Rózsa Csilla exkluzív

Rózsa Csilla, legeredményesebb golfozónőnk exkluzív interjút adott a hungolf.hu-nak, melynek bővített terjedelme január 29-én, az M4 Sport csatornán adásba kerülő Golfmagazinban látható. Csilla a szokásos év végi feltöltődésre érkezett Magyarországra, azonban hamarosan elkezdődik a felkészülés a várhatóan márciusban startoló Symetra-szezonra, így a napokban edzőjéhez, Tom Burnetthez csatlakozik.

Mindenekelőtt gratulálunk „Az év profi golfozója” díjhoz, miután a díjátadón az utazási nehézségek miatt nem tudtál részt venni.

Sajnos a hosszú szezon miatt évente csak egyszer van időm hazajárni, többnyire az ünnepek alatt. Idén sokáig kétséges is volt maga az utazás, de szerencsére, december közepére hazaértem. Most viszont hamarosan indulok vissza, hogy felkészüljünk az következő szezonra.

Pörgessük kicsit vissza az idő kerekét 2020-ra. Milyen terveket dédelgettél a szezon kezdetén?

A szezon eleje mindig nagy lendülettel indul, ez tavaly is így volt. Új év, új lehetőségek. Az elmúlt évekhez hasonlóan edzőmmel a floridai Tom Burnett Golf Academian készültem, és mint mindig, ötkarikákkal álmodtam.

A Symetra Tour éppen csak beindult, amikor márciusban berobbant a világméretű koronavírus-járvány. Hogy élted meg a leállást?

Egy versenyt, a Symetra Tour nyitó állomását, a Florida’s Natural Charity Classic-ot tudtuk csak lejátszani. Majd éppen a The Players PGA versenyen sétálgattunk, amikor befutott a hír, és félbeszakadt a verseny. Persze sokáig nem tudtunk semmit, aztán pár napra rá a mi szezonunkat is lefújták. Akkoriban a tudatlanság számított a legnagyobb ellenfélnek, semmit nem sejtettünk, mikor játszhatunk újra, hol és milyen körülmények között folytatódhat a szezon.

Miként érintett a három hónapos zárlat? Hogyan alakultak a hétköznapjaid, tudtál-e edzeni, egyáltalán hogy vészelted át ezt az időszakot?

Én “szerencsére" Floridában ragadtam, ahol a golfpályák nagy része nyitva maradtak, de erősen korlátozták a lehetőségeket. Az edzőtermek sokáig zárva tartottak, így a fizikai felkészülést otthon kellett megoldani. A karantén pedig kihozta az emberből a kreatív ént, ezért meglehetősen izgalmasan alakultak a napok, hetek. Új hobbikat is felszedtem, a lakásom néhány szegletében kertészkedni kezdtem, elővettem a horgolótűt és cérnát is…és végre volt időm annyit olvasni, ami csak belém fért.

Nyilván, nem volt szerencsés a szezon felfüggesztése, a sok bizonytalanság, de más tényező, a sérülés is közbeszólt.  

Ha jól emlékszem, huszonegy versenyt terveztek eredetileg a versenynaptárban, de végül csak tízet sikerült megrendezni. Amint visszatértünk a szünet után, kezdetben mindenkin látszott az izgatottság, de a későbbiekben gördülékenyebben mentek már a dolgok. A versenyszervezőkön is nagy volt a nyomás, hogy mi, mint játékosok, az önkéntesek és a helybeliek maximális biztonságban legyenek, ezért versenyről versenyre egyre inkább normalizálódott a COVID-protokoll. Ősszel, két verseny között három szabad hetem is kerekedett, ezért egy kisebb swing változtatást próbáltunk beiktatni.  Ám valószínűleg a sok utazástól és vezetéstől érzékennyé vált a csípőm, így a Longwood-i verseny első napján megadta magát és begörcsölt. A labdát sem tudtam napokig megütni, sétálni is csak fájdalommal sikerült. A fizioterapeutám hőkezeléssel és egyensúly visszaállítással kezelt, amelyhez a konditeremben a csípőmet és a bokámat célzó edzés párosult, így a következő hétre már elütőre állhattam.

A két hetes rehabilitációt követően ugyan fájdalommentesen tudtam labdát ütni, de a hegyen-völgyön sétálgatás nehezemre esett. Azt hiszem, ez volt életem első komolyabb, vagy talán inkább úgy fogalmaznék, ijesztőbb sérülése, és ez nagyon sok mindent új perspektívába helyezett. Amikor nem tudtam játszani, mindig arra gondoltam, mennyire szeretek kint lenni a pályán, versenyezni, ezért gyermekesen, újult erővel indultam a következő megmérettetésnek.

A koronavírus miatt elmaradt az LPGA-kvalifikáció, így változatlan Symetra-mezőny indul 2021-ben...

2020-ban sok minden kimaradt és bennem maradt. Alig várom, hogy kiereszthessem. Az elmúlt év mindenki számára szokatlan időszak volt, tele változással. Azonban napról napra jobban alkalmazkodik az ember, így az új év lehetőséget teremthet, hogy újra megtaláljuk a helyünket a világban, és újult örömmel álljunk mindahhoz és mindazokhoz, amit, és akiket szeretünk.

Golfkarrier, magánélet, Magyarország? Milyen gondolatokat ébresztenek ezek a szavak?

Még mindig fiatalkori életkedvvel hajtok előre és álmodozom az LPGA-ről, az olimpiáról, ami évről évre közelebb kerül hozzám. Persze vágyom haza, a családomhoz, a barátokhoz, a golf pályákhoz, ahol felnőttem, de nagy a világ és még sok helyet kell bejárnom. Magyarország mindig az otthonom marad, és tudom, hogy mindig itt lesz nekem...akkor is, ha túl messzire kalandoznék.