A golf hazai első bemutatójára 1902. december 13-án, a fővárosi Lóversenypályán került sor. Gróf Andrássy Géza, a Magyar Atlétikai Club elnöke tartotta. Az eseményt követően a Tátralomnici Tátra Club vezetése a hazánkba akkreditált R. Williams angol ezredes, katonai attasé javaslatára határozta el, hogy a golf meghonosítása érdekében pályát építenek. A tervezésére és az építésére Lauber Dezső építészmérnököt, ismert sportembert és olimpikont, a klub titkárát kérték fel. Magyarország első kilenc szakaszos pályáján 1909. augusztus 11-én rendezték meg az első versenyt.

Játék a Tátralomnici green-en

Játék a Tátralomnici green-en

Lauber Dezső később a MOB titkáraként egyre gyakrabban tartózkodott Budapesten. Így aztán hamarosan gróf Zichy Géza Lipóttal és Hatvany Károllyal már egy fővárosi golfpálya megépítésén gondolkodott. Végül a Széchenyi-hegyen (Svábhegy) találták meg azt a helyet, ahol később a világ egyik legszebb fekvésű pályáját építették meg.

Lauber Dezső

Lauber Dezső

1911. június 7-én alakult meg a magyar golf sport első klubja, a Budapesti Golf Club. Elnökének a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, gróf Andrássy Gézát választották, aki ebben az időben már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként is tevékenykedett, titkára Lauber Dezső lett.

gróf Andrássy Géza

gróf Andrássy Géza

1912-ben rendezték Tátralomnicon az első magyar golfbajnokságot, amelynek győztese ifj. Magyar László (Tátra Club) lett. A következő évben a már svábhegyi új pályán tartott első női viadalt az ifjúság kiemelkedő tehetsége, Hevesi Erzsébet nyerte. A klubtagok fejlődéséhez pedig Malcolm Goodwillie-t, skót trénert szerződtették. Ő egészen 1943-ig volt a magyar golfsport világraszóló sikereinek kovácsa.

Malcolm Goodwillie

Malcolm Goodwillie

A háborút követően lassan kezdődött el a konszolidáció. Lauber Dezső is visszatérhetett. Újjászervezte a Magyar Golf Clubot és játszhatóvá tette a svábhegyi 9 szakaszos pályát is. 1921-ben rendezték meg az első női bajnokságot, amelyet Gyurkovich Béláné, Hevesi Erzsébet nyert meg. Versenyzőink a skót edzőnek köszönhetően egyre kiemelkedőbb eredményeket értek el a nemzetközi versenyeken is. Többnyire osztrák, német, cseh és olasz nagydíjakon szerepeltek kiváló eredménnyel. Az európai sikerek következtében a golfozók létszáma jelentősen növekedett, és ennek köszönhetően Magyarország 1926–1936 között meghatározó szerepet játszott Európa golféletében. 

Szlávy Béláné

Szlávy Béláné

A magyar golfsport legkiemelkedőbb egyénisége Dr. Szlávy Béláné, Hevesi Erzsébet volt, aki 1920 és 1947 között 31 magyar, öt osztrák és négy cseh bajnoki címet mondhatott magáénak. 1926-ban a német bajnoki cím elnyerése után Európa legjobbjaként s egyben a világ ötödik legkiválóbb női játékosaként ismerték el.

Ebben az időszakban épült Balatonföldváron egy újabb 9 szakaszos pálya. Balatonfüreden és Galyatetőn is kitűzték a 18 szakaszos pályák helyét, azonban ezek végül nem épültek meg. A Margit-szigeten viszont megnyílt a Lauber Dezső tervei alapján készült gyakorló pálya. 1929 május 19-én nyitották meg a Széchenyi-hegyi pálya újabb 9 szakaszát (Par 71, férfi hossz: 4820 m, női hossz: 4413 m), amely már lehetővé tette, hogy nemzeti és nemzetközi versenyeket egyaránt rendezhessenek.

Fotó a svábhegyi 3-as green-en

Fotó a svábhegyi 3-as green-en

1930-ban a Földművelésügyi Minisztérium a lillafüredi Palota Szálló átadása után döntött arról, hogy a közeli Hollóstetőn is golfpályát építtet. Ugyanakkor a golf népszerűsége, valamint a budapesti pályahiány megszüntetése miatt megkezdődött a hűvösvölgyi pálya tervezése is.

1936-ban a Magyar Golf Club nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg a klub megalakulásának 25. évfordulójáról. Erre Bobby Jones-t, minden idők legnagyobb amatőr golfjátékosát is meghívták. Az évforduló alakalmából jelent meg dr. Szlávy Béla szakkönyve, „A golfjáték rövid ismertetése és szabályai”, amely a St. Andrews-i szabályok pontos angol fordítását tartalmazta. Ebben az időszakban a Magyar Golf Club taglétszáma 148 fő, ebből 24 nő volt.

Bobby Jones a svábhegyi pályán

Bobby Jones a svábhegyi pályán

Luxemburgban 1937. november 20-án alakult meg az Európai Golf Szövetség (European Golf Association, EGA) tizenegy alapító szövetség – köztük Magyarország – részvételével. Hazánkat Lauber Dezső, a Magyar Golf Club titkára képviselte.

1939-ben a Széchenyi-hegyen még megnyitották a Lauber Dezső tervezete Golf Szállót,  Radványban pedig 18 szakaszos magánpálya nyílt a Károlyi kastély parkjában, azonban a II. világháború kitörése, a politikai és gazdasági szigorítások valamint a háborús események 1943-ra teljesen ellehetetlenítették a golfpályák működését és a golf életben tartását Magyarországon.

Fotó a Golf Szállóról

Fotó a Golf Szállóról

1914-ben nyitotta meg kapuit a harmadik magyar golfpálya Pöstyénben. Ezen kivül magánpályák is épültek Martonvásáron (tulajdonos: Dreher Jenő), Fóton (tulajdonos:gróf Károlyi László) és Alag (tulajdonos: nemeskéri Kiss Kázmér) mellett. 1915-ben a Budapesti Golf Club átszervezés után Magyar Golf Clubbá alakult.

Az I. világháború azonban beleszólt a hazai golfélet töretlen fejlődésébe. A játékosok katonának mentek, a svábhegyi pálya harci színtérré vált, a Tanácsköztársaság idején pedig Lauber Dezsőnek is menekülnie kellett. A Trianoni békeszerződés elvette Tátralomnicot és Pöstyént. Az akkori győztes hatalmak hazánkat sújtó sportblokádja a hazai golféletet teljesen elszigetelte Európa sok nemzetétől.

A háborús viszonyok miatt harminc évnyi magyarországi tartózkodás után, a skót tréner, Malcolm Goodwillie visszaköltözött Angliába. Utóda Stammel József lett, aki 1952-ig  a Magyar Golf Club főedzője, majd 1978-tól haláláig a Kisoroszi Kék Duna Golf Club edzője volt.  A háborús események miatt a golfélet teljesen megszűnt Magyarországon, hiszen a tagok és a támogatók többsége katonának állt, eltűnt vagy gazdaságilag ellehetetlenült. A II. világháború, mint minden hazai sportágra, a golfra is negatív hatással volt. Újra játszani csak 1946-tól lehetett. Gazdasági okokból akkor is csak kilenc szakaszon, hiszen a harcok tönkretették a svábhegyi pályát is.

Stammel József

Stammel József

A 1946-ban a szovjet megszállás miatt hazánkba érkezett Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) angol-amerikai tagjai, valamint az akkreditált diplomáciai és kereskedelmi delegáltak is csak 9 szakaszon versenyezhettek a Széchenyi-hegyi pályán. Sajnos 1947-ben a SZEB küldöttség hazautazott és ezáltal megszűnt a Magyar Golf Club támogatása is. Ettől az időtől kezdve a klub versenynaplóját már nem vagy csak hiányosan vezették, mert a klubkapitányt egy koncepciós per során börtönre ítélték. A hatalom mindent megtett, hogy megnehezítse és ellehetetlenítse a golfsportot, a kerületi pártszervezet szinte rögtön a klub bezárását szorgalmazta. A golf nemkívánatos sportág lett Magyarországon.

1950-ben a Magyar Golf Clubot feloszlatják, a klubházat és a pályát Budapest Főváros Szabadsághegyi Sporttelep néven hatósági biztos felügyelete alá helyezik. Dacolva a politikai nyomással ebben az évben még kilenc versenyt rendeztek, köztük a Bobby Jones- emlékversenyt és a magyar bajnokságot. Olyan kiváló játékosok álltak a rajthoz, mint Jámbor Antal, a Zachán testvérek, ifj.Seenger Gyula, Szíva Marianne továbbá folytatta a versenyzést dr. Szlávy Béláné tanítványa Mérey Lóránd is. A politikai nyomás miatt az egykori Magyar Golf Club lelkes csapatának létszáma napról napra csökkent: egyeseket börtönbe zártak vagy kitelepítették, mások disszidáltak. 1952-ben a fokozódó nemzetközi feszültség és a hidegháború hatására a Széchenyi-hegyi pályát a szovjet csapatok elfoglalták és radarállomást telepítettek a helyére, amely egészen 1991-ig működött.

Karikatúra egy vicclapból

Karikatúra egy vicclapból

A hatvanas évek közepén a Vörös Csillag (volt Golf) Szálló kertjében idegenforgalmi céllal létrehoztak ugyan két green-t és három elütőt, azonban  ebben az időszakban lehetetlen volt az ún. „fehér sportok” űzése, mert a kapitalizmus és az amerikai imperializmus sportjának titulálták. Ezért egészen 1975-ig a golfról Magyarországon csak álmodozni lehetett.