Az újrakezdés Dr. Gáti Ferenc agrár-vegyészmérnök érdeme. 1976-ban megkísérelve az akkor még szinte lehetetlent, kubai kiküldetéséből visszatérve kezdte el megszervezni a hazai golfélet beindítását. 1979-ben megalapította a Kék Duna Golf Clubot és megkezdte a Kisoroszi pálya építését.

Gáti, Szlávyné és Hirschler

Gáti, Szlávyné és Hirschler

1979. május 21-én alakult meg a Kék Duna Golf Club, amelynek elnöke dr. Gáti Ferenc lett. Elkészült kisoroszi pálya 65 hektárnyi területének rendezési terve és hozzáláthattak az első pályaszakasz építéséhez is, amely a folyamatosan növekvő tagság tagdíjából, társadalmi munkájukból és önerőből valósult meg. 1982-ben az Országos Testnevelési és Sporthivatal engedélyezte, hogy a Kék Duna Golf Club helyet kapjon egy országos sportszervezetben. Ezért létrehozták a Gyeplabda Szövetség golf szekcióját, amelynek vezetője Minder Rezső lett.

A Kék Duna Golf Club logója

A Kék Duna Golf Club logója

A folyamatosan épülő kisoroszi pályán időközben számos kisebb versenyt rendeztek. 1986-ban például a Kelet-Nyugat Jóakarat versenyt, amellyel a golfozók a két nagy politikai tábor közötti ellentétek enyhítéséhez szerettek volna hozzájárulni. 1987-ben megfigyelői státuszban először vehetett részt Magyarország az Európai Golf Szövetség Koppenhágában tartott közgyűlésén. Végül 1988-ban készült el a Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat által üzemeltetett Budapest Golf Park 9 szakaszos pályája Kisorosziban, ahol a következő évben harmincnyolc év kényszerű szünet után ismét bajnokságot rendezhettek.

A 9 szakaszos Budapest Golf Park hirdetése

A 9 szakaszos Budapest Golf Park hirdetése

1989-ben nem csupán a Kék Duna Golf Club ünnepelte 10 éves megalakulását, hanem megértek a feltételek arra is, hogy a magyar golfsport önálló szövetséggel rendelkezzen. 1989. szeptember 14-én meg is alakult a Magyar Golf Szövetség. A szövetség elnöke dr. Gáti Ferenc lett, aki legfontosabb feladatának a hazai golfsport tovább fejlesztését, három-négy további pálya felépítését és az ifjúsági játékosok felkarolását tűzte ki célul. A szövetség megalakulását követően, október 20-án az Európai Golf Szövetség (EGA) madridi közgyűlésén aktiválta Magyarország tagságát. Ezzel egyidejűleg a Magyar Golf Szövetség tagja lett a Világ Amatőr Golf Tanácsának (WAGC), mai néven a Nemzetközi Golf Szövetségnek is.

igf-logo magyar-golf-szovetseg-logo ega-logo

1990-ben a Magyar Golf Szövetség harminckilenc év után az első, 1911. óta a harmincadik magyar bajnokságot rendezte meg felnőtt férfi, női, ifjúsági és szenior kategóriában. A bajnokságon részt vett Mérei Lóránd , az egyedüli olyan golfozó, aki a harminckilenc évvel ezelőtt rendezett bajnokságon is versenyzett. Ugyanebben az évben a Magyar Golf Szövetség először rendezte meg a Köztársaság Kupát, a Magyar Kupa elődjét. 1991-ben megalakult a PGA of Hungary, amelyet még ugyanebben az évben a Professzionális Golfozók Európai Szövetség (PGA of Europe) felvett tagjai sorába. A PGA of Hungary 2002-ben Profi Magyar Golf Egyesület név alatt alakult újjá azzal a céllal, hogy oktatókat képezzen, képviselje a hivatásos golfozók érdekeit valamint profi versenyeket szervezzen.

1992-ben a Magyar Golf Szövetség szervezete meg az első golfbírói tanfolyamot, a Royal and Ancient Golf Club of St. Andrews engedélyével pedig kiadta a „Golf szabályai” magyar nyelvű szabálykönyvet. 1995-ben alakult meg a Magyar Senior Golfozók Társasága azzal a céllal, hogy összefogja és irányítsa a magyar szenior golfozók sporttevékenységét. Az egyesület azóta az Európai Senior Golf Unió tagja is lett.

2000-től a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának rekreáció szakán a golfot is oktatják. 2001-ben a Magyar Golf Szövetség rendezte meg az első Klubcsapat Bajnokságot. Vatay Richárdot, az MGSZ alelnökét pedig beválasztották az EGA Versenybizottságába. 2005-ben készült el a Magyar Golf Szövetség tíz éves Golf Sportágfejlesztési Stratégiája. 2009-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 105 év után ismét felvette a golfot az olimpiai sportágak közé, így a Magyar Golf Szövetség az év végén bekerülhetett a Magyar Olimpiai Bizottság tagjai közé. 2009-ben alakult meg a Magyar Golfozó Nők Egyesülete azzal a céllal, hogy az egészségmegőrzés mellett népszerűsítse a nők körében a golfsport szellemiségét. 2011-ben a Magyar Golf Szövetség elkészítette a hosszú távú Sportágfejlesztési Stratégiáját, amely a magyar golfélet fejlesztését, a fiatalok versenyeztetését, olimpiai felkészülését tűzte ki céljául.