy egy greenen lévő adott labda bárki más játékát segítheti (pl. megállíthatja a lyuk közelében a labdát):

  • Ha a saját labdájáról van szó, a játékos a 13.1b. szabály szerint megjelölheti a labda helyét és felveheti a labdát, ha pedig egy másik játékos labdájáról van szó, kérheti a másik játékost, hogy jelölje meg és vegye fel a labdát (lásd: 14.1. szabály).
  • A játékosnak a felvett labdát vissza kell helyeznie az eredeti helyére (lásd: 14.2. szabály).

Kizárólag stroke playben az alábbi szabályok érvényesülnek:

  • labda felvételére kötelezett játékos ehelyett elsőként játszhat, és
  • ha két vagy több játékos megállapodik abban, hogy valamelyikük segítése érdekében a labdát a helyén hagyják, és az a játékos úgy hajtja végre az ütést, hogy segítésére szánt labda a helyén marad, a megállapodásban részt vevő összes játékos általános büntetést (két büntetőütést) kap.
b. A pálya bármely részén lévő labda zavarja a játékot

(1) A másik játékos labdája miatti zavaró hatás: e szabály szerint zavaró hatás akkor áll fenn, ha egy másik játékos nyugvó labdája:

  • zavarhatja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét,
  • a játékos játékának vonalába vagy ahhoz közel van oly módon, hogy a szándékolt ütéskor jó esély van arra, hogy a játékos mozgásban levő labdája beleütközzön ebbe a labdába, vagy
  • elég közel van ahhoz, hogy ütéskor elvonja a játékos figyelmét

(2) Amikor a zavaró labda miatt megengedett a könnyítés: ha egy játékos joggal feltételezi, hogy játékát egy másik játékosnak a pálya bármely részén lévő labdája zavarhatja:

  • A játékos kérheti, hogy a másik játékos jelölje meg a labdája helyét, majd vegye fel a labdát (lásd: 14.1. szabály). A felvett labdát tilos megtisztítani (lásd: kivéve, ha azt a 13.1b. szabály szerint a greenről veszik fel), és az eredeti helyére kell visszahelyezni (lásd: 14.2. szabály).
  • Ha a másik játékos nem jelöli meg a labdája helyét, mielőtt felveszi, esetleg megtisztítja a felvett labdát, amikor azt a szabályok nem teszik lehetővé, egy büntetőütést kap.
  • Kizárólag stroke playben: az e szabály szerint labdája felvételére kötelezett játékos felemelés helyett elsőként játszhat.

A játékos e szabály szerint nem veheti fel a labdáját csak azért, mert megítélése szerint az zavarhatja egy másik játékos játékát.

Ha a játékos úgy veszi fel a labdáját, hogy azt a másik játékos nem kérte (kivéve, ha azt a 13.1b. szabály szerint a greenről veszi fel), egy büntetőütést kap.

c. A labdajelölő segíti vagy zavarja a játékot

Ha egy labdajelölő feltételezhetően segítené vagy zavarná a játékot, a játékos:

  • ha a labdajelölő a sajátja, félreteheti az útból, vagy
  • ha a labdajelölő másik játékosé, megkérheti őt, hogy tegye el az útból, méghozzá ugyanazon okból, mint amiért a 15.3a. és a 15.3b. szabály szerint a labda felvételét is kérheti.

labdajelölőt az eredeti helyétől kimért új helyre úgy kell áttenni, hogy a távolság megállapításához egy vagy több ütőfejhossz használható.

A labda eredeti helyének megjelölésére a játékosnak vagy a labdajelölőt kell visszahelyeznie az eredeti helyére, vagy magát a felvett labdát (lásd: 14.2. szabály).

Büntetés a 15.3. szabály megszegéséért: általános büntetés.

Ez a büntetés akkor is jár, ha a játékos:

  • az ütés előtt nem várja meg, hogy a segítő labdát vagy a segítő labdajelölőt felvegyék vagy elmozdítsák, noha észrevette, hogy egy másik játékos (1) a jelen szabály szerint azt fel akarta venni vagy el akarta mozdítani, vagy (2) erre valaki mást kért meg, vagy
  • kérésre sem hajlandó felvenni a labdáját vagy arrébb tenni a labdajelölőjét, és a másik játékos – akinek a játékát segítette vagy zavarta volna – ezt követően elvégzi az ütését.

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásáért, vagy a labda idegen helyről a 15.3. szabály megszegésével való megjátszásáért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

A szabály célja: A 16. szabály arra vonatkozik, hogy a játékos mikor és hogyan vehet igénybe büntetés nélküli könnyítést azáltal, hogy a labdáját máshonnan játssza meg például akkor, amikor a játékot rendellenes pályaviszony zavaró hatása vagy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja meg.

  • Ezek a körülmények nem tartoznak a pálya kihívásai közé, és többnyire büntetés nélküli könnyítés jár értük – kivéve a büntetőterületen.
  • A játékos rendszerint úgy veszi igénybe a könnyítést, hogy a labdát a legközelebbi teljes könnyítési pont alapján megállapított könnyítési területen ejti.

Ez a szabály arra a büntetés nélküli könnyítésre is vonatkozik, amikor a játékos labdája az általános területen süppedt az általa ütött mélyedésbe.

 

16.1.  Rendellenes pályaviszonyok (beleértve a mozdíthatatlan akadályokat)

Ez a szabály az állatvájta üregekfelújítás alatti területmozdíthatatlan akadályok vagy ideiglenes víz miatt igénybe vett büntetés nélküli könnyítésre vonatkozik:

  • Ezeket összefoglaló néven rendellenes pályaviszonyoknak nevezzük, de az egyes fogalmak saját meghatározással is rendelkeznek.
  • Ez a szabály nem ad könnyítést mozdítható akadályokra (amelyekre a 15.2a. szabály szerint másfajta büntetés nélküli könnyítés jár), pályahatárt jelző tárgyakra vagy a pálya szerves részét képező tárgyakra (amelyekért viszont nem jár büntetés nélküli könnyítés).
a. Amikor a könnyítés megengedett

(1) A rendellenes pályaviszony miatti zavaró hatásról beszélünk, ha:

  • a játékos labdája hozzáér a rendellenes pályaviszonyt jelentő területhez/tárgyhoz, abban vagy azon van;
  • rendellenes pályaviszony fizikailag zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, vagy
  • kizárólag, amikor a labda a greenen van, a greenen vagy azon kívül lévő rendellenes pályaviszony zavarja a játék irányát.

Ha a rendellenes pályaviszony elég közel van ahhoz, hogy elvonja a játékos figyelmét, de a fenti feltételek egyikét sem teljesíti, e szabály szerint nem érvényesül zavaró hatásnak.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetF-6. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben megtiltja az olyan rendellenes pályaviszony miatti könnyítést, amely csak a szándékolt beállás területét zavarja).

(2) Könnyítés engedélyezése a pálya bármely területén, kivéve azt az esetet, amikor a labda büntetőterületen van: a 16.1. szabály szerint a rendellenes pályaviszony okozta zavaró hatás miatt igénybe vett könnyítés csak az alábbi két feltétel együttes fennállása esetén engedélyezett:

  • rendellenes pályaviszony a pályán (és nem a pályahatáron kívül) áll fenn, és
  • a labda a pályán van – de nem büntetőterületen (ahol a játékos kizárólag a 17. szabály szerinti könnyítést veheti igénybe).

(3) Nem jár könnyítés akkor, amikor a labda megjátszása teljességgel észszerűtlen: a 16.1. szabály szerint az alábbi esetekben nem jár könnyítés:

  • amikor a labda megjátszása onnan, ahol fekszik, egy rendellenes pályaviszonyon kívüli körülmény miatt nyilvánvalóan értelmetlen (pl. amikor a játékos ideiglenes vízben vagy mozdíthatatlan akadályon áll, de nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban van), vagy
  • amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetF-23. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a pályán vagy azon kívül lévő ideiglenes mozdíthatatlan akadály miatt büntetés nélküli könnyítést engedélyez).

b. Könnyítés általános területen lévő labda esetén

Ha a játékos labdája az általános területen van, és játékát a pályán fennálló rendellenes pályaviszony zavarja, büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe úgy, hogy az adott könnyítési területen belül ejti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

  • Viszonyítási pont a legközelebbi teljes könnyítési pont az általános területen.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • legyen az általános területen;
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • rendellenes pályaviszony okozta összes zavaró hatás miatt teljes könnyítést kell alkalmazni.
c. Könnyítés bunkerben lévő labda esetén

Ha a játékos labdája egy bunkerben van, és a játékát a pályán lévő rendellenes pályaviszony zavarja, a játékos vagy az (1) pont szerint büntetés nélküli könnyítést vagy a (2) pont szerint büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe:

(1) Büntetés nélküli könnyítés: játék a bunkerből: a játékos a 16.1b. szabály szerint büntetés nélküli könnyítést vehet azzal a különbséggel, hogy:

  • legközelebbi teljes könnyítési pontnak és a könnyítési területnek a bunkerben kell lennie.
  • Ha a bunkerben nincs ilyen legközelebbi teljes könnyítési pont, a játékos akkor is igénybe veheti ezt a könnyítést úgy, hogy a bunkerben elérhető legnagyobb könnyítés pontját használja viszonyítási pontként.

(2) Büntetéssel járó könnyítés: bunkeren kívülről történő játék (vonalon hátrafelé könnyítés): egy büntetőütésért a játékos ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát a könnyítési területen (lásd: 14.3. szabály), amely egy, a lyukat és az eredeti labda helyét összekötő egyenes viszonyítási vonal mentén fekszik:

  • Viszonyítási pont: a pálya játékos által kiválasztott pontja, amely a viszonyítási vonalon van, és távolabb van a lyuktól, mint a kérdéses eredeti pont (nincs korlátozva, hogy ez a pont a vonalon hátrafelé mekkora távolságra lehet a lyuktól):
    • A kiválasztott viszonyítási pontot a játékosnak egy tárgy (pl. tee) segítségével meg kell jelölnie.
    • Ha a játékos e pont kiválasztása nélkül ejti a labdát, a viszonyítási pont a vonal azon pontja lesz, amely ugyanolyan távolságra van a lyuktól, mint az a pont, ahol az ejtett labda először földet ért.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • pálya területén bárhol lehet, azonban:
    • ha a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen lévő könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie, mint amelyet a labda a könnyítési területen történő ejtésénél először érintett.
d. Könnyítés a greenen lévő labda esetén

Ha a játékos labdája a greenen van és a játékát a pályán fennálló rendellenes pályaviszony zavarja, büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe úgy, hogy a labda visszahelyezésre vonatkozó 14.2b(2) és 14.2e. szabály szerint az eredeti vagy másik labdát a legközelebbi teljes könnyítési pontra helyezi.

  • legközelebbi teljes könnyítési pontnak vagy a greenen vagy az általános területen kell lennie.
  • Ha ilyen legközelebbi teljes könnyítési pont nincs, a játékos akkor is igénybe veheti ezt a büntetés nélküli könnyítést, méghozzá úgy, hogy az elérhető legnagyobb könnyítés pontját használja viszonyítási pontként, amelynek vagy a greenen vagy az általános területen kell lennie.
e. Könnyítés rendellenes pályaviszony területén elveszett labda esetén

Ezt a könnyítési lehetőséget a játékos akkor veheti igénybe az ütés és távolság könnyítés helyett, ha a labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy az egy rendellenes pályaviszonynak minősülő tárgyon/területen belül került nyugalomba a pályán:

  • A játékos a 16.1b.c. vagy d. szabály szerint könnyítést vehet igénybe oly módon, hogy a legközelebbi teljes könnyítési pont megtalálásához azt a valószínűsített pontot használja a labda helyeként, ahol a labda a pályán lévő rendellenes pályaviszony szélét utoljára keresztezte.
  • Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
    • Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
    • Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda rendellenes pályaviszonyok között került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.

f. A könnyítést a rendellenes pályaviszonyon belüli játékon kívüli terület (No Play Zone) okozta zavaró hatás miatt kell igénybe venni

Ezekben a helyzetekben a labdát soha nem szabad megjátszani onnan, ahol fekszik:

(1) Amikor a labda játékon kívüli területen van: Ha a játékos labdája az általános területen bunkerben vagy a greenen lévő rendellenes pályaviszonynak számító területen kijelölt játékon kívüli területen van:

  • általános területen lévő játékon kívüli terület esetén: a játékosnak a 16.1b. szabály szerint büntetés nélküli könnyítést kell igénybe vennie.
  • a bunkerben lévő játékon kívüli terület esetén: a játékosnak a 16.1c(1) és (2) szabály szerint büntetés nélküli vagy büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie.
  • greenen lévő játékon kívüli terület esetén: játékosnak a 16.1d. szabály szerint büntetés nélküli könnyítést kell igénybe vennie.

(2) Amikor a játékon kívüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen kívül bárhol a pályán: ha a játékos labdája játékon kívüli területen kívül és általános területenbunkerben vagy a greenen van, és a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyokon vagy büntetőterületen belül van) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének területét, a játékos:

  • vagy könnyítést vesz igénybe, ha azt a 16.1b.c. vagy d. szabály engedélyezi attól függően, hogy a labda az általános területenbunkerben vagy a greenen van,
  • vagy a 19. szabály szerint játszhatatlan labda miatti könnyítést vesz igénybe.

Arra az esetre, amikor a büntetőterületen lévő labdát játékon kívüli terület zavarja, a 17.1e. szabály vonatkozik.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 16.1. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

16.2.  Veszélyes állat okozta fenyegető helyzet

a. Amikor a könnyítés megengedett

A „veszélyes állat okozta fenyegetés” akkor áll fenn, amikor a labda közelében lévő veszélyes állat (pl. mérges kígyó, méh, alligátor, tűzhangya vagy medve) súlyos sérülést okozna a játékosnak, ha ő a labdát onnan játszaná meg, ahol az fekszik.

16.2b. szabály szerint a játékos a veszélyes állat okozta fenyegető helyzet miatt könnyítést vehet igénybe, függetlenül attól, hogy a pályán hol van a labdája, kivéve:

  • amikor a labda megjátszása onnan, ahol fekszik, egy veszélyes állat okozta fenyegetéstől eltérő más körülmény miatt nyilvánvalóan értelmetlen (pl. amikor a játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik), vagy
  • amikor a fenyegetettség kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.
b. Könnyítés veszélyes állat okozta fenyegető helyzet esetén

Veszélyes állat okozta fenyegető helyzetben:

(1) Amikor a labda büntetőterületen kívül bárhol van: a játékos a 16.1b.c. vagy d. szabály szerint könnyítést vehet igénybe attól függően, hogy a labda az általános területenbunkerben vagy a greenen van.

(2) Amikor a labda büntetőterületen van: a játékos büntetés nélküli vagy büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe:

  • Büntetés nélküli könnyítés: a büntetőterületről játszott játék esetén: a játékos a 16.1b. szabály szerint büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe, azonban a legközelebbi teljes könnyítés pontjának és a könnyítési területnek a büntetőterületen belül kell lennie.
  • Büntetéssel járó könnyítés: a büntetőterületen kívülről játszott játék esetén
    • A játékos a 17.1d. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
    • Ha a veszélyes állat okozta fenyegető helyzet ott áll fenn, ahol a labdát a büntetőterületen kívül a fenti büntetéssel járó könnyítés után elütnék, a játékos az (1) pont szerint további könnyítést vehet igénybe újabb büntetés nélkül.

E szabály alkalmazásában a legközelebbi teljes könnyítés pontja az a legközelebbi pont (ami nem lehet közelebb a lyukhoz), ahol a veszélyes állat miatti fenyegetettség nem áll fenn.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 16.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

16.3.  Besüppedt labda

a. Amikor a könnyítés megengedett

(1) A labdának az általános területen kell besüppednie: a 16.3b. szabály szerinti könnyítés csak akkor jár, ha a játékos labdája az általános területen süppedt be.

  • E szabály szerint nem lehet könnyítést igénybe venni, ha a labda az általános területen kívül süppedt be.
  • Azonban ha a labda a greenen süppedt be, a játékos megjelölheti a labda helyét, felveheti és megtisztíthatja a labdát, kijavíthatja a labda saját súlya által ütött mélyedést és visszahelyezheti a labdát az eredeti helyére (lásd: 13.1c(2) szabály).

Kivétel – Amikor nem megengedett a könnyítés az általános területen besüppedt labda miatt: a 16.3b. szabály szerinti könnyítés nem megengedett, ha:

  • a labda homokba süppedt be az általános terület azon részén, amely nincs fairway magasságra vagy annál rövidebbre vágva, vagy
  • besüppedt labdán kívüli bármilyen egyéb zavaró hatás miatt az ütés nyilvánvalóan értelmetlen (pl. ha a játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik).

(2) Annak eldöntése, hogy a labda besüppedt-e: a játékos labdája csak akkor tekinthető besüppedtnek, ha:

  • az a játékos előző ütésének eredményeként létrejött, saját maga ütötte benyomódásában van, és
  • labda egy része a talajszint alatt helyezkedik el.

Ha a játékos nem biztos abban, hogy a labda a saját vagy egy másik labda ütötte benyomódásban van, a játékos besüppedtnek tekintheti a labdát, ha a rendelkezésre álló információk alapján indokoltnak tekinthető az a következtetés, hogy a labda a saját benyomódásában van.

A labda nem minősül besüppedtnek, ha nem a játékos előző ütése miatt került a talajszint alá, pl. amikor:

  • a labda azért nyomódott a talajba, mert valaki rálépett,
  • a labdát egyből a talajba ütötték anélkül, hogy a levegőbe került volna, vagy
  • a labdát egy szabály szerinti könnyítés igénybevételekor ejtették.
b. Könnyítés besüppedt labda miatt

Ha a játékos labdája az általános területen süppedt be, és a 16.3a. szabály könnyítést tesz lehetővé, a játékos büntetés nélküli könnyítést vehet igénybe úgy, hogy az adott könnyítési területen belül ejti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

  • Viszonyítási pont: közvetlenül a besüppedt labda mögötti pont.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • az általános területen kell lennie, és
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetF-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat arra, hogy a könnyítés csak a fairway magasságra vagy annál kisebbre vágott területen besüppedt labda esetében megengedett).

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 16.3. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

16.4. A labda felvétele annak ellenőrzésére, hogy fekvésének körülményei lehetővé teszik-e könnyítés igénybevételét

Ha a játékos joggal feltételezi, hogy a labdája olyan helyen van, ahol a 15.2., a 16.1. vagy a 16.3. szabály szerint büntetés nélküli könnyítés jár, de ezt a labda felvétele nélkül nem tudja eldönteni

  • a játékos felveheti a labdát annak megállapítására, hogy jár-e a könnyítés, de:
  • először meg kell jelölnie a labda helyét, a felvett labdát pedig tilos megtisztítania (lásd: kivéve a greenen) (lásd: 14.1. szabály).

Ha a játékos a fenti megalapozott feltételezés nélkül veszi fel a labdát (kivéve a greenen, ahol a 13.1b. szabály ezt lehetővé teszi), egy büntetőütést kap.

Ha jár a könnyítés és a játékos él is azzal, akkor sem jár büntetés, ha a játékos nem jelölte meg a labda helyét, mielőtt felvette vagy megtisztította.

Ha tilos a könnyítés vagy a játékos nem kíván könnyítést igénybe venni:

  • a játékos egy büntetőütést kap, ha nem jelölte meg a labda helyét, mielőtt azt a tiltás ellenére felvette vagy megtisztította, és
  • a labdát vissza kell helyeznie az eredeti helyére (lásd: 14.2. szabály).

Büntetés a szabálytalanul kicserélt labda megjátszásáért, vagy a labda idegen helyről a 16.4. szabály megszegésével való megjátszásáért: általános büntetés a 6.3b. vagy a 14.7a. szabály szerint.

Ha egyetlen cselekmény vagy azzal összefüggő cselekmények miatt több szabály sérül, az 1.3c(4) szabály lép életbe.

A szabály célja: A 17. szabály a büntetőterületre vonatkozó speciális szabály. Büntetőterületnek számít a Bizottság által annak nyilvánított vízterület vagy egyéb olyan terület, ahol a labda gyakran elvész vagy megjátszhatatlan. Egy büntetőütésért a játékosok meghatározott könnyítési lehetőségeket vehetnek igénybe a labda büntetőterületen kívülről való megjátszásához.

 

17.1.  A büntetőterületen lévő labdára vonatkozó lehetőségek

büntetőterületeket vagy piros vagy sárga színnel jelölik. E színek határozzák meg azt, hogy a játékos milyen könnyítési lehetőségeket vehet igénybe (lásd: 17.1d szabály).

A játékos a büntetőterületen belül állva is megjátszhat egy a büntetőterületen kívül fekvő labdát az után is, hogy a büntetőterületről könnyítést vett igénybe.

a. Amikor a labda büntetőterületen van

A labda akkor van a büntetőterületen, ha a labda bármely része:

  • a büntetőterületen fekszik vagy érinti azt vagy bármi mást (pl. egy természetes vagy mesterséges tárgyat), aminek a széle a büntetőterületen belül van, vagy
  • büntetőterület határa vagy a büntetőterület egyéb része felett van.

Ha a labda egy része egyszerre fekszik a büntetőterületen és a pálya másik területén, a 2.2c. szabály érvényes.

b. A játékos megjátszhatja a labdát onnan, ahol az fekszik a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe

A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:

  • vagy az általános területre vonatkozó szabályok értelmében a labdát büntetés nélkül játssza meg onnan, ahol az fekszik (azaz nincs speciális szabály, amely korlátozná, hogy a labdát hogyan kell megjátszani a büntetőterületről);
  • vagy a labdát a büntetőterületen kívülről játssza meg úgy, hogy a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe.

Kivétel – Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt (lásd: 17.1e. szabály).

c. Könnyítés a büntetőterületen elveszett labda esetén

Ha a játékos labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy egy büntetőterületen került nyugalomba:

  • A játékos a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
  • Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
    • Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
    • Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).

Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda egy büntetőterületen került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.

d. Könnyítés büntetőterületen lévő labda esetén

Ha a játékos labdája büntetőterületen van – beleértve azt is, amikor tény vagy szinte biztos, hogy büntetőterületen van, noha nem találták meg –, a játékos egy büntetőütésért az alábbi könnyítési lehetőségek valamelyikét veheti igénybe:

(1) Ütés és távolság könnyítés: a játékos az eredeti labdát vagy egy másik labdát az előző ütési helyéről ütheti el (lásd: 14.6. szabály).

(2) Vonalon hátrafelé könnyítés: a játékos könnyítési területen ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály). E könnyítési területet egy viszonyítási vonal alapján kell meghatároznia: ez a vonal a lyuktól hátrafelé indulva átszeli azt a valószínűsített pontot, ahol az eredeti labda utoljára áthaladt a büntetőterület szélén:

  • Viszonyítási pont: a pálya játékos által kiválasztott pontja, amely a viszonyítási vonalon van, és távolabb van a lyuktól, mint a valószínűsített pont (nincs korlátozva, hogy ez a pont a vonalon hátrafelé mekkora távolságra lehet a lyuktól):
    • A kiválasztott viszonyítási pontot a játékosnak egy tárgy (pl. tee) segítségével meg kell jelölnie.
    • Ha a játékos e pont kiválasztása nélkül ejti a labdát, a viszonyítási pont a vonal azon pontja lesz, amely ugyanolyan távolságra van a lyuktól, mint az a pont, ahol az ejtett labda először földet ért.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
    • ha a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen lévő könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie, mint amelyet a labda a könnyítési területen történő ejtésénél először érintett.

[Magyarázat: A vonalban hátrafelé könnyítés referencia pontjának a büntető területen kívül kell lennie]

(3) Oldalsó könnyítés (csak piros büntetőterület esetében): amikor a labda utoljára keresztezte egy piros büntetőterület határát, a játékos az alábbi oldalsó könnyítési területen ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):

  • Viszonyítási pont: az a valószínűsített pont, ahol az eredeti labda utoljára haladt át a piros büntetőterület határán.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
    • ha a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetB-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a piros büntetőterület ellenkező oldalán, a lyuktól ugyanakkora távolságra engedélyezi az oldalsó könnyítést).

e. Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen levő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt

A játékosnak az alábbiak közül egyik esetben sem szabad a labdát onnan megjátszania, ahol az fekszik:

(1) Amikor a labda büntetőterületen lévő játékon kívüli területen van: a játékosnak a 17.1d. vagy 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie.

(2) Amikor a pályán lévő játékon kívüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen fekvő labdához: ha a játékos labdája egy büntetőterületen belül és a játékon kívüli területen kívül van, de a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyok között vagy büntetőterületen) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, a játékos:

  • vagy büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen kívül a 17.1d. vagy a 17.2. szabály szerint,
  • vagy büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe úgy, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterület alábbi könnyítési területén (ha van ilyen) ejti (lásd: 14.3. szabály):
    • Viszonyítási pont: a játékon kívüli területtől számított legközelebbi teljes könnyítési pont
    • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
    • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
      • a könnyítési területnek ugyanazon a büntetőterületen kell lennie, ahol a labda fekszik, és
      • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont.

Azonban nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés a játékon kívüli terület miatt fennálló zavaró hatás (2) pontban ismertetett esetében, azaz amikor:

  • amikor a labda megjátszása adott fekvésből nyilvánvalóan értelmetlen egy olyan körülmény miatt, ami nem a játékon kívüli terület (pl. amikor egy játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik), vagy
  • amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott körülmények között egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt, beállást, lendítést vagy játékirányt.

Arra az esetre, amikor labdát, amely a büntetőterületen kívül bárhol lehet, játékon kívüli terület zavarja, a 16.1f. szabály vonatkozik.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 17.1. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

17.2.  A labda büntetőterületről való megjátszása utáni lehetőségek

a. Amikor a büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba

Ha egy büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba, a játékos onnan játszhatja meg a labdát, ahol az fekszik (lásd: 17.1b. szabály).

Avagy egy büntetőütésért igénybe veheti az alábbi könnyítések egyikét:

(1) Szokásos könnyítési lehetőségek: a játékos alkalmazhat ütés és távolság könnyítést a 17.1d(1), vonalon hátrafelé könnyítést a 17.1d(2) vagy piros büntetőterület esetén oldalsó könnyítést a 17.1d(3) szabály szerint.

17.1d(2) vagy (3) szabály szerint a könnyítési terület meghatározásához használt valószínűsített pont az, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a labda aktuális fekvésének helye szerinti büntetőterület határát.

Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:

  • A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
  • Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett könnyítésért.

(2) Extra könnyítési lehetőség: a büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől: az (1) pont szerinti szokásos könnyítési lehetőségek helyett a játékos azt is választhatja, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterületen kívüli utolsó ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

b. Amikor a büntetőterületről kiütött labda elveszett, pályahatáron kívülre került vagy a büntetőterületen kívül játszhatatlan

Egy büntetőterületről megjátszott labda esetében a játékosnak olykor ütés és távolság könnyítést kell vagy lehet igénybe vennie, mert az eredeti labda vagy:

  • pályahatáron kívül van, vagy elveszett a büntetőterületen kívül (lásd: 18.2. szabály), vagy
  • játszhatatlan a büntetőterületen kívül (lásd: 19.2a. szabály).

Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:

  • A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a 17.1d(3) és a 17.2a(2) szabály szerint.
  • Ha a játékos ezt választja, még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés (első) igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett (második) könnyítésért.

Ezt a könnyítést a játékos közvetlenül a büntetőterületen kívül veheti igénybe anélkül, hogy a labdát először a büntetőterületen kellene ejtenie, azonban így is kap összesen két büntetőütést.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 17.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

17.3.  Könnyítést más szabályok alapján nem lehet igénybe venni büntetőterületen lévő labda esetén

Amikor a játékos labdája a büntetőterületen van, az alábbi esetekben nem lehet könnyítést igénybe venni:

A fenti esetekben a játékos csak a 17. szabályban előírt, büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe.

Azonban amikor egy büntetőterületen egy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja a labda megjátszását, a játékos választhat: büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést a büntetőterületen kívül (lásd: 16.2b(2) szabály).

A szabály célja: A 18. szabály az ütés és távolság könnyítés büntetéssel igénybevételére vonatkozik. Amikor a labda büntetőterületen kívül veszett el vagy pályahatáron kívül került nyugalomba, megszakad az elütőterülettől a lyukig tartó játék folyamatossága; ekkor a játékosnak az előző ütés helyéről kell folytatnia a játékot.

Ez a szabály azt is előírja, hogy mikor és hogyan játszható meg az ideiglenes labda akkor, ha a játékos időt szeretne nyerni, mert a játékban lévő labda vélhetően pályahatáron kívülre került vagy elveszett a büntetőterületen kívül.

 

18.1.  Bármikor engedélyezett ütés és távolság könnyítés büntetéssel

A játékos bármikor igénybe veheti az ütés és távolság könnyítést úgy, hogy egy büntetőütést felszámít, és az eredeti labdát játssza vagy egy másik labdát játszik meg (lásd: 14.6. szabály) az előző ütés helyéről.

Az ütés és távolság könnyítési lehetőséget a játékos mindig igénybe veheti:

  • attól függetlenül, hogy a labdája hol van a pályán, és
  • annak ellenére, ha egy szabály szerint egy bizonyos módon könnyítést kell igénybe vennie, vagy egy bizonyos helyről kell megjátszania a labdát.

Ha a játékos az ütés és távolság büntetés felszámítása mellett egy másik labdát hozott játékba (lásd: 14.4. szabály):

  • Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
  • Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).

Azonban ez nem vonatkozik az előző ütés helyéről megjátszott labdára, amikor a játékos:

  • bejelenti, hogy ideiglenes labdát játszik meg (lásd: 18.3b. szabály),
  • stroke playben a 14.7b. vagy a 20.1c(3) szabály szerint második labdát játszik meg.

18.2. Amikor az ütés és távolság könnyítést az elveszett vagy pályahatáron kívülre került labda esetében alkalmazni kell

a. Amikor a labda elveszett vagy pályahatáron kívül van

(1) Amikor a labda elveszett: a labda akkor számít elveszettnek, ha a labdakeresés megkezdésétől számított három percen belül a játékos vagy a caddie-je nem találja meg.

Ha e három percen belül találnak egy labdát, de nem biztos, hogy az a játékosé:

  • A játékosnak azonnal meg kell próbálnia azonosítania azt (lásd: 7.2. szabály). Az azonosításra észszerű időt kap még akkor is, ha a háromperces keresési idő lejárt.
  • Ebbe az időbe az az észszerű idő is beleszámít, amíg a játékos a labdához megy, ha nem a megtalálás helyszínén tartózkodott.

Ha a játékosnak észszerű időn belül nem sikerül a labdát beazonosítania, az elveszettnek minősül.

(2) Amikor a labda pályahatáron kívül van: a nyugvó labda csak akkor van a pályahatáron kívül, ha teljes terjedelmével a pálya határvonalán kívül van:

A labda a pályahatáron belül van, ha bármely része:

  • a pálya határvonalán belül hozzáér a talajhoz vagy bármi máshoz (pl. valamilyen természetes vagy mesterséges tárgyhoz) vagy azon fekszik, vagy
  • pálya határvonala vagy a pálya bármely más része felett van.

pályán lévő labda megjátszásához a játékos pályahatáron kívül is állhat.

b. Teendők amikor a labda elveszett vagy pályahatáron kívülre kerül

Ha egy labda elveszett vagy pályahatáron kívül van, a játékos köteles ütés és távolság könnyítést igénybe venni úgy, hogy egy büntetőütést felszámít, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát játszik meg az előző ütés helyéről (lásd: 14.6. szabály).

Kivétel – A játékos egy másik szabály szerint új labdát hozhat játékba, ha tény vagy szinte biztos, hogy mi történt az eredeti labdával: Az ütés és távolság könnyítés helyett a játékos új labdát hozhat játékba bármilyen vonatkozó szabály szerint, amely azt megengedi, ha tény vagy szinte biztos, hogy a nem talált labda:

  • pályán került nyugalomba, és egy külső tényező miatt mozdult el onnan (lásd: 9.6. szabály), vagy egy másik játékos idegen labdaként játszotta meg (lásd: 6.3c(2) szabály);
  • pályán lévő mozdítható akadályon (lásd: 15.2b. szabály) vagy rendellenes pályaviszonyok között vagy ezekben került nyugalomba (lásd: 16.1e. szabály);
  • büntetőterületen van (lásd: 17.1c. szabály), vagy
  • a labdát valaki szándékosan eltérítette vagy megállította (lásd: 11.2c. szabály).

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 18.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

18.3.  Ideiglenes labda

a. Amikor engedélyezett az ideiglenes labda

Ha egy labda büntetőterületen kívül veszhetett el vagy kerülhetett pályahatáron kívülre, a játékos időnyerés céljából egy másik labdát játszhat ideiglenesen ütés és távolság büntetés felszámításával (lásd: 14.6. szabály).

Vélhetően elveszett labda esetén ez akkor alkalmazandó:

  • ha az eredeti labdát nem találták meg, nem azonosították, de még nem tekinthető elveszettnek, és
  • ha vélelmezhető, hogy a labda akár egy büntetőterületen belül, akár azon kívül a pályán valahol máshol veszett el.

Azonban ha a játékos úgy véli, hogy az eredeti labda csakis egy büntetőterületen veszhetett el, nem szabad megjátszania az ideiglenes labdát, és ha ezután egy labdát az előző ütés helyéről játszik meg, akkor az válik a játékban lévő labdájává, amire az ütés-távolság büntetést fel kell számítani (lásd: 18.1. szabály).

Amikor ideiglenes labda vész el büntetőterületen kívül vagy kerül pályahatáron kívülre:

  • A játékos megjátszhat egy másik ideiglenes labdát.
  • Ez a második ideiglenes labda ezután úgy viszonyul az első ideiglenes labdához, mint az első ideiglenes labda viszonyult az eredeti labdához.
b. Ideiglenes labda megjátszásának bejelentése

Az ütés előtt a játékos köteles bejelenteni, hogy ideiglenes labdát játszik meg. Ennek során:

  • Nem elég csak annyit mondania, hogy másik labdát játszik meg vagy újra játszik.
  • Az „ideiglenes” szó kimondásával vagy más módon egyértelműen kell jeleznie, a labdát a 18.3. szabály szerint ideiglenesen játssza meg.

Ha a játékos ezt a bejelentést nem teszi meg (noha ideiglenes labdát szándékozott megjátszani), és az előző ütés helyéről megjátssza a labdát, ez a labda lesz a játékban lévő labda, amelyre a játékos ütés és távolság büntetést kap (lásd: 18.1. szabály).

c. Ideiglenes labda megjátszása addig, amíg játékban lévő vagy feladott labda nem lesz

(1) Az ideiglenes labda többszöri megjátszása: a játékos tovább játszhat az ideiglenes labdával és az egészen addig ideiglenes labdának számít, amíg a hely, ahonnan a játékos elüti, ugyanolyan messze vagy messzebb van a lyuktól, mint az eredeti labda valószínű helye.

Ez akkor is érvényes, ha az ideiglenes labdát többször is megjátsszák.

Azonban attól a pillanattól már nem ideiglenes labdának számít, hogy a (2) pont értelmében játékban lévő vagy a (3) pont értelmében feladott és ezáltal idegen labda lesz.

(2) Amikor az ideiglenes labda játékban lévő labdává válik: az ideiglenes labda játékban lévő labdává válik, és a játékos ütés és távolság büntetést kap az alábbi két eset bármelyikében:

  • Amikor az eredeti labda a pályán – de nem a büntetőterületen – veszett el, vagy pályahatáron kívülre került: ekkor az eredeti labda már nincs játékban (akkor sem, ha a háromperces keresési időn túl találják meg a pályán), és a továbbiakban idegen labda lesz, amelyet tilos megjátszani (lásd: 6.3c. szabály)
  • Amikor az ideiglenes labdát olyan helyről ütik el, amely közelebb van a lyukhoz, mint az eredeti labda valószínűsített helye: ekkor az eredeti labda már nincs játékban (akkor sem, ha a háromperces keresési időn belül a pályán vagy a valószínűsített helyéhez képest a lyukhoz közelebb találják meg), és a továbbiakban idegen labda lesz, amelyet tilos megjátszani (lásd: 6.3c. szabály).

Ha a játékos nagyjából ugyanoda üti az ideiglenes labdát, mint az eredetit, és nem tudja megállapítani, hogy melyik labda az ideiglenes és melyik az eredeti:

  • Ha a pályán csak egy labdát találnak meg, azt az ideiglenes labdának kell tekinteni, amely ettől fogva a játékban lévő labda lesz.
  • Ha mindkét labdát megtalálják a pályán, a játékosnak választania kell, melyik legyen az ideiglenes labda – és így a játékban lévő labda, míg a másik labda elveszettnek minősül, és nem szabad megjátszani.

Kivétel – A játékos egy másik szabály szerint új labdát hozhat játékba, ha tény vagy szinte biztos, hogy mi történt az eredeti labdával: a játékos még egy lehetőséget választhat, amikor a labdáját nem találják, és tény vagy szinte biztos, hogy a labda:

  • pályán nyugalomba került, és külső tényező miatt mozdult el onnan (lásd: 9.6. szabály);
  • pályán lévő mozdítható akadályon (lásd: 15.2b. szabály) vagy rendellenes pályaviszonynak számító dolgon vagy ezekben került nyugalomba (lásd: 16.1e. szabály), vagy
  • a labdát valaki szándékosan eltérítette vagy megállította (lásd: 11.2c. szabály).

Amennyiben a fent hivatkozott szabályok egyike alkalmazandó, a játékos:

  • vagy az adott (helyzetre vonatkozó) szabály szerint új labdát hoz játékba;
  • vagy az ideiglenes labdát ütés és távolság büntetés felszámításával játékban lévő labdának tekinti.

(3) Amikor az ideiglenes labdát fel kell adni: amikor az ideiglenes labda még nem a játékban lévő labda, azt az alábbi két esetben fel kell adni:

  • Amikor az eredeti labdát a pályán, de a büntetőterületen kívül, a háromperces keresési időn belül találják meg: a játékosnak onnan kell megjátszania az eredeti labdát, ahol az fekszik.
  • Amikor az eredeti labdát büntetőterületen találják meg, illetve tény vagy szinte biztos, hogy a büntetőterületen van: a játékosnak vagy az eredeti labdát kell megjátszania onnan, ahol a labda fekszik, vagy büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie a 17.1d. szabály szerint.

Mindkét esetben fontos, hogy

  • a játékos egyetlen további ütést sem végezhet az ideiglenes labdával, amely most már idegen labdának számít (lásd: 6.3c. szabály), és
  • az ezzel az ideiglenes labdával – még annak feladása előtt – végrehajtott ütések nem számítanak (beleértve a tényleges ütéseket és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott esetleges büntetőütéseket).

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 18.3. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

A szabály célja: A 19. szabály a játszhatatlan labda esetén a játékos rendelkezésére álló könnyítési lehetőségeket ismerteti. A szabályra hivatkozva a játékos megválaszthatja, hogy egy büntetőütés ellenében melyik lehetőséget kívánja igénybe venni ahhoz, hogy a pályán bárhonnan (a büntetőterületet kivéve) egy nehéz helyzetből kijusson.

 

19.1.  A játékos a büntetőterület kivételével bárhol a pályán dönthet úgy, hogy játszhatatlan labda miatt könnyítést vesz igénybe

Az, hogy a 19.2. vagy a 19.3. szabály szerint igénybe vett, büntetéssel járó könnyítéssel játszhatatlannak nyilvánítja a labdáját, kizárólag a játékos döntése.

  • Könnyítés játszhatatlan labda miatt a pályán bárhol megengedett, kivéve büntetőterületen.
  • Ha a labda egy büntetőterületen belül lesz játszhatatlan, a játékos egyetlen könnyítési lehetősége a 17. szabály szerinti, büntetéssel járó könnyítés.

19.2.  Könnyítési lehetőségek játszhatatlan labda miatt az általános területen vagy a greenen

A játékos a 19.2a.b. vagy c. szabályban biztosított három lehetőség egyikét választva könnyítést vehet igénybe játszhatatlan labda miatt, de ezért bármelyik esetben egy büntetőütés jár.

  • A játékos ütés és távolság könnyítést vehet igénybe a 19.2a. szabály szerint akkor is, ha az eredeti labdát nem találták meg és nem azonosították.
  • Azonban a 19.2b. szabály szerinti vonalon hátrafelé könnyítéshez vagy a 19.2c. szabály szerinti oldalsó könnyítéshez a játékosnak ismernie kell az eredeti labda helyét.
a. Ütés és távolság könnyítés

A játékos az eredeti labdát vagy egy másik labdát onnan üthet, ahol az előző ütést elvégezte (lásd: 14.6. szabály).

b. Vonalon hátrafelé könnyítés

A játékos ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát egy olyan könnyítési területen (lásd: 14.3. szabály), amely egy, a lyukat és az eredeti labda helyét összekötő egyenes viszonyítási vonal mentén fekszik:

  • Viszonyítási pont: a pálya játékos által választott pontja, amely a viszonyítási vonalon, és távolabb van a lyuktól, mint az eredeti labda helye (nincs korlátozva, hogy ez a pont a vonalon hátrafelé mekkora távolságra lehet a lyuktól):
    • A kiválasztott pontot a játékosnak egy tárggyal (pl. tee-vel) meg kell jelölnie.
    • Ha a játékos e pont kiválasztása nélkül ejti a labdát, a viszonyítási pont a vonal azon pontja lesz, amely ugyanolyan távolságra van a lyuktól, mint az a pont, ahol az ejtett labda először földet ért.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: egy ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • pálya területén bárhol lehet, azonban:
    • ha a viszonyítási ponttól egy ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen lévő könnyítési területen kell nyugalomba kerülnie, mint amelyet a labda a könnyítési területen történő ejtésénél először érintett.
c. Oldalsó könnyítés

A játékos ejtheti az eredeti labdát vagy egy másik labdát az alábbi oldalsó könnyítési területen (lásd: 14.3. szabály):

  • Viszonyítási pont: az eredeti labda helye
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont,
    • pálya területén bárhol lehet, azonban:
    • ha a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 19.2. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

19.3.  Könnyítési lehetőségek játszhatatlan labda miatt a bunkerben

a. Szokásos könnyítési lehetőségek (egy büntetőütés)

Amikor a játékos labdája bunkerben van:

  • a játékos játszhatatlan labda miatt egy büntetőütésért a 19.2. szabály szerinti bármelyik könnyítési lehetőséget igénybe veheti, kivéve hogy:
  • a labdát a bunkerben lévő könnyítési területen kell ejteni, és annak és annak ott kell nyugalomba kerülnie akár a vonalon hátrafelé könnyítés (lásd: 19.2b. szabály), akár az oldalsó könnyítés (lásd: 19.2c. szabály) választása esetén.
b. Extra könnyítési lehetőség (két büntetőütés)

Extra könnyítési lehetőségként amikor a játékos labdája bunkerben van, összesen két büntetőütésért 19.2b. szabály szerint a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vehet igénybe a bunkeren kívül.

Büntetés a labda idegen helyről való megjátszására vonatkozó 19.3. szabály megszegéséért: általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.

A szabály célja: A 20. szabály ismerteti, hogy mi a teendő, ha egy versenykörben kérdés merül fel a Szabályokkal kapcsolatban, továbbá kitér azokra a – match playben és stroke playben eltérő – eljárásokra, amelyek értelmében a játékosnak joga van ahhoz, hogy későbbi időpontban kérjen döntést.

A szabály emellett a ténykérdések eldöntésére és a Szabályok alkalmazására felhatalmazott bírók szerepét is meghatározza. A bírók és a Bizottság döntései minden játékosra nézve kötelezőek.

 

20.1.  A versenykör közben felmerült szabálykérdések eldöntése

a. A játékosoknak kerülniük kell, hogy indokolatlan késedelmet okozzanak

A játékosoknak nem szabad indokolatlanul késleltetniük a játékot, amikor a versenykörben a Szabályokkal kapcsolatban segítséget kérnek:

  • Ha észszerű időn belül nem érhető el a bíró vagy a Bizottság, hogy egy szabálykérdésben segítséget nyújtson, a játékosnak kell eldöntenie, hogy mit tegyen, és folytatnia kell a játékot.
  • A játékos megvédheti jogait oly módon, hogy match playben döntést kér (lásd: 20.1b(2) szabály), stroke playben pedig két labdát játszik meg (lásd: 20.1c(3) szabály).
b. Szabálykérdések match playben

(1) Szabályviták megoldása egyezséggel: a versenykörben a mérkőzésben részt vevő játékosok megegyezhetnek arról, hogy miként döntsenek egy szabálykérdésben:

  • A kölcsönösen elfogatott egyezség akkor is végérvényesnek számít, ha később kiderül, hogy szabályellenes, feltéve hogy a játékosok nem szándékosan állapodtak meg abban, hogy figyelmen kívül hagynak egy olyan szabályt vagy büntetést, amelyről tudták, hogy alkalmazniuk kellett volna (lásd: 1.3b(1) szabály).
  • Azonban ha a mérkőzéshez bírót jelöltek ki, ő köteles az időben tudomására jutott kérdésben dönteni, amelyet a játékosoknak végre kell hajtaniuk.

Ha nincs bíró, és a játékosok nem tudnak megegyezni vagy bizonytalanok a Szabályok alkalmazását illetően, 20.1b(2) szabály szerint bármelyikük döntést kérhet.

(2) Döntés kérése a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt: ha a játékos saját vagy ellenfele játékával kapcsolatban a bíró vagy a Bizottság döntését igényli a Szabályok alkalmazásáról, akkor a játékos döntést kérhet.

Ha észszerű időn belül a bíró vagy a Bizottság nem érhető el, a játékos úgy is kérheti a döntést, hogy közli ellenfelével: a döntést akkor fogja kérni, ha a bíró vagy a Bizottság elérhető lesz.

Ha a játékos a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt kér döntést:

  • döntés csak akkor hozható, ha a játékos a megfelelő időben kéri, ez attól függ, hogy mikor jutottak a tudomására a szabálykérdés felmerüléséhez vezető tények:
    • Ha a játékos akkor szerez tudomást a tényekről, amikor még egyik játékos sem kezdte el a mérkőzés utolsó szakaszának lejátszását: ha a játékos megismerte a tényeket, még az előtt kell kérnie a döntést, mielőtt a csoporton belüli bármely játékostársa elvégezné a következő szakasz kezdőütését.
    • Ha a játékos a mérkőzés utolsó szakaszának lejátszása közben vagy után ismeri meg a tényeket: még a mérkőzés eredményének véglegessé válása előtt kell kérnie a döntést (lásd: 3.2a(5) szabály).
  • Ha a játékos az említett időn belül nem kér döntést, akkor nem születik bírói vagy Bizottsági döntés, és a kérdéses szakasz(ok) (pályán elért) eredménye érvényes, még akkor is, ha a Szabályokat hibásan alkalmazták.

Ha a játékos egy korábbi szakasszal kapcsolatban kér döntést, azt csak akkor kapja meg, ha az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:

  • az ellenfele megszegte a 3.2d(1) szabályt (helytelen ütésszámot közölt) vagy a 3.2d(2) szabályt (elmulasztotta a büntetést közölni az ellenfelével), és
  • a kérés olyan tényeken alapul, amelyeket a játékos nem ismert, mielőtt a játékosok egyike a megjátszott szakaszon az első ütést megtette, vagy a két szakasz között volt, vagy éppen befejezte a szakaszt és
  • e tények megismerése után a játékos időben kéri a döntést (a fent meghatározott módon).

(3) Döntés kérése a mérkőzés eredményének véglegesítése után: ha a játékos a mérkőzés eredményének véglegesítése után kér döntést:

  • Bizottság csak akkor dönt, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
    • a kérés olyan tényeken alapul, amelyeket a játékos még nem ismert a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt, és
    • az ellenfele megszegte a 3.2d(1) szabályt (helytelen ütésszámot közölt) vagy a 3.2d(2) szabályt (elmulasztotta a büntetést közölni az ellenfelével), és tudott a szabályszegésről a mérkőzés eredményének véglegesítése előtt.
  • Az ilyen döntés meghozatalának időbeli korlátja nincs.

(4) Két labda megjátszására vonatkozó tilalom: az a játékos, aki match play során nem biztos abban, hogy mi a követendő helyes eljárás, a szakaszt nem teljesítheti két labdával. Ez a szabály csak stroke playben alkalmazható (lásd: 20.1c. szabály).

c. Szabálykérdések stroke playben

(1) Tilos a vitatott esetek megoldása egyezséggel: ha a bíró vagy a Bizottság észszerű időn belül nem érhető el, hogy a Szabályokkal kapcsolatban segítséget nyújtson:

  • Tanácsos, hogy a játékosok segítsék egymást a Szabályok alkalmazásában, de tilos a szabálykérdéseket egyezséggel megoldaniuk; az ilyen egyezség sem a játékosok, sem a bíró, sem a Bizottság számára nem lesz kötelező.
  • A játékosnak bármilyen szabálykérdéssel mindig eredménykártyájának leadása előtt kell a Bizottsághoz fordulnia.

(2) A verseny során a játékosoknak meg kell védeniük a többi játékost: a többi játékos érdekeinek védelme érdekében:

  • Ha a játékos tudja vagy feltételezi, hogy a másik játékos megszegte vagy megszeghette a Szabályokat, és azt a másik játékos nem ismeri fel vagy figyelmen kívül hagyja, a szabályszegést vélelmező játékos köteles ezt a másik játékos, annak jegyzője, a bíró vagy a Bizottság tudomására hozni.
  • Ezt a szabályszegés észrevétele után azonnal, de legkésőbb az előtt meg kell tennie, hogy a másik játékos leadná az eredménykártyáját, kivéve, ha a bíró vagy a Bizottság értesítésére nincs lehetőség.

Ha ezt elmulasztja, a szabálysértést észlelő játékost az 1.2a. szabály szerint a Bizottság kizárhatja, ha úgy dönt, ez olyan súlyos etikai vétség, amely ellentétes a játék szellemiségével.

(3) Két labda megjátszása akkor, ha a játékos nem biztos abban, hogy mi a teendő: az a játékos, aki a szakasz megjátszása során nem biztos abban, hogy mi a követendő helyes eljárás, büntetés nélkül két labdával teljesítheti a szakaszt úgy, hogy:

  • A játékos köteles a kétséget okozó helyzet kialakulása után, de még az ütés előtt dönteni a két labda megjátszásáról.
  • A játékos köteles kiválasztani, hogy melyik labda fog számítani akkor, ha a Szabályok az adott labdánál alkalmazott eljárást megengedik, és ezt a választását még az ütés előtt közölnie kell a jegyzőjével vagy egy másik játékossal.
  • Ha a játékos nem választ időben, az elsőként megjátszott labda lesz az alapértelmezett labda.
  • A játékosnak még eredménykártyájának leadása előtt jelentenie kell a történteket a Bizottságnak, akkor is, ha mindkét labdával ugyanazt az eredményt érte el. Ha ezt elmulasztja, kizárják a versenyből.
  • Ha a játékos az előtt elvégezte az ütést, hogy döntött volna a második labda megjátszásáról:
    • Ez a szabály egyáltalán nem alkalmazható, és az az eredmény számít, amelyet a játékos a második labda megjátszására vonatkozó döntése előtt megjátszott labdával ért el.
    • A játékosnak azonban nem jár büntetés a második labda megjátszásáért.

Az e szabály szerint megjátszott második labda nem ugyanaz, mint a 18.3. szabály szerinti ideiglenes labda.

(4) A szakasz eredményére vonatkozó Bizottsági döntés: amikor a játékos a (3) pont szerint két labdát játszik meg, az adott szakaszon elért eredményét a Bizottság az alábbi módon határozza meg:

  • Az az eredmény számít, amelyet a játékos (saját maga által vagy alapértelmezettként) választott labdával ért el, ha a Szabályok az adott labdánál alkalmazott eljárást megengedik.
  • Ha a Szabályok nem engedik meg az alkalmazott eljárást az adott labdára, akkor a másik labdával elért eredmény számít, feltéve hogy a Szabályok a másik labdánál alkalmazott eljárást megengedik.
  • Ha a Szabályok mindkét labdánál alkalmazott eljárást tiltják, a (játékos által vagy alapértelmezettként) választott labdával elért eredmény számít, kivéve, ha azt idegen helyről ütötték el, ami súlyos szabálysértésnek minősül, és ebben az esetben a másik labdával elért eredmény számít.
  • Ha mindegyik labdát idegen helyről játszották meg, ami súlyos szabálysértésnek számít, a játékost kizárják.
  • A nem számító labdával végrehajtott ütések (beleértve a tényleges és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott esetleges büntetőütéseket) nem számítanak bele a játékos adott szakaszon elért eredményébe.

„Az alkalmazott eljárást megengedő Szabályok” kitétel jelentése: a) az eredeti labdát onnan játszották meg, ahol feküdt, és ahol a játék meg volt engedve vagy b) a megjátszott labda a Szabályoknak megfelelő helyes eljárással, helyes módon és a megfelelő helyen került játékba.

20.2.  Vitás esetek eldöntése a Szabályok alapján

a. Bírói döntések

bíró a Bizottság által kijelölt hivatalos személy, akinek a feladata a ténykérdések eldöntése és a Szabályok alkalmazása.

A tényeken és a Szabályok alkalmazásán alapuló bírói döntés a játékosra nézve kötelező.

  • bírói döntésekkel kapcsolatban a játékos nem nyújthat be óvást a Bizottsághoz.
  • bíró a döntés meghozatala előtt kérheti a Bizottság segítségét vagy egy döntést felülvizsgálatra a Bizottsághoz továbbíthat, azonban ez nem kötelező.

Lásd: Bizottsági eljárások, 6C. fejezet (a bírói hatáskör ismertetése).

b. Bizottsági döntések

Amennyiben nincs bíró, aki döntene, vagy a bíró a döntést felülvizsgálatra a Bizottsághoz továbbítja:

  • a döntést a Bizottság hozza meg, és
  • Bizottság döntése végleges.

Ha a Bizottság nem tud döntést hozni, a tisztázandó kérdést továbbküldheti az R&A Rules of Golf Committee-jéhez, amelynek döntése végleges.

c. A „szabad szem” elvének alkalmazása a bizonyítékul szolgáló videofelvételnél

Amikor a Bizottság ténykérdésben dönt, a bizonyítékul szolgáló videofelvétel csak korlátozottan, a „szabad szem” elvének alapján vehető figyelembe, azaz:

  • Ha a videón látható tények szabad szemmel nem lettek volna láthatóak, a felvétel akkor sem használható fel bizonyítékként, ha az a Szabályok megszegését mutatja.
  • Azonban még ahol a videofelvétel a „szabad szem” elv alapján sem használható fel bizonyítékként, és a játékos egyébként tisztában volt a szabálysértést megalapozó körülményekkel (pl. egy bunkerben érezte, hogy az ütője hozzáért a homokhoz, noha az szabad szemmel nem volt látható), akkor a szabályszegés megállapíthatóvá válik.
d. Téves döntések helyesbítése

Ha a bíró vagy a Bizottság döntése később tévesnek bizonyul:

  • A döntést helyesbíteni kell, ha azt a Szabályok lehetővé teszik.
  • Ha azonban már túl késő helyesbíteni, a téves döntés marad érvényben.

Ha a játékos a bíró vagy a Bizottság instrukcióját a versenykör alatt vagy a játék 5.7a. szabály szerinti leállítása alatt az észszerűség határain belül félreérti és ezzel szabálysértést követ el (pl. felveszi a játékban lévő labdát, amikor a Szabályok szerint ez tilos), nem jár büntetés, és az instrukció téves döntésnek számít.

Lásd: Bizottsági eljárások, 6C. fejezet (a Bizottság teendője téves döntés esetén).

e. Játékosok kizárása a mérkőzés vagy a verseny eredményének véglegessé válása után

(1) Match playben nincs időbeli korlát arra, hogy a játékos mikor zárható ki az 1.2. szabály (súlyos etikai vétség) vagy az 1.3b(1) szabály (észlelt szabályszegés vagy büntetés szándékos figyelmen kívül hagyása, illetve két játékos megállapodása egy előttük is ismert alkalmazandó szabály és büntetés figyelmen kívül hagyásáról) alapján.

A játékos akkor is kizárható, ha a mérkőzés eredménye már véglegessé vált (lásd: 3.2a(5) szabály).

Arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen feltételekkel dönthet olyan kérdésben, amelyet a mérkőzés végeredményének véglegessé válása után nyújtottak be, lásd a 20.1b(3) szabályt.

(2) Stroke playben: rendszerint nem lehet további büntetést adni vagy (korábbi) büntetést módosítani a stroke play verseny befejezése után, amely:

  • akkor ér véget, ha az eredmény a Bizottság által meghatározott módon véglegessé válik, vagy
  • stroke play selejtező után match play verseny következik, és a játékos már elvégezte az első mérkőzésének kezdőütését.

Azonban kötelező a játékos kizárása még akkor is, amikor már vége a versenynek, ha:

  • vagy az általa leadott eredmény bármelyik szakaszon alacsonyabb, mint a ténylegesen elért eredménye, és ennek oka nem az, hogy nem tüntetett fel egy vagy több olyan büntetőütést, amelyről a verseny befejezése előtt nem tudta, hogy kirótták rá (lásd: 3.3b(3) szabály);
  • vagy a játékos a verseny lezárása előtt tudta, hogy a leadott eredménykártyán a valódi hendikepjénél magasabb hendikep szerepel, és ez befolyásolta az eredményének módosításához figyelembe vett ütéselőnyök számát (lásd: 3.3b(4) szabály);
  • vagy a játékos a verseny lezárása előtt tudta, hogy szabályszegést követett el, amelynek büntetése kizárás;
  • vagy egy másik játékossal szándékosan megegyezett arról, hogy figyelmen kívül hagynak egy olyan szabályt vagy büntetést, amelyről tudták, hogy alkalmazniuk kellett volna (lásd: 1.3b(1) szabály).

Bizottság a verseny befejezése után a játékost az 1.2. szabály (súlyos magatartási vétség) alapján is kizárhatja.

20.3.  A Szabályokban nem szereplő helyzetek

A Szabályokban nem szereplő helyzetekről a Bizottság dönt:

  • az összes körülményt figyelembe véve, és
  • a helyzetet úgy kezelve, hogy az méltányos, tisztességes és a Szabályokban szereplő hasonló helyzetek kezelésével következetes módon történik.
A szabály célja: A 21. szabály az egyéni játék négy egyéb formájára, köztük a stroke play három formájára vonatkozik, ahol az eredményszámítás a szokásos stroke playhez képest máshogy történik. E három forma: a Stableford (szakaszonként szerzett pontok); a maximális ütésszám (minden szakaszra meghatározzák a maximális ütésszámot) és a Par/Bogey (amikor a match play eredményszámítást alkalmazzák szakaszonként).

 

21.1.  Stableford (stroke play Stableford pontozással)

a. A Stableford játékforma áttekintése

Stableford játék a stroke play egyik formája, ahol:

  • a játékos vagy fél szakaszonkénti eredménye egy (ún. Stableford) pontszám, amelyet annak alapján kap, hogy a játékos vagy a fél adott szakaszon teljesített ütéseinek száma (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) mennyire tér el a Bizottság által az adott szakaszra meghatározott rögzített ütésszámtól, és
  • a versenyt az a játékos vagy fél nyeri, akinek az összes versenykör teljesítése után a legtöbb pontja van.

A Stableford játékformában a stroke play 1–20. szabályban szereplő rendes szabályai a jelen speciális szabállyal módosított változatban érvényesek. A 21.1. szabály:

  • scratch versenyekre készült, de hendikepversenyekre is alkalmazható, és
  • egyéni játékra készült, de olyan versenyekre is alkalmazható, ahol partnerek játszanak, amelyre vonatkozó módosítást a 22. szabály (Foursome) és a 23. szabály (Four-Ball) tartalmazza, valamint csapatversenyekre, amelyre vonatkozó módosítást a 24. szabály tartalmazza
b. Eredményszámítás a Stableford játékban

(1) Pontszerzés: a játékos szakaszonként kap pontokat úgy, hogy saját eredményét az adott szakaszra megállapított rögzített ütésszámhoz viszonyítják, ami alapértelmezésben a par, hacsak a Bizottság más rögzített eredményt nem határoz meg:

A megjátszott szakaszon szerezhető pontok
Két vagy több ütéssel a rögzített ütésszám felett, vagy nincs leadott eredmény - 0 pont
Egy ütéssel a rögzített ütésszám felett - 1 pont
A rögzített ütésszámmal megegyező - 2 pont
Egy ütéssel a rögzített ütésszám alatt - 3 pont
Két ütéssel a rögzített ütésszám alatt - 4 pont
Három ütéssel a rögzített ütésszám alatt - 5 pont
Négy ütéssel a rögzített ütésszám alatt - 6 pont

Az a játékos, aki valamilyen okból nem juttatja a lyukba a labdáját a Szabályok szerint (azaz nem fejezi be a szakaszt), nulla pontot kap a szakaszra.

A játék tempóját segítendő, a játékosokat ösztönözni kell arra, hogy ne folytassák az adott szakaszt, ha az eredményük nulla pont lesz.

A szakasz akkor tekintendő befejezettnek, amikor a játékos a labdáját a lyukba juttatja, vagy úgy dönt, hogy ezt nem teszi, vagy amikor a ponteredménye nulla pontot ér.

(2) Az egyes szakaszokra feljegyzett eredmény: a szakaszeredmények eredménykártyán való feljegyzésére vonatkozó 3.3b. szabály figyelembevételével:

  • Ha a szakaszt úgy teljesítik, hogy a labda a lyukba került:
    • amikor az ütésszám alapján egy vagy több pont kapható: az eredménykártyán a tényleges ütésszámnak kell szerepelnie.
    • amikor az ütésszám alapján nulla pont kapható: az eredménykártyán vagy nem szabad eredménynek szerepelnie, vagy legalább annyi ütést kell feljegyezni, amennyiért nulla pont jár.
  • Ha a szakaszt nem teljesítik, azaz a labda nem kerül a lyukba: ha a játékos nem juttatja lyukba a labdát a Szabályoknak megfelelően, az eredménykártyán vagy nem szabad eredménynek szerepelnie, vagy legalább annyi ütést kell feljegyezni, amennyiért nulla pont jár.

Bizottság feladata, hogy kiszámítsa a játékos által az egyes szakaszokon szerzett pontokat és hogy – hendikepverseny esetén – a pontszámítás előtt az egyes szakaszoknál feljegyzett ütésszámhoz figyelembe vegye a játékos ütéselőnyeit.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5A(5). fejezet (a versenykiírás javasolhatja, de nem kötelezheti a játékosokat arra, hogy a szakaszonként szerzett pontokat feljegyezzék az eredménykártyára).

c. Büntetések a Stableford játékban

(1) Kizárástól eltérő büntetések: minden büntetőütést hozzáadnak a játékos azon szakaszon elért eredményéhez, ahol a szabályszegés történt, azonban van három kivétel:

1. kivétel – Többletütők, közösen használt ütők, hozzáadott ütők, cserélt ütők: ha a játékos megszegi a 4.1b. szabályt (14 ütős korlát, ütők megosztása, ütők számának növelése vagy ütőcsere a versenykörben), a Bizottság két pontot (ha a szabályszegés csak egy szakaszon történt) vagy négy pontot (ha a szabályszegés két vagy több szakaszon történt) von le a játékos versenykörben elért összpontszámából.

2. kivétel – A kezdés ideje: ha a játékos megszegi az 5.3a. szabályt azzal, hogy (1) késve, de a kezdési időpont után kevesebb mint öt percen belül érkezik vagy (2) korábban, de a kezdési idő előtt kevesebb mint öt percen belül kezd (lásd: 5.3. szabály büntetésre vonatkozó rész, 1. és 2. kivétel), a Bizottság két pontot von le a játékos versenykörben elért összesített eredményéből.

3. kivétel – Játék indokolatlan késleltetése: ha a játékos megszegi az 5.6a. szabályt, az első szabálysértésért a Bizottság egy pontot von le a versenykörben elért összpontszámából, a második szabálysértésért további két pontot; (Az 5.6 a szabály harmadszori szabályszegésének esetére lásd a 21.1c(2) szabályt).

Eredménykártyájának leadása előtt a játékos minden kivételnél köteles jelenteni a Bizottságnak a szabályszegéssel kapcsolatos tényeket, hogy a Bizottság alkalmazni tudja a büntetést. Ennek elmulasztása esetén a játékost kizárják a versenyből.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetK-3. helyi mintaszabály (a játéktempóra vonatkozó szabályozás alkalmazása Stableford versenyen szabálysértésért járó pontlevonással).

(2) Kizárással járó büntetések: az a játékos, aki az alábbi négy szabály bármelyikét megszegi, kizárás helyett büntetésként nulla pontot kap arra a szakaszra, ahol a szabályszegés történt:

  • nem juttatja lyukba a labdát a 3.3c. szabály szerint
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy a szakaszt az elütőterületen kívülről kezdte (lásd: 6.1b(2) szabály)
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy idegen labdával játszott (lásd: 6.3c. szabály), vagy
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy súlyos szabálysértésnek számító módon idegen helyről játszott (lásd: 14.7b. szabály).

Ha a játékos bármely más, kizárással járó szabályszegést követ el, büntetése: kizárás.

d. A 11.2. szabály alóli kivétel a Stableford játékban

11.2. szabály nem vonatkozik az alábbi esetre:

Ha a játékos mozgásban levő labdájának lyukba kell kerülnie ahhoz, hogy a játékos egy pontot kapjon, és a labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerüljön, az elkövetőnek nem jár büntetés, játékos nulla pontot kap a szakaszra.

e. Amikor a versenykör véget ér a Stableford játékban

A játékos versenykörének akkor van vége, amikor a játékos:

  • az utolsó szakaszon lyukba juttatja a labdáját (beleértve pl. a 6.1. vagy a 14.7b. szabály szerinti hiba kijavítását is), vagy
  • úgy dönt, hogy az utolsó szakaszon nem juttatja lyukba a labdáját, vagy a szakaszon nulla pontnál nem tud jobb eredményt elérni.

21.2.  Maximális ütésszám (stroke play ütésszám korláttal)

a. A maximális ütésszámú játékforma áttekintése

maximális ütésszámú játék a stroke play azon formája, ahol a játékos vagy fél szakaszonkénti eredményét a Bizottság által meghatározott maximális ütésszámban korlátozzák, amely lehet például dupla par, nettó dupla bogey vagy egy fix szám.

A maximális ütésszámú játékformában a stroke play 1–20. szabályban szereplő rendes szabályai a jelen speciális szabállyal módosított változatban érvényesek. A 21.2. szabály:

  • scratch versenyekre készült, de hendikepversenyekre is alkalmazható, és
  • egyéni játékra készült, de olyan versenyekre is alkalmazható, ahol partnerek játszanak, amelyre vonatkozó módosítást a 22. szabály (Foursome) és a 23. szabály (Four-Ball) tartalmazza, valamint csapatversenyekre, amelyre vonatkozó módosítást a 24. szabály tartalmazza
b. Eredményszámítás a maximális ütésszámú játékban

(1) A játékos szakaszeredménye: a játékos szakaszeredményének alapja a játékos ütéseinek száma (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), azzal a kivétellel, hogy a játékosnak akkor is csak a maximális ütésszámot ítélik oda, ha a tényleges eredménye magasabb, mint ez a maximum.

Az a játékos, aki valamilyen okból nem juttatja a labdáját a lyukba a Szabályok szerint (azaz nem fejezi be a szakaszt), arra a szakaszra a maximális ütésszámot kapja.

A játék tempóját segítendő a játékosokat ösztönözni kell arra, hogy ne folytassák az adott szakaszt, ha az eredményük elérte a maximális ütésszámot.

A szakasz akkor tekintendő teljesítettnek, amikor a játékos a labdáját a lyukba juttatja, vagy úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg, vagy amikor elérte a maximális ütésszámot.

(2) Az egyes szakaszokra feljegyzett eredmény: a szakaszeredmények eredménykártyán való feljegyzésére vonatkozó 3.3b. szabály figyelembevételével:

  • Ha a szakaszt úgy teljesítik, hogy a labda a lyukba került:
    • amikor az ütésszám kisebb, mint a maximális ütésszám: az eredménykártyán a tényleges ütésszámnak kell szerepelnie.
    • amikor az ütésszám ugyanaz vagy nagyobb, mint a maximális ütésszám: az eredménykártyán vagy nem szabad eredménynek szerepelnie, vagy legalább annyi ütést kell feljegyezni, mint a maximális ütésszám.
  • Ha a szakaszt nem teljesítik, azaz a labda nem kerül a lyukba: ha a játékos nem juttatja a labdáját a lyukba a Szabályok szerint, az eredménykártyán vagy nem szabad eredménynek szerepelnie, vagy legalább annyi ütést kell feljegyezni, mint a maximális ütésszám.

Bizottság feladata, hogy a játékos által az egyes szakaszokon elért eredményeket minden olyan szakaszon a maximális ütésszámhoz igazítsa, ahol az eredménykártya szerint nincs eredmény vagy az a maximális ütésszámnál nagyobb; hendikepverseny esetén pedig az, hogy az egyes szakaszoknál feljegyzett ütésszámhoz figyelembe vegye a játékos ütéselőnyeit.

c. Büntetések a maximális ütésszámú játékban

stroke play során járó büntetések a maximális ütésszámú játékban is járnak, azzal a kivétellel, hogy az a játékos, aki az alábbi négy szabály bármelyikét megszegi, a kizárás helyett büntetésként maximális ütésszámot kap arra a szakaszra, ahol a szabályszegés történt

  • nem juttatja lyukba a labdát a 3.3c. szabály szerint
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy a szakaszt az elütőterületen kívülről kezdte (lásd: 6.1b(2) szabály)
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy idegen labdával játszott (lásd: 6.3c. szabály), vagy
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy súlyos szabálysértésnek számító módon idegen helyről játszott (lásd: 14.7b. szabály).

Ha a játékos bármely más, kizárással járó szabályszegést követ el, büntetése: kizárás.

Az esetleges büntetőütések felszámítását követően a játékos szakaszeredménye nem lehet nagyobb, mint a Bizottság által meghatározott maximális ütésszám.

d. A 11.2. szabály alóli kivétel a maximális ütésszámú játékban

11.2. szabály nem vonatkozik az alábbi esetre:

Ha a játékos mozgásban levő labdájának lyukba kell kerülnie ahhoz, hogy a játékos eredménye kisebb legyen, mint a szakaszra vonatkozó maximális ütésszám, és a labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerüljön, az elkövetőnek nem jár büntetés, és a játékos maximális ütésszámot kap a szakaszra.

e. Amikor a versenykör véget ér a maximális ütésszámú játékban

A játékos versenykörének akkor van vége, amikor a játékos:

  • az utolsó szakaszon lyukba juttatja a labdáját (beleértve pl. a 6.1. vagy a 14.7b. szabály szerinti hiba kijavítását is), vagy
  • úgy dönt, hogy az utolsó szakaszon nem juttatja lyukba a labdáját, mert azzal már el fogja érni a szakaszra meghatározott maximális ütésszámot.

21.3.  Par/Bogey

a. A Par/Bogey játékforma áttekintése

Par/Bogey játék a stroke play azon formája, ahol az eredményszámítás ugyanaz, mint a match playben, és ahol:

  • az a játékos vagy fél nyer meg vagy veszít el egy szakaszt, aki azt a szakaszt kevesebb vagy több ütéssel (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) teljesíti, mint a Bizottság által arra a szakaszra meghatározott rögzített ütésszám, és
  • a versenyt az a játékos vagy fél nyeri, aki az elveszített szakaszokhoz képest a legtöbb nyert szakasszal rendelkezik (ennek kiszámítása úgy történik, hogy a megnyert szakaszok összesített számából levonják az elvesztett szakaszok számát).

A Par/Bogey játékformában a stroke play 1–20. szabályban szereplő rendes szabályai a jelen speciális szabállyal módosított változatban érvényesek. A 21.3 szabály:

  • scratch versenyekre készült, de hendikepversenyekre is alkalmazható, és
  • egyéni játékra készült, de olyan versenyekre is alkalmazható, ahol partnerek játszanak, amelyre vonatkozó módosítást a 22. szabály (Foursome) és a 23. szabály (Four-Ball) tartalmazza, valamint csapatversenyekre, amelyre vonatkozó módosítást a 24. szabály tartalmazza
b. Eredményszámítás a Par/Bogey játékban

(1) A szakaszok megnyerése vagy elvesztése: az eredményszámítás ugyanúgy történik, mint a match playben, tehát a nyert vagy a vesztett szakaszok számát úgy állapítják meg, hogy a játékos ütéseinek számát (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) összehasonlítják a Bizottság által az adott szakaszra megállapított rögzített ütésszámmal (általában par vagy bogey):

  • ha a játékos ütésszáma alacsonyabb, mint a rögzített eredmény, megnyeri a szakaszt,
  • ha a játékos ütésszáma ugyanannyi, mint a rögzített eredmény, a szakasz döntetlen (más néven felezik),
  • ha a játékos ütésszáma magasabb, mint a rögzített eredmény, elveszti a szakaszt.

Az a játékos, aki valamilyen okból nem juttatja a labdáját a lyukba a Szabályok szerint (azaz nem fejezi be a szakaszt), elveszti a szakaszt.

A játék tempóját segítendő a játékosokat ösztönözni kell arra, hogy ne folytassák az adott szakaszt, ha az eredményük meghaladta a rögzített eredményt (mivel már elvesztették a szakaszt).

A szakasz akkor számít teljesítettnek, amikor a játékos a labdáját a lyukba juttatja, vagy úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg, vagy amikor az eredménye meghaladja a rögzített eredményt.

(2) Az egyes szakaszokra feljegyzett eredmény: a szakaszeredmények eredménykártyán való feljegyzésére vonatkozó 3.3b. szabály figyelembevételével:

  • Ha a szakaszt úgy teljesítik, hogy a labda a lyukba került:
    • amikor az ütésszám alapján a szakaszt megnyerték vagy döntetlenre játszották: az eredménykártyán a tényleges ütésszámnak kell szerepelnie.
    • amikor az ütésszám alapján a szakaszt elvesztették: az eredménykártyán vagy nem szabad eredménynek szerepelnie, vagy olyan eredményt kell feljegyezni, amely a szakasz elvesztését jelenti;
  • ha a szakaszt nem teljesítik, azaz a labda nem kerül a lyukba: ha a játékos nem a Szabályok szerint juttatja a lyukba a labdáját, az eredménykártyán vagy nem szabad eredménynek szerepelnie, vagy olyan eredményt kell feljegyezni, amely a szakasz elvesztését jelenti.

Bizottság feladata eldönteni, hogy a játékos szakaszonként nyert, döntetlent ért el vagy vesztett, és – hendikepverseny esetén – a szakaszeredmény eldöntése előtt az egyes szakaszoknál feljegyzett ütésszámhoz figyelembe vegye a játékos ütéselőnyeit.

Kivétel – Nem jár büntetés, ha az nem befolyásolja a szakasz eredményét: ha a játékos által leadott eredménykártyán a valós eredménynél alacsonyabb szakaszeredmény szerepel, de ez nem befolyásolja azt, hogy a szakaszt megnyerte, elvesztette vagy döntetlenre játszotta, a 3.3b. szabály szerint nincs büntetés.

Lásd: Bizottsági eljárások, 5A(5). fejezet (a versenykiírás javasolhatja, de nem kötelezheti a játékosokat arra, hogy a szakaszeredményt feljegyezzék az eredménykártyára).

c. Büntetések a Par/Bogey játékban

(1) Kizárástól eltérő büntetések: minden büntetőütést hozzáadnak a játékos azon szakaszon elért eredményéhez, ahol a szabályszegés történt, azonban van három kivétel:

1. kivétel – Többletütők, közösen használt ütők, hozzáadott ütők, cserélt ütők: ha a játékos megszegi a 4.1b. szabályt (14 ütős korlát; ütők megosztása, ütők számának növelése vagy ütőcsere), a Bizottság egy szakaszt (ha a szabályszegés csak egy szakaszon történt) vagy két szakaszt (ha a szabályszegés két vagy több szakaszon történt) von le a játékos összes nyert és vesztett szakaszainak különbségéből.

2. kivétel – A kezdés ideje: ha a játékos megszegi az 5.3a. szabályt azzal, hogy (1) késve, de a kezdési időpont után kevesebb mint öt percen belül érkezik vagy (2) korábban, de a kezdési időpont előtt kevesebb mint öt percen belül kezd (lásd: 5.3. szabály büntetésre vonatkozó rész, 1. és 2. kivétel), a Bizottság egy szakaszt von le a játékos összes nyert és vesztett szakaszainak különbségéből.

3. kivétel – A játék indokolatlan késleltetése: ha a játékos megszegi az 5.6a. szabályt:

  • Az első szabálysértésért járó büntetés: egy büntetőütés azon a szakaszon, ahol a szabályszegés történt.
  • A második szabálysértésért járó büntetés: a Bizottság egy szakaszt levon a játékos összes nyert és vesztett szakaszainak különbségéből.
  • Az 5.6a. szabály harmadszori megszegésének esetére lásd a 21.3c(2) szabályt.

Eredménykártyájának leadása előtt a játékos minden kivételnél köteles jelenteni a Bizottságnak a szabályszegéssel kapcsolatos tényeket, hogy a Bizottság alkalmazni tudja a büntetést. Ennek elmulasztása esetén a játékost kizárják a versenyből.

(2) Kizárással járó büntetések: az a játékos, aki az alábbi négy szabály bármelyikét megszegi, a kizárás helyett elveszti azt a szakaszt, ahol a szabályszegés történt:

  • nem juttatja lyukba a labdát a 3.3c. szabály szerint
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy a szakaszt az elütőterületen kívülről kezdte (lásd: 6.1b(2) szabály)
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy idegen labdával játszott (lásd: 6.3c. szabály), vagy
  • nem javítja ki azt a hibát, hogy súlyos szabálysértésnek számító módon idegen helyről játszott (lásd: 14.7b. szabály).

Ha a játékos bármely más, kizárással járó szabálysértést követ el, büntetése: kizárás.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetK-4. helyi mintaszabály (a játéktempóra vonatkozó szabályozás alkalmazása Par/Bogey versenyen szabálysértésért járó szakaszlevonással).

d. A 11.2. szabály alóli kivétel a Par/Bogey játékban

11.2. szabály nem vonatkozik az alábbi esetre:

Ha a játékos mozgásban levő labdájának lyukba kell kerülnie ahhoz, hogy a játékos döntetlent érjen el a szakaszon, és a labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy a labda lyukba kerül, az elkövető nem kap büntetést, és a játékos elveszti a szakaszt.

e. Amikor a versenykör véget ér a Par/Bogey játékban

A játékos versenykörének akkor van vége, amikor a játékos:

  • az utolsó szakaszon lyukba juttatja a labdáját (beleértve pl. a 6.1. vagy a 14.7b. szabály szerinti hiba kijavítását is), vagy
  • úgy dönt, hogy az utolsó szakaszon nem juttatja lyukba a labdát vagy már elvesztette a szakaszt.

21.4. Three-Ball Match Play (háromlabdás mérkőzés)

a. A Three-Ball match play áttekintése

Three-Ball match play a match play egyik formája, ahol:

  • három játékos közül minden egyes játékos a másik két játékossal egy időben egyéni mérkőzést játszik, és
  • mindegyik játékos egy saját labdát játszik meg, és ugyanazt használja mindkét mérkőzésén.

match play 1–20. szabály szerinti rendes előírásai mindhárom egyéni mérkőzésre vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a jelen speciális szabályok két olyan helyzetben is érvényesek, ahol a rendes Szabályok egyik mérkőzésen való alkalmazása ellentétes lenne ugyanazon Szabályok másik mérkőzésen való alkalmazásával.

b. Sorrenden kívüli játék

Ha a játékos bármelyik mérkőzésen sorrenden kívül üt, az az ellenfél, akinek először kellett volna következnie, a 6.4a(2) szabály szerint érvénytelenítheti az ütést:

Ha a játékos mindkét mérkőzésén sorrenden kívül ütött, mindkét ellenfele dönthet arról, hogy érvényteleníti-e az ütést az adott játékossal folytatott mérkőzésén.

Ha a játékos ütését csak az egyik mérkőzésen érvénytelenítették:

  • a másik mérkőzésen a játékos köteles az eredeti labdával folytatni a játékot;
  • ez azt jelenti, hogy úgy kell befejeznie a szakaszt, hogy a két mérkőzésen két különböző labdát játszott meg.
c. Az ellenfél felvette vagy elmozdította a labdát vagy a labdajelölőt

Ha az egyik ellenfél a játékos labdájának vagy labdajelölőjének felvételért vagy elmozdításáért egy büntetőütést kap a 9.5b vagy a 9.7b szabály szerint, akkor azt a büntetést csak a játékos ellen játszott mérkőzésén kapja.

A másik játékos ellen játszott mérkőzésén az ellenfélnek nem jár büntetés.

21.5. A golf egyéb játékformái

Bár a 3.21.22. és a 23. szabály csak bizonyos játékformákra tér ki, a golfnak számos formája létezik még, pl. a scramble vagy a greensome különböző formái.

A Szabályok kiterjeszthetők az ilyen és más hasonló játékformákra.

Lásd: Bizottsági eljárások, 9. fejezet (ajánlások a Szabályok egyéb gyakori játékformákra való alkalmazásához).

A szabály célja: A 22. szabály a (match playben vagy stroke playben játszott) Foursome játékformára vonatkozik, ahol két partner egy félként versenyez egymással, miközben ugyanazt a labdát felváltva játsszák meg. Erre a játékformára alapvetően ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyéni játékra, azzal a kivétellel, hogy a partnereknek felváltva kell egy-egy szakasz kezdőütését elvégezniük, majd egy-egy szakasz végigjátszásánál is felváltva kell ütniük.

 

 

22.1.  A Foursome játék áttekintése

Foursome (vagy felváltva ütés) olyan játékforma, ahol partnerek játszanak (match playt vagy stroke playt) úgy, hogy két partner egy félként versenyez egymással, miközben minden szakaszon ugyanazt a labdát felváltva játsszák meg.

Erre a játékformára a jelen speciális szabállyal módosított 1–20. szabály vonatkozik (úgy, hogy az egy labdával játszó fél az egyéni játékossal azonos elbírálás alá esik).

E játékforma egyik match play változata a Threesome, ahol egy egyéni játékos egy – két partnerből álló – fél ellen játszik, akik a jelen speciális szabályok szerint felváltva ütnek.

22.2.  A félhez tartozó partnerek bármelyike eljárhat a fél nevében

Mivel a két partner egyetlen félként egyetlen labdát játszik meg:

  • Az ütés előtt mindkét partner végezhet engedélyezett cselekményeket a fél nevében (de egyszerre csak egyikük!): pl. megjelölheti a labda helyét, felveheti, visszahelyezhetiejtheti és helyezheti a labdát függetlenül attól, hogy a két partner közül ki fog a fél nevében következőként játszani.
  • Az egyik partner és saját caddie-je ugyanúgy segíthet a másik partnernek, mint e partner caddie-je segíthet az egyik partnernek (pl. tanácsot adhat, tanácsért lehet fordulni hozzá és bármi más módon eljárhat, amelyet a 10. szabály lehetővé tesz), azonban a játékos és a caddie-je semmilyen olyan segítséget nem adhat a másik partnernek, amit a Szabályok e másik partner caddie-jének is tiltanak.
  • Bármelyik partner vagy bármelyik caddie bármely cselekedete vagy szabályszegése a félre vonatkozik.

stroke play során a fél szakaszeredményeit csak az egyik partnernek kell hitelesítenie az eredménykártyán (lásd: 3.3b. szabály).

22.3.  A félnek felváltva kell ütnie

partnerek minden szakaszon kötelesek felváltva ütni a fél nevében:

  • fél nevében az egyik partner az összes páratlan számozású szakasz elütőterületéről, míg a másik az összes páros számozású szakasz elütőterületéről játszik először.
  • Miután a szakasz elütőterületéről a fél elvégezte az első ütést, a szakasz további részében a partnereknek végig felváltva kell ütniük.
  • Ha egy ütést érvénytelenítettek vagy az egy szabály szerint nem számít (kivéve, ha a jelen szabályt megszegve a felek rossz sorrendben ütnek), a következő ütést is az érvénytelenített ütést végző partnernek kell a fél nevében megtennie.
  • Ha a fél úgy dönt, hogy ideiglenes labdát játszik meg, ezt annak a partnernek kell elütnie, akinek a fél következő ütését el kell végeznie.

félnek adott büntetőütés a partnerek játékának váltakozó sorrendjét nem befolyásolja.

Büntetés a 22.3. szabály megszegésével az ütés rossz sorrendben való elvégzéséért: általános büntetés.

Stroke playben a félnek javítania kell a (sorrendi) hibát úgy, hogy:

  • Az ütést a soron következő partnernek kell elvégeznie onnan, ahol a fél az előző ütést nem a megfelelő sorrendben végezte el.
  • A rossz sorrendű, illetve a hiba javítása előtt végzett további ütések (beleértve a tényleges ütéseket és a kizárólag e labda megjátszásáért kapott esetleges büntetőütéseket is) nem számítanak.
  • Ha a fél egy új szakasz kezdőütése előtt vagy – a versenykör utolsó szakasza esetén – az eredménykártyájának leadása előtt nem javítja a hibát, kizárják.

22.4.  A versenykör elkezdése

a. Az elsőként játszó partner
fél eldöntheti, hogy melyik partner kezdje a versenykört az első elütőterületről, kivéve, ha a versenykiírásban előírják, melyik partner üssön először.
fél versenyköre akkor kezdődik, amikor az elsőként játszó partner elvégzi a fél első szakaszának kezdőütését.
b. Kezdési időpont és kezdési hely

Az 5.3a. szabály mindkét partnerre másként vonatkozik attól függően, hogy melyikük kezdi a fél nevében a játékot:

A játékot kezdő partnernek a kezdési időpontban és a kezdési helyen készen kell állnia a játékra, és azt az adott időben (és nem korábban) el kell kezdenie.

A másodikként következő partnernek meg kell jelennie a kezdési időpontban vagy a kezdési helyen vagy a kezdő szakaszon közel ahhoz a helyhez, ahol az elütőterületről megjátszott labda várhatóan nyugalomba kerül.

Ha egyik partner sem jelenik meg a fent előírt módon, az úgy tekintendő, hogy a fél megszegte az 5.3a. szabályt.

22.5.  A partnerek játszhatnak közös ütőkkel

4.1b(2) szabályt módosítva a partnerek megoszthatják egymással ütőiket, de kettőjük ütőinek száma együttesen nem lehet több 14-nél.

A szabály célja: A 23. szabály a (match playben vagy stroke playben játszott) Four-Ball játékformára vonatkozik, ahol két partner egy félként versenyez úgy, hogy külön labdát játszanak meg. A fél eredményének szakaszonként a partnerek közül az adott szakaszon alacsonyabb eredményt elérő játékos eredménye számít.

 

23.1.  A Four-Ball játékforma áttekintése

Four-Ball olyan játékforma, ahol (match playben vagy stroke playbenpartnerek játszanak úgy, hogy:

  • két partner versenyez együtt, egy félként, és mindkét játékos a saját labdáját játssza meg, és
  • fél adott szakaszon elért eredményének a két partner közül azon a szakaszon alacsonyabb eredményt elérő játékos eredménye számít.

A jelen speciális szabállyal módosított 1–20. szabályok erre a játékformára is érvényesek.

E játékformának az egyik match play változata a Best-Ball, ahol egy egyéni játékos egy – két vagy három partnerből álló – fél ellen játszik, és a – jelen speciális szabályokkal módosított – szabályok szerint minden partner a saját labdáját játssza meg. (Annál a Best-Ball játéknál, ahol három partner alkot egy felet, a „másik partner” kifejezés a másik két partnert jelenti).

23.2.  Eredményszámítás a Four-Ball játékban

a. A fél szakaszeredménye match playben és stroke playben
  • Ha mindkét partner a lyukba juttatja a labdát a Szabályok szerint, vagy egyéb módon fejezi be a szakaszt: a fél adott szakaszon elért eredménye az alacsonyabb eredmény lesz.
  • Ha csak az egyik partner juttatja a lyukba a labdát a Szabályok szerint, vagy fejezi be egyéb módon a szakaszt: a fél adott szakaszon elért eredménye e partner eredménye lesz. A másik partnernek nem kell teljesítenie a szakaszt.
  • Ha egyik partner sem juttatja lyukba a labdát a Szabályok szerint, vagy fejezi be a szakaszt egyéb módon: a fél nem ér el eredményt az adott szakaszon, ami azt jelenti, hogy:
    • Match playben a fél elveszti a szakaszt, kivéve, ha azt a szembenálló fél már megadta vagy egyéb módon elveszítette.
    • Stroke playben a felet kizárják, kivéve, ha a hibát a 3.3c. szabály szerint még időben javítja.
b. A fél eredménykártyája stroke playben

(1) A fél feladata: a fél szakaszonkénti bruttó ütésszámát egyetlen eredménykártyán kell feltüntetnie, hendikepversenyen pedig minden partner hendikepjét rá kell vezetnie az eredménykártyára.

Az alábbi megállapítások minden szakaszra vonatkoznak:

  • Az eredménykártyán legalább egy partner bruttó ütésszámát fel kell tüntetni.
  • Nem jár büntetés azért, ha az eredménykártyán egynél több partner eredményét is feltüntették.
  • Az eredménykártyán szereplő összes eredménynél egyértelműen látszania kell, hogy melyik partner érte el; ennek hiányában a felet kizárják.
  • Nem elegendő az eredményt általánosítva a „fél eredménye”-ként feltüntetni.

3.3b(2) szabály szerint a fél eredménykártyáján szereplő szakaszeredményeket csak az egyik partnernek kell hitelesítenie.

(2) A Bizottság feladata: a Bizottságnak kell azt eldöntenie, hogy szakaszonként melyik eredményt számítja be a fél eredményeként, beleértve az esetleges hendikepek alkalmazását hendikepverseny esetén:

  • Ha egy szakaszra csak egy ütésszámot rögzítettek, az adott szakaszra az lesz a fél eredménye.
  • Ha egy szakaszra mindkét partner ütésszámát rögzítették:
    • Amennyiben ezek eltérő értékek, az adott szakaszra az alacsonyabb (bruttó vagy nettó) ütésszám lesz a fél eredménye.
    • Ha a két ütésszám egyenlő, a Bizottság a két eredmény bármelyikét beszámíthatja, ha a beszámított eredmény valamilyen okból hibásnak bizonyul, a Bizottság a másik eredményt fogja beszámítani.

Ha a félnek beszámított eredmény nem állapítható meg pontosan, vagy nem határozható meg, hogy azt melyik partner érte el, vagy az adott partnert az adott szakaszon kizárták, akkor az egész felet is kizárják.

c. A 11.2. szabály alóli kivétel a Four-Ball játékban

11.2. szabály nem vonatkozik az alábbi esetre:

Ha az egyik partner már befejezte a lyukat, és a másik játékos mozgásban levő labdájának lyukba kell kerülnie ahhoz, hogy az a fél szakaszeredményét egy ütéssel csökkentse, és ha a labdát valaki szándékosan eltéríti vagy megállítja akkor, amikor nincs észszerű esély arra, hogy lyukba kerüljön, az elkövetőnek nem jár büntetés, és a játékos labdája nem számít bele a fél eredményébe.

23.3.  Amikor a versenykör elkezdődik és véget ér; amikor a szakasz befejezettnek számít.

a. A versenykör kezdete

fél versenyköre akkor kezdődik, amikor az egyik partner elvégzi saját első szakaszának kezdőütését.

b. A versenykör vége

fél versenyköre akkor ér véget, ha

  • Match playben valamelyik fél megnyeri a mérkőzést (lásd: 3.2a(3) és (4) szabály).
  • Stroke playben a fél befejezi az utolsó szakaszt vagy úgy, hogy mindkét partner a lyukba juttatja a labdáját (beleértve az esetleges hiba javítását is, pl. a 6.1. vagy a 14.7b. szabály szerint), vagy úgy, hogy az egyik partner az utolsó szakaszon lyukba juttatja a labdáját, a másik partner viszont úgy dönt, hogy eláll ettől.
c. Amikor a szakasz teljesítettnek számít

(1) Match playben: a fél akkor fejez be egy szakaszt, ha mindkét partner a lyukba juttatja a labdáját vagy ehelyett az ütésüket megadják, vagy bármelyik fél megadja a szakaszt.

(2) Stroke playben: a fél akkor fejez be egy szakaszt, ha az egyik partner a lyukba juttatja a labdáját, a másik partner pedig vagy a lyukba juttatja a labdáját, vagy úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg.

23.4.  A felet képviselheti csak egy vagy mindkét partner is

felet a teljes versenykörben vagy annak egy részében is képviselheti egy partner. Nem szükséges, hogy mindkét partner jelen legyen, de ha mégis jelen vannak, nem kell mindkettőnek minden szakaszon játszania.

Ha az egyik partner nincs jelen, hanem csak később érkezik meg a játékra, csak két szakasz megjátszása között kezdhet el játszani a fél képviseletében; ez azt jelenti, hogy:

  • Match playben – mielőtt bármelyik játékos elkezdené a szakaszt a mérkőzésen: ha a partner csak az után jelenik meg, hogy a mérkőzésen játszó bármelyik fél bármelyik játékosa elkezdte a saját szakasz megjátszását, a partner a következő szakaszig nem játszhat a fél nevében.
  • Stroke playben – mielőtt a másik partner elkezdi a szakaszt: ha a partner csak az után jelenik meg, hogy a másik partner elkezdte a saját szakasz megjátszását, a később érkező partner a következő szakaszig nem játszhat a fél nevében.

A később érkező partnernek nem szabad azon a szakaszon játszania, de tanácsot adhat, vagy más módon segíthet a partnerének, valamint az adott szakaszon más módon is eljárhat a partnere nevében (lásd: 23.5a. és a 23.5b. szabály).

Büntetés a 23.4. szabály megszegéséért: általános büntetés.

23.5.  A játékos cselekményei, amelyek a partner játékára is kihatnak

a. A játékos a partnere labdájával bármit megtehet, ami a partnerének is engedélyezett

Noha a felet alkotó játékosok a saját labdájukat játsszák meg:

  • A játékos a partnere labdájával a fél nevében bármit megtehet, amit partnere is megtehet az ütés előtt: pl. megjelölheti a labda helyét, felveheti, visszahelyezhetiejtheti és helyezheti a labdát.
  • A játékos és caddie-je ugyanúgy segíthet a másik partnernek, mint e partner caddie-je segíthet az egyik partnernek (pl. tanácsot adhat, tanácsért lehet fordulni hozzá és bármi más módon eljárhat, amelyet a 10. szabály lehetővé tesz), azonban a játékos és a caddie-je semmilyen olyan segítséget nem adhat a partnernek, amit a Szabályok a másik partner caddie-jének is tiltanak.

Stroke playben a partnerek nem egyezhetnek meg abban, hogy a greenen a labdát a helyén hagyják azért, hogy ezzel bármelyiküknek vagy bármely más játékosnak segítsenek (lásd: 15.3a. szabály).

b. A játékos cselekedeteiért a partner is felelős

A játékos partnere labdájával vagy felszerelésével elkövetett bármely cselekedetét úgy kell tekinteni, mintha azt a partnere követte volna el.

Ha a játékos cselekedete szabályellenes lenne, ha azt a partner követte volna el:

  • partner megszegte az adott szabályt, és megkapja az ezért járó büntetést (lásd: 23.8a. szabály).
  • Például, amikor a játékos szabálysértése:
    • javítja a partner által elvégzendő ütés környezetét;
    • véletlenül a partner labdájának elmozdulását okozza, vagy
    • partner labdájának felvétele előtt elmulasztja megjelölni annak helyét.

Ez a játékos caddie-jének a partner labdáját érintő azon cselekedeteire is vonatkozik, amelyek szabályellenesek lennének, ha azokat a partner vagy annak caddie-je követné el.

Ha a játékos vagy caddie-jének cselekedetei a játékos saját labdáját és a partner labdáját is érintik, annak eldöntésében, hogy a büntetés mindkét partnernek jár-e, a 23.8a(2) szabály az irányadó.

23.6.  A felek játékának sorrendje

partnerek játékának sorrendjéről a fél saját belátása szerint dönt.

Ez azt jelenti, hogy amikor a 6.4a. szabály (match play) vagy a 6.4b. szabály (stroke play) szerint az egyik játékos következik, az ütést a játékos vagy partnere is elvégezheti.

Kivétel – A szakasz megjátszásának folytatása ütés megadása után match playben:

  • Ekkor a játékos, miután a következő ütését megadták neki, nem folytathatja egy szakasz megjátszását, ha ez partnerének segítséget jelentene.
  • Ha a játékos mégis ezt teszi, az adott szakaszon elért eredményére nem kap büntetést, de partnere szakaszeredményét nem számítják be a fél eredményébe.

23.7.  A partnerek játszhatnak közös ütőkkel

4.1b(2) szabályt módosítva a partnerek megoszthatják egymással ütőiket, de kettőjük ütőinek száma együttesen nem lehet több 14-nél.

23.8.  Amikor a büntetés csak az egyik, és amikor mindkét partnernek jár

Ha a játékos szabálysértésért büntetést kap, az kiróható egyedül csak az adott játékosra vagy mindkét partnerre (azaz a félre). Ez a büntetéstől és a játékformától függ:

a. Kizárástól eltérő büntetések

(1) A büntetés szabály szerint csak a játékosnak jár és a partnerének nem: amikor a játékos a kizáráson kívüli egyéb büntetést kap, ez szabály szerint csak a játékosnak jár, partnerének nem, kivéve a (2) pontban szereplő helyzeteket.

  • A büntetőütéseket csak a játékos eredményéhez adják hozzá, partnere eredményéhez nem.
  • Match playben az általános büntetésben (szakaszvesztés) részesülő játékosnak az adott szakaszra nem lesz olyan eredménye, amit a fél szakaszeredményébe beszámíthatnának; de ez a büntetés nem vonatkozik a partnerére, aki a fél nevében folytathatja a játékot az adott szakaszon.

(2) Három helyzet, amikor a játékos büntetése a partnerre is vonatkozik:

  • Ha a játékos megszegi a 4.1b. szabályt (14 ütős korlát; ütők megosztása, ütők számának növelése és ütőcsere): match playben a fél kapja a büntetést (a mérkőzés eredményének módosítása), míg stroke playben a partner ugyanazt a büntetést kapja, mint a játékos.
  • Ha a játékos szabálysértésével segíti partnere játékát: a partner match playben és stroke playben is ugyanazt a büntetést kapja, mint a játékos.
  • Match playben, ha a játékos szabálysértése akadályozza az ellenfél játékát: a partner ugyanazt a büntetést kapja, mint a játékos.

Kivétel – Ha a játékos idegen labdát üt meg, az nem tekintendő úgy, mintha segítette volna a partnere vagy sértette volna az ellenfele játékát:

  • Csak a játékos kap általános büntetést a 6.3c. szabály megszegéséért (a partnere nem).
  • Ez arra az esetre is érvényes, ha a megjátszott idegen labda a partneré, az ellenfélé vagy valaki másé.
b. Kizárással járó büntetések

(1) Ha az egyik partner szabálysértése miatt a felet kizárják: ha valamelyik partner az alábbi szabályok bármelyike szerint kizárással járó büntetést kap, a felet kizárják:

Kizárólag match playben:

Kizárólag stroke playben:

(2) Ha mindkét partner szabálysértése miatt a felet kizárják: ha mindkét partner kizárással járó büntetést kap az alábbi Szabályok bármelyike szerint, a felet kizárják:

Kizárólag stroke playben:

felet kizárják, ha ugyanazon a szakaszon mindkét partner kizárással járó büntetést kap az alábbi szabályok bármilyen kombinációja szerint:

(3) Amikor az egyik játékos szabálysértése csak azzal jár, hogy az adott játékosnak nem lesz érvényes szakaszeredménye: minden olyan egyéb helyzetben, amikor egy játékos kizárással járó szabálysértést követ el, a játékost nem zárják ki, de a szabályszegés elkövetésének helye szerinti szakaszon elért eredményét nem számítják be a fél eredményébe.

Match playben ha mindkét partner ugyanazon a szakaszon követ el szabálysértést, a fél elveszti a szakaszt.

A szabály célja: A 24. szabály a (match playben vagy stroke playben játszott) csapatversenyekre vonatkozik, ahol több játékos vagy fél versenyez egy csapatként, az összesített csapateredmény pedig a versenyköreik vagy mérkőzéseik eredményének összeadásával jön ki.

 

24.1.  A csapatversenyek áttekintése

  • A „csapat” olyan játékosok csoportja, akik egyénileg vagy félként versenyeznek más csapatokkal.
  • Csapattagként játszott játékuk egy ugyanabban az időben megrendezett másik verseny (pl. egyéni stroke play) része is lehet.

A jelen speciális szabállyal módosított 1–23. szabályok a csapatversenyre is érvényesek.

24.2.  A csapatversenyek versenykiírása

Bizottság dönt a játék formájáról, az összesített csapateredmény számítási módjáról és a verseny egyéb szabályairól, pl.:

  • match playben a mérkőzés megnyeréséért vagy a döntetlenért járó pontok számáról;
  • stroke playben az egyes csapatok összesített eredményébe beszámító eredményszámról, valamint
  • arról, hogy a verseny végződhet-e döntetlenre, és ha nem, hogyan kell feloldani az együttállást.

24.3.  A csapatkapitány

Minden csapat kijelölhet egy csapatkapitányt, aki irányítja a csapatot és dönt a nevükben például arról, hogy melyik csapattag melyik versenykörben vagy mérkőzésen, milyen sorrendben játszik, és kik játsszanak együtt partnerként.

Csapatkapitány lehet versenyző játékos is.

24.4.  Tanácsadás a csapatverseny során

a. Az a személy, aki a csapatnak tanácsot adhat (tanácsadó)

Bizottság helyi szabályt hozhat arra, hogy mindegyik csapat kijelölhet egy tanácsadót, aki a versenykörben a 10.2b(2) szabály szerint tanáccsal vagy más módon segítheti a csapattagokat, és akitől a csapattagok tanácsot kérhetnek:

  • A tanácsadó lehet a csapatkapitány, a csapat edzője vagy valaki más (pl. a versenyző csapattagok közül valaki).
  • A tanácsadó nevét még a tanácsadás előtt közölni kell a Bizottsággal.
  • Bizottság hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanácsadó személyét a versenykör során vagy a verseny alatt megváltoztassák.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetH-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben megengedi, hogy minden csapat két tanácsadót nevezzen meg).

b. A tanácsadó szerepének korlátozása saját játéka alatt

Ha a tanácsadó egyúttal a csapat játékosa is, a versenykör megjátszása alatt tilos tanácsadói minőségben fellépnie.

tanácsadást korlátozó 10.2a. szabály alkalmazásában a versenykör megjátszása közben a tanácsadó ugyanolyan játékosnak számít, mint a csapat többi tagja.

c. A partnereken kívül a csapattagoknak tilos egymásnak tanácsot adniuk

felet alkotó partnerek kivételével:

A játékos nem kérhet vagy nem adhat tanácsot a csapatának pályán játszó tagjától vagy tagjának.

Ez akkor is érvényes, ha az adott csapattag akár a játékossal egy csoportban, akár egy másik, a pályán lévő csoportban játszik.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezetH-5. helyi mintaszabály (stroke playben, ahol a játékos versenykörben elért eredménye a csapateredménynek csak egy része, a Bizottság helyi szabályban engedheti meg, hogy az egy csapatban játszó csapattagok akkor is tanácsot adjanak egymásnak, ha nem egymás partnerei).

Büntetés a 24.4. szabály megszegéséért: általános büntetés.

Meghatározások

A pálya területei (Areas of the Course)

A pályát alkotó öt meghatározott terület:

• az általános terület

• az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie

• az összes büntetőterület,

• az összes bunker, és

• a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Akadály (Obstruction)

Bármilyen mesterséges tárgy, kivéve a pálya szerves részét képező tárgyakat vagy a pályahatárt jelző tárgyakat.

Példák az akadályokra:

• mesterségesen burkolt utak és gyalogutak, beleértve azok mesterséges szegélyét is

• épületek és csapadék ellen védő menedékek

• öntöző szórófejek, lefolyócsövek és öntöző- vagy kapcsolódobozok

• karók, falak, korlátok és kerítések (azonban nem akkor, ha ezek pályahatárt jelző tárgyak, amelyek a pálya határvonalát jelölik ki vagy jelzik)

• golfkocsik, fűnyírók, autók vagy egyéb járművek

• hulladékgyűjtők, jelzőtáblák és padok

• a játékosok felszerelései, zászlórudak és gereblyék.

Egy akadály vagy mozdítható vagy mozdíthatatlan. Ha a mozdíthatatlan akadály egy része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a mozdítható akadály meghatározásának, akkor ezt mozdítható akadálynak kell tekinteni.

Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, F-23. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat arra, hogy bizonyos akadályokat ideiglenes mozdíthatatlan akadálynak kell tekinteni, amelyre speciális könnyítések vonatkoznak).

Az ütés iránya (játék vonala, Line of Play)

Vonal, amelyen az ütés után a játékos szándéka szerint a labdája haladni fog, beleértve a vonal mentén a talaj felett, illetve a vonal két oldalától észszerű távolságban húzódó területet.

Az ütés iránya nem szükségszerűen két pont közötti egyenes vonal (lehet pl. ívelt vonal is attól függően, hogy a játékos hova szándékozik a labdát juttatni).

Az ütés környezete (Conditions Affecting the Stroke)

A játékos nyugalomban levő labdájának fekvése, a szándékolt beállás területe, a szándékolt lendítés területe, a játék vonala és a könnyítési terület, ahol a játékos ejteni vagy helyezni fogja a labdát.

• A „szándékolt beállás területe” egyfelől az a terület, ahol a játékos a lábát megveti, másfelől az a teljes terület, amely észszerű módon befolyásolhatja a játékos testtartását a szándékolt ütésre való felkészülés és az ütés során.

• A „szándékolt lendítés területe” az a teljes terület, amely észszerű módon befolyásolhatja a hátra- vagy előrelendítés bármely mozdulatrészét vagy a szándékolt ütéshez szükséges lendítést.

• A „fekvés”, a „játék vonala” és a „könnyítési terület” meghatározásait lásd külön e Meghatározások részben.

Állat (Animal)

Az állatvilág élő egyedei, beleértve az emlősöket, a madarakat, a hüllőket, a kétéltűeket és a gerincteleneket (pl. férgek, rovarok, pókok és rákfélék).

Állatvájta üreg (Animal Hole)

Állat által földbe ásott üreg, kivéve a szintén laza természetes anyagnak minősített állatok (pl. férgek vagy rovarok) által ásott üreg.

Az állatvájta üreg fogalmába tartoznak az alábbiak:

• az állat által az üregből kiásott fellazított anyag

• az üreghez vezető kitaposott ösvény vagy csapás, és

• az állat által földalatti ásás közben feltúrt vagy megváltoztatott talajrész.

Általános büntetés (General Penalty)

Match playben szakaszvesztés vagy stroke playben két büntetőütés.

Általános terület (General Area)

A pálya teljes területe, kivéve a másik négy meghatározott területet. Ezek: (1) az elütőterület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie, (2) az összes büntetőterület, (3) az összes bunker és (4) a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje.

Az általános területbe tartozik:

• a pályán lévő összes elütőhely, ami nem elütőterület, és

• az összes idegen green.

Beállás (Stance)

Az ütéshez készülődő és az azt elvégző játékos lábának és testének helyzete.

Besüppedt (Embedded)

Amikor a játékos labdája a játékos előző ütésének eredményeként létrejött saját labdabenyomódásában van, és a labda egy része pedig a talajszint alatt van.

A labdának nem kell feltétlenül érintkeznie a talajjal ahhoz, hogy besüppedtnek számítson (pl. a labda és a talaj között lehet fű és laza természetes anyag).

Bizottság (Committe)

A versenyért vagy a pályáért felelős személy vagy csoport.

Lásd: Bizottsági eljárások, 1. fejezet (a Bizottság hatáskörének ismertetése).

Bíró (Referee)

A Bizottság által kijelölt hivatalos személy, akinek feladata a ténykérdések eldöntése és a Szabályok alkalmazása.

Lásd: Bizottsági eljárások, 6C. fejezet (amely elmagyarázza a bíró feladatait és hatáskörét).

Bunker (Bunker)

Erre a célra kialakított homokos terület, amely a gyep vagy a föld eltávolítása miatt gyakran egy mélyedés.

Az alábbiak nem a bunker részei:

• a kialakított terület széle, szegélye, oldalfala vagy pereme, amelynek anyaga föld, fű, tömörített gyep vagy valamilyen mesterséges anyag,

• a kialakított terület szélén belüli föld, ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy (pl. fű, bokor vagy fás területek),

• a kialakított területről kiszóródott vagy annak szélén kívül levő homok, és

• a pályán lévő összes egyéb homokos terület, amely nem a kialakított terület szélén belül van (pl. kiszáradások, egyéb természetes homokos területek vagy a pályán belüli gondozatlan területként emlegetett területek).

A bunker a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A Bizottság egy kialakított homokos területet nyilváníthat az általános terület részévé (ez azt jelenti, hogy az ebben az esetben nem bunker), egy nem kialakított homokos területet pedig definiálhat bunkerként.

Ha a bunker felújítás alatt áll, és a Bizottság az egész bunkert felújítás alatti területté nyilvánítja, azt az általános terület részének (azaz nem bunkernek) kell tekinteni.

A Meghatározásokban és a 12. szabályban használt „homok” szó jelentése minden, homokhoz hasonlító anyag, amelyet a bunker kialakításához használtak (pl. zúzott kagylóhéj), illetve homokkal kevert bármilyen föld.

Büntetőterület (Penalty Area)

Olyan terület, ahonnan egy büntetőütéses könnyítés engedélyezett, ha a játékos labdája itt kerül nyugalomba.

A büntetőterület:

• a pályán lévő bármilyen víz (függetlenül attól, hogy azt a Bizottság kijelölte-e), beleértve a tengert, természetes vagy mesterséges tavat, folyót, árkot, felszíni vízelvezető árkot vagy egyéb nyílt vízfolyást (akkor is, ha nincs benne víz), és

• a Bizottság által büntetőterületként meghatározott bármely egyéb pályaszakasz.

A büntetőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

Két különböző típusú büntetőterület van, amelyeket a jelölésükre használt színekkel különböztetnek meg:

• sárga büntetőterületek (sárga vonallal vagy sárga karókkal jelölve), ahonnan a játékos két könnyítési lehetőséget kap (17.1d(1) és (2) szabály)

• piros büntetőterületek (piros vonallal vagy piros karókkal jelölve), ahonnan a játékos a sárga büntetőterületen már rendelkezésére álló két könnyítési lehetőség mellett még egy további oldalsó könnyítési (17.1d(3) szabály) lehetőséget kap.

Ha a Bizottság nem jelölte ki vagy nem jelezte a büntetőterület színét, azt piros büntetőterületnek kell tekinteni.

A büntetőterület széle a földtől felfelé és a föld alá is kiterjed:

• Ez azt jelenti, hogy a büntetőterület szélén belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) a büntetőterület része attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.

• Ha egy tárgy a büntetőterület szélén belül és kívül is található (pl. a büntetőterületen átívelő híd vagy a határon belül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai átnyúlnak a határon kívülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít büntetőterületnek, amely a határon belül van.

A büntetőterület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

• Karók: a karókkal történő jelölés esetén a büntetőterület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, és a karók beletartoznak a büntetőterületbe.

• Vonalak: a földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a büntetőterület széle, és a vonal beletartozik a büntetőterületbe

• Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. tengerparttal, kiszáradt területtel vagy támfallal) történő jelölés esetén a Bizottságnak kell megmondania, hogy miként határozzák meg a büntetőterület szélét.

Amikor a büntetőterület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a büntetőterület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Amikor a Bizottság nem határozza meg egy víztest szélét, az adott büntetőterület szélét annak természetes határai jelentik (vagyis az, ahol a talaj mélyülése révén víz megtartására alkalmas földmélyedés keletkezik).

Ha egy nyílt vízfolyás általában nem tartalmaz vizet (pl. olyan vízelvezető árok vagy vízleeresztő terület, amelyben az esős évszakon kívül nincs víz), a Bizottság dönthet úgy, hogy ez a terület az általános terület része (tehát nem büntetőterület).

Caddie (Caddie)

Az a személy, aki a játékosnak a versenykör során az alábbi módok egyikén segít:

• viszi, szállítja vagy kezeli az ütőket: a caddie – függetlenül attól, hogy a játékos így nevezi-e őt – az a személy, aki pl. golfkocsin vagy golftrolin a játékos ütőit viszi, szállítja vagy a játék közben kezeli, kivéve, ha ezt azzal a céllal teszi, hogy félretegye az útból a játékos ütőit, táskáját vagy golfkocsiját, vagy ha ezt szívességből teszi (pl. egy ott felejtett ütőt a játékos után visz).

• tanácsot ad: a játékos caddie-je (a partneren vagy a partner caddie-jén kívül) az egyetlen személy, akitől a játékos tanácsot kérhet.

A caddie más módon is segíthet a játékosnak, ha azt a Szabályok megengedik (lásd: 10.3b. szabály).

Ejtés (Drop)

A kézben tartott labda elengedése annak játékba hozása céljából oly módon, hogy a labda leesik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából ejti el a labdát, az nem tekinthető ejtettnek, és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Minden könnyítési szabály egy külön könnyítési területet határoz meg, ahová a labdát ejteni kell, és ahol a labdának nyugalomba kell kerülnie.

A könnyítés alkalmazásakor a játékosnak térdmagasságban kell elengednie a labdát úgy, hogy az:

• függőlegesen essen le anélkül, hogy azt a játékos dobná, csavarná vagy gurítaná, vagy bármilyen más mozdulattal befolyásolná, hogy a labda hol kerüljön nyugalomba, és

• földet érés előtt ne érjen a játékos egyetlen testrészéhez vagy a felszerelés egyetlen részéhez sem (lásd: 14.3b. szabály).

Elérhető legnagyobb könnyítési pont (Point of Maximum Available Relief)

A bunkerben (16.1c. szabály) vagy a greenen (16.1d. szabály) található rendellenes pályaviszony miatti – büntetés nélküli könnyítésre vonatkozó – viszonyítási pont, amikor nincs legközelebbi teljes könnyítési pont.

Az elérhető legnagyobb könnyítési pont a labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz,

• a pálya területén van, és

• ahol a rendellenes pályaviszony a legkisebb mértékben befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró hatás nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a pontos becslés érdekében a játékos ezt elvégezze).

Az elérhető legnagyobb könnyítési pont meghatározásához a labda fekvését akadályozó zavaró hatás relatív mértékét, a játékos szándékolt beállásának és lendítésének területét, valamint – kizárólag a greenen – az ütésirányt kell összevetni. Például az ideiglenes víz miatti könnyítéskor:

• az elérhető legnagyobb könnyítési pont ott lehet, ahol a labda sekélyebb vízben van, mint amilyenben a játékos állna (ami a beállást befolyásolja jobban a labda fekvéséhez és a lendítéshez képest) vagy a labda mélyebb vízben van, mint amilyenben a játékos állna (ami a fekvést és a lendítést befolyásolja jobban a beálláshoz képest)

• a greenen az elérhető legnagyobb könnyítési pontot az ütésirány alapján lehet meghatározni, vagyis amely mentén a labdának haladnia kell az ideiglenes víz legsekélyebb vagy legrövidebb szakaszán.

Ellenfél (Opponent)

Az a személy, aki ellen egy játékos mérkőzést játszik. Az ellenfél szó csak match playben használatos.

Elmozdult (Moved)

Amikor a nyugvó labda az eredeti helyét elhagyva egy másik helyen kerül nyugalomba, és ez szabad szemmel is látható (függetlenül attól, hogy azt történetesen látta-e valaki vagy sem).

Ez a labda – eredeti helyéről – felfelé, lefelé és vízszintesen bármely irányba történt elmozdulására egyaránt értendő.

Ha a labda csak inog (néha ezt a billegés szóval illetik) és az eredeti helyén marad, vagy oda visszatér, a labda nem mozdult el.

Elütőterület (Teeing Area)

Az a terület, ahonnan a játékosnak az adott szakasz megjátszását el kell kezdenie.

Az elütőterület téglalap alakú és két ütőhossz mélységű, amelynek:

• elülső szélét a Bizottság által felállított két elütőbója legelülső pontjai közötti vonal jelöli, és

• az oldalsó széleit az elütőbóják legkülsőbb pontjaitól visszafelé húzódó vonal jelöli ki.

Az elütőterület a pálya területeként meghatározott öt terület egyike.

A pályán lévő összes egyéb elütőhely (akár ugyanazon, akár bármelyik másik szakaszon) az általános terület része.

Elveszett (Lost)

A labda állapota, ha három percen belül nem találják meg attól kezdve, hogy a játékos vagy a caddie-je (vagy a játékos partnere vagy annak caddie-je) keresni kezdi.

Ha a keresés elkezdődik, majd nyomós okból egy időre megszakad (pl. a játékos abbahagyja a keresést, amikor a játékot felfüggesztik vagy félre kell állnia, hogy egy másik játékos játszhasson) vagy amikor a játékos tévedésből idegen labdát gondol a sajátjának:

• a megszakítás és a keresés újrakezdése között eltelt idő nem számít, és

• a keresésre engedélyezett idő összesen három perc, beleértve a megszakítás előtti és az újrakezdés utáni keresési időt is.

Eredménykártya (Scorecard)

Az a dokumentum, ahova stroke playben a játékos minden egyes szakaszon elért eredményét feljegyzik.

Az eredménykártyát a Bizottság által jóváhagyott bármilyen papír alapú vagy elektronikus formátumban vezethetik oly módon, hogy azon:

• minden egyes szakaszra feljegyzendő a játékos eredménye

• feljegyzendő a játékos hendikepje, amennyiben hendikepversenyt játszanak, és

• a jegyzőnek és a játékosnak hitelesítenie kell az eredményeket, valamint hendikepverseny esetén a játékosnak hitelesítenie kell a saját hendikepjét vagy kézzel történő aláírással vagy a Bizottság által elfogadott elektronikus hitelesítéssel.

Match playben nincs előírva az eredménykártya használata, de a játékosok használhatják azt az eredmény követésére.

Fekvés (Lie)

Az a hely, ahol a labda nyugalomba került, és bármely ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, mozdíthatatlan akadály, pálya szerves részét képező tárgy vagy pályahatárt jelző tárgy, amely a labdával érintkezik vagy közvetlenül a labda mellett van.

A laza természetes anyagok és a mozdítható akadályok nem tartoznak a labda fekvéséhez.

Felszerelés (Equipment)

Minden olyan tárgy, amelyet a játékos vagy a caddie-je használ, visel, fog vagy visz.

A pálya gondozásához használt tárgyak (pl. gereblyék) csak addig tekintendők felszerelésnek, amíg azokat a játékos vagy a caddie a kezében tartja vagy viszi.
Felszerelésre vonatkozó szabályok (Equipment Rules)

A játékosok által a versenykörben használható ütőkre, labdákra és egyéb felszerelésre vonatkozó előírások és más szabályok. A felszerelésre vonatkozó szabályokat lásd: www.RandA.org.

Felújítás alatti terület (Ground Under Repair)

Bármely olyan része a pályának, amelyet a Bizottság (annak megjelölésével vagy más módon) felújítás alatti területként határoz meg. A felújítás alatti terület fogalmába mindkét alábbi terület beletartozik:

• a meghatározott terület kerületén belül lévő összes terület és

• a meghatározott területen belül gyökeret eresztett bármely fű, bokor, fa vagy egyéb ott növő vagy oda rögzült természetes tárgy, beleértve azok bármely részét, amely a meghatározott terület szélén kívülre, a talaj felett túlnyúlik, azonban kivéve az említett tárgyak bármely részét (például a fa gyökerét), amely a meghatározott terület szélén a talajhoz illeszkedve vagy a talajban nyúlik át.

A felújítás alatti területbe emellett beletartoznak az alábbiak, akkor is, ha azokat a Bizottság nem ekként határozza meg:

• bármely lyuk, amelyet a Bizottság vagy a pályakarbantartók hoztak létre:

 a pálya kialakításának területe (pl. egy kihúzott karó után maradt lyuk vagy a dupla greenen lévő lyuk, amelyet egy másik szakasz megjátszásához használnak), vagy

 a pálya karbantartás alatt álló területe (pl. egy gyeptégla vagy fatönk eltávolítása, csővezeték lefektetése után maradt lyuk, azonban a gyeplevegőztetés okozta szellőzőlyukak nem tartoznak ide).

• későbbi elszállítás céljából halomba gyűjtött fű- és lombhulladék vagy bármilyen más anyag. Azonban:

 későbbi elszállítás céljából halomba gyűjtött természetes anyag laza természetes anyagnak is számít, továbbá

 a pályán hagyott bármilyen anyag, amelyet nem szándékoznak eltávolítani, nem tekintendő felújítás alatti területnek, kivéve, ha a Bizottság akként határozza meg;

• bármely állati élőhely (pl. madárfészek), amely olyan közel van a játékos labdájához, hogy a játékos ütése vagy beállása kárt tenne benne, kivéve, ha ezt az élőhelyet laza természetes anyagként meghatározott állat (pl. féreg vagy rovar) hozta létre.

A felújítás alatti terület szélét karókkal, vonallal vagy fizikai alakzatokkal kell meghatározni:

• Karók: karókkal történő jelölés esetén a felújítás alatti terület széle a karók külső oldala közötti, talajszint vonalában húzódó vonal, a karók pedig beletartoznak a felújítás alatti területbe.

• Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a vonal külső széle a felújítás alatti terület széle, a vonal pedig beletartozik a felújítás alatti területbe.

• Fizikai alakzatok: a fizikai alakzatokkal (pl. virágágyással vagy gyepiskolával) történő jelölés esetén a Bizottság szabja meg, hogy miként kell meghatározni a felújítás alatti terület szélét.

Amikor a felújítás alatti terület szélét vonallal vagy fizikai alakzattal jelölik, karókat is használhatnak a felújítás alatti terület jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

Fél (Side)

Két vagy több partner, akik egységként versenyeznek egy versenykörben match playben vagy stroke playben.

A partnerek mindegyik csoportja egy-egy felet alkot, függetlenül attól, hogy minden partner a saját labdáját játssza-e meg (Four-Ball) vagy a partnerek egy labdával játszanak (Foursome).

A fél fogalma nem ugyanaz, mint a csapaté. Csapatversenyben minden csapat egyénekként vagy felekként versenyző játékosokból áll.

Four-Ball (Four-Ball)

Játékforma, amelyben a feleket két-két partner alkotja, és mindenki a saját labdáját játssza meg. A fél adott szakaszon elért eredményének a két partner közül az adott szakaszt alacsonyabb eredménnyel teljesítő játékos eredménye számít.

A Four-Ball játszható match-play versenyként, amikor egy két partnerből álló fél játszik egy másik két partnerből álló féllel, vagy stroke-play versenyként, amikor több két-két partnerből álló fél játszik egymással.
Foursome, más néven „felváltva ütés” (Foursomes, Alternate shots)

Ebben a játékformában két partner alkot egy felet, akik minden szakaszon ugyanazt a labdát játsszák meg felváltva.

A Foursome játszható match-play versenyként, amikor egy két partnerből álló fél játszik egy másik két partnerből álló féllel, vagy stroke-play versenyként, amikor több két-két partnerből álló fél játszik egymással.

Idegen green (Wrong Green)

A pályán lévő bármelyik green, kivéve a játékos által éppen megjátszott szakasz greenje. Az idegen green fogalmába tartozik:

• a többi szakasz greenje, amelyeket az adott időben a játékos nem játszik meg,

• egy olyan szakasz rendes greenje, ahol helyette ideiglenes greent használnak, és

• a gurításra (putting), a chip ütésre vagy a pitch ütésre használt összes gyakorlógreen, kivéve, ha a Bizottság ezt helyi szabályban kizárja.

Az idegen greenek az általános terület részei.

Idegen hely (Wrong Place)

A pálya bármely része, kivéve azt a részt, ahol a Szabályok értelmében a játékosnak a labdáját meg kell vagy meg lehet játszania.

Példák az idegen helyről való játékra:

• Úgy játsszák meg a labdát, hogy előzőleg a labda visszahelyezése rossz helyen történt vagy a Szabályokkal ellentétben a labdát nem helyezték vissza.

• Ejtett labdát játszanak meg az előírt könnyítési területen kívülről.

• Rossz szabály szerint végeznek el könnyítést, így a labdát a Szabályok által nem megengedett helyen ejtik, és onnan játsszák meg.

• Játékon kívüli területről játszanak meg egy labdát vagy a játékon kívüli terület zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy lendítésének helyét.

Ha egy labdát a szakasz megjátszásának kezdetén vagy egy hiba kijavítása közben az elütőterületen kívülről játszanak meg, az nem számít idegen helyről való játéknak (lásd: 6.1b. szabály).

Idegen labda (Wrong Ball)

Bármelyik labda, amelyik nem a játékosé:

• játékban lévő labdája (függetlenül attól, hogy az az eredeti vagy egy cserelabda)
• ideiglenes labdája (mielőtt azt a 18.3c. szabály szerint feladják), vagy
• a stroke playben a 14.7b. vagy a 20.1c. szabály szerint megjátszott második labdája.
Példák az idegen labdára:

• másik játékos játékban lévő labdája;

• gazdátlan labda;

• a játékos saját labdája, amely pályahatáron kívül van, elveszett, felvették vagy még nem került vissza a játékba.

Ideiglenes labda (Provisional Ball)

Egy másik megjátszott labda abban az esetben, ha a játékos éppen megjátszott labdája:

• pályahatáron kívülre kerülhetett, vagy

• a büntetőterületen kívül elveszhetett.

Az ideiglenes labda kizárólag akkor lesz a játékos játékban lévő labdája, ha a 18.3c. szabály szerint játsszák meg.
Ideiglenes víz (Temporary Water)

A talaj felszínén összegyűlt bármilyen víz (pl. esőből, öntözésből származó pocsolyák vagy egy felszíni víztest túlfolyása), ami:

• nem a büntetőterületen van, és

• a játékos beállása előtt vagy után is látható (anélkül, hogy a játékos erős nyomást gyakorolna a talajra).

Nem elég, hogy a talaj csupán vizes, sáros vagy puha, illetve, hogy a víz csak akkor látszódik átmenetileg, amikor a játékos a talajra lép; az összegyűlt víznek a beállás előtt vagy után is jelen kell lennie.

Különleges esetek:

• A harmat és a dér nem ideiglenes víz.

• A hó és a természetes jég (nem dér) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.

• A műjég akadálynak számít.

Javítás (Improve)

Az ütés környezetét befolyásoló egy vagy több tényező vagy más fizikai körülmény változtatása, ami hatással van a pálya állapotára, azért, hogy a játékos az ütésnél előnyhöz jusson.

Játékban van (In Play)

A játékos labdájának minősítése akkor, amikor a labda a pályán fekszik és egy szakasz megjátszásához használják:

• a labda akkor válik játékban lévő labdává egy szakaszon:

 ha a játékos az elütőterületen belülről ütést tesz, vagy

 ha match playben a játékos az elütőterületen kívül üti el, és az ellenfél nem érvényteleníti az ütést a 6.1b. szabály szerint;

• a labda mindaddig játékban marad, amíg nem kerül a lyukba, kivéve, ha tovább már nincs játékban, mert:

 felvették a pályáról,

 elveszett (akkor is, ha a pályán van nyugalomban) vagy a pályahatáron kívül kerül nyugalomba, vagy

 egy másik labdára cserélték ki – még akkor is, ha ezt szabály nem engedi.

A játékban nem lévő labda idegen labda.

A játékosnak egyszerre csak egy labdája lehet játékban. (Lásd: a 6.3d. szabály azokra a korlátozott esetekre, amikor a játékos egy időben és egy szakaszon egynél több labdát is megjátszhat.)

A Szabályokban a „nyugvó labda” vagy „mozgásban lévő labda” kifejezés azt jelenti, hogy a labda játékban van.

Amikor a labdajelölő a játékban lévő labda pontos helyét jelző pozícióban van:

• ha a labdát nem vették fel, az még mindig játékban van és

• ha a labdát felvették és visszahelyezték, a labda akkor is játékban van, ha a labdajelölőt nem távolították el.

Játékon kívüli terület (No Play Zone)

A pálya azon része, ahol a Bizottság döntése értelmében tilos a játék. A játékon kívüli területet vagy rendellenes pályaviszony vagy büntetőterület részeként kell meghatározni.

A Bizottság bármilyen okból dönthet a játékon kívüli terület használatáról, pl.:

• a vadon élő állatok, állati élőhelyek és környezetvédelmi szempontból érzékeny területek védelme;

• a facsemetéket, virágágyásokat, gyepiskolákat, újragyepesített területeket vagy egyéb beültetett részeket érő károk megelőzése;

• a játékosok bármilyen veszéllyel szembeni védelme és

• a történelmi vagy kulturális értékkel bíró területek állapotának megőrzése érdekében.

A Bizottságnak a játékon kívüli terület szélét vonallal vagy karókkal kell kijelölnie, és a vonalnak vagy a karóknak (vagy a karók tetejének) úgy kell jelölniük a játékon kívüli területet, hogy az megkülönböztethető legyen a rendellenes pályaviszonytól vagy a játékon kívüli területet nem tartalmazó büntetőterülettől.
Jegyző (Marker)

Az a személy, aki stroke playben egy játékos eredményét annak eredménykártyájára feljegyzi és azt hitelesíti. A jegyző lehet egy másik játékos, de nem lehet a játékos partnere.

A Bizottság meghatározhatja, hogy ki legyen a játékos jegyzője vagy meghatározhatja, hogy a játékosok hogyan választhatnak maguknak jegyzőt.

Jelölés (Mark)

Megjelölni azt a helyet, ahol a labda nyugalomba került:

• vagy úgy, hogy a labdajelölőt közvetlenül a labda mögé vagy mellé helyezik;

• vagy úgy, hogy egy ütőt tartanak közvetlenül a labda mögé vagy mellé.

E művelet célja, hogy jelezze azt a helyet, ahova a labdát a felvétele után vissza kell helyezni.
Kezdés joga (Honour)

A játékos azon joga, amely szerint elsőként játszhat az elütőterületről (lásd: 6.4. szabály).

Könnyítési terület (Relief Area)

Az a terület, ahova a játékosnak ejtenie kell a labdát, amikor egy szabály szerint könnyítést vesz igénybe. Mindegyik könnyítési szabály előírja, hogy a játékosnak egy annak megfelelő könnyítési területet kell használnia, amelynek mérete és helye az alábbi három tényezőn alapul:

• Viszonyítási pont: az a pont, ahonnan a könnyítési terület nagyságát mérik

• A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: a könnyítési terület hossza a viszonyítási ponttól mért egy vagy két ütőhossz, azonban bizonyos korlátozásokkal:

• A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások: a könnyítési terület helye egy vagy több módon korlátozható, így pl.:

 csak bizonyos kijelölt pályaterületen lehet, pl. csak az általános területen van, illetve nem lehet bunkerben vagy büntetőterületen;

 nincs közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, vagy egy büntetőterület vagy bunker miatt igénybe vett könnyítésnél ezeken kívül kell lennie, vagy

 ott helyezkedik el, ahol nincs (adott szabály által definiált) zavaró hatás, amiért könnyítést alkalmaznak.

Amikor az ütőhosszban határozzák meg a könnyítési terület méretét, a játékos a mérést közvetlenül egy árkon, lyukon vagyon hasonló dolgon keresztül, illetve egy tárgyon keresztül vagyon azon (pl. fán, kerítésen, falon, alagúton, lefolyócsövön vagy öntöző szórófejen) átmenően is elvégezheti, azonban nem mérhet természetes módon lejtő vagy emelkedő területen keresztül anélkül, hogy ne követné a terep domborzatát.

Lásd: Bizottsági eljárások, 2I. fejezet a (Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi vagy előírja a játékos számára az ejtőzóna használatát könnyítési területként bizonyos könnyítéseknél).

Külső tényező (Outside Influence)

Az alábbiak közül bármely személy vagy dolog, aki vagy ami befolyásolhatja, hogy mi történik a játékos labdájával, felszerelésével vagy a pályával:

• bármely más személy (beleértve egy másik játékost is), kivéve a játékos, annak caddie-je, a játékos partnere vagy ellenfele vagy caddie-jeik;

• bármely állat és

• bármely természetes vagy mesterséges tárgy, vagy bármi más (beleértve egy mozgásban levő másik labdát), kivéve a természeti erőket.

Labdacsere (Substitute)

A játékos által egy szakaszon játszott labda kicserélése egy másikra, amely attól kezdve a játékban lévő labda lesz.

A játékos akkor végezte el a labdacserét, ha az eredeti labdája helyett az új labdát bármilyen módon játékba hozta (lásd: 14.4. szabály), függetlenül attól, hogy az eredeti labda:

• játékban volt-e vagy

• már nem volt játékban, mert a pályáról felvették, elveszett vagy pályahatáron kívülre került.

A cserelabda lesz a játékos játékban lévő labdája akkor is, ha:

• azt nem szabályszerűen helyezték vissza, ejtették, helyezték vagy idegen helyre tették, vagy

• a Szabályok értelmében a játékosnak a cserelabda helyett az eredeti labdát kellett volna újra játékba hoznia.
Labdajelölő (Ball-Marker)

A felveendő labda pontos helyének megjelölésére használt mesterséges tárgy, például tee, pénzérme, labdajelölőnek készített tárgy vagy egyéb apró felszerelési tárgy.

Ha valamely szabály a labdajelölő elmozdításáról szól, akkor az a felvett, de még nem visszahelyezett labda helyét jelző, a pályán elhelyezett labdajelölőre vonatkozik.

Laza természetes anyag (Loose Impediment)

A szabadban található bármely természetes tárgy, pl.:

• kövek, fűnyesedék, levelek, ágak és gallyak;

• állati tetem vagy állati hulladék;

• könnyen elmozdítható férgek, rovarok vagy hasonló állatok és az általuk épített túrások vagy hálók (pl. gilisztatúrások vagy hangyavárak), és

• összetömörült földdarabok (beleértve a gyep szellőztetésekor eltávolított talajdarabokat is).

Ezek a természetes tárgyak nem tekinthetők lazának, ha:

• rögzültek vagy növésben vannak;

• a talajba erősen beágyazottak (vagyis nem lehet őket könnyen kihúzni), vagy

• hozzátapadtak a labdához.

Különleges esetek:

• A homok és a laza talaj nem laza természetes anyag.

• A harmat, dér és víz nem laza természetes anyag.

• A hó és a természetes jég (nem dér) a játékos választásától függően vagy laza természetes anyag, vagy – ha a talajon van – ideiglenes víz.

• A pókhálók akkor is laza természetes anyagnak számítanak, ha egy másik tárgyhoz tapadnak.
Legközelebbi teljes könnyítési pont (Nearest Point of Complete Relief)

Rendellenes pályaviszony (16.1. szabály), veszélyes állat okozta fenyegető helyzet (16.2. szabály), idegen green (13.1f. szabály) vagy játékon kívüli terület (16.1f. és 17.1e. szabály) vagy bizonyos helyi Szabályok miatti – büntetés nélküli könnyítéshez használt – viszonyítási pont.

A labda fekvésének valószínűsített helye, amely:

• a labda eredeti helyéhez legközelebb van, azonban nem közelebb a lyukhoz;

• a pálya területén van, és

• a zavaró körülmény nem befolyásolja azt az ütést, amelyet a játékos az eredeti helyről végzett volna el, ha a zavaró körülmény nem állt volna fenn.

A viszonyítási pont kijelöléséhez a játékosnak meg kell határoznia, hogy milyen ütőt, beállást, lendítést és ütésirányt választott volna az adott ütés elvégzéséhez.

A játékosnak nem kell szimulálnia az adott ütést úgy, hogy tényleg elvégzi a beállást és a kiválasztott ütővel történő lendítést (azonban ajánlott, hogy a játékos szabály szerint ezt elvégezze a pontos becslés érdekében).

A legközelebbi teljes könnyítési pont kizárólag arra a speciális körülményre vonatkozik, amely miatt a könnyítést alkalmazzák, és ez lehet azon a helyen, ahol valami más jelenti a zavaró hatás:

• Ha a játékos könnyítést vesz igénybe, majd egy másik zavaró hatás lép fel, amelyből szintén megengedett a könnyítés, a játékos úgy alkalmazhatja újból a könnyítést, hogy újból meghatároz egy legközelebbi teljes könnyítési pontot az újonnan keletkezett zavaró hatásra vonatkozó könnyítéshez.

• A könnyítést minden zavaró hatásra külön-külön kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a játékos egyszerre mindkét körülményre igénybe veheti a könnyítést (miután mindkettőre meghatározta a legközelebbi teljes könnyítési pontot) és amikor már mindegyik körülményre külön igénybe venné a könnyítést, akkor egyértelműen látszik, hogy a könnyítések után valamelyik zavaró hatás továbbra is fennállna.

Lyuk (Hole)

Az éppen megjátszott szakasz végpontja a greenen:

• A lyuk kötelező méretei: átmérője 4 ¼ hüvelyk (108 mm), mélysége pedig legalább 4 hüvelyk (101,6 mm).

• Ha a lyuk bélelt, külső átmérője nem lehet nagyobb, mint 4 ¼ hüvelyk (108 mm). A bélelés legalább 1 hüvelyk (25,4 mm) mélyen legyen a green felszíne alatt, kivéve, ha a talajszerkezet miatt a bélésnek a felszínhez közelebb kell lennie.

A „lyuk” szó (amikor nem dőlt betűvel szerepel a Meghatározásokban) a Szabályokban olyan értelemben is használatos, mint ami egy adott elütőterülettől, greennel és lyukkal kapcsolatos pályaszakaszt jelent. Egy szakasz megjátszása az elütőterületen kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor a labda a greenen lévő lyukba kerül (vagy amikor a Szabályok más módon kimondják, hogy a szakaszt befejezték).

Lyukban van, lyukba került (Holed)

Amikor a labda egy ütést követően nyugvó állapotban a lyukban van, és az egész labda a green felszíne alatt van.

A Szabályokban a „labdát lyukba juttat” vagy a „labda a lyukban” kifejezés azt jelenti, hogy a játékos labdája lyukba került.

Abban a speciális esetben, amikor a labda a lyukban a zászlórúdnak támaszkodik, a 13.2c. szabály alkalmazandó (lásd: a labdát lyukban lévőnek kell tekinteni, ha annak bármely része a green felszíne alatt van).

Match play (Match play)

Játékforma, ahol egy játékos vagy fél közvetlenül egy ellenfél vagy egy szembenálló fél ellen játszik egy vagy több körből álló mérkőzést:

• a mérkőzés során az a játékos vagy fél nyer meg egy szakaszt, aki kevesebb ütéssel (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) teljesíti az adott szakaszt, és

• a mérkőzés akkor számít megnyertnek, ha a játékos vagy fél több szakasszal vezet az ellenfele vagy a szembenálló fél előtt, mint a hátralévő szakaszok száma.

A match playt egyéni mérkőzésként (azaz ha egy játékos közvetlenül egy ellenfél ellen játszik), Three-Ball mérkőzésként, Foursome vagy Four-Ball mérkőzésként is játszhatják két-két partnerből álló felek.
Maximális ütésszám (Maximum Score)

A stroke play egy formája, ahol egy játékos vagy fél szakaszonkénti eredményét úgy számolják ki, hogy a játékos vagy fél ütéseinek számát (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) összevetik a Bizottság által arra a szakaszra meghatározott rögzített ütésszámmal (pl. dupla par, nettó dupla bogey vagy egy fix szám).

Mozdíthatatlan akadály (Immovable Obstruction)

Bármely akadály, amely:

• észszerű erőkifejtéssel, illetve az akadály vagy a pálya rongálása nélkül nem mozdítható el, és

• egyéb módon nem felel meg a mozdítható akadály meghatározásának.

A Bizottság bármely akadályt definiálhat mozdíthatatlan akadályként, még akkor is, ha az megfelel a mozdítható akadály meghatározásának.

Mozdítható akadály (Movable Obstruction)

Olyan akadály, amely észszerű erőkifejtéssel és az akadály vagy a pálya rongálása nélkül elmozdítható.

Ha a mozdíthatatlan akadály vagy a pálya szerves részét képező tárgy valamely része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a fenti két kritériumnak, akkor azt a részt mozdítható akadálynak kell tekinteni.

Ez azonban nem alkalmazható akkor, amikor egy mozdíthatatlan akadály vagy a pálya szerves részét képező tárgy mozdítható része elmozdítható lenne (pl. egy kőfal részét képező kilazult kődarab).

Még ha egy akadály mozdítható is, azt a Bizottság mozdíthatatlan akadályként is definiálhatja.

Par/Bogey (Par/Bogey)

A stroke play azon formája, ahol az eredményszámítás ugyanaz, mint a match playben, és ahol:

• az a játékos vagy fél nyer vagy veszít el egy szakaszt, aki kevesebb ütéssel teljesíti az adott szakaszt (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve) vagy több ütéssel, mint a Bizottság által arra a szakaszra meghatározott rögzített ütésszám, és

• a versenyt az a játékos vagy fél nyeri, aki a legtöbb szakaszt megnyerte az elveszített szakaszokhoz képest (azaz összeadják a megnyert szakaszokat és kivonják az elvesztett szakaszokat).

Partner (Partner)

Egy másik játékossal egy felet alkotva match playt vagy stroke playt játszó játékos.

Pálya (Course)

A Bizottság által meghatározott határvonal által körülvett játékterület:

• A pálya határvonala által körbevett területek mindegyike pályahatáron belüli résznek és a pályaszakasznak számít.

• A pályahatár határvonalán kívüli területek mindegyike pályahatáron kívüli résznek számít és nem a pályaszakasz része.

• A pálya határvonala a talajszinttől felfelé és lefelé is kiterjed.

A pálya öt meghatározott pályaterületből áll.

Pálya szerves részét képező tárgy (Integral Object)

A Bizottság által a pálya megjátszásának egyik kihívásaként definiált mesterséges tárgy, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.

A pálya szerves részét képező tárgyakat mozdíthatatlannak kell tekinteni (lásd: 8.1a. szabály). Ha azonban a pálya szerves részét képező tárgy egy része (pl. egy kapu, ajtó vagy egy rögzített kábel) megfelel a mozdítható akadály meghatározásának, akkor azt a részt mozdítható akadálynak kell tekinteni.

A Bizottság által a pálya szerves részét képező tárgyként definiált mesterséges tárgyak nem akadályok vagy pályahatárt jelző tárgyak.

Pályahatáron kívüli terület (Out of Bounds)

A pálya határvonalán kívüli összes terület, amelyet a Bizottság határoz meg. A határ szélén belüli összes terület pályahatáron belüli résznek tekintendő.

A pálya határvonala a földtől felfelé és a föld alá is kiterjed:

• Ez azt jelenti, hogy a pályahatáron belüli összes terület és minden más (pl. bármilyen természetes vagy mesterséges tárgy) pálya határvonalán belüli rész attól függetlenül, hogy az a földfelszínen, azon felül vagy alul található.

• Ha egy tárgy egyszerre van a pálya határvonalán belül és kívül (pl. a határt jelző kerítéshez illesztett lépcsők vagy a határ szélén kívül gyökeret eresztett fa, amelynek az ágai benyúlnak a határon belülre vagy fordítva), az adott tárgynak kizárólag az a része számít pályahatáron kívülinek, amely a határon kívül van.

A pálya határvonalát pályahatárt jelző tárgyakkal vagy vonalakkal kell jelölni:

• Pályahatárt jelző tárgyak: a karókkal vagy kerítéssel történő jelölés esetén a pálya határvonala a karók vagy kerítésoszlopok pályaoldali pontjai között a talajszint vonalában húzódó vonal (kivéve a ferde támasztékokat), és ezek a karók vagy kerítésoszlopok pályahatáron kívüli területek.

Más tárgyakkal, pl. fallal történő jelölés esetén, illetve amikor a Bizottság másként kívánja kezelni a pálya határvonalát jelző kerítést, a pálya határvonalát a Bizottság jelöli ki.

• Vonalak: földre festett vonallal történő jelölés esetén a pálya határvonala a vonal pálya felőli széle, a vonal maga pedig pályahatáron kívüli terület.

Amikor a pálya határvonalát vonallal jelölik, karókat is használhatnak annak jelölésére, azonban a karóknak itt nincs más jelentésük.

A pályahatárt jelző karóknak vagy vonalaknak fehérnek kell lenniük.

Pályahatárt jelző tárgy (Boundary Object)

A pályahatáron kívüli területet meghatározó vagy jelző mesterséges tárgy, pl. fal, kerítés, karó és korlát, ahonnan nem vehető igénybe büntetés nélküli könnyítés.

Pályahatárt jelző tárgy a pályahatárt jelző kerítés alapja és oszlopai, az alábbiak azonban nem:

• a falhoz vagy kerítéshez rögzített ferde támasztékok vagy feszítődrótok, vagy

• a falon vagy kerítésen való átjutáshoz használt lépcsők, hidak vagy ehhez hasonló építmények.

A pályahatárt jelző tárgyakat akkor is mozdíthatatlannak kell tekinteni, ha van mozdítható alkatrészük (lásd: 8.1a. szabály).

A pályahatárt jelző tárgyak nem akadályok és nem a pálya szerves részét képező tárgyak.

Green (Putting Green)

A játékos által éppen megjátszott szakaszon lévő terület, amely:

• kimondottan gurításra van kiképezve, vagy

• a Bizottság azt greenként jelöli ki (pl. amikor ideiglenes greent használnak).

Egy szakasz greenjén található az a lyuk, amelyet a játékos megpróbál megjátszani a labdával.

A green a pálya területeként meghatározott öt terület egyike. Az összes többi szakasz greenjei (ahol az adott időben a játékos nem játszik) idegen green, amely az általános terület része.

A green széle az erre a célra kialakított terület egyértelműen látható kezdete (pl. ahol a füvet a terület jelzésére egyértelműen rövidebbre nyírták), kivéve, ha ezt a Bizottság másként nem jelöli ki (pl. vonallal vagy pontokkal).

Ha két különböző szakaszhoz dupla greent használnak:

• Az erre a célra kiképzett, mindkét lyukat tartalmazó terület egésze greennek tekintendő mindkét szakasz megjátszásánál.

• Azonban a Bizottság kijelölhet egy olyan határvonalat, amely a dupla greent két különböző greenre osztja, így amikor egy játékos az egyik szakaszt játssza, a dupla green másik szakaszra vonatkozó része idegen green lesz.
Rendellenes pályaviszony (Abnormal Course Condition)

Az alábbi négy meghatározott pályarész bármelyike:

• állatvájta üreg

• felújítás alatti terület

• mozdíthatatlan akadály, vagy

• ideiglenes víz.

Stableford (Stableford)

A stroke play egyik formája, ahol:

• egy játékos vagy fél szakaszonkénti eredményét – amely az elért pontszámokon alapul – úgy számolják ki, hogy a játékos vagy a fél ütéseinek számát (a tényleges ütéseket és a büntetőütéseket is beleértve), összevetik a Bizottság által arra a szakaszra meghatározott rögzített ütésszámmal, és

• a versenyt az a játékos vagy fél nyeri, akinek a legtöbb pontja van az összes versenykör teljesítése után.

Stroke play (Stroke Play)

Az a játékforma, ahol egy játékos vagy fél a versenyben induló összes többi játékos vagy fél ellen játszik.

A stroke play szokásos formájában (lásd: 3.3. szabály):

• a játékos vagy fél versenykörönkénti eredménye az összes olyan ütés száma (beleértve a tényleges ütéseket és az esetleges büntetőütéseket), amelyet minden szakaszon a labda lyukba juttatásához elvégzett, és

• az a játékos vagy fél nyer, aki a legkevesebb ütéssel teljesíti az összes versenykört.

A stroke play más eredményszámítással játszott egyéb formái a Stableford, maximális ütésszám és a Par/Bogey (lásd: 21. szabály).

A stroke play összes fajtája játszható egyéni versenyként (minden játékos saját maga versenyzik) vagy partnerekből álló felek által játszott versenyként (Foursome vagy Four-Ball).

Súlyos szabálysértés (Serious Breach)

Stroke playben, amikor a megfelelő helyről való elütéshez viszonyítva a labda idegen helyről való megjátszása jelentős előnyt adna a játékosnak.

A viszonyítás során a súlyos szabályszegés fennállásának eldöntésére az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

• az ütés nehézsége

• a labda lyuktól való távolsága

• az ütésirány akadályok általi befolyásolása, és

• az ütés környezete.

A súlyos szabályszegés fogalma nem alkalmazandó match play esetén, mert itt a játékos elveszíti a szakaszt, ha idegen helyről játszik.

Tanácsadás (Advice)

Szóbeli megjegyzés vagy cselekedet (pl. a legutóbbi ütéshez használt ütő felmutatása), amely befolyásolhatja a játékos döntését:

• az ütőválasztásban

• az ütés elvégzésében, vagy

• a játék módjának eldöntésében egy szakaszon vagy versenykörnél.

Nem tanács az olyan közismert információ, mint:

• a pályán lévő dolgok, úgymint a lyuk, a green, a fairway, a büntetőterületek, a bunkerek elhelyezkedése vagy hogy hol van egy másik játékos labdája,

• két pont közötti távolság, vagy

• a Szabályok.

Tee (Tee)

Az a tárgy, amelynek segítségével a labdát a föld felszíne felé lehet emelni annak érdekében, hogy azt az elütőterületről megjátsszák. Nem lehet hosszabb mint négy hüvelyk (101,6 mm), és meg kell felelnie a felszerelésre vonatkozó Szabályoknak.

Természeti erők (Natural Forces)

A természet, pl. szél vagy víz által okozott hatás, illetve a nyilvánvaló ok nélkül, a gravitáció hatására bekövetkező esemény.

Tény vagy szinte biztos (Known or Virtually Certain)

Mérce, amellyel eldönthető, hogy mi történt a játékos labdájával – pl. hogy a labda nyugalomba került-e a büntetőterületen belül vagy elmozdult-e, és ha igen, azt mi okozta.

A tény vagy szinte biztos jelentése több mint egyszerűen „lehetséges” vagy „valószínű”. Azt jelenti, hogy:

• vagy döntő bizonyíték van arra, hogy a játékos labdájával kapcsolatos esemény megtörtént (pl. a játékos vagy más szemtanúk látták, hogy mi történt),

• vagy bár csak minimális kétség merült fel, az észszerűség határain belül elérhető minden információ arra utal, hogy a kérdéses esemény megtörténtének valószínűsége legalább 95%.

Az „észszerűség határain belül elérhető minden információ” fogalmába minden olyan információ beletartozik, amelyről a játékosnak tudomása van, továbbá minden egyéb információ, amelyet a játékos észszerű erőfeszítés mellett és indokolatlan késedelem nélkül meg tud szerezni.

Three-Ball (Three-Ball)

A match play egyik formája, ahol:

• három játékos közül minden egyes játékos a másik két játékossal egy időben egyéni mérkőzést játszik, és

• mindegyik játékos egy saját labdát játszik meg, és ugyanazt használja mindkét mérkőzésén.

Ütés (Stroke)

A labda elütéséhez végzett, előre irányuló ütőmozgás.

Azonban az ütést nem végezte el a játékos, ha:

• úgy dönt, hogy az előrelendítés közben nem üti meg a labdát és ezt úgy kerüli el, hogy szándékosan megállítja az ütő fejét, mielőtt az odaérne a labdához, vagy – ha már nem tudja megállítani az ütőjét – szándékosan elvéti a labdát;

• véletlenül megüti a labdát, amikor egy próbalendítést végez, vagy egy ütéshez készülődik.

A Szabályokban a „labda megjátszása” kifejezés jelentése megegyezik az „ütés” vagy az „ütés elvégzése” kifejezéssel.

A játékos adott szakaszon vagy versenykörben elért eredményét az „ütések” vagy a „megtett ütések” számával fejezik ki, amelybe minden tényleges ütés és esetleges büntetőütés beletartozik (lásd: 3.1c. szabály).
Ütés és távolság (Stroke and Distance)

Az az eljárás és büntetés, amely során a játékos a 17., 18. és 19. szabály szerint könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát az előzőleg elvégzett ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).

Az ütés és távolság kifejezés azt jelenti, hogy a játékos:

• egy büntetőütést kap, és

• elveszít minden olyan előnyt, amely a lyuktól való távolság lecsökkenésével járna arról a helyről, ahol a korábbi ütést elvégezte.

Ütőhossz (Club-Length)

A versenykörben a játékosnál levő (a 4.1.b(1) szabály által megengedett) 14 (vagy kevesebb) ütő közül leghosszabb ütő hossza (ami nem a putter ütő).

Például ha a versenykörben a játékosnál lévő leghosszabb ütő (ami nem a putter ütő) egy 43 hüvelykes driver (109,22 cm), a játékos esetében az adott versenykörben az ütőhossz 43 hüvelyk.

Ütőhosszban határozzák meg a játékos elütőterületét minden szakasznál, ha pedig a játékos valamely szabály alapján könnyítést vesz igénybe, akkor a könnyítési terület méretét.

Versenykör (Round)

18 vagy annál kevesebb szakasz megjátszása a Bizottság által meghatározott sorrendben.

Visszahelyezés (Replace)

A labda elhelyezése a játékba hozás céljából úgy, hogy a labdát leteszik és elengedik.

Ha a játékos nem a labda játékba hozása céljából helyezi el a labdát, az nem tekinthető visszahelyezettnek és nincs játékban (lásd: 14.4. szabály).

Amikor egy szabály előírja egy labda visszahelyezését, az adott szabály pontosan meghatározza azt a helyet, ahová a labdát vissza kell helyezni.

Zászlórúd (Flagstick)

A Bizottság által biztosított és a lyukba állított mozdítható rúd, amely a lyuk helyét jelzi a játékosoknak. A zászlórúd meghatározásába a zászló vagy a rúdhoz erősített egyéb anyag vagy tárgy is beletartozik.

A zászlórúdra vonatkozó előírásokat lásd a felszerelésre vonatkozó szabályokban.

Akadályok, mozdíthatatlan Lásd  Rendellenes pályaviszonyok
Akadályok, mozdítható 15.2
 - elveszett labda 15.2b
 - könnyítés a greenen 15.2a(3)
 - könnyítés bárhol, kivéve a greent 15.2a(2)
 - mozdítható akadály eltávolítása 15.2a(1)
Állatvájta üreg Lásd  Rendellenes pályaviszonyok
Befejezése, szakasznak 6.5
Befejezése, versenykörnek 5.3b
Bunker
 - amikor a homok megérintése büntetéssel jár 12.2b(1)
 - amikor a homok megérintése nem jár büntetéssel 12.2b(2)
 - amikor a labda a bunkerben van 12.1
 - játszhatatlan labda 19.3
 - laza természetes anyagok 12.2a, 15.1
 - mozdítható akadályok 12.2a, 15.2
 - rendellenes pályaviszony 16.1c
 - veszélyes állat okozta fenyegető helyzet 16.2
Büntetések 1.3c
Caddie
 - a caddie megosztása 10.3a(2)
 - egyidőben csak egy caddie engedélyezett 10.3a(1)
 - játékos engedélyével végezhető tevékenységek 10.3b(2)
 - korlátozás a játékos mögé való beállás miatt 10.2b(4)
 - minden esetben megengedett tevékenységek 10.3b(1)
 - szabálysértés 10.3c
 - tilos tevékenységek 10.3b(3)
Csapatversenyek
 - csapatkapitány 24.3
 - tanácsadás 24.4
 - Terms 24.2
Csoportok
 - match play 5.4a
 - stroke play 5.4b
Épített utak Lásd  Rendellenes pályaviszonyok
Eredmények, bruttó 3.1c(1)
Eredmények, nettó 3.1c(2)
Észszerű döntés 1.3b(2)
Felszerelés
 - egészségügyi kivételek 4.3b(1)
 - hang- és képanyagok 4.3a(4)
 - kesztyűk és tapadást elősegítő anyagok 4.3a(5)
 - nyújtást és edzést segítő eszközök 4.3a(6)
 - ragtapasz vagy hasonló eszközök 4.3b(2)
 - szélre és az időjárásra vonatkozó információk 4.3a(2)
 - tájékozódás távolságról és irányról 4.3a(1)
 - versenykör alatt gyűjtött információk 4.3a(3)
Felváltva ütés Lásd Foursome
Four-Ball (négylabdás játék)
 - amikor a hiányzó partner csatlakozhat a csoporthoz 23.4
 - amikor a megadott ütést meg lehet játszani 23.6
 - amikor a versenykör befeleződik 23.3b
 - amikor a versenykör elkezdődik 23.3a
 - büntetések 23.8
 - egy vagy mindkét partner képviselheti a felet 23.4
 - eredménykártya stroke playben 23.2b
 - felek eredménye - match playben és stroke playben 23.2a
 - játék sorrendje 23.6
 - játékos cselekményei a partner játékára kihatnak 23.5a
 - játékos felelős partnere cselekedeteiért 23.5b
 - labdát szándékosan eltérítik 23.2c
 - partnerek megoszthatják ütőiket 23.7
Foursome (felváltva ütés) 22.1
 - amikor nem a sorra kerülő partner játszik 22.3
 - elsőként játszó partner 22.4a
 - felváltva kell ütnie a félnek 22.3
 - partnerek bármelyike eljárhat a fél nevében 22.2
 - partnerek megoszthatják ütőiket 22.5
 - versenykör elkezdése 22.4b
Golfjáték 1.1
Gyakorlás
 - gyakorlás a szakasz megjátszása közben 5.5a
 - gyakorlás, amikor a játékot fel van függesztve 5.5c
 - két szakasz közötti gyakorlás 5.5b
 - versenykörök előtt és között  - match playben 5.2a
 - versenykörök előtt és között - stroke playben 5.2b
Hiba javítása
 - amikor a javítást meg lehet tenni 14.5a
 - amikor büntetés jár 14.5c
 - amikor másik lehetőség választása megengedett 14.5b
Idegen hely
 - ahonnan a labdát meg kell játszani 14.7a
 - javítja a hibát vagy nem 14.7b(1)
 - nem súlyos szabályszegés 14.7b
 - súlyos szabályszegés 14.7b
Ideiglenes víz Lásd  Rendellenes pályaviszonyok
Játék megállítása
 - amikor a játékosnak abba lehet és abba kell hagynia a játékot 5.7a
 - azonnali felfüggesztés a Bizottság által 5.7b(1)
 - felfüggesztés a Bizottság által 5.7a
 - játék folytatása 5.7c
 - labda felvétele 5.7d(1)
 - labda vagy a labdajelölő elmozdult, miközben a játék állt 5.7d(2)
 - megállapodás alapján match playben 5.7a
 - rendes felfüggesztés a Bizottság által 5.7b(2)
 - villámlás 5.7a
Játék sorrendje
 - amikor könnyítés igénybe vehető 6.4d(1)
 - Four-Ball 23.6
 - Foursome 22.3, 22.4
 - ideiglenes labda megjátszása az elütőhelyről 6.4c
 - ideiglenes labda megjátszása bárhonnan, kivéve az elütőhelyet 6.4d(2)
 - ismételt játék az elütőhelyről 6.4c
 - match play 6.4a(1)
 - match play – sorrenden kívüli játék 6.4a(2)
 - ready golf 6.4b(2)
 - stroke play 6.4b(1)
Játék tempója
 - ajánlások 5.6b(1)
 - játék indokolatlan késleltetése 5.6a
 - játék tempójára vonatkozó irányelv 5.6b(3)
 - ready golf 5.6b, 6.4
 - sorrenden kívüli játék 5.6b(2)
Játékforma: Egyéb 21.5
Játékforma: Match Play vagy Stroke Play 3.1a
Környezet, javítása
 - engedélyezett tevékenységek 8.1b
 - javítás előtti állapot visszaállítása 8.1c
 - nem engedélyezett tevékenységek 8.1a
 - ütés környezetét 8.1
Környezet, megromlott 8.1d
Labda
 - cserelabda 4.2c(2), 14.2
 - darabokra törik 4.2b
 - engedélyezett labda 4.2a
 - segíti a játékot a greenen 15.3a
 - vágás vagy repedés a labdán 4.2c
 - zavarja a játékot - bárhol 15.3b
Labda keresése
 - keresés során a homok elmozdul 7.1b
 - labda alapos keresése 7.1a
 - labda véletlenül elmozdult a keresés során 7.4
Labda, azonosítása
 - azonosítás során a labda véletlenül elmozdul 7.4
 - labda azonosítása 7.2
 - labda felvétele azonosítás céljából 7.3
Labda, besüppedt
 - amikor a könnyítés engedélyezett 16.3a
 - könnyítés igénybe vételének módja 16.3b
Labda, csere 6.3b
Labda, ejtése
 - eredeti vagy egy másik labdát kell használni 14.3a
 - hogyan kell a labdát ejteni 14.3b
 - labda a könnyítési területen kívül kerül nyugalomba 14.3c(2)
 - labdát a könnyítési terülten belülre kell ejteni és ott is kell nyugalomba kerülnie 14.3c(1)
 - szándékosan eltérített 14.3d
 - véletlenül eltérített labda a földet érés után 14.3c
Labda, elmozdult
 - állat miatt 9.6
 - bármilyen ás személy miatt 9.6
 - caddie miatt 9.4
 - ellenfél caddieje miatt match playben 9.5
 - ellenfél miatt match playben 9.5
 - ellenfél miatt match playben, amikor büntetés jár 9.5b
 - elmozdulás okának eldöntése 9.2b
 - hátralendítés vagy ütés során 9.1b
 - játékos miatt 9.4
 - játékos miatt, amikor büntetés jár 9.4b
 - külső tényező miatt 9.6
 - másik játékos miatt stroke playben 9.6
 - megítélése annak, hogy a labda elmozdult-e 9.2a
 - partner miatt 22.2, 23.5b
 - segíti a játékot a greenen 15.3a
 - szél, víz vagy más természeti erők miatt 9.3
Labda, elveszett
 - amikor a labda elveszett 18.2a(1)
 - teendők, amikor a labda elveszett 18.2b
Labda, felvétele 14.1b
Labda, felvétele és visszahelyezése Lásd Labda visszahelyezése
 - eredeti labdát kell használni 14.2a
 - labda helyét meg kell jelölni 14.1a
 - labda visszahelyezésének módja 14.2b
Labda, idegen
 - idegen labdával tett ütés 6.3c(1)
 - játékos labdáját másik játékos játszotta meg 6.3c(2)
Labda, ideiglenes
 - amikor az ideiglenes labda játékban lévő labdává válik 18.3c(2)
 - amikor az ideiglenes labdát fel kell adni 18.3c(3)
 - amikor engedélyezett 18.3a
 - ideiglenes labda megjátszásának bejelentése 18.3b
 - ideiglenes labda többszöri megjátszása 18.3c(1)
Labda, játékban lévő 14.4
Labda, játszhatatlan 19
 - általános terület 19.2
 - amikor a könnyítést igénybe lehet venni 19.1
 - Bunker – könnyítés a bunkeren kívül 19.3b
 - Bunker – könnyítés bunkerben 19.3a
 - büntetőterület 19.1
 - gurító terület (green) 19.2
 - oldalsó könnyítés 19.2c
 - ütés és távolság könnyítés 19.2a
 - vonalon hátrafelé könnyítés 19.2b
Labda, megjátszása onnan ahol fekszik 9.1a
Labda, mozgó
 - egy személy szándékosan eltéríti vagy megállítja 11.2
 - környezet szándékos megváltoztatása mozgó labda befolyásolására 11.3
 - külső tényezőt talál el 11.1
 - labda felvétele a greenről 11.3
 - személyt talál el 11.1
 - zászlórúd elmozdítása 11.3
Labda, tisztítás 14.1c
Labda, visszahelyezése
 - ahová a labdát vissza kell helyezni 14.2c
 - aki visszahelyezheti a labdát 14.2b(1)
 - eredeti fekvés megváltozott homokban 14.2d(1)
 - eredeti fekvés megváltozott, kivéve homokban 14.2d(2)
 - visszahelyezett labda nem marad az eredeti helyen 14.2e
Labdajelölő
 - büntetés az ellenfélnek a felvételéért vagy elmozdításáért 9.7b
 - felvették vagy elmozdult 9.7
 - segíti vagy zavarja a játékot 15.3c
Laza természetes anyagok
 - eltávolítása közben a labda elmozdul 15.1b
 - laza természetes anyag eltávolítása 15.1a
Magatartás
 - játékostól elvárt magatartás 1.2a
 - magatartási kódex 1.2b
Match Play
 - amikor az eredmény végleges 3.2a(5)
 - büntetés közlése az ellenféllel 3.2d(2)
 - döntetlen mérkőzés meghosszabbítása 3.2a(4)
 - döntetlen szakasz 3.2a(2)
 - elvégzett ütések számának közlése az ellenféllel 3.2d(1)
 - hendikep alkalmazása 3.2c
 - megadások 3.2b
 - mérkőzés állásának ismerete 3.2d(3)
 - mérkőzés megnyerése 3.2a(3)
 - saját jogok és érdekek védelme 3.2d(4)
 - szakasz megnyerése 3.2a(1)
Maximális ütésszám
 - amikor a versenykör befejeződik 21.2e
 - büntetések 21.2c
 - eredményszámítás 21.2b
 - labda szándékos eltérítése 21.2d
Megkezdése, szakasznak
 - amikor a szakasz elkezdődik 6.1a
 - játék elütőterületről - match play 6.1b(1)
 - játék elütőterületről - stroke play 6.1b(2)
Megkezdése, versenykörnek 5.3a
Pálya
 - amikor a labda két területet érint 2.2c
 - különleges területek 2.2b
Pálya állapotának szándékos megváltoztatása
 - labda fekvésének befolyásolása 8.2, 22.2, 23.5b
 - más pályaállapotok befolyásolása 8.2
 - másik játékos labdájának befolyásolása 8.3
 - tiltott tevékenységek 8.3b
Par/Bogey
 - amikor a versenykör véget ér 21.3e
 - büntetések 21.3c
 - eredményszámítás 21.3b
 - labda szándékos eltérítése 21.3d
Rendellenes pályaviszonyok
 - általános terület 16.1b
 - amikor a könnyítés megengedett 16.1a(1)
 - bunker 16.1c
 - büntetőterület 16.1a(2)
 - elveszett labda 16.1e
 - felújítás alatti terület 16.1
 - felvétel, hogy eldöntsük, igénybe vehető-e könnyítés 16.4
 - green 16.1d
 - játékon kívüli terület (No Play Zone) 16.1f
 - teljességgel észszerűtlen ütés 16.1a(3)
Stableford
 - amikor a versenykör véget ér 21.1e
 - büntetések 21.1c
 - eredményszámítás 21.1b
 - labdát szándékosan eltérítik 21.1d
Stroke Play
 - Eredménykártya – hendikep az eredménykártyán 3.3b(4)
 - eredménykártya – hibás szakaszeredmény 3.3b(3)
 - Eredménykártya – játékos feladatai 3.3b(2)
 - Eredménykártya – jegyző feladatai 3.3b(1)
 - győztes megállapítása 3.3a
 - szakasz befejezése 3.3c
Szabálykérdések
 - bírói döntések 20.2a
 - bizottsági döntések 20.2b
 - indokolatlan késedelem elkerülése 20.1a
 - játékosok kizárása a mérkőzés végeredménye után 20.2e
 - játékosok kizárása stroke play verseny vége után 20.2e
 - match play 20.1b
 - stroke play 20.1c
 - szabad szem alkalmazása a bizonyítékul szolgáló videofelvételnél 20.2c
 - Szabályokban nem szereplő helyzetek 20.3
 - téves döntés helyesbítése 20.2d
Szabályok
 - a Szabályok alkalmazása 1.3b(1)
 - a Szabályok jelentése 1.3a
Tanácsadás és egyéb segítség
 - fizikai segítség és védelem a természeti erőkkel szemben 10.2b(5)
 - játék vonala 10.2b(1-2)
 - tanácsadás 10.2a
 - tárgyak az irányba állás segítésére 10.2b(3)
Terület, általános 2.2a
Terület, büntető
 - amikor a labda büntetőterületen van 17.1a
 - büntetőterületről megjátszott labda büntetőterületen kerül nyugalomba 17.2a
 - büntetőterületről megjátszott labda elveszet, pályahatáron kívülre került vagy büntetőterületen kívül játszhatatlan 17.2b
 - elveszett labda 17.1c
 - hogyan vegyünk igénybe könnyítést 17.1d
 - játékon kívüli terület (No Play Zone) 17.1e
 - könnyítési lehetőségek piros büntetőterületnél 17.1d
 - könnyítési lehetőségek sárga büntetőterületnél 17.1d
 - labda megjátszása onnan, ahol fekszik 17.1b
 - más szabályok alapján nincs könnyítés 17.3
Terület, elütő 6.2
 - amikor a labda az elütőterületen van 6.2b(1)
 - amikor az elütőterületre vonatkozó szabályokat alkalmazzuk 6.2a
 - elütőbóják mozgatása 6.2b(4)
 - javítások megengedettek 6.2b(3)
 - labda feltee-elhető 6.2b(2)
Terület, felújítás alatti Lásd  Rendellenes pályaviszonyok
Terület, gurító (green)
 - amikor a labda a greenen van 13.1a
 - homok és laza föld eltávolítása 13.1c(1)
 - idegen green 13.1f
 - jelölés, felvétel és tisztítás 13.1b
 - labda vagy labdajelölő véletlenül elmozdul 13.1d(1)
 - labdát vagy a labdajelölőt a természeti erők elmozdították 13.1d(2)
 - lyuk peremén egyensúlyozó labda 13.3
 - sérülés kijavítása 13.1c(2)
 - szándékos tesztelés 13.1e
Terület, játékon kívüli (No Play Zones) 16.1f, 17.1e
Terület, pályahatáron kívüli (Out of bounds)
 - amikor a labda pályahatáron kívül van 18.2a(2)
 - teendők, amikor a labda pályahatáron kívülre kerül 18.2b
Three-Ball Match Play (háromlabdás mérkőzés)
 - ellenfél felvette vagy elmozdította a labdát vagy labdajelölőt 21.4c
 - sorrenden kívüli játék 21.4b
Ütés
 - elfogadható módon megütött labda 10.1a
 - hátralendítés megkezdése után elmozduló labda 10.1d
 - játék vonalán átlépve vagy azon állva 10.1c
 - tee-ről leeső labda 10.1d
 - ütő rögzítése 10.1b
 - vízben mozgó labda 10.1d
Ütés és távolság
 - játék újra a greenen 14.6c
 - játék újra az általános területről, büntetőterületről vagy bunkerből 14.6b
 - játék újra az elütőterületről 14.6a
Ütés és távolság könnyítés 18.1
Ütés törlése 14.6
Ütők
 - 14 ütős korlát 4.1b(1)
 - szabályos ütők 4.1a(1)
 - teljesítményjellemzők megváltoztatása 4.1a(3)
 - ütők cseréje vagy számuk növelése 4.1b(3),(4)
 - ütők kivonása a játékból 4.1c
 - ütők megosztása 4.1b(2), 22.5, 23.7
 - versenykörben megsérült ütők használata és megjavítása 4.1a(2)
Veszélyes állat
 - amikor a könnyítés megengedett 16.2a
 - könnyítés igénybe vételének módja 16.2b
Zászlórúd
 - labda eltalálja a zászlórudat vagy annak kezelőjét 13.2b(2)
 - zászlórúd a lyukban marad 13.2a
 - zászlórúd eltávolítása a lyukból 13.2b(1)
 - zászlórúdnak támaszkodó labda 13.2c

 

 

Az amatőr státusz szabályai

Az amatőr státusz szabályai alapján különböztethetjük meg azokat, akik a kihívások miatt, pusztán kedvtelésből golfoznak azoktól, akik a sportágat professzionális szinten, díjazás ellenében űzik. A megfelelő – pl. a díjazásra vonatkozó – korlátozások és feltételek bevezetésével az amatőr státusz szabályai arra ösztönzik az amatőr golfozókat, hogy ne az anyagi előny, hanem a játék valódi öröme motiválja őket. Az az amatőr játékos, aki a vonatkozó szabályokat megszegi, kockáztatja amatőr státuszát és elveszíti játékjogosultságát amatőr versenyeken. Ezért kiemelten fontos, hogy játékosok és versenyszervezők behatóan ismerjék az amatőr státusz szabályait, amelyek a RandA.org weboldalon találhatók.

A felszerelésre vonatkozó szabályok

A felszerelésre vonatkozó szabályokban szereplő átfogó előírások, specifikációk és iránymutatások segítségével a sportszergyártók és -tervezők, illetve a versenyszervezők és a játékosok könnyebben átláthatják és alkalmazhatják a golfütők, a labdák és egyéb felszerelések tervezésére, gyártására vonatkozó szabályokat. Minden játékos köteles meggyőződni arról, hogy a felszerelése megfelel-e a Szabályoknak. A RandA.org weboldalon elérhető a felszerelésre vonatkozó szabályok interaktív verziója is, amely az adott speciális szabályhoz, specifikációhoz vagy mérési módszerhez kapcsolódóan hivatalos tesztekre mutató linkeket és/vagy videós segédleteket is tartalmaz.

A módosított szabályok a mozgásukban korlátozott golfozók számára

A módosított szabályok a mozgásukban korlátozott játékosok négy csoportját különböztetik meg. Céljuk, hogy egy mozgássérült játékos is azonos feltételek mellett versenyezhessen más játékosokkal – azok egészségi állapotától függetlenül. A módosított szabályok nem alkalmazandók automatikusan, minden Bizottság saját hatáskörében dönt arról, hogy a saját rendezésű versenyeken alkalmazza-e a szabálymódosítás elemeit, és ha igen, melyeket. A módosított szabályok megtalálhatók az Official Guide to the Rules of Golf című kiadványban, valamint a RandA.org weboldalon.